Payday Loans

Keresés

A legújabb

Drog, dugás és Face!?
PROSTITUÁLT VILÁG - KURVA ÉLET S MÁS ABNORMITÁSOK

Nem szeret, mert nem lájkolt – Tényleg ilyenek a kamaszok?

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2014. febr. 12.,




 

Ezek a mai fiatalok! Drogoznak, dugnak, és még facebookoznak is! Kisebbfajta morális pánikot váltott ki a Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel! című riportkönyv, holott szerzői – Nagy Szilvia és Szabó Anna Eszter újságírók – is tudják, hogy művük nem reprezentatív a magyar tinikre nézve. Interjú.

magyarnarancs.hu: Nagy visszhangot váltott ki a kötet, többen az egész magyar fiatalság romlottságára következtettek a történetekből. Mennyire tartjátok jellemzőnek a leírtakat a teljes korosztályra?

Szabó Anna Eszter: Igyekeztünk hangsúlyozni, hogy ez azért nem egy reprezentatív kutatás. Nyilván rengeteg fiatallal beszéltem, de a cél egy szerintem figyelemre méltó jelenség leírása volt, azt egyikünk sem merné kijelenteni, hogy minden fiatal olyan, amilyennek a könyv mutatja őket. Viszont a bemutatott problémák létező dolgok, ezekkel tehát foglalkozni kell.

magyarnarancs.hu: Milyen módszerrel találtad meg az interjúalanyokat?

SZAE: Elég egyszerű fiatalokkal kommunikálni az internet korában, hiszen ezen a felületen élnek. Ha van egy-két kamasz ismerősöd, már nyert ügyed van, mert bemutatnak a barátaiknak, osztálytársaiknak, és innen már el lehet indulni. Közösségi oldalakon, fórumokon is találtam alanyokat, kedvencem volt a gyakorikérdések.hu, ahol nagyon érdekes fiatalokkal tudtam kapcsolatba kerülni. Szerencsére tinédzsereket mindenki ismer, egyszerűbb volt őket fellelni, mint mondjuk az egyetemista prostituáltakat.

false

 

Fotó: Németh Dániel

magyarnarancs.hu: Mi jellemző a könyv szereplőire? Hol, milyen családban élnek, milyen iskolákba járnak?

SZAE: Abszolút vegyes a kép, fővárosiakkal ugyanúgy sikerült beszélni, mint vidéki településeken élőkkel. Az ország minden területéről és minden társadalmi rétegből kerültek be fiatalok a könyvbe.

magyarnarancs.hu: Többször szerepel a könyvben, hogy a kamaszok nagyon könnyen beszéltek szexről, drogokról, alkoholizmusról. Nem merült fel, hogy csak a haverok előtt akarnak felvágni a történeteikkel?

SZAE: Ez benne volt a pakliban, de az volt az érdekes, hogy a legtöbben viszonylag tudatában vannak annak, mennyire veszélyes terepen járnak. Aki elmondta, hogy 13 éves korában szexelt először, az nem feltétlenül azt tette hozzá, hogy én mennyire király vagyok, inkább rezignált megállapításokkal találkoztam, melyeket akár egy-két grimasz is követett. Interjúalanyaim többsége tudta, hogy amit csinál, az már a hardcore kategória. Azt egyébként viszonylag könnyű kiszűrni, amikor valaki menőzni próbál, előadja, hogy ő mekkora spanglit szívott, és mekkorát haluzott tőle. Ilyen is volt persze, de nem ez volt a jellemző.

false

magyarnarancs.hu: Feltűnő volt, hogy gyakorlatilag mindent függőségként értelmeztek, ami a fiatalokkal kapcsolatban megjelenik. Az alkoholizmus vagy drogfüggőség még érthető, de Facebook-, sorozat- vagy lájkfüggőségről már meglepőbb olvasni. Szerintetek mi a függőség definíciója?

Nagy Szilvia: Én tanultam egy ideig addiktológiát az egyetemen. Szerintem minden olyan dolognál beszélhetünk függőségről, amit rendszeresen, akár a negatív következmények ellenére is kényszeresen űzöl, ha pedig megvonják tőled, zavart vagy ingerlékeny leszel. Tehát ha neked az a hepped, hogy félóránként megnézed a telefonodat, és ideges leszel, ha csak egy órával később tudod megnézni, ráadásul szabadidődben is ez jár a fejedben, akkor jó eséllyel függő vagy. De ide tartozik még a kontrollvesztés is, ami olyan viselkedési függőségeknél is megjelenik, mint a körömrágás. Nyilván nem hasonlítható össze minden felsorolt függőség a drogozással, de például a Facebooknak is lehet lelki egészségkárosító hatása.

SZAE: Ami utána fizikai problémákat is okozhat. Zacher Gábor nyilatkozta nemrég, hogy a Facebook- és lájkfüggőség ugyanolyan erős lehet, mint az alkoholizmus.

magyarnarancs.hu: Általában a függőséghez az is hozzátartozik, hogy komoly problémákat okoz az ember életében. A Facebookkal kapcsolatban például arról írtok, hogy a párkapcsolatokra gyakorolhat kedvezőtlen hatást. Miért? Nem lehet, hogy az ismerkedést vagy a távkapcsolatok fenntartását éppen segíti?

NSZ: Bizonyos esetekben valószínűleg működhet így is. Én azokat a helyzeteket tartom rossznak, amikor a Facebook már befolyásolja a kapcsolat milyenségét és minőségét. A könyvben is vannak olyan példák, amikor valaki azért szakít a párjával, mert az nem lájkolta egy bizonyos bejegyzését. Talán nem mondható nagyon mély kapcsolatnak, ahol felmerül, hogy a másik nem szeret, mert nem lájkolt. Ha körbenézel, a mi generációnkban is akadnak olyanok, akik hosszú idő után szakítanak, és nem tudják, hogy levegyék-e a kapcsolatot vagy a közös fényképeket, megsértődik-e a másik, mit szólnak majd a közös ismerősök. Mi is össze tudunk zavarodni ilyenkor, a tinédzserek viszont már ebbe nőttek bele.

SZAE: Az is komoly frusztrációkat tud okozni, ha túl nagy a különbség a virtuális térben élt élet és a való élet között. Problémás lehet a tinédzsereknél, hogy nagyon stabil képet tudnak magukról mutatni a Facebookon, akkor is, ha esetleg nincs kialakult önképük. A Facebookra csak az életük jó oldalát szeretik kitenni, ezért is teremt érdekes helyzetet, amikor egy párkapcsolat zátonyra fut.


magyarnarancs.hu: Van néhány történet a könyvben, melyeknél azt éreztem, hogy az áldozathibáztatás narratíváját használjátok. A Dorka néven szereplő lány például cserbenhagyásos gázolás áldozata lett, miközben bulizni indult, de vannak sztorik italba kevert drogokról is. Ezeknél mennyire lehet a tinédzsereket hibáztatni?

 

SZAE: A Dorka-eset tényleg kakukktojás abból a szempontból, hogy ő egyszerűen rosszkor volt rossz helyen. Viszont ez is egy tinédzser története, ahol számomra az volt érdekes, mennyire megváltozhat egy este alatt valakinek az élete, aki addig az iskola legmenőbb csaja volt. Ez akár tíz évvel ezelőtt is megtörténhetett volna. A bedrogozás azonban tényleg komoly és új veszélyforrás. Eddig sem volt tanácsos idegentől italt elfogadni, de most már akkor is bajod lehet, ha nem kínálnak meg, csak egy pillanatra nem figyelsz az italodra.

NSZ: Én nagyon sajnálom, ha te a fiatalok hibáztatását érzed, ha így jön le a könyvből. Abszolút nem azt az üzenetet akartuk közvetíteni a fiatalok felé, hogy a drog rossz, és egyébként is miért mész bulizni, mit képzelsz magadról. Ez a könyv csak annyit hivatott bemutatni, hogy ilyen esetek megtörténnek, elsősorban azért, hogy a szülők tudjanak róluk. Ha felelősséget kereshetünk is, az feltehetően nem a gyerekben van.

SZAE: El is hangzik a könyvben, hogy a mai fiatalok nem rosszabbak, mint a régiek, ugyanúgy lázadnak, kíváncsiak, ingert keresnek, mint bármelyik kor tinédzserei. Egyszerűen a veszélyforrások milyensége, a világ változott hatalmasat, ha mi lennénk kamaszok, ugyanúgy bajban lennénk. Próbáljon valaki ennyi lehetőség között úgy lázadni, hogy közben nem sérül!

magyarnarancs.hu: Előző könyveiteket egyetemista prostituáltakról és férfiprostituáltakról írtátok. A három munka közül melyik eredménye volt a leginkább megdöbbentő?

NSZ: Közhelyesen fog hangzani, de nekem mindegyik meglepő volt, mert egyik világot sem ismertem annyira, hogy legyen róla előzetes elképzelésem. Az, hogy fiatal lányok a világ legtermészetesebb dolgaként kezelik, hogy a testükből élnek, hogy gyakran diplomás családapák mennek el prostituáltnak, és hogy fiatal gyerekeknek milyen komoly függőségeik vannak, ezek annyira különböző témák, hogy nem is igazán lehet összevetni őket.

SZAE: A harmadik könyv kicsit kakukktojás, mert nem kapcsolódik az előzőekhez. Bár az ötlet úgy jött, hogy egy-két interjúalany az első könyvből mondta, hogy már kamaszként is összevissza szexelt. De persze attól, hogy valakinek felnőtteket megszégyenítő szexuális élete van kamaszkorában, még nem lesz később prostituált.

Névjegy

 

Nagy Szilvia (1986) az ELTE esztétika–kommunikáció szakán tanult, a Tv2 és a Blikkmunkatársa is volt, jelenleg a Velvet és a dívány.hu újságírója és szerkesztője. Szabó Anna Eszter (1987) a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorkészítő szakára járt, színésznőként dolgozott a Csokonai Színházban, cikkei női magazinokban jelennek meg. ATudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel! a szerzőpáros harmadik kötete. Az Egyetemista lány támogatót keres az egyetemista prostituáltak, a Hölgy alkalmi kísérőt keres pedig a férfiprostituáltak világába engedett betekintést.

szerző
Teczár Szilárd
publikálva
2014. febr. 12., 07:02