|
N A G Y J E N C I K L O P É D I A
EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA
Életminőségteszt-mondatok, Solymárvölgy, XXI. sz.
31.
Komjáthy Jenő
NINCSEN BOCSÁNAT!
Sorrow is knowledge
BYRON: MANFRED I. 1.
Vétkeztél, ember? Jaj neked!
Jóvá többé nem teheted,
Örökre a fejedre lázad.
A Természet igaz biró,
Viseld el, mit reád kiró:
Nincsen bocsánat!
Hiába könny, hiába vér;
A rossz termékeny és pazér,
S nem törli el a bűnt a bánat
A vér megint csak vért kiált,
Ha elfogadtad, mit kinált:
Nincsen bocsánat!
Bajtársad engesztelheted,
Nem az örök Természetet,
Mert urad ő, nem léha társad.
Egy élet neki semmiség,
Hiába szolgáltatsz misét:
Nincsen bocsánat!
A Természet nem cinkosod,
A vért soha le nem mosod,
Viselje a csapást, ki támad!
Igazságos s kegyetlen ő,
Mert igaz és egyetlen ő:
Nincsen bocsánat!
Hiába vagy másokra bősz,
Te vagy, te vagy a felelős!
Bűn árnya jár mindenütt utánad.
Parázna volt és szapora
Mindenha Sátán tábora:
Nincsen bocsánat!
Büntessed, ostorozd magad,
Míg szíved ketté nem szakad,
S minden csöpp véred szét nem árad!
A fájdalom nagy tanitó:
Magad fölött légy te biró,
Ha nincs bocsánat.
Emeld föl vérző homlokod,
Ha nem lehet lerontanod,
Mely bosszuért kiált, a vádat!
Legyen az önvád emelőd,
Szentté a dac avassa őt,
Ha nincs bocsánat.
Hagyd omlani, mi összedőlt,
S a fájdalom lesz nevelőd,
Tudás forrása lesz a bánat.
A szenvedés nagy hatalom,
Új, bűvölő világba von,
Hol nincs bocsánat!
Még bánatodra büszke léssz,
Tenátkodat viselni kész,
S hogy meg nem ejte korcs alázat.
És áldod ama nagy birót,
Kinek örök törvénye szólt:
Nincsen bocsánat!
[Szenic, 1891. április 17.]
*
Úgy (f)élsz a társadalomban, államban,
mint egy megtűrt, szegény távoli rokon?
Bezzeg gyerek, mintaférj, mintapolgár –
aki nem mer „rosszalkodni” , kirúgni a hámból
*
Elzárkózva cigányoktól, zsidóktól, bevándorlóktól
lassan, de biztosan elszegényíti, elzáposítja életét
Mint amikor a fiúk az elfojtott vágy parazsát körbeállva lepisilik…
Abban a hiszemben él-hal: csak a kevés kiválasztott lehet boldog!
*
Már újszülöttként inkubátorban kezdte - védett munkahelyen végzi
Csírájában elfojtod vagy nem ápolva ölöd
az életszínesítő-életízesítő sokféle emberi-állati kapcsolataid…
Idegen a hely, a klíma, a szokások, a gesztusok, az ízek: nem élet ez!
*
Féligazságod kevesebb, mint a semmi, mert úgy hiszed, hogy egész
Bedől a reklámoknak, s elhiszi: ő is megérdemelné a luxusjachtot…
Akár csalva is nyer a versenyben: kit ért ma több és nagyobb baj?
Sokkoló, ha meghal a szolgálat-elsunnyogó szimuláns példakép
*
Tiltott doppinggal ér el ereje feletti teljesítményt,
majd egyszer s mindenkorra lerokkan, még járni sem tud
Jó szándékúan hamisít, plagizál „kuruc verseket”,
mert abból amúgy kevés maradt - a sajátjaival meg fél kiállni…
*
A végrendelkezés és lelked megbékítése helyett: „Sose halunk meg!”
Szétosztottad mindened, majd istent átkozod, mintha Ő kérte volna
Csak egy ételt tanultál főzni, de annak minden nap más nevet adsz!?
Alkoholmámorban zseniálisnak tűnő vers: örök csalódott másnapos
*
Nemcsak egy veszélyt, betegséget, de önmagad is túl lehet élni?!
Ez a földi élet még nem az igazi fellépés,
ez még csak az edzés, az előkészület, (fő)próbaidő
Életrajzod megírhatod csak passzív-szenvedő igealakokat használva
*
Összetöri az igazmondó tükröt, ha az neki éppen nem tetszőt mond
A barátaidtól hízelgést vár – a mesékben mindig másra ismer rá…
Nem látod a fáktól az erdőt – elveszel a részletekben
Csak az tartja benne a lelket, hogy mindig lehetne sokkal rosszabb is
*
A gyerekhez vagy a kezdőhöz mérve lesz elégedett teljesítményével
A szexuális s a szellemi önkielégítés okozta kéj nem mély, de sekély
A lelki frontokon töltött év „duplán számít”, vagyis rövidítik életed…
Spontán vicced olyan mint amit százszor próbáltak és mondogattak
*
Pátosza olyan hamis, mint a diri bácsié a tanévnyitó ünnepségeken
Mintha mindig arra figyelne, hogy háta mögött épp nem nevetik-e ki
Megszólalásig és utána is megtévesztően jó hamisítvány az élete
Mint az egyszeri hályogkovács: nem mer élni, mióta túl sokat tud…
*
Mintha színpadon élnél a nézőkre figyelve: átjön-e az alakításod?
Piócaként tapadtál a Mesterre, de csak különcségeit vetted át tőle…
Korán keltél és büszkén sokat melóztál, elsorvadt tested autó viszi
Átmeneti mesterséges paradicsom ára: tartós-végleges pokoli kín…
*
Mióta egy ideig éhezett, azóta csak az evésre gondol, eszik, spájzol
A kenyérkereset neki a túlélésért folyó létharc átmilitarizálja életét!
Minden hétfőn új életet kezd – a kudarc után még a régin is ront…
Értetlenül áll, ha nem úgy fogalmazol, ahogy az ő új Biblia fordítása
Egész élete merő esetlegesség: lehetne más is, másutt is, mással is…
Ő csak mondja-teszi a magáét: érzéketlen a baráti körei reakcióira
Úgy érzi magát modern embernek, ha szakértőktől kap életcélokat
Mint aki szoborpózokba merevedik, amíg egy turista tesz a kalapba
*
Ő olyan tökéletes mint egy földönjáró Angyal, és éppoly kegyetlen is
Élete csalódott háborgás: hát nem egy giccses forgatókönyv az alap?
Szellemi önvédelemből hermetikusan bezárkózik:
így azt szívja be a fekete dobozban, amit kilehel– a saját levében fő…
*
Túl sok kereszt nyomja a vállad: megrogysz, legörbülsz, eltörpülsz…
Hiszi, akkor repül szabadon, ha minden kötelesség terhét ledobja
Úgy beszél, játszik és udvarol, hogy közben ezeket agyonelemezgeti
A kutyának csak egy arca ismerős: az idegent megugató, rávicsorogó
*
Vitorlása teljesen ki van szolgáltatva a szelek játékának,
mert nincs tőkesúlya, fundamentuma, amitől kormányozható lenne
Mint a három kismalac mesében az a kettő,
aki nem kőből épít házat, és az első nagyobb szélvihar elfújja fölüle…
*
Annyira második természetévé lettek már a beleoltott szokásai,
hogy meg is vakultak - automatikusan követi, de nem tud róluk
Meghalt mielőtt épített volna egy házat,
vagy írt volna egy jó könyvet, vagy ültetett volna csak egy fát is…
*
Életfogytig toporog a kincsesbarlang előtt,
de nem mer kulcsot vagy varázsigét kérni
Százhúsz éves lett – életéről szóló élménybeszámolója 12 perc…
Az elrévedésből többé nem akarsz visszaevezni az innenső partra?
*
Az ötperces kóbor numeránál, házastársi kötelességnél
biztosra kell menned: jöjjön a mesterséges viagrás erekció…
Hiszel a jósnőnek, bármennyire dodonai is a jóslata,
vagy ha jó pénzért bármi jót jövendöl (mi mást is tenne…)
*
Szégyelled bevallani szerzett bajod, a frigiditásod,
ha a fiúd is impotenssé ócsárolod, akkor legalább kvittek vagytok
Minden belefőtt ételébe-életébe: „csak” a megbolondító íz hiányzik!
Csak olyanok társaságát keresi, akikhez képest ő azért még mindig…
*
A Törvény előtt védhetően jó szülő, csak az anyasági plusz hiányzik
Úgy nő fel gyereke, hogy naponta hallja: feláldozta érte boldogságát
Minden szenvedés nemesít? Hány testi „nyomorék” embergyűlölő?
Mi lett volna, ha a kőszívű ember végrendelete dönt fiai pályájában?
*
Amíg tart az ital hatása: erősnek, okosnak, bátornak érzed magad
Ha már többször a nagy pálinkás/fröccsös pohár fenekére néztél,
akkor van merszed kezdeményezni/a lányok fenekét megpaskolni
Örök beváltatlan ígéret maradtál – s elkallódtál a nagy nyüzsgésben
*
A szabad szólásod jogáért túl nagy árat fizettél: diliflepnid lett
Fiúi tiszteletből nem gátolta, hogy apja az ő – torz – képére formálja
Langyos lötty a drága sör és undok-pimasz a pincér,
de neki így is jó, köszöni, ha nem szól rá/nem keveselli a borravalót
*
Addig figyeled magad, míg nem találsz egy életfelmentő betegséget!
Alibi házasságban él: nem meri nyíltan vállalni a homo-szexualitását
Csak halálod óráján esik le a tantusz: buzgón élted másnak az életét!
Minden erőd s leleményed leköti: hogyan lógj el tanulást és munkát
|
