Tartalom

Előszó

Amikor 1989-ben - a rendszerváltás előtt - felvetődött, hogy annyi más térséghez hasonlóan végre Kárpátalján is létre kellene hozni egy központi emlékparkot, illetve emlékkomplexumot a II. világháborúban elesett katonák, az 1944-ben "malenykij robot"-ra hurcolt magyar és német katonaköteles férfiak, a sztálinizmus és a kommunista diktatúra áldozatai emlékére, felvállaltam a nevek összegyűjtését, az emlékmű állítási, adatgyűjtési stb. akciók koordinálását.

A jelen kötet alapjául szolgáló, a fronton elesett, eltűnt, hadifogságba került és ott elpusztult katonák, munkaszolgálatosok, a szovjet katonai hatóság által "három napos munkára" elhurcolt civil áldozatok, a kárpátaljai magyar, ruszin és más nemzetiségű értelmiséget erősen megtizedelő koncepciós perek, kivégzések, szovjet munkatáborokban meghalt rabok (települési bontásban szereplő) névsorának összeállításában levéltári adatokat, dokumentumgyűjteményeket, a magyarlakta településeken felkeresett adatközlők, túlélők és hozzátartozók szóbeli közléseit és más forrásokat használtam fel.

A GUPVI és a GULAG lágereiből, az NKVD börtöneiből, az erőszakos kitelepítésből, az örökös száműzetésből soha haza nem tért civil internáltakról, a magyar katonákról szóló anyagokat, illetve a mártírok névsorát először 1990-1992 között a Miskolcon megjelenő Kárpátalja című hetilap közölte folytatásokban, falvankénti bontás szerint. A túlélők és a hozzátartozók valamennyi publikációra reagáltak, levelek tucatjait juttatták el hozzám, bennük a közlésekkel kapcsolatos kiegészítésekkel, visszaemlékezésekkel. Helytörténészektől és levéltárosoktól szintén értékes dokumentumokat kaptam, ezek felhasználásával került összeállításra a sztálinizmus kárpátaljai áldozatairól szóló első emlékkönyv, amely 1993-ban közreadásomban látott napvilágot. A kötet anyagának angol változata is elkészült és felkerült egy kanadai honlapra. További felhívásunkra megmozdult szinte egész Kárpátalja magyarsága, a posta egyre-másra hozta a túlélők visszaemlékezéseit. Részben nekik is köszönhetően ebben a tárgykörben napjainkig több mint 20 kiadvány jelent meg.

Mivel a mártírok korábban összeállított listáját külön-külön, sok száz példányban kinyomtatott füzet tartalmazta, 2003-ban a Szolyvai Emlékparkbizottság titkáraként felhívással fordultam a kárpátaljai magyar és német lakossághoz, a túlélőkhöz, a lágerekben elpusztultak hozzátartozóihoz, a magyar, német és más civilszervezetekhez és a történelmi egyházak helyi vezetőihez, amelyben az alábbiakat kértem: "A sztálinizmus áldozatainak mellékelt listáját a helyileg illetékes polgármesterekkel és más civil szervezetekkel egyetemben ellenőrizzék le. Vegyék figyelembe a falvakban felállított emléktáblák feliratait, azzal egyeztessék az alábbi névsorokat. Külön sorolják fel és egészítsék ki a második világháborúban elesett magyar katonák névsorát is."

A csaknem másfél évig tartó névegyeztető akció eredményeként mindenütt pontosították a veszteséglistákat. Ezek alapján 2004. november 20-án, az elhurcolások 60. évfordulójának szentelt gyászszertartás keretében felavattuk 120 magyarlakta település emléktábláját a Szolyvai Emlékpark emlékfalán. Ezek az emléktáblák több mint 5500 mártír nevét örökítik meg. A veszteséglistákat a későbbiekben könyvalakban is megjelentettük.

...

Az eddigi kutatómunka során a kárpátaljai elesett, eltűnt, hadifogolytáborban meghalt magyar katonák, munkaszolgálatosok, a sztálini megtorlásban részesült civil áldozatok névsorát a rendszerváltás után megjelent Ukrajna halottainak kárpátaljai emlékkönyve kilenckötetes (a tizedik záró, összefoglaló kötet), ukrán nyelvű, mintegy százezer nevet tartalmazó veszteséglistáiból gyűjtöttük ki. Ennek érdekében közel hatezer oldalnyi anyag részletes átvizsgálására került sor, ahol együtt szerepelnek a holokauszt és a kommunista diktatúra áldozatai. Ebből a hatalmas adathalmazból sikerült kigyűjteni a kárpátaljai illetőségű halottainkat. A neveket, településeket a hiteles forráskiadványokban közreadott sorrendben közöljük.

A túlélők, hozzátartozók kérésére a Szolyvai Emlékparkbizottság arról döntött, hogy a már fent említett öt és félezer mártír neve mellé márványtáblákra azon áldozatok nevei is megörökítésre kerülnek, akik nevei 2004 óta kerültek elő, illetve kerültek pontosításra. A névsorok összeállítására hiteles levéltári adatok alapján került sor.

...

Az összeállított, illetve kibővített névsorban szereplő újabb nevek jelen gyűjteményünkben nyernek megörökítést, illetve a közeljövőben, mintegy végső nyughelyet nyerve felkerülnek a Szolyvai Emlékpark márványtábláira is.