Az ország újabb gyarmatosítása készül
2015. március 23. Világ-Panoráma
Téma: Az ország újabb gyarmatosítása készül. Az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezmény, amiről az emberek szinte semmit sem tudnak. Az elmúlt időszak neoliberális gazdaságpolitikájának a haszonélvezői a nagytőkés osztály próbálja bebetonozni a saját uralmát. A nagytőkés osztály abban érdekelt, hogy a nyugati világrendet, amit a demokráciával, a jóléttel, a modern gazdasággal azonosítanak, ezt meghonosítsák az egész világon. Egyértelmű szándék: a Nyugat globális irányítási céljainak a megerősítése.
Az igazi nőnap
A magyar hagyomány március 25-én ünnepli a nőt és mindent, ami nőies.
(Március 8-át Magyarországon Rákosi Mátyás tette kötelezővé 1948-ban, célja az öntudatos munkásnőről való megemlékezés volt, az akkoriban szokásos hamis jelszavakkal.)
Térjünk vissza hagyományunkhoz, és ünnepeljük a nőket március 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén!
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, egyik legrégibb egyházi ünnepünk. Az ünnep tartalma, hogy Szűz Mária, Jézus édesanyjává lett. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, mely egyben a tavasz kezdetének, a természet újjáéledésének, a termékenységnek, az életet továbbörökítő anyáknak és nőknek az ünnepe. Ezen a jeles napon kezdik oltani a gyümölcsfákat, a hosszú sötét téli napok után megkezdődnek a tavaszi munkák. Ezek a történések valóban igazi okot adnak arra, hogy a nőket, az anyákat, s az életet ünnepeljük, és felejtsük el végre a mesterségesen elrendelt "nemzetközi nőnapot".
A magyar vallásos néphagyományban az oltás, szemzés napja. Országszerte általános szokás, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust.
Milyen szokások éltek-élnek ezzel kapcsolatban? (A Magyar Katolikus Lexikonból szemezgetünk az alábbiakban.)
A göcseji archaikus néphit szerint, amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ui. annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniok.
Székesfehérvár-Felsővároson a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek.
Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják.
Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt.
Nemesbükön a szőlő 4 sarkában megmetszik a tőkéket, hogy jó termés legyen. A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe, és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg.
Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák.
A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.
Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda e napon kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett.
Németpróna népe is úgy tudja, hogy ekkor jönnek meg az énekesmadarak.
Ószentiván, mai nevén Tiszaliget faluban az a hiedelem járja, hogy a magzat után sóvárgó asszony e napon könnyebben megfogan.
A zalai Nagybakónak népe csak egyetlen gallyat szemez, melynek mágikus célzata alighanem a gyermekáldás korlátozása. (tinivagyok.hu)
|
Vonalban levők száma  
Kedves Olvasó!
Folytatjuk a klubtagsági módban való hírlevélküldést. Kérem, az 500-Ft-ot ne sajnálja havonta a Hírhálótól!
Teljes hírlevélhez a részletek:
http://nemzetihirhalo.hu/joo/index.php/klubtagsagi-rendszer
(Azonosítóját kérjük, ne felejtse el megadni: 009806 !)
Befizetés, átutalás:
Nemzeti Hírháló Egyesület
11746108-20025081 (OTP)
Külföldről:
IBAN: HU95 1174 6108 2002 5081 0000 0000
BIC(SWIFT)KÓD: OTPVHUHB
Köszönettel:
Kovács János
Hírháló mindenes
Fidesz: véget vetünk az évtizedes pénzügyi korrupciónak!
2015-03-22 fuggetlennemzet.hu
A Fidesz rendet tesz a brókerpiacon, amit a szocialisták tettek ellenőrizetlenné és átláthatatlanná - reagált a nagyobbik kormánypárt a szombaton Gőgös Zoltán MSZP-elnökhelyettes sajtótájékoztatóján elhangzottakra.
 Nekünk már megvolt...
A Fidesz a következő napokban kezdeményezi parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, s ott a baloldal emberei vallhatnak arról, "miért hagyták, hogy zavartalanul működjön az évtizedes pénzügyi korrupció" - írták a közleményben.
Gőgös Zoltán előzőleg arról beszélt: pártjuk azt követeli, hogy a beérkezett feljelentések alapján zárolják a Quaestor-érdekeltségű cégcsoportban a céges, illetve a tulajdonosi magánvagyont, mert egyébként nem lesz fedezet a kártérítésekre.
Parlamenti vizsgálóbizottságot állítanának fel
A Fidesz a közleményében úgy reagált: a "szocialista brókerbotrányok áldozatainak" kártalanítása a törvényeknek megfelelően zajlik. Az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető-védelmi Alap és az MNB minden segítséget megad a károsultaknak. A Fidesz felszólította a szocialistákat, hogy "az egyébként is nehéz helyzetben lévő károsultakat ne tévesszék meg hamis információkkal, és ne csapják be őket, ahogy azt a brókerek is megtették".
Azt írták: kezdeményezik a parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, "hogy kiderüljön, miért állt a baloldal érdekében a zavartalan pénzügyi korrupció". Továbbá a parlament elé terjesztik azt a javaslatot is, amely szerint a brókercégek vezetőinek teljes személyes vagyonukkal felelniük kell a kártalanításért - tették hozzá.
A Fidesz kiemelte: véget vetnek "az évtizedes pénzügyi korrupciónak", és rendet tesznek a brókerpiacon. "Amikor az MSZP kormányzott, nem született törvény a Kulcsár-ügyben a felelősök vagyonának zár alá vételéről" - hangsúlyozta a nagyobbik kormánypárt, hozzátéve: most lesz ilyen törvény. A Fidesz kíváncsian várja, hogy az MSZP támogatja-e, "vagy ismét a brókerek pártjára áll, mint eddig" - olvasható a Fidesz közleményében.
A Független Nemzet véleménye:
Megfékezik a korrupciót? Hogyan? Talán abbahagyják??? A vizsgálóbizottság pedig az ellenzéket fogja csak ellenőrizni? A legjobban úgy hangozna a mondat: véget vetünk az ellenzék által elkövetett évtizedes pénzügyi korrupciónak!
Kapcsolódó:
Földügyek: államilag garantált nyertesek?
Vége az évtizedes korrupciónak, a harmadik szocialista brókerbotrány a Fidesz Kulcsár-ügye
A Fidesz és az MSZP nem tudja eldönteni, hogy "szocialista" vagy "fideszes" brókerbotrányról van-e szó
Matolcsy alá tartozott a kereskedőház, amikor szerződött a Quaestorral
Rogán: Szocialista brókerbotrány a Buda-Cash-ügy
Rogán: Nem piaci áron forintosítják a devizahiteleket
Mégsem tűnt el Tarsoly Csaba
A Hir24 szerint mindjárt letartóztatják Tarsoly Csabát
Gyilkossági kísérletért ült a Quaestor új vezére
Ahogy az tegnap kiderült, a tápiósági Orgován Béla hatalmas karriert befutva megszerezte a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatói posztját. Ami csak azért érdekes, mert a falubeliek szerint a férfi korábban közmunkás volt, életében nem dolgozott és még középfokú végzettsége sincs.
Utaltunk arra is, hogy a férfi börtönviselt. A Blikk most azt is kiderítette, miért került összetűzésbe a hatóságokkal. Orgován üzletszerű kéjelgés elősegítése miatt 9 hónapot, majd emberölés kísérlete miatt 4 év 3 hónapot ült. A lap információi szerint 2009-ben szabadult. De a családban történt más olyan esemény is, ami nem szokványos. Tápióbicskén 2007-ben két nő - az egyik Orgován húga - halálra kínzott egy 55 éves helyi asszonyt.
Próbáltak a polgármesteri hivatalban is információkhoz jutni, ám ott úgy döntöttek, nem nyilatkoznak az ügyről.
Közben a Magyar Nemzet arról írt, hogy kedden este egyenruhások jelentek meg Orgován házánál. A nagykátai rendőrök tíz percet töltöttek ott, és állítólag csak lakcímellenőrzést végeztek az újdonsült pénzügyi szakembernél. (Propeller)
 Szijjártó Péternek nincs ideje költözni
Tagadja Szijjártó minisztériuma, hogy fülest kaptak volna a Quaestor csődjéről
2015. március 24. Propeller
A Külgazdasági és Külügyminisztérium és háttérintézményei a Quaestor anyagi helyzetével kapcsolatban semmilyen törvénytelen információnak nem voltak birtokában, semmilyen információt nem titkoltak el.
A tárca arra reagálva mondta ezt, hogy sajtóhírek szerint a KKM, valamint az alá tartozó intézmények is tartottak pénzt a pénzügyi vállalkozásnál, és azt éppen annak bukása előtt vették ki onnan.
Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottsága szocialista tagja nyílt levelet is írt ezzel kapcsolatban, amelyben a politikus azt kérte: a KKM haladéktalanul hozza nyilvánosságra azokat a döntés-előkészítő elemzéseket, amelyek szorgalmazták a tárca háttérintézményeként működő Magyar Nemzeti Kereskedőház Quaestornál lévő befektetéseinek kivonását, illetve a számla megszüntetését.
A tárca azt közölte: a minisztérium a Quaestor csődjét nem látta előre. Megismételték: a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetői azt látták, hogy a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek bizalma megingott a brókercégekkel kapcsolatban, a Quaestor ügyfeleinek jelentős része kivette a pénzét a cégtől. A kereskedőház vezetői látva ezt a folyamatot, döntöttek úgy, hogy az a biztos megoldás, ha ők is kiveszik a tőkét a Quaestortól.
Kapcsolódó:
Rejtélyes halál a Quaestor-csőd másnapján
Gyilkossági kísérletért csukták le a Quaestor új vezérét
A Jobbik hazazavarná az izraeli nagykövetet
MSZP-közelből segítették a kormány letartóztatott lobbistáját
Megszólalt a miniszter a Kiss Szilárd-ügyben
Szili Katalin a megélhetési magyarság-politikus egyik top ikonja
Ismerkedjenek meg Zoltai Gusztávval, Lázár János új tanácsadójával
Kovácsbélázó közmédia (Fidesz-média) figyelmébe!
Van egy ürgepásztor, akit úgy hívnak, hogy Kiss Szilárd. Ez kötötte a Keleti nyitás keretében a legjobb üzleteket, valószínűleg a saját javára, és a magyar állam kárára. Kiss Szilárd attasé volt a külügyben, de nem sikerült átjutnia a nemzetbiztonsági átvilágításon, vagyis a pasas nemzetbiztonsági kockázat volt. A Quaestor brókercéggel ő köttette meg a szerződést. Valószínűleg belső információ alapján a 3,8 milliárd magyar adóforintot ki tudta vonni a külügy a cégből.
Kiss Szilárd és orosz barátnője örömlányoknak adtak ki schengeni útleveleket, hadd menjenek a lányok világgá. Történt valami közös üzletkötés Mészáros Lőrinccel, Felcsút híres polgármesterével is, aki kérdésre azt válaszolta, hogy nem tudott az üzletről. Valami ilyesmi történhetett akkor is, amikor egy milliárd forintot kifelejtett a vagyonnyilatkozatából.
Kiss Szilárdot a posztjára igencsak alkalmatlan földművelésügyi miniszter is alkalmazta, pedig ekkor már közismert volt Kiss Szilárd és az ő tevékenysége.
Úgy tudjuk, Kiss Szilárd már előzetesben van, a Quaestor volt vezére (Tarsoly Csaba) még mindig nincs. Lehet, hogy még mindig van mit kimenteni..., bár a céget már átjátszották egy közmunkás nevére. (blikk.hu)
Szóval aki kovácsbélázik, az kezdjen el kissszilárdozni is!
Ügynök-ügyben egyébként is sáros a Fidesz! Az ügynök-névsor és az ügynök-akták, valamint az olajügyek nyilvánosságra hozataláig nem igazán kellene osztani az észt! Az olajaktákat a Fidesz-kormány titkosította 2000-ben 85 évre.
A bróker-botrányokkal kapcsolatban is megy a maszatolás, hogy melyik váltópárt hétpróbásai az elkövetők, de egyre több jel utal arra, hogy inkább a Fideszhez köthetők.
SVPSZ
A kazár sátánisták az öklüket rázzák dühükben, ahogy a pénzügyi rendszer irányítása kicsúszik a kezükből
3/24/2015 ujvilagtudat.blog
Volt egy tagadhatatlan pólusváltás a nemzetközi pénzügyi rendszerben, mely a régi kazár sátánista összeesküvést kihagyta ebből a körből. Ez a változás, ahogy jeleztük, március 20-án egybeesett a napfogyatkozással, a szuper újholddal, és a tavaszi napéjegyenlőséggel, melyek ezzel egy időben történtek. Miután Nagy-Britannia szakított az Egyesült Államokkal, és csatlakozott a Kína által javasolt Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési Bankhoz (AIIB), Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc, Japán, Ausztrália és mások is követték.
Ezután, Pentagon források szerint a vállalati kormány Washington D.C.-ben nem hajtott végre egy aranyszállítást, és ezért gyakorlatilag csődbe ment. Ennek eredményeképpen az USA Köztársasága bejelentette, hogy együtt fognak dolgozni az AIIB-vel. Ez valójában azt jelenti, hogy a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja), a Világbank és az IMF is alapvető változáson megy keresztül a vezetést illetően.
"Ha csak két szót választhatnék, mely egyesíti Kínát és a világot ebben a pillanatban, az a 'strukturális reformok' volna" - így írta le a helyzetet Christine Lagarde, az IMF vezetője. Március 22-én Lagarde Pekingben azt mondta, hogy az IMF és Kína együttműködnek, hogy támogassák a "jó kormányzást... a korrupcióellensséget" és a "környezet megóvását". Felszólalását azzal fejezte be, hogy az "IMF büszke arra, hogy partnere lehet Kínának a gazdasági törekvéseiben otthon (Kínában), és a globális színtéren." Más szóval nyíltan bevallotta, hogy a korábban Washington ellenőrzése alatt álló intézménynek új vezetése van.
imf.org (portfolio.hu)
Most az fog történni, hogy az új intézmények létrehozásáról és a régiek reformjáról szóló tárgyalások folytatódni fognak a következő hónapokban. Ebben az összefüggésben a nyugati országoknak és Japánnak sokkal többet kellene tenniük, mint hogy csak a régi összeesküvés struktúrákat, mint az IMF és a Világbank helyezik egy új vezetés alá. A nemzetközi pénzügyi rendszer és a gazdasági struktúra bajban van, amely nem gyógyítható egyszerűen az "elsődleges egyenleg" helyreállításával (vagyis hozzátenni még több adósságot, mint amennyi van), és a tőzsde felpumpálásával.
A megoldásnak együtt kell járnia a kormányzati pénzhez történő visszatéréssel (mint ahogy Kínában van), az adósság leírásával és a vagyonok újraelosztásával. Ahogy korábban említettük, a nyugatnak is helyettesítenie kell az adósság alapú "fejlesztési bankokat" eszközalapú jövőtervező hivatalokkal.
Miközben az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési Bankról szóló indítvány jó dolog, mely jól megérdemelt támogatással indul, ez az összeg mindössze 50 milliárd dollár. A világon a fejlesztések könnyen elérhetik a 7 trillió dollárnyi értéket egy év alatt, ha egy meritokratikus jövőtervező hivatalt hoznak létre. Rengetegen támogatják ezt az ötletet, és eljött az ideje annak, hogy valóra váljon.
Valamint szükség van valamiféle világszövetségre. Mindannyian ugyanazokon az óceánokon osztozunk, ugyanazt a levegőt lélegezzük be, és ugyanazon törékeny bolygón élünk. Nem tudjuk folytatni a globális anarchia és a gengszterek által irányított kormányokkal.
Ahogy az apám korabeli kanadai politikusok és diplomaták érveltek más országok vezetőivel együtt, melyeket akkor még nem irányított az összeesküvés, a nemzetközi problémákat bíróságokon és tárgyalások során kell megoldanunk, nem pedig háborúkkal és a források ellopásával. Ez jelentheti egy vénekből álló nemzetközi közösség létrehozását, mely biztosítaná a kölcsönös problémák minden fél számára nyertes módon történő megoldását.
Ez nem ugyanaz, mint a fasiszta Új Világrend globális rabszolga tábora, melyet az összeesküvés tervezett. Ez az egyes régiók nagyon laza és kölcsönösen támogató struktúrája lenne, élvezve a hagyományos szabadságot és függetlenséget. Egy titkos megállapodás már született, hogy mindig lesz egy 50/50 arányú erőviszony egyensúly kelet és nyugat között ebben az új rendszerben.
A Pentagon források viszont arra szeretnék emlékeztetni a kínaiakat, hogy Oroszország, India, Japán, az Egyesült Államok és más országok összefognának a kínai hegemónia vagy megfélemlítés bármilyen jelére.
A kínaiak tudják ezt, és gyakran ismétlik, hogy csak méltányos részesedést akarnak a világban, melyet a 20. század során megtagadtak tőlük.
Tehát úgy tűnik, hogy jelenleg nincs alapvető akadálya a kazár kort követő világbékének és jólétnek. Az emberiség hamarosan megszabadul a sátánimádó, beltenyésztett, hikszoszi (kazár) családok hordájának több ezer évnyi rabszolgaságától. A Zsidók, akiket több ezer éve kényszerítenek a rituális kasztrációra (körülmetélés), ami a rabszolga állapot egy szimbóluma, hamarosan szabadok lesznek.
A kazár, sátánimádó összeesküvés családok, akik a világ pénzügyi rendszerét irányították, ezt nem fogják fel. Több forrás is megerősítette, hogy lesz egy összehangolt kísérlet, hogy megpróbálják kirobbantani a 3. Világháborút a Zsidó húsvéti ünnep során, mely április 3-a és 11-ike közöt zajlik ebben az évben. Egy "Rothschild kísérletet, hogy nukleáris háborút kezdjenek Oroszországgal", már megakadályoztak, Pentagon források szerint. Összesen hat nukleáris fegyvert akadályoztak meg abban, hogy kilőjék őket, a források szerint.
Azonban nem minden provokációt fognak tudni megállítani. Miközben ez a hírlevél megjelenik, Pentagonból érkezett e-mail-ekből kiderült, hogy négy norvég vadászgépet lőttek le, állítólag az oroszok. Nem számít, hogy mi történik, az oroszokat, a kínaiakat, a Pentagont és a világ egyéb fegyveres erőit nem fogják belehajszolni abba, hogy kirobbantsanak egy világháborút. Ez nem fog megtörténni, nem számít, hogy milyen keményen dolgoznak ezek a vallási fanatikusok, hogy megpróbálják.
Sok kísérlet lesz, hogy megijesszék a Zsidókat és más népeket, hogy behódoljanak. A kazárok által irányította sajtóban ennek több jelét is látjuk. Az egyik egy figyelmeztetés, hogy az "európai Zsidókat" meg fogják támadni. Ezek a támadók nem "Muszlim fundamentalisták" lesznek, hanem a kazárok által felbérelt orgyilkosok, mivel dühösek amiatt, hogy az európai Zsidó rabszolgáik engedetlenné váltak.
Az amerikai japán nagykövet, Caroline Kennedy elleni halálos fenyegetések szintén részei a kazár kampánynak, hogy akadályozzák a nem kazárok által irányított pénzügyi rendszer szervezetét. Michelle Obama március 20-án Japánban volt, miközben a brit Károly herceg Washingtonban járt. Talán nem áll messze az igazságtól, hogy Obama feleségét mintegy túszként hozták ide (Japánba) Károly biztonságának szavatolására, miközben egyezményeket írt alá Washingtonban.
Szintén rendkívüli óvatosságra lesz szükség a kazárok ősi szülőföldjén Ukrajnában és Oroszországban az elkövetkező napokban. A legaggasztóbb fejleménynek az orosz elnök, Vlagyimir Putyin cseréje tűnik egy másik férfival. Valójában az orosz FSB forrásai azt mondták e sorok írójának, hogy ez a legújabb Putyin eddig már a harmadik. Az alábbi oldalon olvasható cikk közepén három fénykép található "Putyinról".
communitarian.ru
A füle mindhárom esetben egyértelműen különbözik, ami azt mutatja, hogy ez nem ugyanaz az ember. Csak remélni tudjuk, hogy mindössze Putyin hasonmásokat használtak a biztonsága érdekében, vagy ezek csak számítógépes grafikai dezinformációk. Ugyanakkor az orosz források szerint ezeket a Putyinokat titkos kezek irányítják egy ismeretlen cél érdekében. Ennek ellenére az orosz források megnyugtattak bennünket, hogy az orosz fegyveres erőket, bár hevesen fogják védeni a hazájukat, soha nem fogják tudni belerángatni egy világháborúba.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy Barack Obama amerikai elnök nyilvánossá tette azon véleményét, hogy szerinte Benjamin Netanjahu nem akar békét a palesztinokkal. Ez azt jelenti, hogy Izrael el fogja veszíteni támogatását az Egyesült Államokban, és így megszűnik életképes állam lenni, hacsak nem érnek el nagyon gyorsan egy békemegállapodást.
50 évnyi hazudozás után, hogy ők békét szeretnének, már nem hisz senki az izraelieknek. Az izraelieknek abba kell hagyniuk azt is, hogy a kazár irányítóik propagandájában hisznek, mivel az egész világ arra vár, hogy ezt tegyék. Ez egyszerűen egy bűncselekmény, amely olyan magas szintű gengsztereket érint, akik még csak nem is Zsidók, hanem valójában Baált imádják, vagy nevezzük inkább Sátánnak.
A másik dolog, amit az izraelieknek és a Zsidóknak meg kell tanulniuk, hogy nincs olyan dolog, mint a gójok. Isten nem választhat egyetlen embert, mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Az egyedüli emberek, akik őket választották, a sátánimádó, ősi beltenyésztett emberi rabszolgatartó családok voltak. Arra készülünk, hogy szabadok legyünk, nincs mitől félnünk. A világ azért van, hogy segítsen, nem azért, hogy bántson. A hosszú rémálom a végéhez közeledik.
Soros: Görögország össze fog omlani
2015. március 24. kedd Origo.hu - pestisracok.hu
Mindenki csak veszíthet a görög helyzettel, az ország össze fog omlani - mondta Soros György egy a Bloomberg.com-on megjelent interjúban. A milliárdos szerint 50 százalék az esélye, hogy Görögország kilépjen az eurózónából.
"Görögországban vesztes játék zajlik, a legjobb, ami történhet az, ha valahogy átevickélünk rajta" - fogalmazott Soros György egy kedden nyilvánosságra került interjúban. A magyar származású milliárdos szerint Görögország problémáit régóta senki nem kezelte megfelelően, beleértve a megszorításokat erőltető EU-t is. Azonban Soros úgy véli, Alexisz Ciprasz politikája csak tovább ront a helyzeten.
"Ciprasz kormánya és a görög gazdaságot finanszírozó intézmények - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF - közötti tárgyalások összeomolhatnak, ami ahhoz vezethet, hogy Görögország otthagyja az eurózónát" - mondta Soros. "Lehet az összeomlást halogatni, fizetni a kamatokat a hitelek visszafizetése nélkül. De eközben nem lesz elsődleges többlet, mivel Görögország csődbe megy."
Korábban a német FAZ hírlap írta meg, hogy Ciprasz kormányának két hét múlva kell visszafizetnie egy korábbi IMF-hitelt. Ha ez megtörténik, nem marad elég pénze állami kiadásokra. Bár az EU február végén úgy döntött, újabb, 7,2 milliárd eurós mentőcsomagot küldenek Görögországnak az adósságai kifizetésére, ehhez azonban először be kell mutatniuk egy részletes gazdasági akciótervet - ezt eddig nem tették meg.
Ciprasz kormánya a jövő hétre ígéri a mentőcsomaghoz szükséges reformok bejelentését, de nincs rá garancia, hogy a görög kormányfő feltételeit elfogadja az EU. Amennyiben nem tudnak megegyezni, Soros szerint Görögország biztosan kihullik az eurózónából.
Kapcsolódó:
Erősödik a dollár, zuhan az olaj - Ütik Amerikát
 Szakasvilit körözi az Interpol, Grúzia kérte a kiadatását Ukrajnából!
Oroszország megmutatta a NATO-nak, hogy mindenre felkészült
2015. március 25., 07:12 magyartudat.com
Visszatértek állandó állomáshelyükre az orosz Iszkander harcászati ballisztikus rakéták és katonai alakulatok, amelyeket több mint egy hete, teljes harckészültség keretében csoportosítottak át a Lengyelország és a Balti-tengeri NATO-tagállamok közé ékelődött orosz Kalinyingrádi területre, ami aggodalmat váltott ki Európában.
Az RBK orosz hírügynökség idézte kedd este ezzel kapcsolatosan Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőt.
"A védelmi miniszter ma (kedden) azt mondta, hogy minden alakulat és kötelék visszatért állandó állomáshelyére" - mondta Peszkov. Leszögezte, hogy semmilyen összefüggés nem volt az orosz hadseregben lezajlott a teljes harckészültség keretében a váratlan hadrafoghatósági ellenőrzés és a NATO aktivizálása között Kelet-Európában.
Moszkvában a múlt kedden jelentették be, hogy az északi flottát, illetve a nyugati katonai körzet és a légideszant egyes alakulatait érintő váratlan, előző nap kezdődött "hadrafoghatósági" ellenőrzés keretében Iszkander (Nagy Sándor) típusú harcászati ballisztikus rakétákat csoportosítanak át az orosz Kalinyingrádi területre. A rákövetkező napokban újabb és újabb alakulatoknál, így a balti-tengeri orosz flotta és a déli katonai körzet egységeinél kezdődött ellenőrzést, az egy éve annektált Krímbe stratégiai nehézbombázókat vezényeltek, és a távol-keleti Kuril-szigeteket is érintette a nagyszabású erőátcsoportosítás.
Az RBK azt írta kedden, hogy a hadrafoghatósági ellenőrzés március 21-én véget ért. Andrej Kartapolov vezérkari tábornok szerint az ellenőrzés összességében több mint 80 ezer katonát, 12 ezer haditechnikai eszközt, köztük 65 hadihajót, 15 tengeralattjárót és több mint 220 harci repülőgépet érintett.
Az Iszkanderek kalinyingrádi telepítése váltotta ki a legnagyobb aggodalmat Európában. Ezek a rakéták képesek ugyanis elérni Kalinyingrádból az európai fővárosok felét.
Kapcsolódó:
Helikoptereket, tankokat, hajókat is szállít az új orosz csatahajó
Zöld utat kapott Ukrajna felfegyverzése
A minszki megállapodás megsértésével vádolják Kijevet
Ha az oroszokat utálod, csinálhatsz gárdát
Official: US Planes Continue Dropping Weapons Supplies for for ISIL in Iraq
A VMSZ magyarellenes jelképeket akart elfogadtatni a "tartományi" képviselőkkel
 Zöld utat kapott Ukrajna felfegyverzése
Így menjenek a magyarok harcolni az ISIL terrorszervezet ellen? hogy közben az USA sorban dobja a fegyvereket és utánpótlást az ördögi fekete seregnek?
 Ha ezek a nagy okosok ennyir harcolni akarnak az ISIL ellen, akkor miért nem mennek el pl saját maguk? Félnek attól, hogy nehogy az USA ő velük végezzen a nagy terrorizmus elleni harc során?
Minden esetre milliónyi bizonyíték van arra, hogy az USA, ha a legtöbbször nem is közvetlen módon, de támogatja az ISIL terror kalifátust! Hogy minél jobban meggyengítse Szíriát, Irakot, meg Iránt, semmibe véve azt, hogy a sok fegyver amit adományozott a terroristáknak, a becsületes adófizetők pénzéből, egy nap, még lehet vissza kerül Európába, meg az Egyesült Államokba is. De ha valaki nem akar a szemének hinni, akkor jusson már eszébe egy kicsit, hogy hány hónapja is megy az USA által vezetett terrorizmus elleni harc? Mi az eredménye idáig? Ha meg ennyire akarnának harcolni a terrorizmus ellen, akkor miért nem támogatják azt, aki tényleg harcol a terrorizmus ellen?
Meg persze az is jusson eszében itt a kedves olvasónak, hogy egész Irakot az amerikai hadsereg 12 évvel ezelőtt másfél hónap alatt leigázta, most meg képtelen egy pár ezer fős, nem túl intelligens, terrorista csordát elpusztítani. Mi több, ez a terrorista gyilkos csorda meg valahogy egyre jobban erősödik, azokon a helyeken ahol az USA vállalta magára a felelőséget, hogy ezt kiiktassa, és csak ott szorul vissza ennek a terrorszervezetnek a hatalma, ahol a szíriai arab hadsereg lövi kíméletlenül, a szövetségeseivel együtt! (Szíriai Hírek)
Bill Gates az Ebolánál is veszélyesebb vírusra figyelmeztet: "Nem vagyunk felkészülve"
Március 23, 2015 shtfplan.com - Idők jelei
Habár Bill Gates a számítástechnika területén vált ismertté, manapság hasonlóan sok időt szentel az oltásokkal kapcsolatos kutatásokra, így nem meglepő, hogy egyesek a fertőző betegségek trendjeivel foglalkozó ágazat egyik vezető tekintélyének gondolják. Gates milliókat fektetett az oltásokkal kapcsolatos technológiákba és a teljes lakosságra alkalmazott oltásprogramok egyik leghangosabb népszerűsítőjének számít.
Függetlenül attól, hogy ki mit gondol az oltásokról, a globális közösség nagyra tartja tevékenységét és sokat adnak véleményére. Emellett Gates olyan anyagi forrásokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy széles tömegeket érintő programokat indítson.
Néhány napja a New York Times-ban megjelent cikkében igen súlyos üzenetet közvetített a világ politikai vezetői és a lakosság felé, azt állítva, hogy az Ebolánál is súlyosabb vírus leselkedhet ránk. Gates szerint a világ nincs felkészülve egy ilyen vírus jelentette járvány kezelésére:
A nyugat-afrikai Ebola járvány több mint 10 000 halálos áldozatot követelt. Amennyiben létezik valami pozitívum, amit ebből a tragédiából tanulhatunk, az az, hogy talán ráébreszti a világot a helyzet komolyságára, és rájövünk, hogy nem vagyunk felkészülve egy globális járvány kezelésére.
...
Valamennyi veszély közül, ami képes 10 millió emberrel végezni az elkövetkezendő években, messze egy globális járvány a legvalószínűbb. Az pedig szinte biztos, hogy nem az Ebola lesz az.
...
Más betegségek, mint az influenza például, a levegőn át terjednek, így az emberek már azelőtt fertőznek, hogy lebetegednének, ami azt jelenti, hogy egyetlen ember nagyon sok idegent meg tud fertőzni, csupán azáltal, hogy közösségbe megy. Láttunk már erre példát a múltban, mégpedig szörnyű kimenetellel. 1918-ban a spanyolnátha 30 millió embert ölt meg. Képzeljük el, mire lenne képes a mai modern, rendkívül mobil világban.
Való igaz, hogy egy, a spanyolnáthához hasonló betegség ismételt felbukkanása katasztrofális lenne, de vajon mennyire kell komolyan vennünk Bill Gates figyelmeztetését?
Tudjuk, hogy az oltások fejlesztésére, népszerűsítésére és terjesztésére nem sajnálja se a pénzt, se az energiát. Hasonlóan gondolkodó milliomos társaival együtt komoly kutatásokat finanszíroznak, amelyekben régi vírusokat alkotnak újra, elvileg azzal a céllal, hogy oltásokat állítsanak elő a múlt halálos betegségeire.
Elképzelhető, hogy eljön a nap, amikor azt kívánjuk, bárcsak megfogadtuk volna a régi közmondást és hagytuk volna aludni az alvó oroszlánt, mert az amerikai járványügyi hatóság (CDC) már rekonstruálta a spanyolnátha vírust, egy 1918-ban, a spanyolnáthában elhunyt nő maradványainak segítségével.
Sajnos a spanyolnátha nem az egyetlen betegség, aminek a rekonstruálásán az új oltások fejlesztésére hivatkozva dolgoznak.
Ismerve Bill Gates álláspontját, bolondság lenne figyelmen kívül hagyni a New York Times-ban közzétett figyelmeztetést. Ehelyett tegyük fel a kérdést, hogy mit tud Gates, amit mi nem?
Tudjuk például, hogy a kutatók megpróbálják életre kelteni a régi járványokat, elvileg azért, hogy általuk új oltásokat fejlesszenek ki. Tudjuk azt is, hogy a katonaság évtizedek óta próbál biológiai fegyvereket fejleszteni ezekből, így csak találgatni tudunk, hogy mi mindennel rendelkeznek már e téren.
Elképzelhető vajon, hogy a cél éppen egy bizonyos fajta oltásra való igény megteremtése? Akár annak kötelezővé tétele?
Az Egyesült Államokban például nemrégiben ismét megjelent a kanyaró, egyelőre senki sem tudja, hogy miért és hogyan. Érdekes módon az esetek kapcsán a figyelem középpontjában nem is a miértek megválaszolása áll, hanem az, hogy mindenkit be kell oltani.
Hasonló érvelést hallottunk már az Ebola esetében is. Bár a klinikai kísérletek még el sem kezdődtek, egyesek máris az oltás kötelezővé tételéről beszélnek. Sőt, volt, aki a kombinált Ebola-kanyaró oltás lehetőségét is felvetette.
Nem tudni, hogy mi rejtőzik a háttérben, de éppen úgy, ahogy világgazdasági kérdésekben érdemes figyelni az elit befektetők nyilatkozatait és lépéseit, az oltások terén nem butaság meghallani, mit mondanak a Bill Gates-hez hasonló, a népességcsökkentést támogató filantrópusok.
Időkjelei: A járványokat maga Jézus sorolta az idők jelei közé (Lukács 21:11), de azt is meghagyta nekünk, hogy ne aggódjunk, se ezek, se más nehézségek miatt.
"Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot." János 16:33
Kapcsolódó:
NÉMET POLITIKUS: EURÓPÁT MEG KELL TISZTÍTANI AZ AMERIKAI BEFOLYÁSTÓL
A szerződés, amely a kormány helyére az óriáscégeket ülteti
Lori Wallach - magyardiplo.hu
 "Képzeljünk el egy kereskedelmi szerződést, amely felhatalmazza a multinacionális vállalatokat és befektetőket, hogy külföldi bíróságok előtt kártérítésre pereljék azokat a kormányokat, amelyek politikai vagy közigazgatási rendelkezéseinek következtében csökkent a nyereségük" - írta a Le Monde Diplomatique 1998-ban[1]. Akkor a nyilvánosság és a parlamenti képviselők ellenállásának köszönhetően zátonyra futottak a Multilaterális Befektetési Megállapodás (MAI[2]) tárgyalásai. A titokban 1995 és 1997 között, az OECD 29 tagállama által végigtárgyalt kereskedelmi és befektetési egyezmény legkárosabb célja a példátlan vállalati hatalomnövelési kísérlet volt. A megállapodás értelmében ugyanis a magánvállalatok egye nlő státusba kerültek volna a nemzetállamokkal. A titokban kierőszakolt megegyezéssel a cégek állami kártérítést kaphattak volna a kormányzati döntések vagy a lakosságot érintő környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb fogyasztóvédelmi előírásoknak a költségeket növelő vagyis a nyereséget csökkentő hatása miatt.
USA-EU szabadkereskedelmi egyezmény
Az óriásvállalatok most ismét próbálkoznak a MAI még rosszabb változatával, amely a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO bővített verziója kíván lenni. Hivatalos neve: Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP-TAFTA[3]). Azzal a céllal jött létre, hogy az Atlanti-óceán két partján a törvényi előírások megfeleljenek az európai és amerikai óriásvállalatok által és érdekében kialakított szabadkereskedelmi szabályoknak. A befektetők kiváltságait megvédenék a nemzeti élelmiszerekre és termékekre vonatkozó biztonsági előírások, az adatvédelem, az internet szabadsága, a kulturális és klímapolitika, a pénzügyi szabályozások és más, nem kereskedelmi kérdésekben is. A szerződés értelmében egy-egy ország korlátlan mértékű kereskedelmi szankcióknak néz elébe vagy az adófizetők dollármillióit fizetheti ki kártérítésként az óriásvállalatoknak.
A lassított puccsnak tekinthető egyezmény tárgyalásai 2013 júliusában kezdődtek az USA és az Európai Unió között, és várhatóan két év múlva tennének pontot a szerződés végére. A TTIP-TAFTA a horrorfilmek elpusztíthatatlan szörnyeihez hasonlóan éledt újjá és egyesíti a múlt legkárosabb egyezményeit, sőt új elemekkel is bővíti. Elszánt a csődöt mondott neoliberális paradigma bebetonozására.
A TTIP-TAFTA aláírásának pillanatától a vállalatok kiváltságai jogerőre emelkednének és tartósan érvényben maradnának, akkor is, ha a közvélemény vagy a kormányzati szándék közben megváltozna. Az egyezséget ugyanis csak az összes aláíró ország egyetértésével lehetne módosítani. A TTIP-TAFTA az európai klónja az USA és tizenkét ázsiai ország között épp elfogadás előtt álló Csendes-óceáni Partnerség (TPP[4]) egyezménynek. A két egyezmény (TTIP-TAFTA és TPP) valódi gazdasági birodalmat hozna létre, amely közvetlen határain túl is képes lenne kikényszeríteni az egyezmények alkalmazását. Az USA-val és az EU-val kereskedelmi kapcsolatokat kereső országok ahelyett, hogy saját érdekeiknek megfelelő feltételekről tárgyalhatnának, alkalmazniuk kellene az egyezmények összes előírásait. Azaz el kellene fogadniuk az USA és az EU között kialakított közös piaci feltételeket.
A Barack Obama elnök újraválasztását támogatók, akik ,,hittek a változásban" most a düh és a szívinfarktus határán állnak. Az Obama-kormány ugyanis teljesen sajátjának fogadta el az óriásvállalatok által diktált tervet, amelyet a globális gazdaság ,,magas színvonalú, 21. századi" közgazdasági szabályozásaként állít be, miközben az sokkal inkább a 20. század szociális vívmányainak egyértelmű felszámolása. Titkos és alattomos támadás a demokratikusan vezetett tárgyalásokon már többször elutasított rendelkezések és szabályok bevezetésére.
Mivel az egyezmény a ma még az üzleti szférának nem kiszolgáltatott területek sorát is érinti, a TTIP-TAFTA-tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak. Az amerikai tárgyalódelegáció mellett dolgozik több mint hatszáz nagyvállalati hivatalos lobbista, akik korlátlanul hozzáférnek az előkészítő dokumentumokhoz és az amerikai kormányt képviselő döntéshozókhoz. Ugyanakkor a közvéleményt és az újságírókat szigorúan kizárták, a tervezetek nem kerülhetnek nyilvánosságra, amíg a végleges egyezséget alá nem írják - amikor azonban már késő változtatni rajta.
A volt amerikai kereskedelmi miniszter, Ron Kirk, enyhe iróniával megjegyezte, miért hasznos "a gyakorlatban" a tárgyalások bizonyos fokú bizalmas kezelése és titkosítása[5]: amikor a George W. Bush kormány által nagyon támogatott hasonló egyezmény - a Kanada, USA, Mexikó közötti szabadkereskedelmi zóna kiterjesztéséről az egész amerikai kontinensre - kiszivárgott 2001-ben, a megállapodást végül nem tudták aláírni... Válaszul Elizabeth Warren amerikai szenátor megjegyezte, hogy egyetlen olyan egyezményt sem szabadna aláírni, amely nem állja ki a nyilvánosság próbáját[6].
Cég a saját nevében indíthat pert egy ország ellen
Miért is fontos szigorúan bizalmasan kezelni a tárgyalásokat? Mivel igazán nem kell elkapkodni az ország választott képviselőinek értesítését, miszerint is ezentúl a kormányzás minden szintjén, a legmagasabb szövetségitől le a helyi önkormányzatokig, kénytelenek lesznek - sok, ma még nem kereskedelmi területen is - az egyezményben több tucat paragrafus alatt kibontott nagyvállalati üzleti érdekeket alkalmazni. Vagyis a TTIP-TAFTA kereskedelmi tárgyalásokon a nagyvállalatok javaslatai alapján ,,diplomáciai törvényhozás" zajlik ma még kizárólag hazai ügyekről. Többek között az élelmiszer-biztonságról és -jelölésről, a vegyi és mérgezőanyagok szabályozásáról, az egészségügyi és gyógyszerárakról, az internetszabadságról és a fogyasztók védelméről, az energiaszolgáltatókról és a kulturális szolgáltatásokról, a szabványokról és a szerzői jogokról, a földhasználatról és a természeti erőforrásokról, a működési engedélyekről, a bevándorlásról, a közbeszerzésekről, a szakmai tovább képzésről, a magánélet védelméről és sok más témáról. Az egyezmény aláírása után a választott önkormányzati képviselőknek nem maradna más feladata, mint megállapodni a nagyvállalatok helyi megbízottaival a végrehajtás módozataiban.
Az aláíró országok kötelesek jogszabályaikat és közigazgatási eljárásaikat összehangolni az egyezményben foglaltakkal. Amennyiben ezt nem teszik meg, az érintett országok jogilag felelősségre vonhatók e célból létrehozott döntőbíróságok előtt, amelyek kereskedelmi szankciót szabhatnak ki a kormányok ellen. Ha ez túlzásnak és hihetetlennek hangzana, érdemes észrevenni, hogy alapvetően több más már létező kereskedelmi szerződés filozófiájába illeszkedik - a szabadkereskedelem vagy a kereskedelembővítés szépen hangzó nevei alatt. Amerikában a WTO csak az elmúlt évben megakadályozta a ,,delfinbarát" jelölésű tonhal címkéjének és a származási országot jelölő húscímke alkalmazását, valamint az édesített cigaretták betiltását. Utóbbi tiltás célja a fiatalok dohányzástól való visszatartása lett volna. Az EU elvesztette a GMO engedélyeztetési eljárás tárgyában indult pert, és több százmillió eurót fizetett a mesterséges növekedési hormonnal kezelt húsok betiltása miatt kiszabott W TO-szankcióként. A TTIP-TAFTA és a TPP abban hoz újdonságot, hogy adott cég a saját nevében indíthat pert egy-egy ország rendelkezései ellen, illetve a ma még a kereskedelmet nem érintő jogszabályokat is megtámadhatja. Már magában ez veszélyessé teszi a teljesen új viszonyokat teremtő TTIP-TAFTA-t.
Ráadásul az aláírást követően az egyezményt csak valamennyi aláíró ország jóváhagyásával lehetne megváltoztatni. Ez gyakorlatilag bebetonozná a vállalatoknak nyújtott előnyöket, és ellehetetlenítené a demokrácia normális eszközeit: a választásokban megjelenő felelősségre vonást, a nem-vállalati érdekek képviseletét, illetve a tüntetések jelentőségét.
A multinacionális vállalatoknak joguk lehetne megtámadni a nemzeti szabályozásokat egy extrajudiciális eljárás keretében. Ezeken a speciális bíróságokon három gazdasági jogász - a Világbank és az ENSZ szabályai alapján - korlátlan adófizetői kártérítést rendelhet el, ha szerintük a nemzetállami intézkedések és kormányzati lépések veszélyeztetik a vállalkozások ,,várható profitját". Ezáltal az óriásvállalatok képesek megakadályozni egy ország fogyasztó- és a környezetvédelmi, egészségügyi és egy sor más, önállóan kialakított szociális vagy gazdasági elképzeléseit.
Az új jogokkal a külföldi és belföldi leányvállalataikon keresztül tulajdonképpen szinte minden nemzetközi magánvállalat a nemzetállamok szintjére emelkedne, a rendszer formailag is a kormányok szabályozási és belső irányítási joga fölé helyezné a vállalkozások jogait. A vállalkozásoknak joga lenne bíróság elé idézni az USA és az EU kormányait. Ezzel közvetlenül támadnák meg azokat a szerintük a külföldi befektetetők újonnan szerzett jogait aláaknázó nemzeti egészségügyi, pénzügyi, környezetvédelmi és egyéb döntéseket. A "befektető az állam ellen" típusú rendszer - amiről 1998-ban azt hihettük a MAI megakadályozásával, hogy sikeresen legyőztünk - azóta megjelent az USA számos szabadkereskedelmi egyezményében. Így már több mint 400 millió dollár megfizetésére kényszerítették az adófizetőket, vegyszerek betiltása, földhasználati és engedélyezési szabályozások, vízgazdálkodás és fakitermelési irányelvek, valamint egyéb ügyekért. Csak az USA egyezményei miatt több mint 14 mil liárd dollár sorsa van függőben a páciensek jogai, a szennyezések felszámolása, a klíma- és energiapolitika, a termőföld tulajdona, a vízfelhasználás vagy a fakitermelés és más ügyekben, a vállalatok által indított perekben[7]. A TTIP-TAFTA pedig jelentősen megnövelné a pereskedés veszélyét, hiszen az egyezmény szerint egy sor új jogcímen is pert lehet indítani a közérdeket képviselő állami és helyi szabályzások ellen.
A "befektető az állam ellen"
Mivel az atlanti óceán két partja közötti kereskedelmi kapcsolatok rendkívül nagy volumenűek, a TTIP-TAFTA egyezmény erősen megnövelné e törvényes zsarolás veszélyét.
A több mint 3300 európai anyacég 24 200 leányvállalatával van jelen az USA piacán. Bármelyik kezdeményezhet egy "befektető az állam ellen" típusú pert, ha úgy ítéli meg, hogy kereskedelmi kára keletkezett. Ez messze nagyobb mértékű kockázat, mint amire a korábbi szabadkereskedelmi egyezmények lehetőséget adtak. Az EU ugyanígy ki lenne téve a "befektető az állam ellen" típusú viták sorának, hiszen 14 400 amerikai székhelyű cégnek több mint 50 800 európai leánya van. Összességében a TTIP-TAFTA lehetővé tenné, hogy az USA-ban és az EU-ban bejegyzett 75 ezer vállalat bármelyike pert indíthasson. Több ezer vállalat jutna új eszközhöz, amellyel olyan intézkedéseket támadhatnának meg, amelyekben a lakosság, vagyis mi mindannyian megbízunk.
1998-ban látszólag azért alakult ki vitarendezési mechanizmus, hogy védje a befektetőket a kisajátítások ellen a megbízható helyi bíróságokkal nem rendelkező fejlődő országokban. Az USA és az EU bíróságai azonban a világon a legerősebbek, és a tulajdonjogok védelme is garantált. Az USA-EU-egyezménybe beépített új jogok azt jelzik, hogy nem a befektetők védelme, hanem a vállalatok jogainak növelése a cél.
A kormányzati politikával szemben döntési joggal felruházott bíróság három, a választók számára megmagyarázhatatlan módon kiválasztott gazdasági jogászból, vagyis magánügyvédből áll. A szerepeket könnyen lehetne cserélgetni, az egyik ügyben a bíró, de egy másik ügyben az óriásvállalat által megbízott felperest képviselhetné ugyanaz a szakjogász, hiszen a nemzetközi befektetési jogászok köre nem végtelen. Az eddigi "befektető az állam ellen" perek 55 százalékába e zárt körből összesen 15 jogászt vontak be. Döntéseik ellen fellebbezésnek helye nincs.
Az új ,,jogokat" homályosan és terjedelmesen fogalmazták meg, és ezek ritkán védik a többség érdekeit. Például magukban foglalják azon vállalati elvárásokat, hogy a kormányok ne változtassák a szabályozókat, ha már egy külföldi beruházás megvalósult. A másik ilyen jog, hogy ,,indirekt kisajátítás" esetén kártérítést követelhessenek, vagyis a kormányok fizessenek, ha valamelyik szabályozás csökkenti egy beruházás értékét, akkor is, ha a szabályozás érvényes a hazai és a külföldi cégekre egyaránt. A befektetőknek szánt garanciák új jogokat is magukban foglalnának föld, természeti erőforrások, közművek, gyárak és egyebek tulajdonának megszerzésére. Ugyanakkor a multinacionális vállalatoktól semmilyen felelősségvállalást sem követelnének meg az államokkal szemben.
Az állami kártérítés reményében a külföldi befektetők a külföldi és hazai cégekre vonatkozó szabályozások esetében is élhetnek jogaikkal, és pereket indíthatnak az állam ellen. Például az EU és az USA vállalatai - több más ügy mellett - perelték az egyiptomi minimálbér-emelést, Peruban pedig védik az amerikai Renco cég jogát a szennyezésre[8]. További példák is vannak. Miután a helyi bíróságok előtt nem sikerült az egészségügyi törvényeket megsemmisíttetnie, a Philip Morris amerikai dohányóriás pert indított Uruguay és Ausztrália dohányzásellenes törvényeivel szemben. Az amerikai gyógyszerészeti vállalat, az Eli Lilly a NAFTA alapján pert indított Kanada azon joga ellen, hogy maga határozza meg a szabadalmakra vonatkozó követelményeket, s így tegyen olcsóbbá bizonyos gyógyszereket. A svéd energiavállalat, a Vattenfall a Németország ellen indított perben több milliárd dolláros kártérítést követel a széntüzelésű erőművekre vonatkozó szabályozás és az atomerőművek fokozatos leépítése miatt.
A bíróságok által kiszabható kártérítés összege - amit a kormány fizet a perelő nagyvállalatnak - nincs maximalizálva. Tavaly Ecuadort rekord összegű, kétmilliárd dollár pénzbüntetésre ítélték egy olajkitermelő cég javára.[9] A bírósági költségekért és a jogi szolgáltatásokért gyakran még akkor is fizetni kell, ha a kormány nyer. Ezek a költségek perenként átlagosan nyolcmillió dollárra rúgnak, amit természetesen az állampolgároknak kell leperkálni. Az ilyen pernek már a kezdeményezése is riasztó, többek között Kanada esetében, amikor megsemmisítettek egy mérgező benzinadalékra vonatkozó tilalmat, vagy amikor több tízmillió dollárt fizettek egy cégnek egy vízjogi perben.
Annak ellenére, hogy a kereskedelmi ügyekben illetékes választottbíróságok rendszere már az 1950-es évek óta létezik, a "befektető az állam ellen" típusú perek száma csak az utóbbi években nőtt meg jelentősen: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD) jelentése alapján 2000 óta a tízszeresére. 2012-ben több pert indítottak, mint addig bármikor. Független pénzügyi és speciális jogi cégek egész sora alakult erre a zsíros üzletágra, amelynek a lényege a közvagyon megdézsmálása.
Cél a nagyvállalatok globális uralmának bebetonozása
Az amerikai-európai óriás-szabadpiac tervét már hosszú évek óta egy erős lobbiszervezet ápolgatja, a Transzatlanti Kereskedelmi Párbeszéd (TABD[10]), mai, ismertebb nevén Transzatlanti Üzleti Tanács (TBC[11]). A TABD-ot még 1995-ben az amerikai kereskedelmi minisztérium és az Európai Bizottság hívta életre azzal a céllal, hogy az USA és az EU üzleti vezetői valamint az USA miniszterei és az EU biztosai között hivatalos, magas szintű közvetlen párbeszéd jöhessen létre. A TBC az Atlanti-óceán mindkét partján lehetővé teszi a legnagyobb amerikai és európai uniós vállalatok számára, hogy egyesült támadást indítsanak a még megmaradt fogyasztó-, környezet-, klímavédelem és egyéb civil érdeket védő intézkedések ellen.
A hivatalos cél, hogy elhárítsák a kereskedelmet ,,zavaró tényezőket", tehát az USA és az EU közötti korlátlan termékszállítás akadályait, továbbá, hogy az USA-ban és az EU-ban is azonos szabályok legyenek érvényesek, a kormányok minél kisebb beavatkozása mellett. Szerintünk azonban ezek a ,,zavaró tényezők" alapvető élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, egészségügyi és egyéb olyan intézkedések, amelyben mindannyian bízunk. A vállalatok a ,,szabályok egységesítésére", ,,egyenlőségre" és ,,kölcsönös elismerésre" hivatkozva kötelezik a kormányokat a hazai előírásoknak nem megfelelő termékek és szolgáltatások engedélyezésére.
Az óriásvállalatok ma már nem elégednek meg az érvényben lévő szabályozások könnyítésével, hanem maguk akarják megfogalmazni és újraírni saját korlátozásuk, jobban mondva korlátlanságuk kereteit. Így azután a világ két legnagyobb üzleti szervezete, az amerikai Chamber of Commerce és a BusinessEurope kezdeményezte, hogy a részvényesek képviselői és a fontosabb politikai döntéshozók közösen alakítsák ki az új transzatlanti előírásokat, amelyekkel helyettesítik a jelenleg érvényben lévő amerikai és az uniós szabályzásokat. Tulajdonképpen ma már azt kell megkérdeznünk, kellenek-e a tárgyalóasztal mellé a politikusok....
Néhány példa
Az üzleti érdekeket rendkívül nyíltan és egyértelműen fogalmazzák meg. Kis ízelítő következik az amerikai kereskedelmi képviselő által beterjesztett követelésekről.
Az USA államainak több mint fele már jelöli az élelmiszerek GMO-tartalmát. Ezt egyébként a fogyasztók 80 százaléka támogatja, és sokan irigykednek a szigorúbb EU-s szabályokra. A GMO-t előállító és felhasználó cégek mindeközben a TTIP-TAFTA segítségével az óceán mind két partján el szeretnék törölni a GMO-jelölést. Az amerikai nemzeti cukrászszövetség[12] őszintén kijelentette:,,Amerika ipari vállalatai is örömmel fogadnák, ha az USA-EU szabadkereskedelmi egyezménynek sikerülne eltörölnie a kötelező GMO-jelölést és nyomon követhetőséget." A Biotechnológiai Ipari Szövetség[13] - a GMO-óriást, a Monsantót is magában foglaló vállalati szövetség - aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban árult termékeket az EU nem engedi be automatikusan. A cégek panaszkodnak, hogy az új biotechnológiai termékek egyesült államokbeli liberalizációja és ugyanezen termékek EU-s engedélyezése között jelentős a különbség és folyamatosan nő. A Monsanto és más, a Biotech nológiai Ipari Szövetséghez tartozó cégek azt remélik, hogy a TTIP-TAFTA segítségével el tudják fogadtatni az engedélyre váró GMO-termékeket.
A magánadatok védelme ugyanilyen erős támadásnak van kitéve. A Technológiai és Internetes Vállalkozások Szövetsége[14] kérte a TTIP-TAFTA tárgyaláson részt vevőktől, legyenek rajta, hogy az EU adatvédelmi politikája ne akadályozhassa a személyes adatok áramlását az Egyesült Államokba. Különösen amióta nyilvánosságra került - Edward Snowden kiszivárogtatásának köszönhetően - az USA Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA[15]) gátlástalan kémkedése, meglehetősen abszurd a technológiai cégek állítása: ,,nem elfogadható az EU azon ítélete, miszerint az USA nem biztosítja a magánélet »megfelelő védelmét«". Az amerikai Nemzetközi Üzleti Tanács[16] - amelynek tagja többek között az NSA-nak személyes adatok tömegeit átadó Verizon vállalat - kijelentette: ,,A megállapodásban meg kell fogalmazni a kivételeket, mint a biztonság és a magánélet, de garantálni kell, hogy ez ne akadályozza a szabadkereskedelmet."
Az élelmiszer-biztonság ellen is támadást indítottak. Az USA húsipara a TTIP-TAFTA segítségével semmisítené meg a vágást követően klórba és más fertőtlenítőszerbe mártott húsok elleni EU-s tilalmat. Európa szigorúbb biztonsági előírásai révén a termékek a gyártás során kevesebb szennyezőanyagoknak vannak kitéve. Az USA-ban érvényes szabályok mellett jobban szennyeződnek a húsipari termékek. Ezeket később fertőtlenítőszerrel kezelik, hogy megöljék az E-coli és egyéb, ürülékben található baktériumokat, amelyek a kezelés nélkül a csirkemellben maradnának. Az észak-amerikai hússzövetség arra panaszkodik, hogy az EU csak víz és gőz használatát engedélyezi a hús feldolgozásakor. A Kentucky Fried Chicken tulajdonosa, a Restaurants International határozottan kéri, hogy a TTIP-TAFTA segítségével változtassák meg az EU élelmiszer-biztonsági előírásait, hogy az európaiak is vásárolhassanak klórozott KFC-t.
Az Amerikai Húsipari Intézet[17] tiltakozik amiatt, hogy az EU - szerintük indokolatlanul - továbbra is fenntartja tilalmát a béta-agonistákkal (például raktopamin-hidroklorid) kezelt húsokkal szemben. A raktopamint marhák és sertések izomtömegének növelésére használják. Alkalmazását esetleges humán és állategészség-ügyi kockázata miatt 160 országban (többek között az EU tagállamaiban, Oroszországban és Kínában) már betiltották vagy korlátozták. A Nemzeti Sertéstenyésztők Tanácsa[18] egyértelműen kijelentette, hogy a TTIP-TAFTA segítségével szeretnék elérni az EU-s raktopamin-tilalom eltörlését: ,,az amerikai sertéstenyésztőknek csak egyetlen eredmény elfogadható: a gyártás során alkalmazott raktopaminra vonatkozó EU-s tilalom eltörlése".
Mindeközben Európa legnagyobb cégcsoportja, a BusinessEurope kijelentette, hogy az USA élelmiszer-biztonsági modernizációs törvénye[19] is szerepel az USA-ba irányuló EU-s exportot befolyásoló, nem vámjellegű korlátok között. A fordulópontnak számító, 2011-ben bevezetett törvény feljogosítja az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatalt (FDA[20]), hogy visszahívja a szennyezett élelmiszereket. Ezt a kiváltságot nyilvánvalóan az európai vállalatok szeretnék a TTIP-TAFTA segítségével eltörölni.
Klímapolitika. Az USA legnagyobb repülőgép-ipari szövetsége, az Airlines for America A4A) készített egy listát azokról, a szerintük felesleges szabályozásokról, amelyek jelentős terheket rónak rájuk és amelyeket a TTIP-TAFTA segítségével szeretnének eltörölni. Első helyen Európa klímapolitikájának központi eleme, a kibocsátás EU-ban alkalmazott kereskedelmi rendszere (Emissions Trading Scheme) áll, amely szénkibocsátásuk alapján kötelezi fizetésre a légitársaságokat. Brüsszel ideiglenesen felfüggesztette a rendszert, de az A4A a "fejlődés" nevében a végleges eltörlést követeli.
A legélesebb a pénzszektor szabályozása elleni támadás: öt-hat évvel a subprime válság kirobbanása után, az USA és az EU tárgyalófelei úgy ítélik meg, hogy az ágazat szabályzására már nincs szükség. Eltörölnék a kockázatos szolgáltatások és pénzügyi termékek tilalmát, és nem szabályoznák, sőt nem is ellenőriznék a pénzügyi termékeknek sem a kockázatjellegét, sem a mennyiségét, sem azt, honnan érkezett a piacra. Röviden összefoglalva: mindenféle szabályzást megszüntetnének.
Mi vezetett idáig? A német bankszövetség egyértelműen kifejezte, hogy számos kifogása van a Dodd-Frank törvénnyel (DFA) kapcsolatban. Ez igazán nem mondható szigorú szabályozásnak, de a pénzügyi válságból ocsúdva és alapvetően megrendülve a Wall Street akkor kénytelen volt elfogadni. A német lobbi legaktívabb tagja a német bankóriás, a Deutsche Bank, amely a válság után az értéktelen jelzáloghitel-fedezetért cserébe dollár százmilliárdokat[21] kapott az amerikai szövetségi alapokból (Federal Reserve). A Deutsche Bank és a német bankszövetség elsősorban a Wall Street Reform központi elemével, a Volcker-szabállyal nem ért egyet, szerinte "túl szigorúan korlátozza a külföldi bankokat". Az Insurance Europa, Európa legnagyobb biztosítócégeinek szövetsége pedig a TTIP-TAFTA segítségével akarja eltöröltetni a biztosítók befektetéseinek mindenféle kockázat-ellenőrzését.
Az Európai Szolgáltatói Fórum[22] - amelynek szintén tagja a Deutsche Bank - a tárgyalások alatt intenzíven lobbizik az európai óriásbankok érdekében, és próbálja elérni, hogy az USA hatóságainak ne maradjon lehetősége átlátni a külföldi bankok amerikai piaci tevékenységét. Az amerikai pénzügyesek viszont azt akarják elérni, hogy az európaiaknak kedves Tobin-adó bevezetése végleg lekerüljön az Európai Bizottság napirendjéről. Maga a bizottság csak félszívvel állt a spekuláció ellen bevezetendő, a pénzügyi tranzakciókat megadóztató terv mellé. Egy 2010-es bizottsági feljegyzés például kimutatta, hogy a Tobin-adó bevezetése ellentétes lehet Európa WTO-val szemben vállalt kötelezettségeivel[23]. A TTIP-TAFTA tárgyalásokon az óriásvállalatok képviselői még liberálisabb - vagyis szabályzatellenesebb - helyzetet akarnak kiharcolni maguknak, mint amit maga a WTO propagál, ráadásul az IMF továbbra is mereven megakadályoz minden, a tőkeáramlás ellenőrzésére szolgáló intézkedést. E zért a már eleve gyengécske Tobin-adó projektjét, úgy tűnik, sikeresen kiütötték a nyeregből.
Nem egyedül a pénzügyi szektor lelkesedett be az liberális intézkedések perspektívájától. A TTIP-TAFTA a szolgáltatószektor, így a közszolgáltatások egészét meg akarja nyitni a verseny és a konkurencia számára. Az egyezményt aláíró államok nemcsak azt fogadják el, hogy a közszolgáltatások ezentúl piaci alapon működnek majd, a külföldi cégektől sem védhetik meg saját hazai cégeiket. A politikai beavatkozás lehetősége - a sebészettől az oktatáson keresztül az energiáig, a szállításig, a víz- és csatornaszolgáltatásig - gyakorlatilag a nullára csökkenne. A kereskedelmi szemlélet a lakossági emigrálás kérdésére is kiterjed. Az egyezményt aláíró országok határain közös engedélyezési eljárással léphetnének be azok, akiknek van tőkéjük vagy képesek szolgáltatni, ellentétben a többiekkel. A szabályok nemcsak a szolgáltatások kereskedelmét határoznák meg, hanem az adott országban tevékenykedő külföldi szolgáltatócégekre vonatkozó kormányzati szabályozást is. Ez a nemzeti politikai tér behatárolását jelentené olyan kritikus területeken, mint az egészségügy, az energia, az oktatás, a víz, a szállítás stb. Még a helyi földhasználatot és övezeti rendszert is belefoglalnák.
Ezek a szabályok a nemzetközi szolgáltatást nyújtó természetes személyekre, vagyis a bevándorlási és vízumpolitikára is vonatkoznának. Bármi is legyen a véleményünk a bevándorlási politikáról, nem tűnik jó ötletnek, hogy zárt ajtók mögött döntsenek róla és foglalják olyan kereskedelmi egyezségbe, amelynek részeit csak az összes aláíró egyetértésével lehet megváltoztatni.
Gyenge gazdasági növekedés
Miért téma ez most? Washingtonban az az általános vélekedés, hogy a gazdaság felpörgetésére az elkeseredett európai vezetők mostanában mindenre hajlandók, akár a fogyasztóvédelem vagy a szociális helyzet rovására is.
A szabadkereskedelmi egyezségek mellett szól, hogy az ilyen megállapodások csökkentik a vámokat serkentve a kereskedelmet és több előny származik az olcsóbb importból, mint amekkora károkat a munkanélkülivé válók elszenvednek. Az amerikai Kereskedelmi Képviseleti Iroda[24] is elismerte[25] azonban, hogy az USA és az EU közötti vámok eleve meglehetősen alacsonyak. Az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás népszerűsítői könnyedén bevallották, hogy az egyezmény elsődleges célja nem a vámcsökkentés, hanem a feleslegesnek vélt nemzeti szabályozások - például a nemzeti pénzügyi, klímapolitikai, élelmiszer-biztonsági előírások és termékbiztonsági követelmények - lebontása és kiiktatása, azzal az ürüggyel, hogy csak gátolják a kereskedelmi forgalmat.
Kevés hatástanulmány készült a TTIP-TAFTA bevezetésével kapcsolatban, és főleg messziről elkerülték a szociális következmények elemzését. A Nemzetközi Politikai Gazdaságtan Európai Központja[26] készítette, gyakran idézett és a TTIP-TAFTA bevezetését egyértelműen támogató tanulmány csekély gazdasági előnyt jósol, hiszen személyenként és naponta 3 cent növekedést ígér 2029 utántól...
A vámtarifa-csökkenés hatásaként a tanulmány szerzői által vizionált, legoptimistább forgatókönyv szerint az USA és az EU bruttó nemzeti összterméke (GDP) töredék 0,06 százalékkal nőne az egyezmény teljes megvalósulásakor. De ez a hatás is irreálisan magas, hiszen a tanulmány szerzői feltételezik, hogy a szabadkereskedelem "dinamizálja" a gazdasági növekedést, miközben ezt, a tankönyvek által feltételezett hatást a gyakorlati tapasztalat nem támasztja alá. Ráadásul ilyen "végtelenül kicsi" növekedési többlet teljesen észrevétlen maradna. Összehasonlításképpen: a közgazdászok becslése alapján az Apple iPhone ötödik verziójának bevezetése nyolcszor akkora GDP-növekedést eredményezett, mint amekkora a TTIP-TAFTA várható hatása lenne.
A TTIP-TAFTA-ról készült hatástanulmányok legtöbbjét a szabadkereskedelem elterjesztését pártoló intézetek és tulajdonosi szervezetek készítették, így az egyezmény szociális következményeit általában nem részletezik, mint ahogy az egyezmény közvetlen áldozatait sem veszik számba. Pedig több százmillió emberről van szó. De a hajó még nem ment el. Ahogy az már megtörtént a Multilaterális Befektetési Megállapodással (MAI) és az összes amerikai államot érintő szabadkereskedelmi övezettel (FTTA[27]) és néhány WTO-tárgyalássorozat alkalmával is, a nyilvánosság, a következmények széles körű bemutatása képes volt és talán most is képes lesz megakadályozni az egyezmény aláírását, hogy a kereskedelem ürügyén ne bonthassák le a társadalombiztosítás fontos elemeit és ne üzletemberek vegyék kézbe ügyeink intézését.
A szerző a Public Citizen's Global Trade Watch, a Globális Kereskedelem Állampolgári Felügyelet nevű civil szervezet igazgatója.
Fordította: Bozsér Anikó
|
