|
„SZÍV SZERETTE, SZÉM MÉGVERTE ..."
Polner Zoltán: Föld szülte fáját. Szeged környéki ráolvasások és népi imádságok, Szeged, 1978
Szociográfiai fölmérés melléktermékeként állt össze a kötet anyaga, a mintegy 158 ráolvasás és népi imádság (gyakran 6-8 változattal). Polner Zoltán a költő szemével és érzékével mentette a menthet őt, gyűjtötte a számára néprajzi különlegességnek tetsz ő anyagot. „Ahogy sokasodtak a hiedelmek, ráolvasók, egyre jobban izgatott varázsénekeket idéz ő szépségük, szürrealista képrendszerük, motívumgazdagságuk" — írja a könyv evezetojeben. CStvenegy helységből 294 adatközl őt szólaltat meg a gy űjtemény lapjain. Az anyag rendszerezéséhez A magyar ráolvasások műfaji és rendszerezési problémái című monográfia nyújtott útmutatást. Ennek alapján a ráolvasásokat a szöveg irányulása alapján 10 csoportra osztotta: mechanikus szövegek; ténymegállapítás;kívánság; analógiás cselekmény magyarázattal; a beteg fenyegetése; kérés, fenyegetés a beteghez; betegségküldés közömbös helyre; betegségküldés, kérés, fenyegetés stb. a rontóhoz; kérés, fenyegetés, ima stb. közbenjáró természetfeletti lényhez vagy megszemélyesített természeti jelenséghez; epikus szövegek. A bevezetőben Polner nemcsak a ráolvasásokról .ad átfogó jel 1 еmzést, hanem az imádságokról is, ez utóbbiaknál a balladák szövegére, a képalkotás és képi gondolkodás azonosságára is rámutat. A népi imádságok változatos képei, szürrealista elemekb ől tevő dnek össze, melyek szép nyelvi megoldásokkal párosulnak: „Én lgfekszem én ágyamba, / Mint Úr Jézus koporsóba. /Mellém teszem két 'kasomat, / Misemondó két gyertyámat." (Estéli imádság) A közölt ráolvasókat és archaikus imádságokat négy nagy csoportba osztotta: I. Kevert formájú, funkciójú szö- vegek (pogány-keresztény), II. keresztény tudatformájú, funkciójú szö- vegek, III. legendaballadák, .köszönt ők és IV. Krisztus-legendák. Az ősi hiedelemmaradványaként a betegségek okaihoz és eredeteihez alkalmazkodik a gyógyítás, amely nem más, mint az ellenvarázslatok alkalmazásának népi tudománya a betegségek megszüntetésére. A varázsszó, ráolvasás, imádság olyan szóban kifejezett riasztó fenyegetés vagy kívánság, amelyet rendesen valami mágikus cselekvés is :kísér. Az ősi sámánok tudománya, éppúgy, mint a mai kuruzsló utódaiké az, hogy tudták, micsoda „szó", „ige" és „imádság" bír olyan er ővel, ami a betegségdémont távozásra vagy menekülésre kényszerítse. A ráolvasások többnyire egyszer ű kérések, elküldések, rövid parancsok, fenyegetések és átkok. Külső alakjuk annál egyszerűbb, minél régebbiek. Régiségüknek legnagyobb bizonyítéka az, hogy csak igen kevés szól közülük Istenhez, Krisztushoz, Szűz Máriához, a szentekhez, hanem a legtöbb ősvallási alakokhoz fordul. Ilyen pl. a gyűjtemény 21. számú ráolvasó „kérése" a torokfájás megszűnésére: „F бdanyám, / Fő dtorkom fáj, / Néköd panaszolom, / Gyógyítsd mög!" A „kérés" mellett lehet „elküldés" is a betegség megszüntetésére, mint a 34. számú ráolvasás: ... „Új hold, új király, / Szép Szűz Mária. / Hínak évgém vendégségbe, / De én nem mögyök, / Еkűdöm a szemőcsömet ..." „Ezt három új hódkő költött ömondani kint az udvarba. Szemöcsre való ez. Szömbeátam a h бdda, osztón mondtam." (Tápé, Magyari Jánosné). A „parancs", a betegséghez intézett rövid felszólítás néha azt is megmondja, hogy hová menjen a betegség: Arpa, .én tégéd rdа ratlak, Zsákba raklak, Malomba viszlek, Mégőröllek. Teknyőbe teszlek, Megdagasztalak, Kemencébe vetlek, Ott vessgn tfél .a leb* „Amikó árpa van az embér szömin, akkó mondjuk ezt. Három szöm árpáva háromszó még k ő kerúni a kútat, visszájárú mindig bedobni igy szémet, és azt mondani: »A'kk б lggyеn az én szömemén árpa, / Mikó ez a kútbú kinyб !«" (Szegvár, Farkas Jánosné) A nálunk is ismert ráolvasás szemverésre több változatban is el őfordul: „Ezt szömverésre mondták. Asztán megmosdatták. Osztón mégtü- rűte az illető. Máskülönben olyan rosszú volta gyerek, hogy má dúrta a habot." Szív szerette, Szöm ,megverte, Jézus, Mária, Szent József Végye ki belülle! Asszony verte, konyt alá! Embgr verte, kalap alá! Lány verte, házaspárt alá! Jézus Mária, Szent József Végye ki belülle! A betegség-ráolvasók másik nagy csoportja epikus tartalmú, elbeszé- lése legendaszerű. Főelemük a betegségnék és a gyógyulásnak a legendában említett elbeszélése, a gyógyulás m űveletének és menetének megszabása, aztán kérés és imádság, de igen sokszor ősi parancs, fenyegetés. A bevezető bibliai történet Jézus Jeruzsálembe menéséhez, üldöztetésé-hez, Péterrel való vándorlásához f űződik; célja daganat, ficamodás, há- lyog gyógyítása vagy vérelállítás és gennyszüntetés. Szép példája ennek a 66. sorszámú Imádkozás hályogra cím ű ima. „Ez nagyon régi ima, édösapámtú tanútam. Húsz évig vak vót, teljesen vak. Mindön este, rёgge imádkozta. Écc ő aszongya: »Lányom, möghallgatatt a jó Isten. Látok!« Húsz év után bonönt a hályoga szömir ű. Ez így igaz." (Csanytelek, Berkecz Jánosné) Polner Zoltán gyűjteménye, ha nem szövegkritikai kiadás is, alapos és értékes mun.káról tesz tanúbizonyságot. Követend ő példaként áll a nem hivatásos néprajzgyűjtő előtt, hogyan lehet és kell — talán még nem túl későn — megmenteni .és közkinccsé tenni szellemi hagyományunk értékeit.
VAJDA Zsuzsa
|
