Payday Loans

Keresés

A legújabb

Prostitúció és emberkereskedelem
PROSTITUÁLT VILÁG - KURVA ÉLET S MÁS ABNORMITÁSOK

Prostitúció és emberkereskedelem – jól fizető üzletág lett a test

A prostitúció, másképpen fogalmazva a szexualitás áruba bocsátása egyidős az emberiség kialakulásával, végigkíséri a történelmet. A jelenség megítélése minden történelmi korszakban erőteljesen függött, az éppen uralkodó ideológiai és társadalmi viszonyoktól. Voltak időszakok, amikor a prostitúciót ugyanolyan foglalkozásnak tartották, mint bármi más szakmát, máskor büntették, de legalábbis büntetőjogi szankciókkal próbáltak fellépni ellene. Ismét máskor tudományosnak mondott téziseket gyártottak arról, hogy a kommunizmusban az ilyen jelenségek is elhalnak.

Sem a büntetőjogi fellépés, sem pedig a tudományosnak kevéssé nevezhető víziók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a pénzért nyújtott szexuális szolgáltatás a modern társadalmakban tömegjelenségnek számít. Egyes szociológiai becslések alapján a szexuális szolgáltatások piacán Magyarországon évente mintegy 30-100 milliárd forint cserél gazdát, amiből megalapozottan következtethetünk arra, hogy – ha meglepő is, de – jelentős a társadalmi igény a prostitúcióra. A piaci racionalitásból kiindulva könnyen belátható, hogy a keresleti oldal gyorsan megteremti a kínálatot is. Amíg jelentős igény mutatkozik ezekre a szolgáltatásokra, addig mindig lesznek, akik ebből hasznot próbálnak húzni, akár testük áruba bocsátásával, akár a prostituáltakon élősködve.

A prostitúció és a bűnszervezetek

Sokan a nyilvánosházak engedélyezésében látják a prostitúción élősködő bűnszervezetek elleni hatékony fellépés kulcsát. Történelmi tapasztalatok alapján hatalmas tévedés azzal indokolni a borbélyházak legalizálásának szándékát, hogy ez majd megvédi a nőket a striciktől és a szervezett alvilágtól. A prostitúciót megtűrő, azt kontroll alatt tartó kriminálpolitika éppúgy nem tud mit kezdeni az emberkereskedőkkel, mint a teljes tiltás talaján álló szabályozás.

A prostitúció szabályozása

A jog sokáig a teljes tiltás elvéből indult ki, aminek lényege, hogy bünteti a prostitúciót magát, csakúgy, mint az arra épülő élősködő jellegű bűncselekményeket (kerítés, kitartottság stb.). A testét áruba bocsátó nőre mint bűnözőre tekintettek. Az ilyen szabályozás eredménye, hogy a prostituált még védtelenebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül a futtatóval és a klienssel szemben, mivel még a hatóságok is üldözik és büntetéssel fenyegetik.

Egy másik megközelítés nem a prostitúciót, hanem annak szabályozását kívánja megszüntetni. E szemlélet szerint a prostitúció mindaddig magánügy, amíg nem sérti a közrendet és az emberek jó ízlését. A prostitúció tehát nem büntetendő, de nem is legalizált tevékenység. A prostitúció kihasználása ezzel szemben bűncselekmény.

Az 1955. évi 34. (törvényerejű) rendelettel hirdették ki az 1950-es New York-i Egyezményt, amely számos olyan megkötést tartalmaz, amely miatt a prostitúció problémájának kezelése a mai napig nehézségekbe ütközik. Megalkotásának célja azonban pont az volt, hogy a prostitúcióval oly szorosan összefonódó szervezett bűnözést és emberkereskedelmet visszaszorítsa.

A magyarországi jogrendszer 1993-ig büntette az üzletszerű kéjelgést.

Az 1993. évi XVII. törvény hatályon kívül helyezte az üzletszerű kéjelgés bűncselekményi tényállását, tehát a prostitúció maga már nem büntetendő cselekmény. Megmaradt viszont a tiltott kéjelgés szabálysértési státusza. Ennek alapján szabálysértés miatt elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal volt sújtható, aki a külön törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszegi. Az elkövető az új szabálysértési törvény hatálybalépéséig elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható akkor is, ha a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű, illetőleg nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással. A szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma szabálysértést követi el, és 50 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a külön jogszabály szerint meghatározott védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadja.

Némi változás következett be ebben a tekintetben, amikor hatályba lépett a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény.

Ez alapján a tiltott kéjelgéssel az követ el szabálysértést, aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszegi. Ez a szabálysértés elzárással is sújtható. Az új szabályozás alapján a szabálysértési elzárást továbbra is csak a bíróság szabhat ki, annak legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap. A pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege 150 ezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 300 ezer forint. Ebből tehát megalapozottan következtethetünk arra, hogy a prostituáltakkal szembeni fellépés, illetve szankciók szigorodtak.

A prostitúcióval szembeni jogi szabályozás alapját a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (Szbtv.) teremti meg. Ennek 8. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat az ötvenezres lélekszám feletti településeken a prostitúció folyamatos észlelése esetén köteles úgynevezett türelmi zónát kijelölni, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy az arra irányuló kezdeményezést elfogadhatja. Az említett törvény meghatározza azokat az úgynevezett védett területeket is, ahol ez a tevékenység tilos.

A korlátozások érvényesítését akadályozza, ha az önkormányzatok nem jelölnek ki türelmi zónát, ebben az esetben a prostituáltak a védett övezeteken kívül bárhol felajánlhatják szolgáltatásukat, amennyiben az egyéb törvényes feltételeknek megfelelnek. Az egyéb feltételek közé tartozik – többek között – az orvosi igazolás beszerzése, és az is, hogy a felajánlkozás ne legyen zaklató jellegű. Tehát ha az adott településen nincs kijelölt türelmi zóna, a prostituált a védett övezeten kívüli tevékenysége miatt felelősségre vonható, ha például nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással. Mint azt már jeleztük, a tiltott kéjelgés szabálysértését ezzel is elköveti.

A prostitúció kezelésének egyes közrendvédelmi szabályait meghatározó törvény az önkormányzatok és a prostituáltak számára egyaránt megállapít kötelezettségeket. A prostituáltakra vonatkozó korlátozások, illetve tilalmak maradéktalan érvényesítésének előfeltétele, hogy az önkormányzatok a türelmi zónák kijelölésével eleget tegyenek kötelezettségüknek. Mivel ez a gyakorlatban csak nagyon kevés helyen történt meg, az utcai prostitúció sok településen irritáló, a lakosságot zavaró méreteket öltött.

A törvény alapján védett övezetnek minősül a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe, az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított száz méteren belüli terület, a lakott területen a főútvonaltól számított ötven méteren belüli terület, a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsőoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a Magyar Honvédség objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 méter távolságon belüli terület, az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.

Ebből látható, hogy bár véleményünk szerint a védett övezetek meghatározása helyes és indokolt, azonban szűk teret hagy a türelmi zónák számára. A másik oldalról a türelmi zónák kijelölése minden esetben rendkívül érzékeny helyzetet teremt az önkormányzat számára, ugyanis az emberek általában nem szeretnének ilyen helyen lakni, és egy-egy kijelölés az ott található lakások, ingatlanok értékét is jelentősen csökkenti. Az önkormányzatok tehát két tűz közé kerülnek, amikor dönteni kell egy-egy türelmi zónáról, részben a törvényi kötelezettségnek kellene eleget tenni, másik oldalról az e területen lakók is joggal várják el képviselőjüktől – aki jellemzően maga is e területen lakik – hogy az ő érdekeiket képviselje, és máshol jelöljék ki a zónát.

A prostitúcióra vonatkozó egyéb korlátozások A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetőleg járműben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat.

A prostituált a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak 18.

életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el. Tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja. A prostituált szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírt orvosi igazolással. Tilos a védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhívni, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadni. Tilos írásban, kép- vagy hangrögzítő, illetve más berendezés útján más személy szexuális szolgáltatását felajánlani, azt reklámozni vagy ilyen cselekményekben közreműködni. Halkan jegyzem meg, hogy ez a korlátozás az internetes hirdetésekre is vonatkozik, ahol ma a prostituáltak meghatározott, e célra létrejött oldalakon teljesen nyíltan ajánlják fel szolgáltatásaikat.

Ha a sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy médiaszolgáltatást nyújtó közreműködik szexuális szolgáltatás reklámozásában, a szervezet üzemeltetője – ennek hiányában a szervezet – a szolgáltatás egyszeri hirdetését alapul véve reklámonként ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújtható. Az eljáró szerv e szabály ismételt megsértése esetén a megismételt bírság mellett elrendelheti a jogsértő reklámot közzétevő sajtótermék vagy szabadtéri reklámhordozó jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését. A közrendvédelmi bírság alkalmazása a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Mindenesetre le kell szögezni, hogy bár a jogi lehetőség adott az interneten elhelyezett tartalmak nehezen szűrhetők, az interneten – tömegesen – elkövetett bűncselekmények nehezen bizonyíthatóak, ebben a tekintetben azonban szintén komoly változások tapasztalhatóak a jogalkotás területén, amely arra enged következtetni, hogy a jelenlegi áldatlan állapotok megoldódhatnak, azonban az internet és az ott megvalósuló bűncselekmények elemzése a jelen témától rendkívül messzire vinne el.

A prostitúció mint az emberkereskedelem egyik fellegvára Az utóbbi nyolc-tíz évben sorra merülnek fel arra utaló adatok, hogy a nemzetközileg szervezett szexipar részeként felgyorsult az emberkereskedelem. A szegénység, a lehetőségek hiánya, a fejletlen és a fejlett országok közötti különbségek, valamint a nők még ma is jelentős hátrányos megkülönböztetése a szegény országokban mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a nők tömeges migrációjához, és amelyek – a lehetőségek keresése kapcsán – kiszolgáltatottá teszik őket. A szexturizmus léte is hozzájárulhat ahhoz, hogy csábítóvá tegye a nők számára a magasabb jövedelmet biztosító prostitúciós tevékenységet. A minél jobb megélhetés reményében egyre többen választják a külföldi erotikus munkát, amely gyakran valóban magasabb jövedelemmel is jár, azonban ez a pénz az esetek döntő többségében nem az azt megkereső prostituálté, hanem a futtatóké lesz. E tényezők következtében a szexturizmus célországai közül egyre több válik olyan országgá, amely az emberkereskedelem kiinduló pontja.

A kelet-közép-európai országoknál a bűnözés szempontjából lényeges tényező a határok átjárhatósága, valamint a hamis személyi iratokhoz jutás és az embercsempészés viszonylag egyszerű lehetősége. A korrupció pedig keleten és nyugaton egyaránt segíti a szexipart. Az emberkereskedelemmel foglalkozóknak kis erőfeszítéssel és ügyes toborzási technikákkal mindig sikerül olyan áldozatokat találni, akik hajlandók a külföldi munkavállalás reményében kockáztatni. Ennek következtében a gazdagabb nyugati országok piacán megjelennek a kelet-európai, gyakran Magyarországról származó nők, akiket igen egyszerű kizsákmányolni, rabszolgasághoz hasonló körülmények között tartani, mert jobb híján (alacsony iskolázottság, nyelvismert hiánya, rendkívül szerény érdekérvényesítő képesség) kénytelenek rábízni magukat kétes ügynökségek és személyek szolgáltatásaira. Ez a szituáció teszi őket védtelenné, kiszolgáltatottá, míg a másik szereplőt (a futtatót, az emberkereskedőt, ha jobban tetszik: a stricit) sikeres kereskedővé, üzletemberré.

Azok, akik a megélhetésükhöz szükséges pénz gyors előteremtésének reményében vállalkoznak átmenetileg az egyetlen lehetőségnek vélt prostitúcióra, általában hamar szembesülnek azzal a ténnyel, hogy ez az életforma – napi 5-6 (vagy akár 10-20) kliens kiszolgálása – alkohol vagy kábítószer nélkül nehezen dolgozható fel. A prostituáltak körében az alkohol- vagy kábítószer-függőség viszonylag gyorsan kialakul, és a szer folyamatos biztosítása jelentős többletköltséget jelent, ami a kezdetben átmenetinek szánt életforma véglegessé válását eredményezheti. Ebből pedig már legalább olyan nehéz kikerülni, mint egy emberkereskedő vagy futtató felügyelete alól.

A prostitúció számtalan betegségtől, kiégéstől, függőségtől fenyegetett, veszélyes foglalkozás. A prostituáltak rendkívül gyakran válnak erőszakos bűncselekmények áldozataivá, és igen sok a sérelmükre megvalósított emberölés is. A statisztikai adatok alapján körükben az öngyilkosságok száma is kiugró.

A prostituálttá válás útja és veszélyei

Az emberkereskedő bandák, illetve a prostituálttá válás komoly veszélyt jelentenek napjainkban is a fiatal lányok számára. A prostituálttá válásnak alapvetően két útja lehet. Az egyik, amikor a nő gazdasági, illetve anyagi krízishelyzetben van. Ekkor sokszor sajnos maga dönt úgy, hogy testének áruba bocsátásával próbál jövedelemhez jutni. Előfordulhat, főleg fiatal lányok esetén, hogy valódi gazdasági krízishelyzetről nem beszélhetünk, azonban úgy gondolják, hogy ez a pénzkeresetnek könnyű és egyszerű módja.

A másik lehetőség, amikor az embercsempész bűnszervezet megtévesztő hirdetésére jelentkezik a későbbi áldozat. Sokféle hirdetés jöhet szóba, azaz sokféle módszert alkalmaznak a bűnözők. Általában a külföldön vagy Magyarországon végezhető táncosnői, hostess, felszolgáló, házvezetőnői, esetleg erotikus munkahirdetések lehetnek gyanúsak, különösen azok, amelyeknél csak egy mobilszámot adnak meg, amelyen a részletekről lehet érdeklődni. Vannak bűnözők, akik már a hirdetésre jelentkezéskor megmondják, hogy miről is van valójában szó, azaz prostituáltakat keresnek, mások nagy jövedelmet ígérnek a jelentkezőknek könnyű, bárokban végezhető munkáért.

A beetetés bármely formájáról legyen szó, az ígéretek és a valóság között hatalmas a különbség. Azok a lányok, akiket külföldi munka ígéretével csábítanak el, lényegesen kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, mint akik itthon maradnak. Elveszik az úti okmányaikat, és sokszor megszabják, hogy naponta mennyi pénzt kell keresniük.

Amennyiben ezt nem teljesítik, súlyos lelki, illetve fizikai megaláztatásra vagy tettleges bántalmazásra számíthatnak. Az emberkereskedők, illetve a prostituáltakat futtató bandák módszere, hogy a könnyű, magas jövedelemmel kecsegtető ajánlatokkal elcsábított, esetleg már eleve prostituáltnak jelentkező lányokat pénzért (20 000-500 000 forintért) eladják, majd ezt követően belföldön vagy külföldön súlyos fenyegetésekkel, illetve erőszakkal testük áruba bocsátására kényszerítik. A futtatók a prostituált minden jövedelmét elveszik. Fontos tudni, hogy az emberkereskedők az általuk eladott vagy megvásárolt lányokra nem, mint emberi lényekre, hanem számukra hasznot hozó tárgyakra tekintenek, és ennek megfelelően bánnak velük.

Személyi szabadságuktól megfosztják, bántalmazzák, erőszakkal szexuális szolgáltatás nyújtására kényszerítik őket. A magyar prostituáltak gyakran válnak külföldön emberölés áldozataivá.

A holland rendvédelmi szervek beosztottjai 2008-ban és 2009-ben például azért is látogattak el több alkalommal is Nyíregyházára, mert kíváncsiak voltak arra a városra, ahonnan az Amszterdamban dolgozó prostituáltak 30-40 százaléka származik. Rendkívül sok magyar (főleg az ország keleti régióiból származó) lányt tévesztenek meg hamis álláshirdetésekkel, majd adnak el nyugat-európai országokba. (köztudott, hogy Amszterdamban a köznyelvben egy utcát Nyíregyházáról nevezettek el)

Hollandián kívül jelentős számú magyar prostituált található Olaszországban, Spanyolországban és Franciaországban. A szolgáltatásért kapott pénzből természetesen ők nem látnak semmit, az egész a futtatókhoz kerül. A lányok úti okmányait a futtatók általában már a kiérkezés napján elveszik, azzal, hogy a munkavállalási engedély megszerzéséhez kell. Ettől kezdve a lányok rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, és ha nem teljesítik a számukra előírtakat, súlyos testi, lelki terrorra és bántalmazásra számíthatnak. Az életük is közvetlen veszélybe kerülhet. Az európai rendvédelmi szervek – hála az egyre jelentősebb, szervezett bűnözéssel szembeni nemzetközi bűnügyi együttműködésnek – az utóbbi években számos, emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezetet számoltak fel, és sok lányt szabadítottak ki.

Hozzá kell tenni, hogy az utóbbi években a magyar rendvédelmi szervek is igen komoly eredményeket érnek el a szervezett, prostituáltakat kihasználó hálózatokkal szemben, számtalan híradásban lehetett hallani a sikeres nyomozások eredményeképpen elfogásokról, és a bírósági tudósításokból súlyos ítéletekről.

Az élősdi bűnözés

A prostitúcióhoz tapadó, úgynevezett élősdi bűncselekmények minden államban, így hazánkban is üldözendők a büntetőjog eszközeivel. Ez szükségessé tette az üzletszerű kéjelgés fogalmának az értelmező rendelkezések körében történő meghatározását. Büntetőjogi értelemben üzletszerű kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik. Fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál. Az élősdi

bűncselekmények: az üzletszerű kéjelgés elősegítése, a kitartottság és a kerítés.

Az üzletszerű kéjelgés elősegítése bűntettét követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés céljára másnak a rendelkezésére bocsát. Öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki bordélyházat tart fenn, vezet vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír.

Lakás bérbe adása vagy rendelkezésre bocsátása Érdemes odafigyelni, amikor házat vagy lakást adunk bérbe, hogy a bérlő mire használja azt. A hatályos szabályozás értelmében az épület fogalmi körébe tartozik bármilyen, zárt helyiséget magában foglaló építmény. Természetesen ide értendő az otthonként használt lakás, nyaraló, de az üzletek, klubok és egyéb helyiségeket magukban foglaló építmények is. Egyéb helyen értendő minden olyan hely, ami nem esik az épület fogalmi körébe, és alkalmas az üzletszerű kéjelgés céljára. A bűncselekmény első alakzatának elkövetési magatartása a rendelkezésre bocsátás. Ez az épületnek vagy egyéb helynek más által üzletszerű kéjelgés céljára való használatát lehetővé tevő magatartás.

Megállapítható a büntetőjogi felelőssége annak a személynek is, aki szívességből bocsátja a prostituált rendelkezésére lakását üzletszerű kéjelgés céljára. Nem kell tehát még ellenszolgáltatást sem nyújtani a prostituáltnak, a köznyelvben szobáztatásnak nevezett tevékenység valamennyi formája megvalósítja a bűncselekményt. A bordély a törvény alkalmazásában egy olyan vállalkozást jelent, amelyben a vállalkozó által fizetett prostituáltak anyagi ellenszolgáltatásért bárki szexuális vágyainak kielégítésére rendelkezésre állnak. A bordélyházat a vállalkozó tartja fenn, ugyanakkor a prostituáltaknak adott ellenszolgáltatás is őt illeti. A bordélyházat a technikai jellegű irányítási feladatokat ellátó személy vezeti. A bordélyház működéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása úgynevezett bűnsegély. Ennek az elkövetője nem lehet azonos a bordélyház tulajdonosával vagy vezetőjével, ellenben tudnia kell arról, hogy az általa támogatott intézmény bordélyház, és ennek ismeretében kell az anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátania. Ennek a cselekménynek az elkövetője az úgynevezett “csendestárs”.

A kitartottság bűntettét valósítja meg, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát. Nem kell a kitartottnak emberkereskedőnek, futtatónak vagy stricinek lenni, a bűncselekményt elköveti adott esetben a férj vagy élettárs is, aki tudja, hogy a vele életközösségben élő nő – akár más legális jövedelemszerző tevékenysége mellett – üzletszerű kéjelgést folytat, és az ebből származó bevétel a család költségvetését növeli.

Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, a kerítés bűntettét követi el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Súlyosabban büntetendő a kerítés, ha üzletszerű, ha az elkövető hozzátartozója vagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, megtévesztéssel, erőszakkal vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el.

A közösülésre vagy fajtalanságra megszerzés olyan magatartás, amely megteremti a nemi kapcsolat közvetlen lehetőségét. Így a kerítés esetén a bűncselekmény már azzal a momentummal befejeződik, amikor az elkövető – anyagi előny fejében – a harmadik személy számára a mással – tipikusan prostituálttal – való nemi cselekmény közvetlen lehetőségét megteremti. Nem minősül azonban megszerzésnek, ha az elkövető olyan személyeknek a nemi kapcsolatára ad lehetőséget, akik már korábbról ismerik egymást, és egyébként is módjuk van nemi kapcsolatra.

Ezzel kapcsolatban a korábbiakban már tárgyalt szobáztatásra kell figyelemmel lenni. Aki szobáztat, tehát aki a prostituált részére az üzletszerű kéjelgés céljára szobát vagy lakást biztosít, az bűncselekményt követ el. Aki barátja vagy ismerőse számára szívességből, de akár kisebb-nagyobb ellenszolgáltatás fejében a lakását “kölcsönadja”, hogy oda például alkalmi szexuális partnereit felvigye, nem követ el bűncselekményt. A kerítést csak célzatosan, haszonszerzés céljával lehet elkövetni. Az anyagi előny persze nem kizárólag pénzbeli juttatás – bár az életben ez a leggyakoribb -, hanem bármely más vagyoni érték nyújtása is lehet, ideértve a vagyoni hátrány elhárítását is.

A prostitúciót illetően az a sajátos helyzet állt elő, hogy az

1950-1993 közötti periódusban elkövetőnek számító prostituált 1993 után a prostitúció szempontjából csak szabálysértés elkövetője, illetve a prostitúció körüli élősdi jellegű bűncselekmények sértettje lehet. A büntetőpolitika változása, a prostitúció körüli élősdi jellegű cselekmények büntetőjogi szankcióit szigorítva közvetett módon kifejezésre juttatta, hogy a prostituáltat áldozatnak tekinti, és kizsákmányolása ellen következetesen fel kíván lépni. A korábban illegalitásba kényszerült prostitúció utcai formája azonban a büntetőjogi fenyegetettség megszűnésével tömeges formában és váratlanul megjelent. Ez komoly és érthető felháborodást keltett, és tiltakozást váltott ki az emberek többségéből. Ismét felmerült az igény egyfajta szabályozásra (nyilvános házak engedélyezése), ami – a New York-i Egyezmény keretei között – valószínűleg nem lehetséges. A magyar megoldás az úgynevezett tilalmi zónáknak és időpontoknak a meghatározását jelenti, amikor tilos a prostitúcióra való ajánlkozás, valamint azoknak az ajánlkozási módoknak (pl. a másokat zaklató, közfelháborodást keltő) a meghatározása, amelyek tilalmazottak.

Magyarországon a közterületeken működő “utcai” és a szórakoztatóiparban, valamint a privát szférában fellelhető egyéb prostituáltak száma óvatos becslések alapján is legalább 8-10 000 főre tehető. Valószínűleg a prostituáltak valós száma az előbbi becslést lényegesen, akár a többszörösével is meghaladhatja. A prostituáltak igen heterogén csoportot alkotnak, az utcai prostituálttól a szállodákban szolgáltatást nyújtókon és a masszázsszalonban dolgozó prostituálton keresztül a “call girl”-ig. Tény, hogy a prostitúciós hierarchia legalacsonyabb, utcai formája az, amely leginkább kiváltja a lakosság ellenérzését, mert ezzel a jelenséggel nap mint nap irritálóan és kendőzetlenül szembesülni kényszerül. Az utcai prostitúció korlátozása, zónákba terelése azonban, ha a közrendvédelmi közbiztonsági szempontok kizárólagos érvényesítése érdekében történik, és nem egészül ki egészségügyi, szociális intézkedésekkel (prostituáltak számára valódi segítség nyújtása abból a célból, hogy életformájukkal szakítsanak), akkor csak súlyosbítja a prostituáltak helyzetét és kiszolgáltatottságát.

Tudni kell, hogy a prostituált sérelmére is el lehet követni az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak bűntettét.

Bűncselekményt követ el, és kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki mást erőszakkal vagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, illetve más védekezésre, akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel. Úgyszintén, aki mást erőszakkal vagy az élet, vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel.

Ez adott esetben azt jelenti, hogy hiába egyezett meg a kuncsaft a prostituálttal, ha az később – akár a megbeszélt pénzösszeg átadását követően is – a beleegyezését visszavonja, nem lehet az ígéretet, azaz a szexuális szolgáltatást semmilyen módon kikényszeríteni vagy kierőszakolni. Amennyiben valaki mástól pénzt kér szexuális kapcsolatot ígérve, holott jól tudja, hogy nem fogja ezt az ígéretet teljesíteni, úgy az összeg nagyságától, illetve az egyéb körülményektől függően csalás vétségét vagy tulajdon elleni szabálysértést követ el. A sértett, aki a pénzt átadta, feljelentést tehet, azonban nem formálhat jogot az ígért szolgáltatásra, és amennyiben ezt megteszi, könnyen bűncselekmény tettesévé válhat.

Tudni kell azt is, hogy a büntető törvénykönyv a 12. életév alatti kiskorút védekezésre képtelennek tekinti. Ez azt jelenti, hogy ilyen korú gyermek sérelmére elkövetett bármilyen szexuális cselekmény bűncselekmény, még abban az esetben is, ha abba a kiskorú beleegyezett. Amennyiben valaki a kiskorú, 14. életévét be nem töltött személlyel közösül vagy fajtalankodik, a megrontás bűntettét követi el. Ez természetesen igaz a gyermekprostitúció esetére is. A hazai bírói gyakorlat csak rendkívül ritka esetben fogadja el az elkövetőnek azt a védekezését, hogy a sértettet idősebbnek gondolta. Ennek általában az az oka, hogy a bíróság a szexuális cselekményt megvalósító felnőttől várja el, hogy meggyőződjön a tényekről, és felnőtt emberhez méltó magatartást tanúsítson.

A kuncsaft áldozattá válása

A prostituáltaknak alapvetően három csoportját határozhatjuk meg:

  • Az utcai prostituáltak: városokon belül vagy forgalmas országutak mellett állva a gyalog vagy gépkocsival arra közlekedőknek szexuális szolgáltatást kínálók.
  • Masszázsszalonokban, night klubokban szexuális szolgáltatást kínálók.
  • Telefonos prostituáltak: akik saját vagy bérelt lakásban, esetleg a kuncsaft által megjelölt lakóhelyen nyújtanak szexuális szolgáltatást.

Aki úgy dönt, hogy prostituált szolgáltatásait kívánja igénybe venni, komoly kockázatot vállal. A rendkívül súlyos, szexuális úton terjedő betegségek veszélyén túl könnyen válhat a kuncsaft bűncselekmény áldozatává, de elkövetőjévé is. A prostituáltak és futtatóik gyakran követnek el különféle bűncselekményeket a kuncsaftok sérelmére.

Jól ismert módszere az utcai prostituáltaknak az úgynevezett markecolás, amikor a szexuális szolgáltatásra alkudozó férfiaktól eltulajdonítják az értékeiket. Amennyiben az alkudozó észreveszi, hogy megszabadították értékeitől, és ezt szóvá teszi vagy a prostituáltakkal dulakodni kezd, gyorsan a futtatókkal találhatja szemben magát, ami akár az életébe is kerülhet.

A telefonos prostituáltak esetén érdemes elgondolkodni azon, hogy a szolgáltatást igénybe vevő soha sem tudhatja előre, hogy a cím, amelyet megadtak számára, ahol a prostituált fogadja, hol található, kik és hányan fognak a lakásban rá várni. Gyakori, hogy a lakásba megjelenő személyt a prostituált futtatói fogadják, és minden értékét elveszik.

A kriminalisztika ismeri az úgynevezett “kevergetős rablás” módszerét, amelynek lényege, hogy a prostituált a kuncsaftot egy itallal kínálja meg, amelybe bódult állapot előidézésére alkalmas gyógyszert vagy kábítószert kevernek.

Az illegális bordélyházakban – masszázsszalonokban, night klubokban – a rabláson, a ruhatárban elhelyezett értékek ellopásán túl igen jelentős az úgynevezett túlszámlázás. Ez azt jelenti, hogy a gyanútlan vendégek egy-két pohár ital elfogyasztását követően több százezer forintos számlát kapnak. Amennyiben a számla iránti nemtetszésüket fejezik ki, a személyzet erőszakkal vagy fenyegetéssel fizetésre kényszeríti a vendéget, ami adott esetben zsarolás, esetleg rablás bűncselekményét valósíthatja meg a sérelmükre.

Tény, hogy a prostituáltak szolgáltatásait igénybe vevők nem szívesen fordulnak a rendőrséghez, nem mindig tesznek feljelentést. A sérelmükre elkövetett lopások, rablások és zsarolások esetén fontos tudni, hogy ezzel a prostituáltak és futtatóik is tökéletesen tisztában vannak, és ezért is nagyon gyakoriak az általuk elkövetett bűncselekmények.

Pedofília

Vannak véletlen vagy önkéntelen érintések, amelyeket bizonyos élethelyzet vagy érzelmi állapot vált ki. Ilyen például az öröm vagy a düh. A gyerekeket is meg kell tanítani arra, hogy nem mindegy: ki, milyen szándékkal és hogyan ér hozzájuk. Fontos, hogy tegyenek különbséget aközött is, hogy ismerős vagy ismeretlen ember érinti meg őket. Azonban az ismerősök érintése sem mindig jó vagy helyénvaló.

Azzal nincs baj, ha egy szülő minden mögöttes szándék nélkül simogatja meg a gyermekét. Előfordulnak azonban nemkívánatos élethelyzetek is.

Gondoljunk csak arra, hogy ha feldühítünk valakit, és ő bánt bennünket. Vagy ha szexuális szándékkal közeledik hozzánk egy olyan ember, akinek az érintését mi nem akarjuk. Ilyenkor mindegy, hogy szülő, nagyszülő, rokon vagy ismerős az illető. Egy felnőtt sohasem élhet vissza ilyen helyzettel!

A pedofília görög eredetű szó, gyermekszeretetet jelent. Jelentése napjainkra megváltozott, negatív értelmet kapott. Nem találkozhatunk a szakirodalomban egységes fogalom-meghatározással. Talán az egyetlen közös pont, hogy azokat a szexuálisan, testileg érett személyeket (jellemzően férfiakat) nevezik pedofiloknak, akik nemi vágyaikat szexuálisan éretlen személyekkel (lány-, illetve fiúgyermekekkel) törekszenek kiélni. A Magyar nagylexikon XIV. kötete szerint a pedofília “szexuális aberráció, személyiségzavar, a még serdületlen gyermekek iránt ébredő szexuális vágy”. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) alkalmával pszichiátriai betegségként (BNO kód F6540) határozta meg.

A gyermekek szellemileg éretlenek, nemiségük formálódó, szexualitásuk kialakulatlan, ezért nem képesek helyesen értékelni a szexualitást.

Bármilyen módon (erőszak, rábeszélés) történő ráhatás testi és szellemi fejlődésüket negatívan befolyásolhatja. A gyermek egészséges fejlődése a társadalom számára az egyik legfontosabb védendő érték.

A pedofíliának mind hetero-, mind homoszexuális formája ismert.

Enyhébb esetben csak a gyermek ölelgetéséről, simogatásáról van szó, míg súlyosabb esetben a szexuális aktus kikényszerítésére kerül sor, akár erőszak alkalmazásával is.

A pedofília a családon belül

A pedofil bűnözők általában nem erőszakosan közelednek a gyermekekhez.

Jellemzően ajándékokkal, kedveskedéssel, törődéssel próbálják magukhoz édesgetni az áldozatokat. Intim viszonyról lévén szó, amit idegenekkel szemben nehezebb kialakítani, ezért főleg ismerős gyerekeknél próbálkoznak, jellemzően a családon belül. Az elkövető általában a sértett szülője, nevelőszülője, nagyszülője vagy más közeli, illetve távolabbi hozzátartozója, akivel a család szorosabb kapcsolatot tart fenn. Az ajándékok és a figyelmesség segít kialakítani a bizalmat, amit azután a pedofil a szexuális kíváncsiság felkeltésére használ fel. A nyílt szexualitás helyett többnyire igyekszik játékos formában rávenni a gyermeket szexuális tevékenységre, simogatásra. Fontos elem a titoktartás. A pedofil azt kéri, hogy ami kettőjük között történik, az maradjon titokban a szülők és mások előtt is. Ezt a gyermekek általában örömmel megteszik, mert így nekik is van titkuk a felnőttekkel szemben, és ez általában jó érzéssel tölti el őket.

A kisebb gyermekek gyakran nem élik meg “rosszként” a pedofil közeledését és cselekményeit, mert igazán fel sem fogják a történteket. A pubertáskor határán állóknál ez változik, mert ezek a gyermekek már kezdenek érdeklődni a szexualitás iránt. Gyakori a családon belüli pedofil cselekményeknél az erőszak vagy fenyegetés is, főleg a szülő, nevelőszülő elkövetők esetében. Ez már a családon belüli erőszak körébe tartozik. Általában az ilyen esetek többségében a gyermek és a másik szülő (jellemzően anya) kiszolgáltatott helyzetben van, és nem is akar tudomást venni a dologról, vagy tudomásul veszi, de nem tesz semmit (érzelmi vagy anyagi okokból).

A pedofil cselekmények megelőzése

A legfontosabb, hogy a szülők megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki a gyermekükkel, hogy ha őt valami rossz vagy kellemetlen éri, akkor ezt bátran megoszthassa velük. Ennek kialakítása nem megy egyik napról a másikra, a kialakult bizalom megőrzése is fontos. Figyelmeztessük gyermekünket, hogy ismerősök is kérhetnek tőle számára kellemetlen dolgokat, amelyeket nem kell megtenniük. Tudatosítani kell a gyermekben, hogy egy felnőttet kedvessége, ajándéka nem jogosítja fel arra, hogy olyan dolgot tegyen, ami neki rossz vagy kellemetlen. Ha úgy érzi, hogy egy érintés kellemetlen, akkor azt nem kell eltűrnie.

A gyermeknek is tudnia kell, hogy a testével ő rendelkezik, és senki nem nyúlhat hozzá vagy a ruházatához, különösen amennyiben idegen felnőtt akarja ezt megtenni. Magyarázzuk el nekik, hogy melyek azok az érintések, simogatások, amelyet semmiképpen ne tűrjenek el, és mi az, amit jó szándékú felnőttek soha nem kérnének tőlük. Ha mégis ilyen történik, nyugodtan mondjanak nemet, hiszen ehhez joguk van. Ha ilyet tapasztalnak, szóljanak azonnal a szüleiknek. Ne érezzenek bűntudatot, még akkor sem, ha megígérték, hogy titokban tartják.

Pedofil cselekmények nem csak a családban fordulhatnak elő, így ezekre is fel kell készíteni a gyermekeket. Tisztázzuk velük életkoruknak megfelelően, hogy melyek azok a magatartási szabályok, amelyek az ő biztonságukat szolgálják. Ezeket visszatérően, de ne túl sűrűn ismételjük át.

Tudatosítsuk a gyermekben:

Nem kell eltűrnie sem ismerőstől, sem ismeretlentől, ha úgy érinti meg bárhol, ahogy nem szeretné! Kérje meg, hogy fejezze be a viselkedését, és ne ijedjen meg, ha megfenyegetik. Mindenképpen kérjen valakitől ilyen esetben segítséget!

Ismeretlenek is közeledhetnek hozzá rossz szándékkal, akár úgyis, hogy a beszélgetés elején nem is sejtik, hogy rosszat akarnak. Gyakori módszer, hogy játszótéren, utcán, üzletben idegen beszédbe elegyedik vele, egyre személyesebb kérdéseket tesz föl, majd megpróbálja valamilyen indokkal megkérni arra, hogy menjen vele. Mikor arról mesél, hogy kis állata született, amit szívesen megmutat, vagy váratlanul ajándékot vesz neki, legyen gyanakvó és óvatos.

Ne szálljon be idegen autójába, és soha ne menjen föl ismeretlen lakásába! Próbálja meg minél hamarabb kedvesen befejezni a beszélgetést, köszönjön el tőle, és hagyja ott!

Maradjon ilyen esetben nyilvános helyen, ahol sokan vannak! Ha nem tud megszabadulni az idegentől, kérjen segítséget járókelőktől, vagy menjen be egy üzletbe, és kérje, hogy hívják neki a rendőrséget.

Ha van mobiltelefonja, ő is ingyenesen hívhatja a 107-es vagy 112-es segélykérőt. Ilyenkor mutatkozzon be, mondja el az ügyeletesnek, hogy hol van, mi történt, és kérjen tőle segítséget!

A közösségi portálokon és chatellős oldalakon is vigyázni kell. Ha ismeretlen ír neki, gondoljon arra: nem biztos, hogy az, akinek mondja magát. Ne küldjön, és ne töltsön föl magáról olyan képeket, amelyeket nem látna szívesen mások kezében!

Idegennek ne áruljon el magáról bizalmas információkat, mert visszaélhetnek vele! Legyen mindig óvatos és körültekintő!

Beszéljünk gyermekünkkel minden nap arról, hogy mi történt vele, mit csinált aznap. Ha rosszkedvű vagy levert, kérdezzünk rá, hogy mi az oka. Szánjunk időt a problémáira, mert csak így fogja azokat megosztani velünk. Ha felmerült a gyanú, hogy szexuálisan bántalmazták vagy molesztálták, forduljunk a rendőrséghez. A rendőrségi bejelentés során próbáljunk minden részletet elmondani, még azokat is, amelyek számunkra nem tűnnek lényegesnek. Az eljárás során lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekkorú sértettet a nyomozási bíró hallgassa meg. Ezzel elkerülhetővé válik a gyermekkorú sértett többszöri meghallgatása.

Forrás: Biztonságpiac.hu

Szerző: Gratzer Gábor