PROSTITÚCIÓ

A magyar társadalomtudományok digitális archívuma

http://mtdaportal.extra.hu/Bokk_prostitucio.html

A budapesti leányvásár titkai. Bp. 1902.

A pesti tyúk: Budapest erkölcse a világháború után : erkölcsrajz. Bp. 192?

Budapesti bűnvásár, vagy nagy urak és kis leányok. Bp. 1902.

Kecskemét Kecskemét th. jogú város
szabályrendeletének tervezete az üzletszerű kéjelgés rendezése és a tilos kéjelgés tárgyában. Kecskemét. 1896.

Áldor Viktor
A prostitúció. Bp. 1931.

Baráth Ferenc (Apuleius) (1844-1904)
A prostitutio s befolyása a közegészségi állapotra. Bp. 1879.

Bíró Béla
A prostitúció. Bp. 1933.

Brichta Kálmán
Budapestnek vesznie kell! Bp. 1891.

Cséri János (1850-1907)
Budapest fő- és székváros prostitutió-ügye. Bp. 1893.

Doros Gábor (szerk.)
Küzdelem a leánykereskedés és a prostitúció ellen. Jelentés a "Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen" negyedévszázados munkásságáról (1909-1934). Bp. 1935.

Magyar István
A kerítés megelőzése és megtorlása. Bp. 1913.

Molnár Lajos (1864-1913)
Az erkölcsök, a közegészség és a prostitutio. Bp. 1899.

Schreiber Emil (1863-?)
A prostitúció. Bp. 1917.

Szántó Jenő
A homosexualis férfiprostitutio kérdése. Bp. 1933.

A homosexualitásról, különös tekintettel a budapesti viszonyokra. Bp. 1933.
_________________________________________________________________

A PROSTITÚCIÓ

Dr. G. BUSCHAN Dr. A. MOLL
orvostanár egészségügyi titkos tanácsos
közreműködésével

Írta:
Dr. ÁLDOR VIKTOR

TARTALOMJEGYZÉK.

A PROSTITÚCIÓ KELETKEZÉSE ÉS
TÖRTÉNETE
Írta: Dr. ALDOR VIKTOR

I. BEVEZETÉS
A prostiució fogalma – Tág értelmezése – A
vadházasság – Az anyagi érdek – Alkalmi
prostitúció – Az erkölcs fogalmának változása
– Idevonatkozó példák – Célkitűzés 17

II. A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOR
NEMI ÉLETE
A prostitúció keletkezése – Az ősember érzésvilága
– Nem ismeri a féltékenységet – A szerelem
fogalma is ismeretlen előtte – A vendégbarátság
tág értelmezése – A másodlagos nemi
tényezők hiánya – A promiszkuitás – A horda
– Nemi élete – Vérfertőzés – Az első munkamegosztás
– A család primitív formája – Nőkommunizmus
– Csoportházasság – Apunaluaés
pirauru-házasság – A vérfertőzés kizárása
–- Szabad szerelem – A legényház – A nő mint
magántulajdon – A legényház elveszti eredeti
rendeltetését – Nőrablás – Nővásárlás – A
prostitúció első nyomai – Valódi prostitúció –
Szent prostitúció – Ünnepi promiszkuitás –
A termékenység istenségének hozott áldozatok –
A vendégbaráti prostitúció – összefoglalás – 25

III. PROSTITÚCIÓ AZ ANTIK
KELETI NÉPEKNÉL
A prostitúció három formája – Babylon – Szent
prostitúció – Baruch próféta élményei Bábelben
– Anaitis istennő papnői – A prostitúció
mint a hozomány megszerzésének eszköze –
Egyptom – Ramses király leánya – Keops piramisa
– Az egyptomi prostitúció főfészke –
A szerelmes ifjú álma – A zsidók Mózes-törvényei
– Baál és Moloch – Juda patriarcha kalandja
– Salamon király – A „kufárok” kiűzése
a templomból 49

IV. A PROSTITÚCIÓ AZ ANTIK
GÖRÖGORSZÁGBAN
Féltékenység, szemérem, szerelem – Aphrodite
kultusz – Oka – Az érzékiség himnusza – Korinthos
– Vallásos prostitúció – Az állami
bordélyház – Az állampénztár érdekei – A
prostituált állami alkamazott – A pireusi bordélyházak
– A prostitúció elterjedése – Az
előkelő prostitúció tanyája – Az ismerkedés
– A temetői prostitúció – A titkos prostituáltak
fogásai – A „nőstényfarkasok” – A
fuvoláslányok – Művészetük – Rengeteget keresnek
– Az arkadiai követek kalandjai a fuvoláslányokkal
– Titkos szépségversenyeik –
A hetérák – Nagy műveltségük – Társadalmi
szereplésük – A lesbosi szerelem – Sappho –
Bátyjával való állítólagos viszonya – Nőtanitványaival
való fajtalankodása – Költészete –
Halála – Hatása kortársaira 58

V. RÓMA
Róma alapítóinak anyja prostituált volt –
Flora – Tiszteletére nyilvános szeretkezés folyik
– A többi istenség – Bacchanáliák – A
házasság védelme – A királyság erkölcsei –
A házasságtörés büntetése – Sodornia – A prostituáltak
főcsoportjai – A szabad prostituáltak
– A hetérák intézménye ismeretlen – A
császári Róma – Az erkölcsök romlása – A
prostituáltak listái – Álnevek – Messalina –
A bordélyházak élete – Berendezése – A titkos
prostitúció tanyái – A Circus Maximusban
folyó prostitúció – A fürdők – Közös fürdők
– A férfidögönyözők – A kocsmák és vendéglők
prostiuciója – A prostitúció korzója –
Az előkelő kurtizánok – Kerítők és kerítőnők
– A császárok kicsapongásai – Julius Caesar
– Caligula – Bordélyházat rendez be a császári
palotában – Nero – Házassága Sporus-szal –
Agrippina – Heliogabalus – Kicsapongó élete
– Prostituálja önmagát – Alexander Severus 74

VI. AZ ŐSKERESZTÉNYSÉG. BIZÁNC
Az egyházatyák – A „hús” eleni küzdelmük –
Eltévelyedések – Nőellenes hangulat – Keresztényüldözés
– Őskeresztény és prostitúció –
Egyptomi Szent Anna élete – Az első keresztény
császárok 92

VII. A KÖZÉPKOR ELSŐ SZAKASZA
Népvándorlás – Germán erkölcsök – Az aszszonyházak
– Az ágyasok – A nők nagy tiszteletben
állanak – A prostiució nyomai – Kolostori
erkölcsök – A kicsapongások okai – Az
1000. év oráiái – Antikrisztusok eljövetele –
Sodornia – A vezeklési könyvek – A „borda” –
Diákság és prostitúció – Iskola és bordélyház 97

VIII. A FALUSI PROSTITÚCIÓ
A szabad parasztság elnyomása – A jobbágyi
rend kialakulása – Az első éjszaka joga – A
földesúri jog megváltható – A ius primae noc8
tis eredete – Nemi erőszak, mint a pénzbüntetés
helyettesítője – A jobbágyasszony joga az
öleésre – Vendég- és próbaéjszakák – A falusi
etikett – A próbaéjszaka nem szégyen – A fonó
– Az itt dívó élet – Mikor kialszik a lámpa –
Magyar viszonyok – Visszaélések lehetősége –
A szajhálkodás büntetése – A ius primae noctis
nálunk nem volt általános érvényű jogszabály
104

IX. A KATONARINGYÓ
Katonaság és prostitúció – A prostitúció fegyelmezése
– A ribanc-századok – A ribanckirály
– A ringyóvezéri hivatal – Tábori parancs
prostituáltak részére – A ringyószázadok
taktikai vezetése – Feladatuk – Megszűnésük
a harmincéves háborúban – Mátyás fekete seregének
erkölcsei 114

X. A NYÁRSPOLGÁRI PROSTITÚCIÓ.
BORDÉLYHÁZAK
A prostituáltak elszaporodása a városokban –
Okai – A nősülési tilalom – A prostitúció fészkei
– A csodaudvarok – Koldustanyák – Vendéglők
és borbélyműhelyek – A bordélyházak
engedélyezése – Ennek okai – Fiskális természetű
okok – A bánat uccája – Nős embereknek
és zsidóknak tilos a bordélyházak látogatása
– Prostituált és társadalom – Szégyenoszlop
– A prostituáltak öltözködése – A bordélyházak
rendje – Nápolyi Johanna rendelete
– A lányok megvesszőzése – A főnöknő felelőssége
– Illetéktelen konkurrencia – Az illegális
prostitúció – A város fejedelmi vendégeit
a prostituáltak fogadják – Egyéb társadalmi
kötelezettségeik – Kerítők és kerítőnők –
Egy würzburgi példa – Az apácakolostorok –
A bűnbánat házai – A visszaeső prostituáltak
büntetése – Szifilisz – A magyar történelmi
kútfők hiányosak – Budai erkölcsök – A budai
jogkönyv – Tárnoki jog – Humánus felfogás
118

XI. A FÜRDŐK
A középkori szentek aszkézise – Magyarországi
szent Erzsébet – Fürdőszoba-intimitások – A
meztelenség – Közös kádfürdők – Polgári nők
is felkeresik – Fürdőhelyek – Poggio leírása
– Itt meztelenség a divat – A magtalanság
elleni fürdők – Papok es apácák a fürdőhelyeken
– A fürdőszajhák – A fürdőmester –
„Budapest fürdőváros” a középkorban – A török
hódoltság női fürdői – Tribádia – Magyar
vitézek a török női fürdőben 139

XII. BOSZORKÁNYSÁG ÉS PROSTITÚCIÓ
A boszorkányosság kapcsolata a prostitúcióval
– A démonok – Az ördög- és boszorkányhit
elterjedése – A fekete mágia – A sátán jegyesei
– A boszorkány-törvényszékek – Pápai
bullák – A boszorkányság erotikus magja –
Az incubus és succubus – A sátánnal való fajtalankodás
– A boszorkánykenőcs erotizáló
hatása – A boszorkányszombat – A sátáni kultusz
– A lakoma – Boszorkánytánc – A Gellérthegy
boszorkányos prostitúciója 151

XIII. INTERMEZZO
A bordélyházak bezárása nem szünteti meg a
prostitúciót – Francia udvari élet – A főnemesség
züllött erkölcsei – A párisi szellem
térhódítása – Mária Terézia – Mintaszerű
családi élete – Erkölcsnemesítő törekvései –
A spionok – A prostituáltakat Magyarországba
szállíttatja – II. József reformjai – A pesti és
10
budai prostitúció – Napoleon újból engedélyezi
a bordélyházakat 159

XIV. A MODERN BORDÉLYHÁZ
ÉS LAKÓI
A nemi ösztön korlátozásának lehetősége – A
prostitúció hármas gyökere – A szüzesség magas
becsben tartása – A flört – A hozomány –
Változatosság utáni vágy – A született prostituált
– A gazdasági kényszer – Példák –
A született prostituált a házasságban sem tagadja
meg önmagát – Esetek – A harisnyapénz –
Állam és prostitúció – Az állami beavatkozás
jogosultsága – Közrendészeti vagy egészségügyi
kérdés? – Bordélyházak megszűnése körül
folytatott vita – Civilizáció vagy szifilizáció?
– A bordélyházakban folyó élet – A luxushelyek
– A vendég kizsarolása – Alacsonyabbrendű
bordélyházak – Goncourt leírása – A
háború előtti Budapest bordélyházai – Kikötői
bordélyházak – Az egészséglap – Rendőri felügyelet
– A rendőr mint a prostituált réme –
Hatósági túlbuzgóság – Példája – Hotelrazzia
– Sokszor ártatlanokat fog el a rendőrség –
öngyilkosság se ritka e razziákon 163

ADALÉKOK A PROSTITÚCIÓHOZ
Írta: Dr. A. MOLL
egészségügyi titkos tanácsos

XV. MILYEN A PROSTITUÁLT?
A prostituált jelleme – Hazudozása – Hencegése
– Álházasságok – Nem ismeri a magántulajdon
fogalmát – Az eleven takarékpersely
– Sokan családjukat tartják el – Ragaszkodásuk
törvénytelen gyermekükhöz – A társadalom
teszi őket jellemtelenekké – Vendégei gyak11
ran becsapják és zsarolják a prostituáltakat –
A bíróság nem hisz nekik – Viselkedésük nem
mindig feltűnő – Alkoholizmusuk – Az Alphons
és a strici – Nemi rabszolgaságuk a stricivel
szemben – A prostituálttal szemben való durvaság
erotikus magja – A strici és a társadalom
185

XVI. PROSTITÚCIÓ ÉS PERVERZIÓ
A szigorú masszőrnő – Flagelláció – A férfiak
fűzői – Vesszőzés – Különböző ízlés – A katekizmusból
való „kihallgatás” – A hirdetés –
Homoszekszualitás és mazochizmus – „Szigorú
masszázs” és „angol nevelés” – Hullagyalázás
– Gyermekprostitúció – A budapesti ponnyistálló
– Homoszekszuális prostitúció – 92

XVII. A PROSTITÚCIÓ OKAI
A férfi késői nősülése – Nagy kereslet – Degeneráció
– A bűntettes „és prostituált gyakran
hasonló jelleme – Tetoválás – Szűkös lakásviszonyok
– Törvénytelen anyaság – A gazdasági
tényező szerepe – A prostituáltak nagy
százaléka azelőtt cseléd volt – Ennek okai –
A defloreálás szerepe – Az alkohol mint kerítő
– A nagyvárosok szerepe – Az ipari városok
– Kampfmayer elmélete – A csábítás – Cicomázás
és luxus utáni vágy – Az alkalmi kerítés
– Leánykereskedelem – A genfi konvenció
– Leányexport – A hatóság tehetetlen – Sok
helyütt meg van vesztegetve – Leánykereskedelem
apróhirdetés útján 196

XVIII. A PROSTITÚCIÓ ELLENI
KÜZDELEM
A prostitúció a házasságon kívüli nemi élet legártatlanabb
formája – A szabadszerelem nem
alkalmas a prostitúció leküzdésére – Megkáro
sítja a női nemet – Elősegíti a prostitúciót –
A prostitúció korlátozásának módjai – Jobb
munkabéreket a nőknek – A nemi felvilágosítás
előnyei – Javító nevelés – A férfi házasságon
kívüli absztinenciájának kérdése 208

A PROSTITÚCIÓ A NÉPRAJZBAN
Írta: Dr. G. BUSCHAN orvostanár

XIX. PROSTITÚCIÓ A NÉPRAJZBAN
Szent prostitúció – Az indiai nurse – A főpap
defloreálja őket – Ünnepi fajtalankodások –
A ius primae noctis eredete – A pap vagy törzsfőnök
kötelessége a defloreálás – Ezért dij jár
neki – Az „átölelés” joga stb. Franciaországban
– Mesterséges defloreálás – Az arab prostitúció
Kínában. – A virágos csónakok és kék
házak – Japán – Yoshivara – Prostitúcióra
való nevelés – Japán erkölcs – Az „időfeleség”
– Kormányintézkedések – A Yoshivara élete
– Mintaszerű közbiztonság – Az előkelő prostituáltak
címerei

I.
BEVEZETÉS
A prostitúció fogalma – Tág értelmezése – A vadházasság
– Az anyagi érdek – Alkalmi prostitúció
– Az erkölcs fogalmának változása – Idevonatkozó
példák – Célkitűzés
Mit értünk prostitució alatti Rengeteg azoknak
a definícióknak száma, melyek e társadalmi jelenséget
meg akarják határozni. Ez könnyen érthető is,
mert hiszen alig van fogalom, mely jobban alá
volna vetve a korszellem változásának, mint ez.
Van felfogás, mely szerint a nő, ha csak egyetlen
egyszer is közösül házasságon kívül, prostituálja
önmagát. Ebben a megállapításban a hangsúly tehát
azon van, hogy prostitúció minden közösülés, mely
házasságon kívül történik. A közösülés indítóokait
(szerelem, szenvedély, pénz, kényszer stb.) e meghatározás
nem veszi tekintetbe.
Ezzel szemben a modern társadalomtudomány
az indítóokok túlbecsülésében annyira szélsőséges
álláspontot foglal el, hogy még az érdekházasságot
is prostitúciónak tekinti, mert a házastársak nemi
kapcsolatát nem az egymás iránt táplált vonzalom,
hanem az anyagi érdek hozta létre. Kétségtelen,
hogy az úgynevezett pénzházasság nem valami felemelő
dolog és az sem tagadható, hogy az anyagi
érdekből házasodó férfi vagy nő éppen úgy áruba
bocsátja testét, mint az uccasarkok szerencsétlen
páriái, azonban aki a házasság ezen legkevésbé fel18
emelő formáját a prostitúció körébe akarja vonni,
az bizonyára félreismeri annak lényegét.
Hasonlóképpen téves és szélsőséges álláspontot
foglal el az is, aki minden házasságon kívüli szeretkezést
prostitúciónak bélyegez, mert hiszen jól
tudjuk, hogy társadalmunkban nagy szerepet játszanak
azok a tényezők, melyek a szerelmesek
egybekelését megakadályozzák, sőt kizárják. Számos
esetben évtizedekig tartó vadházasságban kénytelenek
élni, mert nincs meg a lehetősége annak,
hogy törvényes házasságot kössenek. így például
mindenki tudja, hogy a háború előtti osztrákmagyar
hadseregben csak az a tiszt házasodhatott,
aki meglehetősen magas kauciót tett le. Ha a szerelmeseknek
nem volt meg ez a kauciójuk, úgy a
parancsnokság eltiltotta a fiatal tisztet a házasságtól,
Ismeretes annak a tisztnek az esete, aki, minthogy
kauciót nem tudott előteremteni, évek hosszú
során át vadházasságban élt szerelmesével s e házasságból
négy gyermekük született. Mikor azután
később ez a tiszt elérte a tábornoki rangot – a tábornok
tudvalevőleg már kaució nélkül is megnősülhetett
–, engedélyt kért fölöttes hatóságától,
hogy szíve választót ját most már törvényesen is
elvehesse feleségül. Azonban a hadtestparancsnok
az engedélyt azzal az indokolással tagadta meg,
hogy katonatiszthez nem méltó, ha oly asszonyt
vesz el felségül, kivel hosszú éveken keresztül vadházasságban
élt. Egyben felszólították a tábornokot,
hogy adja be nyugdíjaztatása iránti kérvényét.
Európai botránnyá dagadt és a világlapok széltében-
hosszában tárgyalták, mikor a tábornoknak e
vadházasságból született húszéves lánya nyílt uccán
végig kutyakorbácsolta azt a hadtestparancsnokot,
aki a tábornok nősülési kérvényét elutasította.
Látjuk tehát, hogy számos vadházasság sokkal
tartósabb és értékesebb kötelékké alakulhat át, sok,
anyakönyvezetői hivatalban és templomban megpecsételt
házasságnál. És a hivatkozott példa egy
magában bizonyítja, hogy az az álláspont, mely
minden házasságon kívüli nemi egyesülést prostitúcióvá
bélyegez, téves, elfogult és szélsőséges.
A prostituált ugyanis válogatás nélkül minden
férfinak odaadja magát, aki megkívánja és meg
tudja fizetni.
Az olyan asszony tehát, aki anyagi érdekből
köt házasságot, a fentiek alapján, bár kétségtelen,
hogy testét eladta, mégsem tekinthető prostituáltnak,
mert nem minden férfinak és nem válogatás
nélkül, adja azt el. Ugyanúgy nem tekinthető prostituáltnak
az a nő sem, aki házasságon kívüli nemi
életet él, ha ezt érzelmi okokból (szerelem, szenvedély
stb.), nem pedig pénzért vagy más anyagi
ellenszolgáltatásért teszi meg.
De még maga az anyagi érdekből való szeretkezés
egymagában szintén nem elégséges ahhoz, hogy
a nőre rásüsse a prostitúció bélyegét, még akkor
sem, ha a nő partnerét hosszabb-rövidebb időközönként
változtatgatja is. A prostitúció lényeges ismérve
az anyagi érdeken kívül ugyanis még a
hivatásszerűség is. Világosítsuk meg a „hivatásszerűség”
fogalmát egy, a tárgy körébe vágó példával:
Aki kisebb vidéki szállodákban megfordult,
gyakran tapasztalhatta, hogy e szállodák női kiszolgáló
személyzete (szobaasszony, szobalány, pincérnők
stb.) készséggel tesznek eleget némi anyagi
ellenszolgáltatás fejében a férfivendégek intim természetű
kívánságainak. Ezek a nők a szállodák
tulajdonosaitól rendes élelmezést, lakást és fizetséget
kapnak, azonban némi anyagi ellenszolgáltatásért
mégsem túlságosan tartózkodóak a férfivendégekkel
szemben. Az uccasarkok páriáival szemben
e nők létfentartása akkor is biztosítva van, ha e
pénzért való szeretkezést megtagadják. Az előbbiek
ezzel szemben hivatásszerűen árusítják testüket.
A hivatásszerű prostitúció tehát egyben üzletszerű
is, szemben a felhozott példával, amelyben a szálló20
dák alkalmazottai csak alkalmilag bocsátják áruba
testüket és testük ezen árubabocsátása nem képezi
egyben hivatásukat is.
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a
prostitúciónak három ismérve van és pedig: a test
1. válogatás nélküli, 2. hivatásszerű, 3. árubabocsátása.
Ha ezen ismérvek bármelyike hiányzik, úgy
nem beszélhetünk a szó szoros értelmében vett
prostitúcióról.
Ezek szerint tehát a fejezet elején felhozott
definíciók egyike sem helyes. Sem az érdekházasság,
sem pedig a házasságon kívül való nemi élet,
mint egyetlen ismérv, nem elégséges ahhoz, hogy
prostitúcióról beszélhessünk, mert mindkettő nélkülözi
a prostitúció említett három, vagy legalább is
két ismérvét.
Mikor tehát előre bocsátjuk, hogy az alábbiakban
nem leszünk tekintettel a férfiúi prostitúció
különböző megnyilatkozási formáira, definíciónkat
a következőképpen állapítjuk meg:
Prostitúciónak tekintjük azt a társadalmi jelenséget,
melynek következtében a nő testét üzletszerűen
eladja minden férfinak, aki ezt megkívánja.
Ε definícióban tehát a testtel való üzérkedés
a legfontosabb ismérv. Az „áru” vevője pedig kivétel
nélkül minden férfi lehet, aki azt meg tudja
fizetni.
A testtel való üzérkedés fogalma nem zárja ki,
hogy a prostituált nem üzleti alapon, tehát vonzalomból
is, átengedje magát egy-egy kiválasztott
férfinak. Sőt ez a jelenség úgy a történelmi idők
prostituáltjainál, mint napjaink szajháinál is igen
gyakori. A legtöbb prostituáltnak meg van a maga
„szívszerelme”, mint azt később látni fogjuk. Mindez
azonban mitsem von le definíciónk helyességéből,
mert e szerencsétlen nők szerelmeiktől nemcsak
hogy nem fogadnak el pénzt, hanem piszkos
kereseteikből még ők tartják el lovagjaikat.
A prostituált nemi élete tehát, mint látjuk, kettős
élet: Egyrészt áruba bocsátják testüket minden férfinak,
aki azt megkívánja, másrészt azonban mint
minden nő, ők is élnek szerelmi életet, melyben
azonban nem mint eladók, hanem mint vevők vesznek
részt. Az eladó ebben az utóbbi esetben a férfiprostituállt,
a kitartott, a selyemfiú, a strici.
További kifogás, amit definíciónk ellen fel lehet
hozni, még az a körülmény is, hogy sok prostituált
nem adja oda magát válogatás nélkül minden férfinak,
aki meg tudja fizetni. Hiszen sok olyan férfi
van, akinek undort keltő és szemmel, vagy más
érzékszervünkkel megállapítható betegsége annyira
visszariasztja a prostituáltat, hogy inkább lemond
az ilyen vendégről és a tőle származó üzleti haszonról,
semhogy összeadja magát vele. Kétségtelen,
hogy különösen a még fiatal prostituáltnál, kinek
teste keresett árucikk, ez elég gyakori jelenség.
Gyakori az az eset is, hogy beteges hajlamú férfiak
oly kívánságokkal lépnek fel, e nőkkel szemben,
melyeket ezek nem mernek teljesíteni. Azonban,
mint a későbbiekben látni fogjuk, ha a vendek hajlandó
a fizetséget megsokszorozni, úgy a prostituált
ellenállása rendszerint megtörik. Sőt a prostitúció
haszonélvezői az egyes világvárosokban oly
különleges bordélyházakat rendeznek be, melyek
üzleti kalkulációikat beteges hajlamú, perverz férfiak
vágyainak kielégítésére építik fel. Az ilyen
bordélyházakban elhelyezkedő nőszemélyek természetesen
magas sarcot vetnek ki „klienseikre” és a
legbetegebb fantázia sem tud olyan kívánságot elképzelni,
amit a némberek jó pénzért meg nem tennének.
Különben is, definíciónkkal szemben felhozott
ez utóbbi ellenérvet már csak azért is bátran mellőzhetjük,
mert mint minden árucikknél, a női test
árubabocsátásánál is a kereslet és kínálat szabályai
az irányadók. Ha valamely árucikk iránt annak
előnyös tulajdonságai (szépség stb.) miatt nagy kereslet
nyilvánul meg, úgy az eladó (a mi esetünk22
ben a prostituált) könnyen válogathat a vevők között.
De ha az eladásra kerülő cikk csak átlagáru –
s ez az esetek 99 százaléka –, úgy az eladó örül,
ha vevőre akad és nem fog eszébe jutni a válogatás.
Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy az itt
adott definíció csupán a mai kultúrnépek között
dívó prostitúcióra vonatkozik.
A prostitúció természetesen társadalmi jelenség,
mely, mint olyan, mindig szoros kapcsolatban
áll valamely korszaknak a nemi életről való felfogásával.^
A prostitúció története az erkölcsök történetének
egyik fejezetét képezi. Az erkölcs fogalma
pedig – mint azt az élet nagy tanítómestere, a történelem
tanítja – minden korszakban más és más
volt:
Az ausztráliai szigetvilág egyes törzsei például
fölötte erkölcsös és istenes cselekedetnek tartják, ha
a törzs kiválóbb véneit, azok halála után felfalják,
mert primitív nézeteik szerint a vének kiváló tulajdonságai
(eszük, fiatalkori erejük stb.) átszáll mindazokra,
akik ettek húsukból. Szerintük tehát nem
erkölcstelen, sőt igen erkölcsös cselekedet, ha valaki
a szüleit, azok halála után, felfalja.
A szomszédos Ausztria egyik tartományának,
Tirolnak egyes részeiben, általános bevett szokás
még ma is, hogy a legény csak akkor veszi el a
leányt feleségül, miután az teherbe esett tőle.
Ugyanis az ott dívó gazdálkodásnak egyik elengedhetetlen
feltétele, hogy az asszony ne legyen meddő.
A praktikus legények tehát előbb meggyőződnek
róla, hogy kiválasztottjuk nem meddő és csak ha
ezirányban minden biztosíték fenforog, kötik meg
a házasságot. Ebben természetesen az egész faluban
senki se talál semmi kivetni valót, a fiatalság bátran
közlekedhetik egymással a házasság megkötése
előtt, azonban mély erkölcsi megbotránkozást
okozna, ha a legény a teherbe ejtett leányt faképnél
hagyná, vagy pedig ha a házasság megkötése
után az asszony a hitvestársi hűséget más férfival
megszegné.
Lássunk más példát: Bizonyos délszláv törzseknél,
ha a férj a nászéjszakán megállapítja, hogy
ifjú felesége még érintetlen, úgy joga van a vele
való házasságot felbontani, mert az olyan nő, aki
lány korában egyetlen legénynek sem kellett, e törzsek
felfogása szerint bizonyára valamilyen titkos
testi vagy lelki hibában szenved. „Nem vagy méltó
arra, hogy feleségem légy”, mondja a fiatal férj a
még érintetlen házastársának, „menj vissza szüleid
házába, ha más legénynek nem kellettél szeretőnek,
nekem se kellesz feleségnek.”
Természetes, hogy az ily erkölcsi felfogás mellett
minden leány büszke arra, hogy a házassága
előtt már sok legénnyel volt dolga és arra törekszik,
hogy szüzességét minél hamarabb elveszítse
vagy pedig – mint a tiroliaknál –, hogy minél hamarabb
teherbe essék, mert ez az előfeltétele a
férjhezmenetelüknek. És épp oly természetes az is,
ha ezek a lányok házasságuk előtt is már intenzív
nemi életet élnek.
Kötetszámra folytathatnók e példák felsorolását,
melyek mindegyike csak azt igazolja, hogy az
erkölcs fogalma minden időben és minden népnél,
sőt egy és ugyanazon nép különböző rétegeinél és
osztályainál is mindig más és más volt.
Ha tehát az erkölcs fogalma és vele együtt az
erkölcstelenség kritériuma állandóan változó valami,
természetes, hogy ezek függvényének, a prostitúciónak
is állandóan más formát kellett öltenie. )
Aki a prostitúció fogalmát, annak fajait és
megjelenési formáit behatóan akarja ismertetni,
annak nem szabad az általam adott definíció sémájához
ragaszkodnia, hanem az emberi érzékiséggel
való minden néven nevezendő kereskedést vizsgálat
tárgyává kell tennie.
A fentiek szerint akarok tehát én is jelen könyvemben
eljárni. Kutatni fogom, hogy a prostitúció
intézménye miképpen fejlődött ki a történelem előtti
korban, mily megbírálás alá esett a primitív népek
erkölcsi mérlegelésében, hogyan alakult ki a történelmi
korban egészen a napjainkban ismeretes formájáig
és mennyire befolyásolta vagy hátráltatta
az emberiséget kultúrfejlődésében.
Természetes, hogy ebben a munkában számos
oly ablak elől kell elvonni a fügönyt, melynek rejtelmei
mögé betekinteni nem valami felemelő érzés.
De szolgáljon vigaszunkul, hogy a történelem, az
emberiség története, nemcsak a kiválasztottak, a
hadvezérek, a hősök, a királyok és császárok történetéből
áll, hanem az élet sebesültjeinek és nyomorékjainak
szomorú történetéből is és aki a mélységekbe
tekint, csak az tudja kellően felértékelni a
magasságot.