|
200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.
A. Á.
1.
Aba nem posztó. D. (2085. 4230.)
Aba közönséges durva posztó, melyből hajdan a cselédek ruhái készíttettek. – Aba faj, posztó nem. Mikor a faj és nem (species et genus) a tagadó nem (non) szóval köttetnek öszve, az mindig roszat, kevés becsüt jelent a magyar közmondásokban, p. "kása nem étel; egres nem szőlő" stb., mintha mondatnék: a kása rosz étel, az egres rosz szőlő.
3.
Abajgat, megabajgat.
Szirmay szerint Aba király idejéből maradt fel, ki előbb Péter királyt, őt pedig ez üzte el a magyar trónrul. Jelent méltatlan, kegyetlen bánásmódot.
4.
Abaujba küldeni.
Veszprém megyei szójárat. – Egy ifju, levelet irván egy leány szüléinek, kérte őket nyilatkozásra: hozzá adják-e vagy nem leányukat, mert ha igen, ő Pesten marad lakni, ha nem, akkor megy Abaujba, hol reá hivatal vár. A szülék röviden igy válaszoltak kitérőleg: csak menjen Abaujba. Ezóta "Abaujba küldeni "am. kosarat adni.
5.
A ki a-t mond, b-ét is kell mondani.
6.
Az öreg a-t sem ismeri.
7.
Az csak abc-e.
Könnyen tudható dolog. – Mi is tudjuk az abc-ét. ML.
8.
Az abc-ét sem tudja, mégis katedrába áll./papolni akar.
9.
Annyit tud hozzá, mint tyuk az abc-éhez. (455.)
10.
Nem teszi az ablakába.
Oly levélre mondják, mely haraggal, szemrehányással van irva.
11.
Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden.
12.
Kinek isten akarja, az ablakon is beveti.
13.
Ablakon hányják be neki.
Nem is tudja, honnan és hogyan boldogul. Szerencsés.
14.
Téli ablak.
Azaz pápaszem.
15.
Se kin, se ben mint az ablakfa.
16.
Legjobb ostor az abrak.
17.
Sokat viselt abrosz végre/A mely abroszt sokan viselnek, szöszszé válik. D.
18.
Ismerem az abroszt, szöszből fonták.
Alacson származásu kevélyre mondatik.
19.
Más abroszához törli kését.
20.
A sáhos abrosznak szebb a szine mint a viszája.
21.
Keskeny az abrosz.
Nagyobb a pompa, mint megbirná a ház.
22.
Aczéla jó, de kovája rosz.
Mintha mondatnék: "a czél, a jó, "mit a másik, hivén, hogy aczélról van szó, igy pótola ki: "de kovája rosz." – Jelentése: a czél jó, de roszak az eszközök, vagy egyik eszköz jó, a másik rosz.
23.
Aczél anyának tüzkő a leánya.
24.
Azt se mondta: cseréljünk aczélt.
25.
Könnyebb az aczélt eltörni mint meghajtani.
26.
Aszonynak minden fazékoldal aczél.
27.
A ki kérdi, kell-e? nem örömest ad. K.
28.
Ha adsz, adj jó szivvel.
29.
Adj, uram isten, de hamar.
Van néhány km., mely elé vagy után mindig oda teszi az idéző: "mint a czigány mondja. "Ez is olyan.
30.
Nem ugy adja a mint árulja.
Nem akarja maga se, hogy mind higyük, a mit beszél.
31.
Ha adhatsz, maradhatsz. (4047.)
32.
Könnyü adni, a mi nem kell.
33.
Szép ott adni, a hol senki se kér.
34.
Ugy adom a mint vettem.
35.
Ki nem akar adni, azt mondja: nincs.
36.
A mit ott adnak, kés nélkül is megeheted.
37.
Add ki, a mit bevettél.
38.
Minemü az "adjon isten, "olyan a "fogadj isten."
39.
Könnyü a másébul adakozni.
40.
Fülig adós.
Német: Verschuldigt bis über die Ohren.
41.
Lelkével is adós.
Latin: Animam debet.
43.
Sarkalással szokott adós jól fizetni. KV.
44.
Ki vagyonánál többel adós, semmie sincs.
45.
Ha valaki egy krajczárral adós, meg kell kérni; ha egy kis pénzzel adós, azt már nem illik megkérni, hanem mindig görbén kell nézni az olyan emberre. Sz.
46.
Adósa vagyok.
Vétett ellenem, boszut kell állnom érte.
47.
Szalmaadósságnak polyva interese./Bizonytalan adósságnak szalma a kamatja. K.
48.
Pénzzel, nem busulással fizetik az adósságot.
49.
Régi adósság annyira fölmegy, hogy utoljára el sem éred.
50.
Szórja, mint katona az adtát. (4177.)
51.
Czifrán adtáz, a ki megszokta.
Némely káromkodásaiban "adta "igét használ a magyar; innen adta am. szitok; adtáz am. szitkozódik.
54.
Kan agár a vendég, komondor a gazda. (445.)
55.
Nyul után bottal veri az agarat. (1942.)
56.
Nem örülnek a nyulak, midőn az agarak fiadzanak.
57.
Hátrább az agarakkal.
58.
Nagy böcsülete mint a téli agárnak.
59.
Mint az agár a pozdorján.
Azaz nincs dolga.
61.
A görbült aggnőnek agg ő regéje is.
62.
Aggszó, de igaz. P.
Igy nevezi Pázmán több helyen a közmondásokat.
63.
Az ő agyveleje sem uborka. P.
64.
Igen fen kezdesz heázni, elszédül agyad. P.
67.
Nehéz az agyagot ásni.
Nehéz a fösvénytől valamit kikérni. D.
68.
Ajándék-elvétel szabadság-letétel./Ajándék-elfogadás szabadság-eladás. B.
Ez utóbbi inkább alkalmazkodás a franczia közmondáshoz: Qui prend se vend. Az első jobb.
69.
Ajándék a jó baráttal is nótát fordíttat.
70.
Ajándékkal mindent meg lehet hajtani. Cz.
71.
Az ajándékot is felirja.
72.
Ajándék marhának nem kell fogát nézni./Ajándék marhának nincs odva fogának. D.
Latin: Equiti dentes inspicere donati.
Német: Geschenktem Gaul sieh nicht in's Maul.
74.
Rágja marja ajakát.
Latin: Mordere labrum.
75.
Lepityedt az ajaka.
Megszégyenült.
76.
Ajakon termett, nem szivben fogant szó.
Azaz üres beszéd.
77.
Megcsuszamodik ajka. P.
Hibásan szól; hazud.
78.
Nyitva az ajtó, akár föl akár alá. M.
79.
Ajtó közé nem teszem ujjomat. P.
Német: Zwischen Thür und Wand leg'Niemand seine Hand.
80.
Nem sokat vásítom ajtaját.
81.
Kivered az ajtón, bejön az ablakon.
82.
Ha egy ajtón kiverik, a másikon bemegy. B.
Szemtelen, tolakodó.
83.
Ajtót mutat.
Kiutasít a házból.
84.
A ki végül maradt, tegye be az ajtót.
Azok vezérszava, kik a jövőre semmit nem gondolva élnek.
Német: Der Letzte macht die Thür zu.
85.
Későn jöttél, hanem mosdjál s kendjél ki az ajtón. K.
Játék a mosdik és kendik (honnan: kendő) igékkel. Mosdjál, azaz mentsd magad ne szóval, hanem futással, s mintha a mosdik igének ez utolsó értelemben is megfelelne a kendik ige, mert mosdásra következik a kendés, azaz törülközés; mikor ajtón kikendeni am. kimenni az ajtón.
86.
Hátulsó/Kibuvó ajtó.
Elmében maradt gondolat vagy fogás a ravaszoknál, melylyel magokat kimentsék.
Német: Hintere Thür.
87.
Ajtót sem nyitottak rá.
Senki sem látogatta meg beteg korában.
88.
Nagy ur és kutya után teszik be az ajtót.
Német: Hunde und Edelleute lassen die Thür auf.
89.
Bebukott az ajtón, mintha égből potyant volna le.
90.
Ha akarom, vemhes, ha akarom, nem vemhes.
A czigány szamarat árult s kérdezvén egy venni akaró: vemhes-e? a czigány felelé: nem. Akkor nekem nem kell, mondá a vevő s elment. Erre a czigány állitá, hogy vemhes. Mikép lehet az? kérdé a vevő. Könnyen, felelé a czigány, ha akarom vemhes stb. – Olyanra illik, ki most igy majd ugy beszél, hisz, cselekszik.
91.
Nem mint akarnók, hanem a mint lehet.
Latin: Ut possumus, quando ut volumus, non licet. Ter.
94.
Nagy benne az akarat mint a rosz lóban./vén leányban.
95.
Nem akarás fejvakarás. Cz.
96.
Könnyü az akarót rábeszélni. (4187.)
97.
A könnyü is nehéz a nem akarónak.
98.
Nem akarásnak nyögés a vége.
99.
Ki nem veheti hasznodat, értse jóakaratodat.
100.
Ha jóakaratot veszek, még azért is adós leszek.
101.
Akaszszanak fel neved napján.
102.
Ki nem akar élni, akaszsza fel magát.
103.
Kinek semmi dolga, akaszsza fel magát.
.... faluvégen,
Ott az akasztófa régen,
A ki megunta világát,
Akaszsza fel reá magát. Népd.
104.
Felakasztotta magát valaki.
Akkor mondják, ha nagy szél támad hirtelen.
105.
Összeakasztottak.
Péld. két szónok, mikor egymás ellen kikel, s megméri erejét.
106.
Az akasztás sem esik ingyen.
107.
Akasztással is elhiresedik az ember.
108.
Akasztófa czimere, hóhérpallos levele.
109.
Akasztófa virága.
Akasztófára való. – Népünk e szomorú látványt a virág eszméjével ruházza föl, példaul:
Szegény Barna Péter, gyolcs inge, gatyája,
Vérrel virágozik a testi ruhája.
110.
Akasztófa-virágból is lesz néha gyümölcs. D.
A rosz gyermekből is, kit akasztófára itél a közhit, válik néha jó.
111.
Ha távol van is tőle, magához szívja az akasztófa. D.
Hasonlati km. a delejtől (magnes), mely a vasat magához szívja.
112.
Kinek akasztófa helye, nem hal a Dunába.
Az általános elővégzet (absoluta praedestinatio) hite.
Német: Was am Galgen vertrocknen soll, ersäuft nicht im Wasser.
113.
Akasztófa senkit nem hí, mindenkit elfogad.
114.
Akasztófa nem sodrófa.
115.
Akasztófát is megszokhatni.
A czigány akasztófára itéltetvén, azzal menté magát, hogy soha meg nem szokja, de mégis felhuzatván, a mint meg se mozdult, rá mondák, hogy bizony megszokta ő, mert igen csendesen viseli magát.
116.
Mintha akasztófáról lopták volna el./Mintha most szabadult/szökött volna le az akasztófárul.
117.
Akár ide, akár oda.
Azon közmondások, melyek akár akár kötszókon sarkallanak, egyenlőt jelentenek; p. akár pofon, akár nyakon; akár a tojást a kőhöz, akár a követ a tojáshoz stb. Melyek elő fognak jőni a magok betürendi helyén.
118.
Szemébe mer nézni akárki fiának.
"Akárki fia "jelent válogatás nélkül bárkit.
119.
Nincs savanyúbb az alamizsnakenyérnél. Cz.
120.
Alamusztaságnak nem kell hinni. Cz.
121.
Bezzeg alábbhagyta mostan. M.
Elébb hős volt, most gyáva.
122.
Jól hozzá láttak az aldihoz.
Aldi am. alfel.
123.
Sok küszöböt nyalt az ő alfele is. KV. (3533.)
124.
Alfelére ütötték a nemes pecsétet. Cz.
125.
Kiporolták az alfelét.
126.
Üstökén kell ragadni az alkalmat.
Azaz mig előtted van, mikép az üstök a fej elülső részén.
127.
Alkalmas tavalyiban. M.
Tavalyiban (elmultban, jelen nem levőben) alkalmas ember az, ki mintegy ki van esve az időbül, vagy nem a maga helyén és idején az, a minek lennie kellene. – Ilyen az, ki okosak közt tudatlan, tudatlanok közt okos.
Latin: Inter pueros senex, inter senes puer.
128.
Alkalmatosságnak kopasz a hátulja.
Ha egyszer elment, azaz háttal van feléd, az alkalom, többé meg nem foghatod.
129.
Maga alkalmatosságán.
Azaz gyalog.
130.
Édesebb az alma, ha nincs ott a pásztor.
Latin: Dulce pomum, quum abest pastor.
131.
Tiltott alma jobb izü. (3242.)
Német: Verbotene Frucht schmeckt am besten.
132.
Belé harapott a savanyu almába.
Olyanba fogott, mit meg is bánhat, mi kétes kimenetelü.
133.
Későn érő alma tart sokáig.
134.
A piros alma is gyakorta férges.
135.
Almából is a szépét kötik fel.
Legényt is a legéletrevalóbbat, szebbet akasztják fel.
136.
Nem esik messze fájátul alma.
Milyenek a szülék olyanok a gyermekek.
Latin: Non procul a proprio stipite poma cadunt.
Német: Der Apfel fällt nicht weit vom Stamm.
137.
Akárkinek vadalma, nekem édes alma.
138.
A tiltott almára sokkal többen vágynak.
139.
Alpári ember. D.
Együgyü; ezen történeti adattól, mikor Alpáron meg hagyá csalatni magát Zalán, fehér lovon eladván országát.
D.
140.
Megjárta az alpári tánczot.
Szinte a feljebbi történettől. Táncz közmondásainkban sorsot, állapotot jelent igen sokszor.
141.
Büdösen fuj az alszél.
142.
Egyet alszom rá.
Latin: In nocte consilium.
Német: Guter Rath kommt über Nacht.
143.
Akárki is jámbor, mig aluszik. BSz.
144.
Csuda ha félszemére eleget aludt. P.
Együgyü, félkegyelmü.
145.
Ugy aluszik mintha ökörbőrt huznának a fagyon. KV.
Hortyogva alszik.
146.
Mind a két fülére alszik.
Mélyen alszik. A régi orvosok ugy tarták: az első álmot jobb fülön kell aludni, a másodikat kinyujtózva balon. A ki pedig ébren akar aludni, feküdjék hanyatt. – Ezzel ellenkezőt jelent a magyar km., azaz igen mély álmot.
147.
Félszemére alszik mint a nyul.
148.
Addig alszik mig hasára nem süt a nap.
149.
Ki mennél kevesebbet alszik, annál többet él.
150.
Eleget alhatunk, ha meghalunk.
151.
Az aluszik legjobban, ki nem érzi, mily keményen fekszik. KV.
152.
Olyat aludtam mint egy juhászbunda.
153.
Éhes embernek étel gyanánt esik az alvás.
154.
Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik.
155.
Ez is a hét alvók közül való.
156.
Ha isten akarja, aludttej is elsül.
157.
Összement mint az aludttej.
159.
Alul derül, bocskor merül.
160.
Kend az az Alvinczy?
Mondani szoktuk, mikor valaki tanácsot vagy eszközt és módot ajánl, mit nem lehet használni. E km. eredetét vette az 1809-ki fölkeléskor Alvinczy tábornokról, ki a fölkelt nemességnek rosz fegyvereket osztogata ki s egy nemes vitéz által ugy szólíttatott meg, tudtára akarván adni, hogy roszak a fegyverek. Innen Alvinczy-fegyver am. rosz fegyver.
162.
Anda Pál hadába való. Sz.
Anda Pál lovas kapitány és házas ember volt Miskolczon, s az 1598. 31. törv. czikk rendelete tiltván hogy aszonyok a táborral járhassanak, ő feleségét látogatni minden héten haza kéredzett. – Jelent felesége akaratán járó, papucs alatti férjet. Sz.
163.
Angyal szól belőled.
Örvendetes hirt mondasz.
164.
Angyalok közt is voltak pártosok.
165.
Kövér mint a trombitás angyal.
166.
Föltette szent Anna kontyát.
Megborosodott hölgyekre mondják, alkalmasint Anna napi mulatságoktól.
167.
Antal a fejed. M.
Antal féleszüt képvisel a magyar közmondásokban.
168.
Megjött Antal Budáról. K.
Próbáltam már én azt.
169.
Megjött Antal Budáról, zöld ágat is hozott. D.
170.
Ki hinné hogy Antal is böjtöljön. KV.
171.
Antal harasztjára bocsátotta. Cz.
172.
Van benne módja mint Antalnak az ebütésben.
173.
Legjobb prókátor a tokaji Antal. B.
Azaz tokaji boros antalag. B.
174.
Kiverte a szent Antal tüze.
Ez betegség, melyben vad pirosság fogja el az orczát. Közmondásilag jelent bortól hevültet, pirosat.
175.
A milyen az anya, olyan a leánya.
177.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.
178.
Hol nyájas az anya, kényes a leánya./Hol nyájas az any, kényes a leány./Nyájas anyának kevély a leánya. D.
179.
Szép a gyermek anyjának.
180.
Taknyos gyermeke is szép az anyának.
181.
Keserves anyának potrohos gyermeke.
182.
Némának anyja sem érti szavát.
183.
Gaz anyának váltott gyermeke.
184.
Anyja hasában sem volt jobb dolga.
185.
Kevés ideig volt anyja hasában.
Idétlen alaku, eszü.
187.
Legjobb étek az anyatej./Az anyai tej legédesebb.
188.
Eb anyának kutyó a leánya.
189.
Vagyon anyja, de ki tudja, ki az apja. K.
190.
Anyád kinja.
Tagadás. Példaul: kérdi gyermekétől az anya: "hol voltál? "A gyermek hazud: "itthon"; de az anya tudja oly bizonyosan mint a maga szülési kinját, hogy itthon nem volt s igy felel czáfolólag: "voltál az anyád kinját. "Innen maradt a km.
191.
Anyám aszony beczéje.
Elkényeztetett gyermek.
192.
Anyám aszony katonája.
Gyáva, elpuhult katona.
193.
Megfogta az anyját.
Gazdaggá lett; mint az, ki pénzért oly vén leányt vesz, ki anyja is lehetne.
194.
Ugy beszél mint anyja tejével beszopta.
195.
Előbb apád mint anyád.
196.
Apja fia, anyja lánya.
Latin: Patris est filius.
197.
Különb ember légy apádnál.
198.
Ne légy jobb apádnál.
Azaz házasodjál meg.
199.
Nyakas apa fejes fia./Nyakas volt apja, hogy ne lenne fia.
200.
Hol gyáva az apó, anyó nevén híják a fiukat.
201.
Apád, anyád ide jőjön.
Ezt szokták mondani azon pénzre, melyet legelsőben árulnak be a vásáron.
202.
Ne tanitsd apádát gyermeket csinálni.
203.
Ugy néz rám, mintha apját, anyját megöltem volna.
204.
Apád se látott olyat.
205.
Apja tüz, anyja puskapor, fia csupa láng. D.
206.
Apja sem volt harangöntő.
Azaz nem volt okos ember. – A harangöntés népünk szerint nagy mesterség.
207.
Apánk evett almát, a mi fogunk vásik.
208.
Apák ettek egrest, fiak foga vásik.
209.
Kutya apának eb a fia.
210.
Kinek apja akasztófán száradott, fia sem kerüli el.
211.
Apja is ember volt, vas villával ette a szerdéket.
212.
Ha nincs, teremjen; apja is ezzel kereste, a mi nincs. BSz.
Oly emberről maradt, ki mindenét elette, elitta.
213.
Apjáról is maradt, maga is szerzett.
214.
Apja szabta csizmában jár.
Azaz mezitláb.
215.
Kikapta apait, anyait.
Hasonlatkép az örökösödéstől. Jelentés: minden büntetést elvett, a mi csak reá várt.
216.
Vak apád.
Tagadó km., e. h. nem igaz, nem ugy van. Példaul ily párbeszédben: "te dugtad el a sapkámat?" "dugta biz apád," azaz nem én. – Vagy: "nem látod, vak vagy?" "Vak, apád," azaz nem én. Innen maradt a fentebbi tagadó km.
217.
Apagyra készül a szeme.
Apagy, szabolcs megyei helység. A közmondás alapja itt, az apad ige és Apagy helynév közti rokonság és szójáték.
218.
Apáczát anyáczaságra szabadít. M.
219.
Jő megy mint Apátiban a szatyor. D.
220.
Meghal a barát, él a szent, változik az apáturság. K.
221.
Hal barát, hal szamár, változik az apáturság. Sz.
222.
Tizenharmadik apostol.
Fölösleges, ismeretlen bölcs, kire nincs szükség.
223.
Apostolok közt is volt egy Judás.
224.
Apostolok lován jár.
Azaz gyalog.
225.
Egész aprilis.
Azaz változó eszü ember.
226.
Megjártam az aprilist.
Szokás april elsején egymást ámítva tovább tovább küldözni, mint tudatik. A km. akkorra szól, mikor valaki bolondjába, hiába jár sokat.
227.
Van mit aprítni a tejbe. (2709.)
Német: Er hat wohl in die Milch zu brocken.
228.
Ha aprítottad, meg is edd. KV. (2884.)
229.
Apróstul, cseprüstül, iastul, fiastul. BSz. (2034.)
230.
Nem jó minden aprólékot arany tollal irni. D.
folyt. köv.
|
