|
NAGY JENCIKLOPÉDIA – EUGÉNIUSZ
NAT - ANTIPARAINESIS – TESTAMENTUM I.
Szabad ötleteim jegyzéke, Solymárvölgy, XXI.
MILNE
János király karácsonya
János király nem volt jó,
Volt görbe dolga sok.
És néha senki sem szólt hozzá,
Így teltek a napok.
És aki látta, nem köszönt,
Szótlan továbbhaladt,
Csak gőgös pillantása hullt
Jánosra és továbbvonult,
Ő némán állt és elpirult
Koronája alatt.
János király nem volt jó,
Nem kedvelték, tehát
Nem látogatták, hasztalan
forralt mindig teát,
s ha eljött a december,
karácsony csillaga,
polcán a sok kis cédulát,
mely boldog ünnepet kívánt,
soha nem írta jóbarát,
csak mindig ő maga.
János király nem volt jó,
S ajándékot, noha
Vágyott reá, nem is kapott
Sok éven át soha.
De karácsonykor mindig,
Míg szépen énekelt
A lantos és jó pénzt kapott,
Ő harisnyával caplatott
A kéményhez, kirakta ott
A félő reménye kelt.
János király nem volt jó,
S így magányosan élt,
Egyedül tervelt levelet,
Míg a tetőre ért.
Leírta és lerakta, így
Kért fájdalmára írt:
„E lap mindenkinek kiált,
szent karácsonyhoz legkívált.”
Sarkában nem „János király”-t
Szerényen „Jancsi”-t írt.
„Szeretnék egy kis puskát
és egy kis édességet
és egy kis csokoládét
a szopogatás végett;
a narancsot se bánom,
a diót szeretem,
úgy szeretnék egy zsebkést,
mely vígan szeletel.
És, ó, Karácsony apó, kérlek, hogy kegyesen
Hozz egy igazi nagy piros gumilabdát nekem!”
János király nem volt jó –
A csatornacsövön
Szobájába csúszott megint,
És várta, hogy mi jön.
És egész éjjel ott feküdt,
Félt és remélt bután.
„No, azt hiszem, ő járhat ott”
(a homloka is izzadott)
„biztos ajándékot hozott
sok hosszú év után.”
„Jaj, felejtsd el a puskát,
felejtsd az édességet,
és csokoládé sem kell
a szopogatás végett,
a diót, a narancsot
már nem is szeretem,
és van már egy zsebkésem,
mely majdnem szeletel.
De, ó, Karácsony Apó, kérlek, hogy kegyesen
Hozz egy igazi nagy piros gumilabdát nekem!”
János király nem volt jó –
Karácsony reggel
Eljött vidáman s számtalan
Szép ajándék vele.
A harisnyákban játékok,
Sok-sok kiváncsi szem
Mindenre boldogan tekint,
János mogorván mondja: ”Mint
Sejtettem, úgy történt, úgy történt megint:
Számomra semmi sem.”
„Szerettem volna puskát
és egy kis édességet
és egy kis csokoládét
a szopogatás végett;
kértem diót, narancsot,
mert nagyon szeretem,
és minthogy nincs zsebkésem,
hát nem is szeletetl.
És, ó, Karácsony Apó nem hozott kegyesen
Egy igazi nagy piros gumilabdát nekem!”
János király kinézett
Durcásan ablakán:
Lent nagyvidáman játszott
Sok fiú s kisleány.
Mind irigyelte őket,
Állt rendületlenül…
S hát, íme, pirosan beszáll
Egy jó nagy labda, a király
Fején pördül, de meg nem áll,
S az ágyára repül.
És, ó, Karácsony Apó,
Háláját rebegi,
Mert hoztál egy nagy
Igazi
Gumilabdát
Neki!
Devecseri Gábor
I. A szart aranynak nevezi: a gödörben berendezkedik
II. A sok aranyból könnyedén még több szart csinál
III. Világjárása kimerül a katasztrófaturizmusban
IV. Hol gyáva nyúl, hol meg vakmerő, mint a vak ló
V. Részegen vesz fel hitelt, de józanul szerelmes
VI. Aki nyárspolgárságát különcködéssel kompenzálja
VII. Aki drága patkányméreggel táplálja, hizlalja magát
VIII. A gyerek kegyetlenségére épít, s belőlük képez katonát
IX. A gyerekei közé veti a viszály magvát, hogy uralkodhasson
X. Aki a gyermekszülés után már főként, vagy kizárólag: anya
XI. A hatalmát megtartaná, de a felelősséget megosztaná
XII. Hátországból küldesz rohamra, a biztos halálba mást
I. A házassággal sorvadni hagyja minden egyéb kapcsolatait
II. A húsevőt legyilkosozza - saját gyerekeinek ízlésdiktátora
III. A jó borának semmilyen vagy csak rossz cégért készít
IV. A jó és a rossz harcában az örök semleges akar maradni
V. Aki a jóért a világvégére is elmegy, a rosszat házhoz hívja
VI. A jót saját érdemének, a rosszat sorsának tudja be
VII. A kákán is csomót kereső, az élő fába is belekötő
VIII. A kapcsolatukat féltve, nem mond ki életmentő igazságot
IX. Aki a kecskére bízza a káposztát, pedofilra a gyerekét
X. Aki a kiadás-bevétel nyilvántartásával tart/dob kapcsolatot
XI. Aki a kicsire nem ad, a nagy meg nem számít: gaz-igaz
XII. A király bolondja privilégiumait féltékenyen őrző
I. A kis tüzet még nem oltja, a nagyot már nem tudja
II. A könnyebb ellenállás irányában apróra váltja talentumát
III. Könyvből lesve, puskázva udvarol, bókol és csókol
IV. A laikusok véleménye után fut - aki mérvadókéra sem ad
V. A legbiztosabb módon szeretné a legnagyobb hasznot?
VI. A legelsőként a legnagyobbat rúgja a döglött oroszlánba
VII. A leginkább a zavarosban szeretne halászni - zavart kelt
VIII. Leginkább hátulról, vagy övön alul szeret ütni…
IX. A legjobban érti, legkevésbé élvezi a zenét, a humort stb.
X. A legősibb mesterséget űzi - ő ettől nem lesz kevesebb?
XI. A levert magas léc után játszi könnyen átléphetőre teszi
I. A mamahotelban vészeli át a legszebb „felnőtt” éveit
II. A más szemében a szálkát is, magáéban a gerendát se
III. A másik ember legsötétebb oldalára építi szélhámosságát
IV. A másik ember gyengéinek jó ismeretét kamatoztatja
V. A másikra - „a békesség kedvéért” - ráhagyja hülyeségét
VI. Aki a megalkuvást ésszerű kompromisszumnak álcázza
VII. Aki a megmérettetéseknél könnyűnek találtatik
VIII. Aki a megrendeléstől függően hol pandúr, hol betyár
IX. Aki a mennyiséggel próbálja pótolni a minőséget
X. Aki a Mestert mindenhova követi- az örök kárhozatba is
XI. Aki a mindennapok bliccelős csatáiban őrlődik és kopik el
XII. Aki a mocskos pohárba önt újból tiszta vizet, és nem érti…
I. A mosdóvízzel együtt a gyereket is kiönti
II. Aki a nem szabadidős önmagával nem vállal azonosságot
III. Aki a nyájemberségtől taszítva a különcködésnél köt ki
IV. A nyelvi korlátai miatt nem tudja elmondani, mi bántja
V. Aki a nyílt vízen építené át a hajóját
VI. A rajta esett legkisebb sérelemért is várja a bosszúalkalmat
VII. A rendelt keskeny ösvény helyett: széles úton a szakadékba
VIII. A romokban csak pusztulást, s nem az új ház esélyét látja
IX. A rongáláson keresztül fejezi ki, vezeti le dühét: vandál
X. A rossz alapra épített házat próbálja toldozni, foltozni…
XI. A rossz híreket várja, gyártja és rémhíreket kéjjel terjeszt
XII. A rozzantnak látszó gebébe nem lát bele táltos paripát
I. Aki a sikert a magáénak tartja, a kudarcot rád hárítja
II. Rövid karját-kardját nem meri megtoldani egy lépéssel
III. Sok és felesleges ugatásával el is árulja, hogy nem harap
IV. Aki a sosemvolt múltban, vagy a képzelt jövőben „él’
V. A süllyedő hajóról gyereke előtt kincses ládáját menti
VI. A szabályokat nem ismerve él a költői szabad(os)sággal
VII. Aki a szájából segget csinál, s lám, mi jön ki rajta…
VIII. A szakmai féltékenysége miatt nem forgatja talentumát
IX. A szálkát látja a másik, a gerendát nem a saját szemében
X. A szenvedélybetegségére büszke munkaalkoholista
XI. A szenvedés aranyfedezete nélkül forgalmazza „pénzét”
XII. A szópárbajban érv helyett személyeskedik, övön alul üt
I. A szükségállapotban hasznosat károsan is életben tartja
II. A szükséges lépéseket elmulasztva a kegyelem hazardőre
III. A szülei szavát szentírásnak, majd hülyeségnek veszi,
IV. A szülői felelősségtől menekülve sterilizáltatja magát
V. Aki a társa gyengéit lesi, s azt karikírozva felnagyítja
VI. Akik a társával egymást frigiddé, illetve impotenssé teszik
VII. Tautológiát „állít”- vagy a bizonyítandóval bizonyít
VIII. Tékozló fiú: kifenegyerekeskedve magát hazatér apucihoz
IX. A teljességre vágyik: egyszerre akar férfi és nő is lenni
X. A tengert szeretné látni, de a pocsolyában nem gyönyörködik
XI. Aki a ténykérdéseken feleslegesen-károsan vitatkozik
XII. Teremtőjét átkozza halandóságáért, de utána meg unatkozik
I. A tévéből tudja meg, hogy milyen idő van lakóhelyén
II. A tisztító bűnvallás helyett ön-szerecsenmosdató
III. A topmodell trükk-képéhez hasonlítgatja asszonykáját
IV. A tökéletes társra vár, s nem tudja szeretni a kis hibákat
V. A tudóstól várja, hogy meghatározza az ő élete értelmét
VI. A turisztikai hivatal reklámfilmjeiből ismeri az országot
VII. A tűzzel játszik vagy tüzet gyújt, hogy majd vitézkedhessen
VIII. A válságaiban sosem látja meg a jobb folytatás esélyét
IX. A veszett róka szelídségét a földi paradicsom jelének veszi
X. Vészkor múltával is fenntartja a neki előnyös szükségállapotot
XI. Aki addig hajszolta-halmozta élvezeteit: belecsömörlött
XII. Aki addig evez Élete tengerén, míg ki nem köt a Bánat szigetén
|
