Bujj, bujj zöldág, Ég a gyertya, ég, Hejj Jancsika – Kórusban éneklik az óvodások, és ti is fejből ismeritek e dalok sorait. Legtöbbször azonban még az óvónők sincsenek tisztában vele, hogy tulajdonképpen szexről szóló énekeket tanítanak a gyerekeknek.
A legtöbb gyerekdal ugyanis eredetileg népdal volt, amiket akkoriban egyáltalán nem a kicsiknek énekeltek. Egyfajta virágnyelven való, rejtett üzengetés volt a rakott szoknyás lányok és pödört bajszú legények között - sokszor igen erőteljes szexuális tartalommal. Most elemzünk pár dalt, hogy előttetek is feltárjuk valódi jelentésüket:
"
“Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske! Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta, Rajta, rajta, leszakadt a pajta, Benn maradt a macska!”
Talán a legismertebb pajzán dalocska, aminek valójában vajmi kevés köze van levelecskékhez és macskához. A szüzesség elvesztéséhez, és a teherbeeséshez viszont annál több. A zöld ág ugyanis a fiúknak azt a bizonyos testrészét jelenti, az aranykapu pedig az a kivételes hely, ami csak a lányoknak van, ahova az “ágat” is be lehet bújtatni. Ha pedig nem bújtatjuk ki időben, akkor bizony bent marad a macska 9 hónapig. Mi pedig mit csinálunk? A gyermekdallá avanzsált nóta éneklése közben gyakorlatilag eljátszatjuk az egész aktust az ovisokkal:
"
“Ég a gyertya, ég, El ne aludjék Aki lángot látni akar mind leguggoljék.”
Népszerű karácsonyi dal az óvodákban. Igazából azonban ez a gyertya, nem a karácsonyi fény forrását testesíti meg, hanem a férfi vágy „lángját”. Amit a lányok mikor láthatnak a legjobban? Ha leguggolnak...
"
“Elvesztettem zsebkendőmet, szidott anyám érte. Annak, aki megtalálja, csókot adok érte. Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni. Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni.”
Itt sem a zsebkendő elvesztése a valódi probléma, sokkal inkább a szüzességé. Nem is csoda, hogy leszidta az anyja, hiszen az ártatlanság a falusi lányok legnagyobb értéke volt. Ha pedig elveszett ez a bizonyos zsebkendő, akkor már tök mindegy: lehet szappanozni is, meg csókolózni is.
"
„Boci, boci tarka, Se füle, se farka, Oda megyünk lakni, Ahol tejet kapni.”
Bizony, még a Boci, boci is... Ez a dalocska sem igazi borjúról szól, hanem amolyan kétes szerelmi oktatás. A dal azt tanítja, hogy a fiatal leányt jelképező bocival nincs értelme kezdeni, hiszen nincsenek nőies domborulatai, „se füle, se farka”. Ellenbe oda célszerű menni, ahol szoptatós menyecske van, hiszen az anyatejes időszakban működik egyfajta hormonális fogamzásgátlás.
"
„Hej, Jancsika, Jancsika, mért nem nőttél nagyobbra, Dunáról fúj a szél. Nőttél volna nagyobbra, Lettél volna katona, Dunáról fúj a szél.”
Vannak olyan szövegek, amik valamivel direktebbek, bár elsőre ezek is naiv nótának tűnnek. Ilyen például a Hejj Jancsika, mert nos, igen: ez a Jancsika valójában az a jancsika. Hiszen így nevezik egyes anyukák is kisfiuk “pisilőjét”. Amíg viszont nem tud ez a jancsika nagyra nőni, addig a fiú nem tud katona lenni az ágyban, vagy szénaboglyában sem.
Aggodalomra azonban semmi ok, nyugodtan énekeljétek ezeket a dalokat továbbra is a gyerekeknek, hiszen egy 4-5 éves kisgyermek, egészen biztos, hogy nem érti az ominózus sorok valódi jelentését. Ti pedig közben jót mosolyoghattok magatokban a virágnyelven énekelt dalokon.
