Tartalom

"Az amerikai filmiparban a zsidóság ?túlreprezentáltságának? elve a kezdetektől fogva, vagyis a nickelodeonok korától (1890-es évektől), ahogy a fent idézett szerző megjegyezte, napjainkig rendszeresen visszatérő argumentum az amerikai közbeszédben és kultúraszociológiai írásokban."

Előszó

Bevezetés

I. "Hollywood’s Jewish Question"
1. Az amerikai filmipar zsidóságának kérdése
2. Filmipar és társadalom: a film kultúraszociológiája
3. Filmes ábrázolás és sztereotípia
4. Filmes ábrázolás és zsidó identitás
5. "Amerikai zsidó film"
6. Filmes ábrázolás és zsidó vallástudomány

II. Bevándorlók és "kiváltságosok" - A zsidó identitás ábrázolása a kezdetektől a II. világháború kitöréséig
1. A zsidó mint bevándorló
2. A zsidó mint "kiváltságos"
3. Összegzés: A "bevándorló álma"

III. Áldozatok és hősök - A zsidó identitás ábrázolása 1940-től 1960-ig
1. A zsidó mint áldozat
2. A zsidó mint átlagember
3. A zsidó mint hős
4. Összegzés: Az "áldozat hőse"

IV. Zsidók - A zsidó identitás ábrázolása 1960-tól 1980-ig
1. A zsidó mint áldozat
2. A zsidó mint zsidó
3. A zsidó mint "egzotikum"
4. Összegzés: A "különleges zsidó"

V. Amerikai zsidók - A zsidó identitás ábrázolása 1980-tól 2010-ig
1. A múltban keresett identitás
2. A megtalált identitás
3. Összegzés: Az "amerikai zsidó"

Konklúzió
Utószó
Filmjegyzék
Irodalomjegyzék
Filmcímmutató

Előszó

...

Amikor először feltűnt nekem, hogy a 2000-es évek amerikai játékfilmjeiben a zsidó karakterek ábrázolása mintha bizonyos érdekes sajátosságok mentén jönne létre, és elhatároztam e jelenség mibenlétének vizsgálatát, természetesen azonnal azzal a problémával szembesültem, amellyel a Minden vilángol főhőse: a jelen nem érthető meg a múlt ismerete nélkül.

Bár nem feltétlenül szerettem volna a 2000-es évek filmjeiben látható ábrázolások feldolgozásának érdekében a teljes amerikai filmtörténetet tárgyalni, hamar kiderült, ez elkerülhetetlen. Minden egyes játékfilmen látható zsidó karakternek megvan a maga előzménye magában a filmtörténetben is, de megvan a maga milyenségének kultúraszociológiai oka is. Így elég hamar megvilágosodott, hogy nem csupán a filmtörténet elejéig szükséges visszamenni, de ezzel párhuzamosan látni kell mindazoknak a társadalmi, kulturális, olykor politikai vagy gazdasági körülményeknek a változását is, amelyek nagyban hozzájárulnak egy-egy adott film által közvetített látásmód létrejöttéhez.

Sem a filmalkotók, sem természetesen jelen sorok írója nem tudja magát függetleníteni mindezen befolyásoló hatásoktól, de szerencsére az olvasó sem. Mint ahogy azt is végig szem előtt kell tartanunk, hogy minden filmes ábrázolásban nem csupán az alkotó és az alkotás idejének meghatározó szemléletmódja, hanem a befogadó személyének és a befogadás idejének meghatározó szemléletmódja is tükröződik, aminek következtében más kultúrák, más etnikumok, más korok és más helyek szereplőinek mindig jelenkori (a készítés és az értelmezés korabeli) érzelmeket, motivációkat, jelentéseket tulajdonítunk.

Ezért az itt következő "merev kutakodásunk" amellett, hogy tudományos igénnyel készült, mégis fenntartja magának az értelmezés szabadságát és játékát, azaz - hogy egy másik filmből vett példával éljek - az A Serious Man (Egy komoly ember, 2009) rabbijának bizonyos események értelmezésével kapcsolatban feltett kérdésre adott válaszát: az értelmezés vagy helyes, vagy nem, és erről vagy módunkban áll meggyőződni, vagy nem. Ám ez nem változtat azon a tényen, hogy az esemény (esetünkben a zsidóság az amerikai filmen) van, és ha már van, érdemes megnéznünk "hogyan van".