A bevándorlók száma Magyarországon az EU-s csatlakozást követő enyhe emelkedés óta évi 22–25 ezer fő körül mozog (eltekintve a 2008. évi kiugróan magas, több mint 35 ezer fős számtól). Az állampolgárság szerinti összetételük azonban 2005-től változóban van: a szomszédos országokból érkező – és zömében magyar nemzetiségű – bevándorlók aránya az utóbbi években egyre inkább mérséklődik. Az ezredfordulót követően a négy szomszédos országból (döntően Romániából, továbbá Ukrajnából, Szerbiából, és kis mértékben Szlovákiából) érkező bevándorlók együttes aránya a 70 százalékot is meghaladta, a legfőbb kibocsátó ország,
Románia, a bevándorlók 50–57 százalékát adta. Ezzel szemben folyamatosan csökkenő arányuk következtében 2011-ben már csupán a bevándorlók 40 százaléka érkezett a négy szomszédos országból, és mindössze 26 százalékuk Romániából. Ez az arány a jövőben feltehetően tovább csökken, mivel a 2011-től életbe lépett állampolgársági törvény következtében már számos új magyar állampolgár él a szomszédos országokban, akik Magyarországra költözésük esetén sem számítanának bevándorlónak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal vezetésével készült kutatásból.
Az EU-15-ből bevándorlók aránya (és száma is) növekedett: míg az ezredfordulón 10 százalék alatti volt, majd a 2005-ös csúcsérték (30 százalék) után is visszaesett, 2009-től már folyamatosan 20 százalék feletti. A régi EU-tagországokból érkezők mintegy fele 2005 óta német állampolgár, arányuk az utóbbi években elérte a 10 százalékot az összes bevándorlón belül.
Bár összességében a világ minden részéről és több mint száz országból érkeznek bevándorlók Magyarországra, jelentős részük néhány fő kibocsátó országból származik. 2001 és 2007 között a 10 legfőbb kibocsátó országból érkezett az összes bevándorló 80–90 százaléka, majd 2008-tól arányuk folyamatosan csökkent, és 2011-ben már csak 66 százalékot tett ki. Mindez a bevándorlók származási ország szerinti diverzifikálódását jelzi. Ugyanakkor a magyarországi bevándorlás európai összehasonlításban összességében továbbra is szerénynek mondható, mind a bevándorlók számát (2011-ben 22 514 fő), mind az ezer lakosra számított arányát (2,2) tekintve.
A másik változás a kivándorlásban tapasztalható. Magyarország 2004-es EU-s csatlakozását csak kismértékben követte a kivándorlás fellendülése, jelentős változást a 2000-es évek vége hozott, amikor a gazdasági válság következtében növekedni kezdett az országot elhagyók száma, majd az EU-s munkaerő-piacok teljes körű megnyitásával az elmúlt években a folyamat felgyorsult. A hivatalos hazai statisztikában megjelenő kivándorló magyarok száma azonban továbbra is messze elmarad a tükörstatisztikák adataitól, bár a növekvő trendet ez is jelzi – írják a kutatók.
A növekvő kivándorlás mellett visszavándorlás is van, melynek pontos nagysága nem ismert, még ha vannak is olyan vélemények, hogy a távozók jelentős része hazatér. A legfőbb célország, Németország esetében viszont látható, hogy a visszatérők aránya (az adott évben kivándorlókhoz képest) 2009 után jelentősen csökkent.
A visszatérések ellenére a tükörstatisztikák, vagyis a fogadó országokban bevándorlóként regisztrált magyar állampolgárok száma alapján a magyarországi kivándorlás 2000-es évek végétől tapasztalható növekedése az utóbbi években felgyorsult. Az európai tükörstatisztikákban 147 327 magyar állampolgár szerepel bevándorlóként. Ez az Eurostat adatbázis azonban nem tartalmaz adatokat néhány kiemelten fontos célországról. Ha a legfrissebb Eurostat adatokat, illetve az abban nem szereplő fő célországok (Németország, Ausztria és az Egyesül Királyság) saját adatait összesítjük, akkor becslésként elmondható, hogy 2012-ben mintegy 230 ezer – hivatalosan bejelentett – magyar állampolgár élt az európai országokban: egyharmaduk Németországban, egyötödük az Egyesült Királyságban, 13 százalékuk Ausztriában. Ez két és félszerese a 2001. évi létszámuknak.
A szakértők szerint fontos kiemelni, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák a hivatalosan nem bejelentett kint tartózkodókat, valamint azokat a kivándorlókat sem, akik már megszerezték az adott ország állampolgárságát. Továbbá az összesítés csak az európai, egészen pontosan az Európai Gazdasági Térség országaira korlátozódik, és nincsenek benne az Európán kívüli országokban (USA, Kanada, Oroszország), vagy az Izraelben élők.
Az egyes európai országokban élő magyarok számának változása 2001 és 2012 között jól mutatja, hogy a hagyományos célországok mellett számos új célországban is (Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Hollandia) jelentős volt a növekedés.
A 2011. évi népszámlálás szerint 143 ezer magyar állampolgár élt egy évnél hosszabb ideig külföldön 2011. október 1-jén (további 70 059 fő pedig egy évnél rövidebb ideig). Ez a szám „a külföldön élők minimum létszámának tekinthető”, ugyanis a népszámlálás nem alkalmas arra, hogy a már távozott (kint lévő) népesség számát pontosan meghatározza.
Szerző: Világgazdaság Online
