|
JENŐ NAGY ÉLETENCIKLOPÉDIÁJA XXI. SZ.
A LÉTROMLÁS ÉS JAVÍTÁS NYITOTT LEXIKONA
7.
József Attila
ŐS PATKÁNY TERJESZT KÓRT...
Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat,
belezabál, amit kifőztünk,
s emberből emberbe szalad.
Miatta nem tudja a részeg,
ha kedvét pezsgőbe öli,
hogy iszonyodó kis szegények
üres levesét hörpöli.
S mert a nemzetekből a szellem
nem facsar nedves jogokat,
hát uj gyalázat egymás ellen
serkenti föl a fajokat.
Az elnyomás csapatban károg,
élő szívre mint dögre száll -
s a földgolyón nyomor szivárog,
mint hülyék orcáján a nyál.
Lógatják szárnyuk az ínségnek
gombostűjére szúrt nyarak.
Bemásszák lelkünket a gépek,
mint aluvót a bogarak.
Belsőnk odvába bútt a hálás
hűség, a könny lángba pereg -
űzi egymást a bosszuállás
vágya s a lelkiismeret.
S mint a sakál, mely csillagoknak
fordul kihányni hangjait,
egünkre, hol kinok ragyognak,
a költő hasztalan vonit...
Óh csillagok, ti. Rozsdás, durva
vastőrökül köröskörül
hányszor lelkembe vagytok szurva -
(itt csak meghalni sikerül.)
S mégis bizom. Könnyezve intlek,
szép jövőnk, ne légy ily sivár!...
Bizom, hisz mint elődeinket,
karóba nem húznak ma már.
Majd a szabadság békessége
is eljön, finomúl a kín -
s minket is elfelednek végre
lugasok csendes árnyain.
1937. január
*
Áruló
„Az ellenség a kapuknál kevésbé félelmetes,
mert ismerjük és tudjuk ki ő.
De az áruló, aki a kapukon belül mozog szabadon,
láthatatlan, ravasz és susogó.
Ott van minden sikátorban
és ott van a paloták termeiben,
befészkeli magát a hatalomba is.
Az áruló a jelek szerint nem áruló,
mert szépen beszél, cirkalmasan,
ismeri áldozatait, olyan arcot visel mint ők,
és látszólag úgy érvel, mint ők.
Az áruló célja egyenest az áldozatai szíve,
hogy elültesse benne aljas hazugságait.
Az áruló a rothadás a nemzet lelkében.
Titokban dolgozik, feladata,
hogy aláássa a védőfalak pilléreit,
megfertőzze az ország testét,
amely így már nem képes az ellenállásra.
Rosszabb egy közönséges gyilkosnál,
mert sokkal több embert veszejt el.
Várost, nemzetet, anyaföldet.
Rosszabb az ellenségnél,
mert általa erkölcsileg is meghal minden,
ami egykor tiszta volt.
Az áruló, maga a pestis!"
- Marcus Tullius Cicero –
*
Gyanú
és gyanakvás
Mindenki gyanús, aki él
Az intézményesített rosszhiszeműség
(a gyermek egy barbár invázió a civilizáció ellen,
a diák, az alkalmazott csak lógni/szabotálni jár be…)
*
Vélelem
Az ártatlanság vagy a bűnösség vélelme?
Neked kell bebizonyítani, hogy ártatlan vagy…
*
Nomen est omen
Felnőve: beszélő név
A névadás jelentősége
A neved, mint jó-rossz előrejelzés
Védőszellem – védőszent választása
Mit is ünnepelhetünk a nevünk napján?
*
Damoklész kardja alatt
Életveszélyes házban lakni,
Vagy olyanban, amit kilakoltatók fenyegetnek…
*
Hős
Aki pl. élete kockáztatásával kimenti a fuldoklót
(és aki előbb belelök a Dunába, hogy kimenthessen?)
Ahogy senki ne akarjon életcélként hős lenni,
de jaj azoknak, ahol nem terem a szükségben hős
*
Minimális – maximális
Ami mindenkitől elvárható erkölcsi szint,
(aminek az alsó határát a jogszabály írja elő) -
És akik hősies fokon gyakorolják az erényt
(akiket haláluk után boldoggá-szentté avatnak)
*
Posztumusz
Csak a halála után ismerik el, díjazzák életművét
Csak a halála után mondható boldognak egy ember?
(Arisztotelész: addig bármi tragikus történhet vele…)
*
Nem enni
Pénzhiányból éhezni,
kínzásból éheztetve lenni,
böjtölni,
vagy tiltakozó böjtöt tartani
(Enni – zabálni – éhezni)
*
Mit eszel?
Azt eszed
amit nagyon szeretsz,
ami most épp jól esik,
amit a doktor írt fel,
amit a vallásod diktál,
amire most telik,
amit odavetnek eléd,
amit a kukából szedsz ki…
stb.
*
Munka
A munka, mint bibliai átok…
A munka, mint ami emberré tesz…
Ami munka, ami önkéntes kényszer…
A munka, mint amire büszke a betege
(munkaalkoholizmus)
A hazugság glóriája, a munka
(Kosztolányi Dezső)
*
Másnapos
Aki este, éjszaka legény,
az legyen másnap, nappal is kemény legény
(Cinikus: ne légy ~, rúgjál be azon a napon is)
*
Legény a gáton
1. Nem vagy legény,
mert nem mersz megcsókolni,
talán attól félsz, nem tudom visszaadni…
2. Nem vagy legény,
mert csak ütsz, de az ütést nem állod…
*
Tekintélyelvű
A tanár, aki meg sem próbálja
elnyerni a hallgatósága jóindulatát,
csak a hivatal adta erőből regulázik…
*
Laissez-faire
A lovak közé dobod a gyeplőt
Ahogy lesz, úgy lesz – a sorsra bízod…
(A tekintélyuralom bukása utáni másik véglet)
*
Pohár
Méregpohár
Betelt a pohár
A pohár fenekére nézni
Az utolsó csepp a pohárban
A félig tele vagy a félig üres pohár
*
Szarvak
Szánalmas és nevetséges
A felszarvazott férfi, aki nem tud róla
A betegesen féltékeny öregedő férjecske
*
Kelés-fekvés
Se jókor kezdeni,
se jókor befejezni nem tudod a napot
*
Szép álmokat!
Rémálmok és szorongva ébredés:
a rossz lelkiismeret kínpadjára vonva
A munka után – lenne – édes a pihenés
Álomkóros és alvászavaros emberek
Kórosan aluszékonyak – altatószeresek
*
Pató Pál
Annyira nem kapkodsz el semmit,
hogy minden halaszthatatlan teendőt halogatsz…
A kisebb gondod is nagyobb annál,
hogy beázik-e a tető, vagy összedől-e a lakóházad…
*
ÁRVA
HÁROM ÁRVA
Elindula három árva
Elindula három árva
Kérdi tőlük Szűz Mária
Kérdi tőlük Szűz Mária
Hova mész, te három árva
Hova mész, te három árva
Messzi főldről szolgálatra
Messzi főldről szolgálatra
Térjél vissza három árva
Térjél vissza három árva
Messzi főldről, szolgálatról
Messzi főldről, szolgálatról
Adok néktek aranyvesszőt
Adok néktek aranyvesszőt
Veregesd meg a temetőt
Veregesd meg a temetőt
Keljen fel hát, édesanyánk
Keljen fel hát, édesanyánk
Mert elszakadt a gyászruhánk
Mert elszakadt a gyászruhánk
Nem kelhetek édes fiam
Nem kelhetek édes fiam
Mert elsorvadt gyönge inam
Mert elsorvadt gyönge inam
Van már néktek mostohátok
Van már néktek mostohátok
Ki gondot visel tirátok
Ki gondot visel tirátok
Mikor fejedet fősűli
Mikor fejedet fősűli
Orcátokat pofon veri
Az orcádat pofon veri
Mikor fejért ád tirátok
Mikor fejért ád tirátok
Kéken virágzik a hátod
Kéken virágzik a hátod
Mikor az étket béviszi
Mikor az étket béviszi
Három árvát kikergeti
Három árvát kikergeti
*
Imázs
Valamiért azt gondolod,
hogy egy filozófus legyen elhanyagolt,
rongyos, szőrös, piszkos és büdös,
mert ez kifelé is biztosan jelzi,
hogy ő magasabb régiók lakója…
*
Rosszul öltözött
Tehénen a gatya
Madárijesztő-forma
Nem mérték utáni szabóságnál dolgoztat -
Vagy nincs mást felvennie, vagy nem érdekli
(rossz az ízlése, és nem kéri ki más véleményét)
*
Divatmajom
/önelhanyagoló
Pedig a ruha is teszi az embert –
Nemcsak a külsőségekre adó emberek,
De saját magad önbecsülése miatt se mindegy
*
Torkos
Telhetetlen falánk
Már csak a szeme kívánja
Annyi eszik, ami bele fér
A hasa az istene
*
Szemtelen/vak
Szemesnek áll a világ
Elhappolja a vak elől a javát
Élhetetlen-élelmes, nincs középút?
*
Nevető harmadik
Te a síró első vagy második vagy,
akiket sikerült összeugrasztani egymással,
s így végül mindketten a legrosszabbul jártatok…
*
Hiú
Akinek könnyű kiénekelni a sajtot a szájából
akinek mindennél fontosabb, hol szerepelhet,
ki említi meg, hova hívják meg, ki dicséri fel…
*
Nemi erőszak
Lehet a szex nyomornak egy ilyen foka?
Vagy lehet olyan szexuális perverzió,
hogy valakit épp az ellenállás izgat fel?
Nem mindig lehet bizonyítani,
hogy mennyire mozgott a tű a cérna előtt,
márpedig nagy a tét, súlyos ítélet lehet a vége...
*
Rugalmatlan
aki nem tud a változásokhoz alkalmazkodni
aki nem hajlik, mint a nád a szélben, de törik…
*
Törékeny,
de nem mint a nádszál,
hanem a meg nem hajló fa a viharban
*
Labilis,
ingadozol, mint a nádszál,
nincs semmi stabilitás benned
(minden szél másfelé dönt, hajlít)
*
Sírásó
Vagy fegyvert fognak rád,
vagy a saját fogaiddal önként ásod magadnak…
*
Cinikus
Az értelmiségi előtt két út áll,
az egyik az alkohol, a másik nem járható
*
Gusztustalan
Piszkálod az orrod
Nyomogatod a pattanásod
Beleköpsz a levesembe/sörömbe
A kezeddel nadrágodban turkálsz
*
Leépülő
Nem húzod le a vécét
Nem törlöd ki a segged
Nem húzod le a sliccedet
Nem törlöd meg a szád
Nem mosod meg a kezed
Nem vágod, fésülöd a hajad
Nem mosod ki a fehér neműdet
Stb.
*
Reinkarnáció hit
Isten szeme mindent lát,
Minden tettednek van/lesz következménye,
Osztályismétlésre, pótvizsgára lehetsz utasítva
Ha egy másik életedben akár hangya is lehetsz,
akkor azt/őt sem fogod oly lazán megölni,
ha nem feltétlenül kell (pl. jogos önvédelemből)
*
Köz
Között, köztes, Solymár köz, napközi
Közakarat, közfelkiáltás, közérdek
Közember, közszolgálat, közvélemény
Közösség, kiközösít, közvágóhíd
Közrejátszik, közreműködik, közbevág
Arany középút: gyáva – bátor - vakmerő
Stb.
*
„Alvilág”
Altest – alvég – alvilág
Alávaló – aljas – alsóbbrendű – alantas
Alsóház – alattvaló – alagút – alépítmény
Alszik – alva – alvajáró - aluszékony
Stb.
*
Praktikusan
Gyakorlati nehézség – elvi lehetetlenség
Keresni – éjjel, lámpással – szénakazalban a tűt
Keresni több milliárd nőből az egyetlen istenigazit
*
ÉLŐSKÖDŐK
A POLOSKA
Arany János
Rímes próza
Makámát írni - mint Abu-Mohammed Kazim Ben-Ali Ben-Mohammed
Ben-Othman Hariri - nem tréfa dolog; - annyi, mint: repülni
gyalog, - s ki egyszer ebbe fog - nagy veszedelem érheti: - lábát
izibe megütheti, - orrát is betörheti. Mindazonáltal én megkisértem,
- uttörőnek bukni is érdem; - aztán meg nem szabad-e, kérdem -
prózát versben írni - már így ni! - mikor annyi verset írnak
prózában - a két nemes magyar hazában, - de kivált mostanában!
No tehát a csimaz vagy poloska - legyen lelkesedésem pocka, - a
tárgy legalább nem ócska; - pedig ez is tesz valamit nálunk - hol
annyi az ütött-kopott - nem mondom: lopott - hogy csupa zsibvásárban
járunk. - Aztán hisz tárgyam elég klasszikai: - szúnyog, csimaz
egymásnak vérrokonai, - s ha Virgil az elsőt megénekelte, -
Poloska, jövel te! Van egy, ki millió, - az ő neve légió; --
eredetileg szőke faj, - mint a vaj; - de ha más ég alatt meghonosul,
- mások vérén megpotrohosul: - barnára fajul akkoron - mint a csöpp
entett... korom. - Világosság élő magzatja - Kánt is megmondhatja[*]
- de szereti a sötétséget - filantrop céljai végett. - Külsejét ami
nézi, - rajta ugyan kevés a vitézi, - arca penészesen úriás, -
termete sem igen daliás, - háta pedig kifelé görbe, - karcsusága
átmegyen a körbe, - noha páncéllal is bír - mint egy kürazir -
evvel azonban nem mellét fedezi, - hátát védelmezi. - Van továbbá
neki jó fegyvere, - csípni, szúrni ugyan tud vele, - hanem amivel
ellenséget űz, - nem annyira fegyver, mint a... bűz. - Egyik erénye
a háziasság, - nincs vériben a zajos vigasság, - nem zavar egykönnyen
rendet, - nem tör csendet; - természete birkai békes, - türelemmel
ékes, - oly józan, oly éber, - mint egy héber. - Éji magányban,
rejtve működik - tíztől circiter ötig, - feláldozza szende nyugalmát
- nem is üt semmi lármát, - virrasztja az emberiség álmát. - Nappal
azonban visszavonul, - (gondolom: ír, tanul,) - önlelkibe mélyed, -
keresi a rejtve levő mélyet - mint egy filozóf. Ah - nincs kerevet,
szófa, - nincs ágynyiladék - vagy falhasadék - oly mélyen magassan
- hova ő be ne hasson, - mit föl ne kutasson. - Különösen tetszik
néki - minden ami régi, - vagyon ahhoz privát gusztusa, - ő annak
született antikvariusa. - Gyönyörködik a müvészetben, - festett
szobában, képkeretben - nagy hajlamot érez rája, - van saját
műiskolája, - s ha eljön az est - ő maga is fest. - Hát még minő
kedélyes! - kivált mikor éhes, - szárnyával arcod gyöngén legyezi
- mialatt véred veszi. - Sohasem ereszkedik nyilt csatába, - ha
kergeted, gyors neki a lába, - eltűnik egy perc alatt - mint villám
s gondolat; - de legott visszatér, - noha engedelmet se kér, --
gallérodba ragad, - s "eszi a nyakad" - aztán megint ill'a -
berek! mint az ügyes guerilla, - meglapul az egész kamarilla. - Túl
szerénység neki nem kenyere, - nem várja, hogy híják szépen: gyere!
- hova egyszer vendégül beférkezik, - onnan ugyan szűrit többé ki
nem teszik. - Egyébiránt nagyvároson született, - lenézi a nomád
életet; - paplan alatt jobb szeret hálni - mint rusticálni. - Hazája
művelt Európa, - szerelmes a civilizációba; - s míg honn marad a
tábor törzse, - mindig elébb nyomul előörse - szárazon úgy, mint vízen
át; - neki találták fel a gőzmasinát: - nyugat felől keletre vándorol,
- békésen hódít, még nem is porol. - Mint polgár: kozmopolita, - ő nem
mondja: "si est vita - non est ita "; - hanem megindul apraja, véne
- hazát keresni ott "ubi bene".- Bú nélkül hagyja el az ősi lakot, -
és mint madár ha elejt egy fűmagot - dúsan tenyész föl a meddő kopár:
- csimazból is elég egy pár. - Kiválóan ügyes telepedő: - ha egyszer
ráülhet, övé a lepedő, - lepedővel az egész nyoszolya, - aztán a ház
legkisebb zugolya; - pár nap mulva hemzseg a gyarmatos, - hanem
tetszik, pusztuljon a lakos! - Nincs korlátozva, bizonyos geogr.
fokig, - minden klimát azonnal megszokik, - s ne félj, hogy elszökik!
- nem háborgatja ily könnyelműség, - jelleme a ragaszkodó hűség. -
Bármely idegen elembe' - teszi magát otthonos kényelembe, - ősi
szokásit el nem hagyja, - vérit soha meg nem tagadja, - nem alkalmazza
senkihez magát: - aki vele van, tűrje a szagát! - Legörömestebb
útfélen tanyáz - hol fogadó van, vagy más efféle ház, - és, mint
jámbor apáink régen - kapva kaptak az új vendégen: - mindenki iránt
megelőző, - vele bételni se' győző. - Így terjeszti dicső faját,
- viszi a civilizáció zászlaját - őrszemeit előre kitolva; - hátrál
előtte barbárság, bolha, - ez kénytelen el-eblábóni: - "veteres
migrate coloni" - s megújul a világ, ez az ócska, - no tehát: for,
ever, poloska!...
[*] Kant a poloskák szaporodását a világosság befolyásának tulajdonítá;
ezért hálószobája ablaktábláit nappal sohasem engedte fölnyitni.
(Heine) - A. J
|
