Általam is tisztelt Bene Gábor Úr!

Véleményemet mindig nyílt levélként küldöm, s amit megfogalmazok, az mögött megfelelő dokumentáció van. Ez vonatkozik a belügyminiszterünk építőiparunkat megalázó tevékenységére, mely bizony nem véletlen! Tudjuk jól, hogy Pintér elvtárs, amikor nem belügyminiszterünk, akkor az OTP igazgatóságának tagja. Tolnai Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnöke szintén az OTP igazgatósági tagja. Egyben az ÉVOSZ szerveződés elnöke, ahol a fővállalkozói cégek jelentős százaléka a körbetartozást és a korrupciót működtetik, Nem véletlen, hogy Pintérnyi  elvtárs szembeköpve és megalázva a kisvállalkozókat a legkorruptabb Magyar Építő Zrt.-t képviselő vezetőket pár éve  kitüntette! Azokat, akik a korrupciót életszerűen működtették!

Nagyon sok, hozzám hasonló mentalitású,  jobban felkészült és többet szenvedett személy képviseli a vállalkozókat, mint például az MMV szervezet, s kiemelkedően dr. Csath Magdolna asszony. Érdemes figyelemmel kísérni a tevékenységeiket., megnyilatkozásaikat, melyek nagyon fegyelmezettek, korrektek, de nem bántóak.

Észrevételeimet természetesen megjelentheti, azok nem bizalmasak, azok nyíltak.

Baráti tisztelettel, és köszönve bizalmát: Kovács István

42.-ik éve élem életemet az építőiparban, s vélem, hogy tisztességgel teszem azt, amit fiatal koromban magamra vállaltam. Életem során megtapasztalhattam, hogy mit jelent a kétkezi munkát végzőkkel, a dolgozókkal beszélgetni, megismerni az általuk művelt szakterületeket, megismerni családi életkörülményeiket, s ha szükséges volt, akkor annak javítása érdekébe tenni, segíteni őket! (amikor egy komoly cégnél 33 évesen termelési osztályvezetőnek kineveztek, -nem voltam párttag-, esténként velük mentem „maszekolni-fusizni”, fizikai munkát végezni. Sokat tanultam, hisz ők voltak a szakik, én meg a segédmunkás, melyet nem szégyelltem!)

Keresztény emberként nagyon optimista voltam az annyira várt rendszerváltáskor, nagyon vártam a demokráciát!

És ránk szakadt!

Keserűen szembesültünk a szomorú ténnyel, hogy a nem keresztény értelmiségi réteg szépen beszélően hazugsága mennyire megszédített, megvezetett bennünket! A jogot és közgazdaságtant tanult értelmiségi réteg előre kitervelten, mint volt KISZ tagok, majd kettős pártszimpatizánsokként MISZOT tagként (az akkor már fideszes Stumpf, Kövér, vagy mszp-s Gyurcsány személyek által irányított kartellszervezet) hogyan lettek bal- és jobboldalinak hazudott párttagok, azóta is szakmájukat soha nem művelő politikusok, viszont ugyanazon elvet képviselték, a társadalmat megvezetni és rajtuk a kapzsiságukat kielégítve gazdagodni! Egyre fájdalmasabban tapasztaljuk, gátlástalanságuk hihetetlen erkölcsi és gazdasági mocsokba döntötte országunkat, s tehették és teszik is nagyképűen a korrupciót még mindig működtetve, az ügyészségeink, az adóhatóságaink, a kamaráink felső vezetőinek segítségével.  Szenvedünk és vergődünk Kun Béla unokájának (Sólyom László) alkotmánybíróságunk elnökének (később szánalmas köztársasági elnökké vált) hozzájárulásával, a hitvány, szinte havonta módosításra kerülő, életszerűtlen törvényeink elfogadásával, mellyel a privatizációt és az illegális vagyon offshore cégekbe menekítését legalizálta.

Ha a jelenlegi politika legfelsőbb vezetése meghallgatná a megnyomorítottakat és a fájdalmasan, de optimistán megfogalmazandó gondolataikat tudnák is elemezni, értelmezni, nos, akkor ennek az országnak valóban lehetne jövője, tisztelhető termelő tevékenysége.

Kedves István!
Ha nem bánja feltenném a Nemzeti Hírhálón lévő rovatomba az alábbiakat.

Kérem jelezzen vissza telefonon ma, 14 és 19 óra között!   Bene Gábor

Grell Antal: Az “E” napló, avagy amikor a felügyelet megőrül

Kedves Olvasó!

Nem szoktam reklámot csinálni a rovatomban, de meg kell ismerjenek egy embert aki elküldte nekem Grell Antal sorait. A neve átlagos.(Kovács István) De az nem, hogy olyan társadalmi probléma ellen emeli fel a szavát és továbbít egy leleplező anyagot, ami a saját egzisztenciáját is veszélybe sodorhatja. A hivatal ugyanis nem felejt. S az elsősorban a tengeren túlról begyűrűzött hülyeség, felütötte már a fejét a hazai hivatali apparátusban is, így már nemcsak a világpolitikában jelenik meg.

A „buildiginspektor” (magyarul kb. építésfelügyelő) hivatalának magyar változata szerintem óriási szereptévesztésben van, s állításomra az alábbiak adnak teljes bizonyságot. Talán nem kellene ennyire másolni az USA-t! Az alábbi – Kovács István írta – levélben, kék zárójelek között saját megjegyzésem szerepel. S még egyszer: ismeretlenül is köszönet Istvánnak, aki egy bátor és igazságvédő magyar ember. Olyan tehát, aki minden idegen propaganda ellenére a nemzet tagjai közé emelkedik, bátorságával, az igazság melletti kiállásával. Kérem, olvassák az írását! BeneG

Gondolom először keservesen vigyorogni fogsz, majd ökölbe szorítod tenyered.

Képzeld el, hogy ilyen rendeleteket alkotókkal hogyan épülhettek volna fel a jelenlegi műemlék épületeink, miképpen valósulhatott volna meg például az Országháza létesítmény?
A jogot végzett bürokraták mára már a társadalom megnyomorításában igen komoly szerepet kapnak, hisz akár utasításra, akár a nélkül, de igen aktívan kártékony szolga-emberkékké váltak!

Ők a jogalkotók, a korrupciót törvényekkel legalizálók, a körbetartozásokat eltakarók, a társadalmi többséget megnyomorítók!

Példaképük a jelenlegi, magát építésügyben is jártasnak tartó belügyminiszterünk, akinek utasítására építésügyi törvényeket is alkottak, akinek például a közmunka programjával a szakmailag felkészületlen munkanélküliekkel a szakmunkát el lehet végeztetni,..

Sajnos bizonyítható, hogy a  körbetartozásunk(építőiparunkban) az ismerősei által való működtetésében, annak eltakarásában is szerepe volt és van mindaddig, míg azok el nem évülnek, miközben az övé 85 évre lett titkosítva? Egy politikus által végrehajtott gazdasági bűncselekmény, melyet a politika titkosított! És még mindig képviseli a demokráciát! (Amiről már Arisztotelész is megírta, hogy a népuralom elfajzott formája, s amely pár évtizedig létezett csak az ókorban is!)

S én inkább vagyok szegény ember tiszta lelkiismerettel, mint gazdag ember, ki szégyenszemre eladja magát.

Wass Albert: Így lett belőlem antiszemita

Grell Antal: Az “E” napló, avagy amikor a felügyelet megőrül

2014. november 22., 19:10

 

Történetünk nem mindennapi, de valószínűleg nem is egyedi eset, de tanulságos. Ezért döntöttem amellett, hogy “tollat” ragadjak és leírjam az elmúlt hónapok eseményeit, mert nem tudom megérteni, nem tudom ép ésszel felfogni, ami történt.

De kezdjük az elején.

 

Nem hiszem, hogy nagyon sokakat emlékeztetnem kell azokra a viharokra, szélsőséges időjárási viszonyokra, mely mára jellemzi hazánkat. Ha valaki csak belehallgatott a híradásokba katasztrófák sorozatától volt hangos a média. Sajnos nekünk is kijutott bőven a viharokból és az előző tulajdonos nemtörődömségének vagy éppen anyagi korlátjainak meg is lett az eredménye.

Tudomásunk volt róla, hogy a tetőszerkezet felújításra szorul így annak rendje-módja szerint megkerestünk egy tervezőt, hogy legalább tisztában legyünk mire is számíthatunk, mekkora anyagi vonzata lesz. Az elkészült előzetes tervek alapján és anyagi lehetőségeinket figyelembe véve rá kellet ébrednünk ebben az évben a tervek csak tervek maradnak.

De nem így történt.

 

Az erőteljes viharok nem adtak több esélyt meggyengült tetőszerkezetnek. Iszonyatos hangzavarral adta meg magát a gravitációnak és kéményekkel, tűzfalastól együtt, dőlt össze. A kémények a szomszéd udvarán, a tűzfal az utcafronton a szerkezet pedig a megmaradt kéménycsonkokon landolt.

 

Az ijedség után, azonnal nekiláttunk eltakarítani a romokat, megszüntetni a köz-és életveszélyes helyzetet, lehetőleg stabilizálni a megmaradt szerkezetet. De nem volt elég, azonnali elbontást javasoltak, mert továbbra és életveszélyesnek mondatott az épület jelen állapotában, nem utolsó sorban ismételten viharok várhatóak.

 

Nem volt mit tenni, körberohanva a családot, nagyszülőket, szülőket, sógort, komát végig koldulva és kérve fizikai segítségüket is nekiálltunk az elbontásnak. Ment is minden szépen, rendben, (de általában a baj nem jár egyedül) a bontás közben a maradék szerkezet (talpszelemen) is megadta magát. (Ezen  a ponton jutott eszembe a pénznyelő című film.)

 

Akkor úgy gondoltam nagy szerencsém van, hiszen unokaöcsém ács szakmunkás és remélem, nem hangzik elfogultan, de jó szakember is, álljunk neki azt azonnal állítsuk helyre a tetőt, mert egyre nagyobb a valószínűsége az újabb viharoknak.

Megfeszített munkatempóban a család apraja-nagyjának, munkájának meg is lett hamar az eredménye, tető alá került a ház, legalábbis,  szalufák, mint a katonák álltak, a fólia kifeszítve, végre egy kis nyugalom. de nem tartott sokáig az öröm.

Ugyanis túlbuzgó Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi “dolgozó” meglátva minket (mert éppen arra járt) kérdezte kinek dolgozunk. Hát, akkor még mosolyogva mondtam hát, ha a tulaj nem tagad le, akkor a feleségemnek. Azt gondoltam, ő is valószínűleg szereti a humort csak nem érti, mert közölte engedély nélkül építkezem és feketén dolgozik itt egy vállalkozó – szerinte.  (Azt a mai napig nem tudom, hogy ezt miből állapította meg.)

 

Na, de sebaj – gondoltam akkor, mit kell tennem? – kérdeztem. Tájékoztatott, hogy ő ugyan nem illetékes, de “segítőkész” be kell mennem a tatabányai Kormányhivatal Építésfelügyeleti ésÖrökségvédelmi Hivatalba ott tájékoztatni fognak.

Másnap ez meg is történt. Azt hittem káprázik a szemem, mert a “nem illetékes” kolléga fogadott miket. Még örültem is neki, hiszen nem kell térképet rajzolni  tudja, miről van szó.

 

Miután elmondta, hogy szabálysértés követtem el és vagy megszüntettem (teljes elbontás), vagy az első fokon eljáró hatóságtól megkapom a bírságot, mely milliós nagyságrendű. Hiába mondtam el mi történt, a “nem illetékes” azt mondta, ez a két lehetőség van.

 

Mit volt, mit tenni, nekiálltunk az elbontásnak. Körülbelül a tető feléig jutottunk, amikor megérkezett a sokat emlegetet újabb vihar, és hiába a fóliázás, nem bírta a víz súlyát, beszakadt. Soha nem fogom elfelejteni azt az éjszakát. Félóráként kellett kiüríteni az edényeket, mellyel próbáltuk felfogni a beáradó vizet. Csak esett, esett és másnap is egész nap…

 

Azt gondoltam, leroskadva a még megmaradt tető alatt, én mostörülök meg, nem hiszem el, hogy ennek így kell lennie. Az “enyhe”idegösszeroppanásom után telefont ragadtam, melynek meglett az eredménye.