Három fő tényezőt vizsgáltak:
- helyi tehetségekbe történő beruházás és fejlesztés - ami az ország oktatásba történő befektetései és az oktatási rendszer minőségét tüközi vissza;
- vonzerő - ami az országnak azt a képességét mutatja, hogy mennyire képes a helyben képzett tehetségeket megtartani, illetve a tengerenúlról bevonzani őket;
- felkészültség - ami azt tükrözi, hogy az adott ország mennyire képes teljesíteni a piaci kereslet által támasztott igényeket a rendelkezésre álló tehetségekkel.
A főbb megállapításokból kiderül, hogy az IMD World Talent Ranking 2014 listáját Svájc, Dánia, Németország, Finnország és Malajzia vezeti. A lista végén Dél-Afrika (56.), Peru (57.), Horvátország (58.), Venezuela (59.) és Bulgária (60.) szerepel. Magyarország az 51. az összesített listában.
A top 10 (2014)
| Rangsor |
Ország |
| 1. |
Svájc |
| 2. |
Dánia |
| 3. |
Németország |
| 4. |
Finnország |
| 5. |
Malajzia |
| 6. |
Írország |
| 7. |
Hollandia |
| 8. |
Kanada |
| 9. |
Svédország |
| 10. |
Norvégia |
| Forrás: IMD World Talent Report 2014 |
A bruházás és fejlesztés kategóriában Dánia vezeti a listát Svájc (2.), Ausztria (3.), Németország (4.) és Svédország (5.) előtt. A vonzerő tekintetében Svájc áll a lista élén, amelyet Németország, az USA, Írország és Malajzia követ. Svájc áll a felkészültség kategóriában is az élen, Finnország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Arab Emirátusok előtt.
A legjobbak
Az IMD korábbi versenyképességi felmérései által rendelkezésre álló adatok alapján a 2005 és 2014 közötti időszakot is vizsgálta, azaz nem csak az idei évet. Ez alapján a felmérésből az derült ki, hogy tehetségek szempontjából a legversenyképesebb országok - amelyek a top 10-ben vagy top 5-ben voltak több éven át a vizsgált 10 éves periódus alatt - közé csak Kanada, Dánia és Svájc került be, miután 2005-14 között minden évben a tíz legjobb között voltak. Hollandia épphogy kiesett ebből a kategóriából, miután 2006-ban kicsúszott a top 10-ből - ezt az évet kivéve viszont mindig az első 10 között volt.
Svédország csak 2007 óta került be az első tízbe, Finnországnak viszont 2007-ben és 2008-ban nem sikerült bekerülnie a 10 legjobb közé. Ausztria 2005 és 2011 között még benne volt a legjobb 10-ben, 2012-ben lecsúszott a 14. helyre, majd 2013-ban a 13., idén pedig a 11. helyre szépített.
Szingapúr a 2005-14 közötti időszakban hat évben került be a top 10-be, 2008-ban a második helyig jutott. Írország és Norvégia a vizsgált évtizedben ötször került be a tíz legjobb közé.
Az USA 12. helyre került idén, ami jelentős visszaesést jelent a 2005-ös 4. helyéhez képest, az Egyesült Királyság a 2014-es listán a 20. helyen áll, ami a 2005-ös 26. helyhez képest előrelépés. Németország pedig most a 3., ami jelentős javulás a 2005-ös 17. helyhez képest.
Hogy áll Magyarország?
Hazánk a 2014-es összesített listán ingen hátul, az 51. helyen áll. Ezzel az összesített eredménnyel a visegrádi országok között a legrosszabb teljesítményt nyújtotta, hiszen a lengyelek a 36., a csehek a 37., a szlovákok pedig a 46. helyen állnak.
A részkategóriákat tekintve Magyarország a befektetés és fejlesztés kategóriájában középmezőnyben a 26. helyet csípte meg, ám a vonzerő illetve a felkészültség szempontjából csak az 56. illetve az 52. helyen áll.
Az IMD rangsorának alakulása a V4-ek országaiban
A nagyobb képért kattintson!
Ami az IMD által vizsgált 2005-14-es időszakot illeti, már sokkal jelentősebb a lecsúszásunk: 2005-ben ugyanis Magyarország még a 16. helyen állt, olyan országok között, mint Írország (14.), Norvégia (15.), Németország (17.) vagy Tajvan (18.). Tíz évvel ezelőtt a V4-ek pedig messze lemaradva Magyarország mögött álltak a rangsorban az összeített adatok alapján: Csehország a 24., Szlovákia a 30., Lengyelország pedig a 43. volt.
Az országok ragsorban történő átrendeződései olyan okokra vezethető vissza Arturo Bris, az IMD golbális versenyképességi központjának professzora szerint, mint a gazdasági és társadalompolitikai ciklikusságból adódó hatások, amelyek hatással voltak a bevándorlási szabályozásokra és/vagy az oktatásba történő befektetéskre. Az ilyen intézkedések Bris szerint csökkentik az adott ország esélyét arra, hogy tengerentúlról tehetségeket vonzzon be az orszába, még akkor is, ha erős a helyi tehetségek gondozása melletti elkötelezettsége.
A rangsort több mint 20 indikátor alapján állították össze, amelynek egy része statisztikai adatokból, más része az IMD által 4300 nemzetközi vállalatvezetővel készített kérdőív alapján állt össze.
+
két kommentár:
Kimagasló tehetségű oktatási politikusaink (magukat annak tartja a Magyarkodó Bálint és Pokorni elvtárs) bizony hihetetlen kárt okoztak, nem is beszélve a bamba szaktanácsadóikról. De a jelenlegi párt miért nem képes felfedezni (országhatárainkon túlra tekintve) hogy az EU-ban miképpen zajlik az oktatás, a szakmai továbbképzés? (az amerikait vessük el, mert az bizony borzalmasan silány, em véletlenül!) Ha én a szakmámból meg szeretnék ismerni új technológiát és tudásomat fejlesztő anyagot akkor tízezreket kéne kifizetnem, csak a kérdés, hogy miből, ha nem fizetik ki az elvégzett munkáimat? Erre mondom azt, hogy a politikánk az valójában romboló politika!
