|
Piros az ostorom nyele nem sárga,
a nyelére numera van rávágva.
Én vágtam rá azt a jeles numerát,
Ölelem a babám karcsú derekát.
Amit világ életemben kerestem,
mind az ügyes menyecskékre költöttem.
Vettem nékik alsó-felső rokolyát,
jaj, de sokszor felhajtottam az alját.
Spirituszból csinálják a pálinkát,
azért nem lát rajtam senki jó ruhát.
Ha csinálnák édes tejből, ecetből,
A kocsmáros nem élne a zsebemből.
(az a huncut nem élne a zsebemből)
Életemben csak egyszer voltam boldog,
akkor is a két szememből könny csorogott.
Sírtam is én, örömömben, hogy szeretsz,
bánatimban, hogy az enyém nem lehetsz.
Magyarország környes-körül füstölög,
Kossuth Lajos szent ágyúja dübörög.
Maga fújja az angyali trombitát,
harcba hívja Magyarország sok fiát.
Ezernyolcszáznegyvennyolcadik évben,
letekintett az Úristen a Földre.
Onnan nézte egész Magyarországot,
hogy harcolnak benne a szép huszárok.
http://www.youtube.com/watch?v=P8wWSO0k3pk
___________________________________________
Kallós Zoltán kedves dalai. Romániai magyar népdalok
felvételek:
Szeret vize martján / Van borom, pálinkám es
Idegen földre ne siess
Bujdosik egy árva madár / Tegnap a Gyimesben jártam
Erdő felől dörög az ég / Uccu, fekete retek
Fenn a hegyen, erdő szélén menyek el /Piros az ostorom nyele, nem sárga
Nem ismertem az örömet
Fordulj, kedves lovam, napszentület felé
Száraz bokor a tetőn / Hogyha tudtad, hogy nem szeretsz
Válaszúti sűrű berek
Esik eső, szakad, szakad / Ne bánd, édes virágom, hogy így élem világom
Három levele vagyon a lóherének
A feketelaki Kiss nemzetség tánca
Kallós Zoltán, a magyarság egyik jeles, Romániában élő folkloristája 1926-ban született Válaszúton, a Borsa-patak torkolatánál fekvő, észak-mezőségi faluban. A község lakossága vegyes nemzetiségű; kétharmad része román, egyharmad része magyar s valamennyi cigány is van. Kallós az anyanyelvén kívül nemcsak románul, de cigányul is megtanult.
Elemi iskolai tanulmányai után Válaszútról Kolozsvárra került, ahol a református kollégium bentlakásos tanulája volt. A gimnázium elvégzése után Sepsiszentgyörgyön, a Tanítóképzőben tanult tovább, s végül Kolozsváron szerzett tanítói oklevelet 1946-ban. Először Kalotaszegen, Vistán tanított, de a katonai szolgálat után csak rövid időre tért vissza ide, mivel ismét a tanulás évei következtek Kolozsváron. A Zeneművészeti Főiskolára járt, ahol többek között Jagamas János, a folklór tanszék vezetője is tanára volt. A befejezetlen főiskolai évek után Kallós ismét tanított – előbb Moldvában, Lészpeden, majd rövid ideig Gyimesfelsőlokon. A Gyimes völgye hosszabb időre marasztalta, de az itteni 8 év nagyobb részét, mint egy faipari vállalat tisztviselője töltötte el. Ezek után visszament Kolozsvárra, ma is ott él és dolgozik.
Kallós gimnazista korában kezdett népzenegyűjtéssel foglalkozni, egyik kolozsvári tanára, Nagy Géza ösztönzésére. Főiskolai évei alatt Jagamas Kalotaszegen és Moldvában gyűjtött. Végül a népzene és más néprajzi anyagok gyűjtése hivatássá, életformává lett Kallós számára, aki ennek érdekében később már állást sem vállalt, hanem az igen szerény életvitelt jelentő önfenntartásra rendezkedett be. Rendszeres havi jövedelem nélkül élt inkább, csak hogy minden energiáját a gyűjtésre fordíthassa.
"A népdalgyűjtést is csak hittel és odaadással lehet végezni" – mondja Kallós egy riportban, pedig ez az igen sok lemondással, áldozattal járó gyűjtőmunka csak mintegy két évtized múltán hozta meg gyümölcsét. 1970-ben jelent meg a "Balladák könyve", majd később az "Új guzsalyam mellett" és ezek a művek a szakmai és anyagi elismerésen túl a népi kultúra iránt érdeklődő közönség előtt is ismertté, sőt, fogalommá tették Kallós Zoltán nevét.
A vokális népzene mellett Kallós a hangszeres népzene gyűjtésével is foglalkozik – erre kezdetben maga Kodály Zoltán is biztatta. A korán elhunyt kiváló néptánckutatóval, Martin Györggyel együtt végzett és még be nem fejezett hangszeres népzenegyűjtésük tudományos szempontból is rendkívüli jelentőségű, de közművelődési szempontból is az, hiszen kettejük munkája nélkül például a 70-es években kialakult táncházmozgalom sem jöhetett volna létre. Ez a lemez feltehetően azok számára is meglepetés, akik Kallós munkásságát eddig is figyelemmel kísérték. Nem általános az, hogy egy népzenekutató népdalénekesként is megállja a helyét. Márpedig Kallós éneklését hallgatva joggal állíthatjuk, hogy a felvétel néprajzi szempontból is hiteles. Ez érthető, hiszen az éneklés módját-gyakorlatát, a "kedves dalok" tobbségét Kallós még gyermekkorában, hagyományos keretek között sajátította el – éppúgy, mint azok, akiktől később gyűjtött. Éneke tehát eredeti és több is annál. Olyanajta szintézise ez az ösztönös, szájhagyományon alapuló népdaléneklésnek és a tudatos, tudományos igényű alőadásmódnak, amilyenre eddig nem volt példa. Kallós éneke egyszerre hordozza magában az egyedit és az általánost... Talán ez az oka, hogy őt hallgatva könnyebben megtanulhatónak tűnik az erdélyi és ezen belül a gazdagon díszített mezőségi ének. Ez a lemez tehát nem csak meghallgatásra született, hanem lehetőséget teremt, segítséget nyújt a stílusos népi éneklés elsajátításához is.
Halmos Béla
*
fordulj kedves lovam napszentület felé
szöveg: fordulj kedves lovam napszentület felé
úgyse jövünk többet soha visszafelé
messze földre megyek elbujdosok innet
szép szülőhazámat nem látom meg többet
fújd el jó szél fújd el hosszú útnak porát
hosszú útnak porát fakó lovam nyomát
jó ló volt a fakó jó a viselete
áldja meg az isten aki felnevelte
porladozik csontja fekete főd nyomja
az én bús szívem is csak a bú rongálja
árva vagyok árva mint réten a tarló
kinek ékességét elvette a sarló
az idegen földön olyan beteg vagyok
szomszédim házáig alig elámbolygok
szomszédim azt mondják talán meg is halok
én is azt gondolom meg sem is maradok
idegen országban idegen emberek
járok az utcákon senkit nem ismerek
szólanék hozzájuk de ők nem értenek
ezen az én szívem de nagyon kesereg
http://www.youtube.com/watch?v=HSQYWOOSvVM
|
