Habsburg József nádor (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich; (Firenze, 1776. március 9.[1][2] – Buda, 1847. január 13.), német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k.k. Generalfeldmarschall), 1796-tól haláláig Magyarországnádora, a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója.
József nádor (abban a díszruhában ábrázolva, amelyben
1847-ben eltemették
József nádor síremléke a budai Királyi Várban
József Antal főherceg 1776. március 9-én [1][2] született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale nagyhercegi palotában.
Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár,magyar és cseh király, édesanyja pedig a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792) volt. József Antal az uralkodópár 16 gyermeke közül kilencedikként született. A felnőtt kort megérő testvérek:
- Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki I. Antal szász királyhozment feleségül.
- Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár,I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király.
- Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkánanagyhercege.
- Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (1770–1809), a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.
- Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője azasperni csatában.
- Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora.
- József Antal János főherceg (1776–1847), a későbbi József nádor
- Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), akiFerenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül.
- Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német LovagrendNagymestere.
- János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”.
- Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyságalkirálya.
- Lajos főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője.
- Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.
Politikai, közéleti működése
József Antal főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Tizennégy éves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és családjával együttBécsbe költözött. 1792-ben mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. József Antal elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó (II. Ferenc néven német-római,1804-től I. Ferenc néven osztrák császár).
József Antal főherceg tizenhat éves korában járt először Pest-Budán, amikor bátyját, Ferencet Budán magyar királlyá koronázták (1792. június 6-án). Ekkor még másik bátyja,Sándor Lipót főherceg (1772–1795) volt Magyarország nádora. 1795-ben Sándor Lipót nádor egy vegyészbaleset következtében fiatalon életét veszítette. A császár 1795.szeptember 20-án 19 éves öccsét, József Antal főherceget jelölte ki Magyarország császári helytartójává (Regent). József Antal főherceg Budára költözött. A Diadalkapun át vonult be a városba. Köszöntésére Buda polgármestere, Laszlovszky József mondott beszédet.[3] Kinevezték a császári–királyi hadsereg tábornagyává (Generalfeldmarschall),több ezrednek tulajdonosa (tiszteletbeli ezredparancsnoka) lett.
A fiatal főherceg megtanult magyarul, ennek nyomán hamar megkedvelték Magyarországon. Helytartói kinevezése után egy évvel, az 1796-os pozsonyiországgyűlésen a rendek közfelkiáltással megválasztották őt a Magyar Királyságnádorává, ami a király után a legmagasabb közjogi méltóságnak számított. A nádorok sorában a százharmadik helyet foglalta el, ő volt az utolsó előtti nádor. Korábban a Habsburg-házból csupán fiatalon elhunyt bátyja kapta meg ezt a méltóságot. Tisztségét több mint 50 esztendőn át töltötte be. Az ország állapotáról írott nádori jelentéseiben többször is javasolta császári bátyjának, I. Ferencnek, hogy az uralkodó térjen vissza az alkotmányosság útjára, és átgondolt reformokkal igyekezzék javítani a magyar közvéleménynek az uralkodóházhoz való viszonyát. Kieszközölte, hogy a császár kegyelmet adjon a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek.
József nádor a magyar reformkor idején élt. Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda fejlesztéséért. 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot, amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoztatását, a város egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette. E szellemben épült a Nemzeti Múzeumis. Kezdeményezte Pest fejlesztését, így a hatalmas Német Színház felépítését (1808–1812), illetve az új pesti városrész, aLipótváros kiépítését (amely a király és a nádor apjának, II. Lipót császárnak és királynak nevét kapta). A műszaki újdonságok iránti érdeklődésének számos tanújelét adta. Kezdeményezte a Gellért-hegyi Egyetemi Csillagda(csillagvizsgáló) építését, a Császári-királyi Magyar Ludovika Akadémia (Ludoviceum) építését, amely József nádor édesanyjának nevét viseli. Előmozdította a Pest és Vác közötti vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását. Jelentős része volt a Városliget rendezésében. Megvásárolta és parkosította a Margit-szigetet.
Segítette a magyar kultúra sorsának javítását, adományaival bővítette a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette azOrszágos Széchényi Könyvtárat. A Magyar Tudományos Akadémia alapításához Széchenyi István mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, 10 000 forintos adományával. Az Akadémia működését később is rendszeresen támogatta. Támogatott és felkarolt számos haladó polgári kezdeményezést, így alakulhatott meg a Magyar Gazdasági Egylet, aKisfaludy Társaság, a Tudós Társaság, a Természettudományi Társaság és a Vakok Intézete is. Ő maga jegyezte az újonnan alakult Kereskedelmi Bank első részvényeit.
Bőkezű mecénásként támogatta a művészeteket és a közoktatást. Szorgalmazta a műszaki oktatás első magyarországi intézményének, a II. József császár rendeletére még 1782-ben felállított Ipartanodának fejlesztését. (Ez az intézmény 1856-tól József nádor nevét viselte, majd 1871-ben egyetemi rangot kapott, belőle fejlődött ki a mai Műegyetem).
Alcsútdoboz határában kiépítette az alcsúti kastélyt, melyet Pollack Mihállyal együtt tervezett. Az alcsúti uradalomban mintagazdaságot rendezett be. A kastély parkjában arborétumot rendeztetett be háromszáznál több ritka növényfajjal, amely ma is látogatható. Szolgálatába fogadta Tost József császári kertész 3 fiát, akik a Budai Királyi Vár, a Nádorkert (a maiLágymányos területén, a Budafoki út, Hengermalom utca, a Duna és a vasúti töltés között volt), a Margitsziget és az alcsúti kastély kertészeti munkáit irányították.
Budán hunyt el 1847. január 13-án, 71 éves korában. Halála után a rendek fiát, Istvánt választották utódává. A nádort, „aki Habsburgnak született és magyarnak halt meg”, a Budavári Királyi Palota nádori kriptájában helyezték el, majd ide temették fiát, az utolsó magyar nádort és más családtagjait is. Temetése alkalmából Kossuth Lajos pesti újságíró, a Védegyletvezetője, e méltató sorokat írta róla: „És Ő, az agg Nádor míg testben a sír felé hanyatlott, lélekben, érzelemben az ifjadó nemzettel lépést tartva együtt ifjadott. Élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült.”
Alig több, mint egy évvel József nádor halála után kitört a bécsi és a pesti forradalom.
József nádor harmadik felesége és gyermekei
József Antal főherceg háromszor nősült meg:
Első felesége Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783–1801), I. Pál cár leánya, Nagy Katalin cárnő unokája volt. A fiatalasszony 1801-ben első gyermekének, Alexandrina főhercegnőnek születésekor gyermekágyi lázban meghalt, kislányával együtt.
Második házasságát 1815. augusztus 30-án Schaumburgban kötötte Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817), aki 1817.szeptember 14-én, ikergyermekeinek születése után gyermekágyi lázban elhunyt. Gyermekei:
Harmadik házasságát 1819. augusztus 24-én a Stuttgart melletti Kirchheim unter Teck várkastélyában kötötte az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnővel (1797–1855). E házasságból 5 gyermek született:
- Erzsébet Karolina főhercegnő (*/† 1820, egy hónapig élt).
- Sándor Lipót Ferdinánd főherceg (1825–1837, 12 évesen meghalt).
- Erzsébet Franciska Mária főhercegnő (1831–1903), akinek első férjétől, Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főhercegtől (1821-1849) egy leánya született, Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnő, modenai hercegnő (1849–1919), aki később III. Lajos bajor király feleségeként Bajorország királynéja lett. Erzsébet Franciska második férjeHabsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg volt, (Károly főhercegnek, Teschen első hercegének fia).
- József Károly Lajos főherceg (1833–1905), császári-királyi lovassági tábornok, 1869-től haláláig a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka.
- Mária Henrietta főhercegnő (1836–1902), aki Lipót brabanti herceghez, a későbbi II. Lipót belga királyhoz (1835–1909) ment feleségül, és Belgium királynéja lett.
József nádor szobra Budapesten, a róla elnevezett téren
József nádor Magyarországon igen népszerű személyiség volt. A „legmagyarabb Habsburgnak” tartják. Számos intézmény, közterület őrzi nevét. József nádor késői leszármazottai mindmáig szoros kapcsolatokat ápolnak Magyarországgal.
* Azonban: A budapesti Józsefvárost és a József körutat nem József nádorról, hanem II. József császárról nevezték el (Lásd: a Budapest VIII. kerülete).
- A 1970-es években, amikor az 1945 óta romos állapotú budai királyi palota felújítása elkezdődött, a nádori kriptát a sírokkal együtt ismeretlenek (?) több alkalommal, rendszeresen visszajárva, módszeresen megrongálták és kifosztották, nyilvánvalóan az őrszemélyzet tudtával és közreműködésével. A helyreállításba antropológus szakértőket is bevontak. A kripta ma régi állapotában látogatható.
