Payday Loans

Keresés

A legújabb

Zsidó sajtófigyelés 1945-48 PDF Nyomtatás E-mail
Magyarok zsidó szemmel

ZSIDÓ TÉMÁJÚ SAJTÓFIGYELÉS

ÍRTA: ILLYÉS BENCE ROVAT: TÖRTÉNELEM

 

15 ezer újságkivágás az 1945-48 közötti időszakból

cikk006

„Az MTK ’gáztámadása’ Tel-Aviv ellen”, „Kodály Zoltán sirató éneket komponált az OMIKE-mártírok emlékére”, „Halálra ítéltek egy nyilas házmesternőt”.

A Zsidó Levéltárban számtalan, a fentihez hasonlóan érdekes című újságcikk került elő a közelmúltban – a Zsidó Világkongresszus (ZSVK) által megrendelt sajtófigyelés újságkivágatai. A ZSVK itthoni megbízottjai 1945-től 48-ig folytattak, tájékozódás céljával, sajtófigyelést, amely főleg a nem zsidó sajtótermékekre irányult. Igyekeztek minden olyan általuk elérhető cikket kigyűjteni, amelyben akárcsak említik a zsidókat, Palesztinát (illetve később Izraelt) vagy, mondjuk, a háborús bűnösök pereit.

cikk003

A Levéltár önkéntes munkatársai változó számban, de immár hónapok óta dolgoznak a gyűjteményhez tartozó adatbázis létrehozásán. A nagyjából tizenötezer újságkivágatból álló gyűjteményben – az idáig feldolgozásra került háromezer cikk alapján – legalább 170 különböző újságból, a nagy országos lapoktól egészen a helyi, időszakos kiadványokig találhatunk kivágatokat.

A cikkeket lapozgatva betekintést nyerhetünk a háború után újraéledő Magyarország mindennapjaiba. Megismerhetjük a politikai átalakulás menetét, a népbíróságok tevékenységét, a háborús bűnösök megítélését a sajtón keresztül, képet kaphatunk az ebben az időben meglehetősen aktív magyar-palesztinai kulturális kapcsolatokról, vagy, ahogy a képen láthatjuk, az akkor (is) éppen aktuális trafik-ügyekről. trafik

A gyűjtemény nyomán a megmaradt magyarországi zsidóság helyzetéről, körülményeiről is kapunk információkat – igaz, általában csak rövid tényeket közölnek, kevés részletességel, és – lévén szó nem zsidó lapokról – döntően a többségi társadalom szemüvegén keresztül. Így inkább a társadalom akkori viszonyait, zsidósághoz való hozzáállását ismerhetjük meg, mintsem a magyarországi zsidóság belső életét. Természetesen a korabeli, politikától erősen befolyásolt sajtóban, a hovatartozás függvényében változik a zsidóság megítélése is. A korszakra jellemző nyíltan antiszemita megnyilvánulásokra(vérvádas hisztéria, antiszemita tüntetések vidéken és a fővárosban is) az eddig feldolgozott anyagokban kevés utalást találhatunk, azonban a munka nagy része még hátravan. Ennek ellenére a cikkek révén már így is új információkkal, érdekességekkel gazdagodott – többek között – a magyarországi cionista mozgalmak története is, amely kétségkívül ebben a rövid, ámde nagyon aktív időszakban, 1945 és 48 között élte „aranykorát”. A háború előtt periférikus mozgalomnak számító cionizmus a Soá tragédiája után bekerült a zsidó irányzatok főáramába, rövid idő alatt számtalan fővárosi és vidéki szervezetet hoztak létre, amelyekben sok árván maradt fiatal tudott otthonra, biztonságra találni. Az újságkivágatok között sok ilyen kis szervezet tevékenységéről, itteni eseményekről találhatunk, általában rövid, szűkszavú közléseket.

matolcsy testvérek

Szintén sűrűn találkozhatunk a palesztinai (illegális) bevándorlással foglalkozó cikkekkel, melyben sokszor magyarországi zsidók is érintve voltak. A legtöbb cikk azonban a világpolitikát akkor foglalkoztató aktuális palesztinai helyzettel, illetve Izrael állam megalakulásával és az azt megelőző hosszas diplomáciai tárgyalásokkal foglalkozik. A tudósítások nyomán napról napra követhetjük a nemzetközi helyzet változását és az adott országok szintén gyakran változó álláspontját Palesztina-ügyben. Természetesen a témáról tudósító újságok közléseinek hangvételében a politikai elköteleződés is kidomborodik –érdekes lehet akár összevetni a különböző pártállású lapok közléseit ugyanarról a hírről.

A lapok gyakran közölték a haláltáborokban elhunytak, illetve a hadifogságból visszatértek névsorait is – már amikhez hozzájutottak. A Levéltár munkatársai és önkéntesei az adatbázis létrehozása során, metadata módszerrel minden feldolgozható információt kigyűjtenek és ezek szerint rendezik a cikkeket külön kategóriákba. (Pl. bevándorlás Izraelbe; fegyveres cselekmények Izrael állam kikiálltása előtt-után; kibucok alapítása; antiszemita megnyilvánulások a világbanExodus hajó.) A kigyűjtött zsidó személyekre, szervezetekre vonatkozó információk a Levéltár másik fő profiljához tartozó családkutató központ adattárába is bekerülnek majd.

Világ, 1945 szeptember 11

A cikkekben előforduló fényképeket is digitalizálják majd a feldolgozás során, így számos életrajz vagy intézménytörténet egészülhet ki – vagy kezdődhet el megírása adott esetben. A már említett cionista szervezetek mellett például a kis, helyi Chevra Kadisák*, nőegyletek, ifjúsági szövetségek, kulturális egyesületek eddig talán nem is ismert adatai láthatnak napvilágot. Ezek mellett még számos zsidó vonatkozású város-, vagy éppen kultúrtörténeti érdekességekkel  is találkozhatunk.

kodály zoltán

A cikkekben tárgyalt, 1945 és 48 közötti időszak a többségi társadalom számára, az elképesztő nyomor és társadalmi krízis ellenére is, a lassú konszolidáció időszaka volt. A világ zsidóságának számára azonban a koncentrációs táborok poklától a modernkori csodáig, Izrael állam megszületéséig vezető út. Egy semmihez sem fogható újrakezdés, avagy feltámadás dokumentumaiba nyerhet tehát betekintést az olvasó, a gyűjteményt lapozgatva.

A gyűjtemény nem valamely titkos szobából került elő – hosszú ideje ott volt már a levéltárban, csak hozzáértés és elszánás kellett hozzá, hogy a munka elkezdődjön.

mtk-gáztámadás-hidegkutiA gyűjtemény egy része hamarosan online is eléerhetővé válhat (és remélhetőleg valamikor az egésze is) – ehhez azonban a Levéltárnak még szüksége van a képek digitalizálásához szükséges gépre, valamint lelkes segítőkre a cikkek feldolgozásához. Bárki, aki önkéntes munka keretében szeretne némi időt szánva segédkezni az adatbázis létrehozásában, a Levéltár honlapján keresztül tud jelentkezni erre a szép feladatra.

cikk004


 


* Szentegylet, amely a halottak eltemetésével és jótékonysággal foglalkozik.

LAST_UPDATED2