Payday Loans

Keresés

A legújabb

Clausewitz: A háborúról PDF Nyomtatás E-mail
2014. november 02. vasárnap, 08:43

 

 

 

Carl von Clausewitz

A háborúról

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó a fordításhoz
Előszó a második kiadáshoz
Clausewitz nejének előszava
Értesítés
Szerző előszava

ELSŐ KÖNYV.
A háború természetéről.

Első fejezet. Mi a háború?
Második fejezet. Cél és eszközök a háborúban
Harmadik fejezet. A harci géniusz
Negyedik fejezet. Veszély a háborúban
Ötödik fejezet. Testi fáradalmak a háborúban
Hatodik fejezet. Hírek a háborúban
Hetedik fejezet. Surlódás a háborúban
Nyolcadik fejezet. Zárszó az első könyvhöz

MÁSODIK KÖNYV.
A háború elméletéről.

Első fejezet. A hadművészet beosztása
Második fejezet. A háború elméletéről
Harmadik fejezet. Hadművészet vagy hadtudomány
Negyedik fejezet. Módszeresség
Ötödik fejezet. A bírálat
Hatodik fejezet. A példákról

HARMADIK KÖNYV.
A hadászatról.

Első fejezet. Hadászat
Második fejezet. A hadászat elemei
Harmadik fejezet. Erkölcsi tényezők
Negyedik fejezet. Az erkölcsi főtényezők
Ötödik fejezet. A hadsereg harci erényéről
Hatodik fejezet. A merészségről
Hetedik fejezet. A kitartásról
Nyolcadik fejezet. Az erőnek számbeli túlsúlyáról
Kilencedik fejezet. A meglépésről
Tizedik fejezet. A cselről
Tizenegyedik fejezet. Az erőknek egyesítése a térben
Tizenkettedik fejezet. Az erőknek egyesítése az időben
Tizenharmadik fejezet. Hadászati tartalék
Tizennegyedik fejezet. Gazdálkodás az erőkkel
Tizenötödik fejezet. A mértani elem
Tizenhatodik fejezet. A hadműveletek szüneteléséről
Tizenhetedik fejezet. A mai háborúk jellege
Tizennyolcadik fejezet. Feszültség és pihenés

NEGYEDIK KÖNYV.
Az ütközetről.

Első fejezet. Áttekintés
Második fejezet. A csata mai jellege
Harmadik fejezet. Az ütközetről általában
Negyedik fejezet. (Folytatás)
Ötödik fejezet. Az ütközet jelentőségéről
Hatodik fejezet. Az ütközet tartamáról
Hetedik fejezet. Az ütközet eldöntése
Nyolcadik fejezet. Az ellenfelek közös beleegyezése az ütközetvíváshoz
Kilencedik fejezet. A döntő csata. A döntés
Tizedik fejezet. A döntő csata. A győzelem hatása
Tizenegyedik fejezet. A döntő csata. A csata igénybevételéről
Tizenkettedik fejezet. Hadászati eszközök a győzelem kiaknázására
Tizenharmadik fejezet. Visszavonulás elvesztett csata után
Tizennegyedik fejezet. Az éjjeli ütközet

ÖTÖDIK KÖNYV.
A haderő (a fegyveres hatalom).

Első fejezet. Áttekintés
Második fejezet. Hadszínhely, hadsereg, hadjárat
Harmadik fejezet. Az erőviszony
Negyedik fejezet. A fegyvernemek számaránya
Ötödik fejezet. A hadsereg csatarendje
Hatodik fejezet. A hadsereg általános felállítása
Hetedik fejezet. Elővéd és előőrsök
Nyolcadik fejezet. Előretolt seregtestek működésmódjáról
Kilencedik fejezet. Táborok
Tizedik fejezet. Menetek
Tizenegyedik fejezet. Folytatás
Tizenkettedik fejezet. Folytatás
Tizenharmadik fejezet. Laktáborok
Tizennegyedik fejezet. Az ellátás
Tizenötödik fejezet. A hadműveleti alap
Tizenhatodik fejezet. Összekötő vonalak
Tizenhetedik fejezet. Vidék és talaj
Tizennyolcadik fejezet. Az uralkodópont

HATODIK KÖNYV.
A védelem.

Első fejezet. Támadás és védelem
Második fejezet. Miként viszonylik a harcászati támadás és védelem egymáshoz?
Harmadik fejezet. Miként viszonylik a hadászati támadás és védelem egymáshoz?
Negyedik fejezet. A támadásnak központosuló, a védelemnek központfutó hatásáról
Ötödik fejezet. A hadászati védelem jelleme
Hatodik fejezet. A védőeszközök terjedelme
Hetedik fejezet. A támadás és védelem kölcsönhatása
Nyolcadik fejezet. A védelem nemei
Kilencedik fejezet. A védő csata
Tizedik fejezet. Az erődök (várak)
Tizenegyedik fejezet. Folytatás
Tizenkettedik fejezet. A védő állás
Tizenharmadik fejezet. Erős várszerű állások és elsáncolt táborok
Tizennegyedik fejezet. Oldalállások
Tizenötödik fejezet. Hegységvédelem
Tizenhatodik fejezet. Folytatás
Tizenhetedik fejezet. Folytatás
Tizennyolcadik fejezet. Folyam- és folyó védelem
Tizenkilencedik fejezet. Folytatás
Huszadik fejezet. Mocsarak védelme
Huszonegyedik fejezet. Erdők védelme
Huszonkettedik fejezet. A kordon
Huszonharmadik fejezet. Az ország kulcsa
Huszonnegyedik fejezet. Oldalhatás
Huszonötödik fejezet. Visszavonulás az ország belsejébe
Huszonhatodik fejezet. A felfegyverzett nép
Huszonhetedik fejezet. A hadszínhely védelme
Huszonnyolcadik fejezet. Folytatás
Huszonkilencedik fejezet. Folytatás. Fokozatos ellentállás
Harmincadik fejezet. Folytatás. A hadszínhely védelme abban az esetben, ha döntést nem keresünk

HETEDIK KÖNYV.
(Vázlat.)
A támadás.

Első fejezet. A támadás, vonatkozással a védelemre
Második fejezet. A hadászati támadás természete
Harmadik fejezet. A hadászati támadás tárgyáról
Negyedik fejezet. A támadás gyengülő erejéről
Ötödik fejezet. A támadás tetőpontja
Hatodik fejezet. Ellenséges haderők megsemmisítése
Hetedik fejezet. A támadó csata
Nyolcadik fejezet. Folyók átlépése
Kilencedik fejezet. Védőállások megtámadása
Tizedik fejezet. Az elsáncolt tábor megtámadása
Tizenegyedik fejezet. Hegység megtámadása
Tizenkettedik fejezet. Vonalkordonok megtámadása
Tizenharmadik fejezet. Manőverezés
Tizennegyedik fejezet. Mocsarak, áradások és erdők megtámadása
Tizenötödik fejezet. A hadszínhely megtámadása döntő szándékkal
Tizenhatodik fejezet. Valamely hadszínhely megtámadása döntéskeresés nélkül
Tizenhetedik fejezet. Várak megtámadása
Tizennyolcadik fejezet. Szállítmányok megtámadása
Tizenkilencedik fejezet. A laktáborokban levő ellenséges hadsereg megtámadása
Huszadik fejezet. Diverzió
Huszonegyedik fejezet. Invázió
Huszonkettedik fejezet. A győzelem tetőpontja


NYOLCADIK KÖNYV
(Vázlat.)
A hadi terv

Első fejezet. Bevezetés
Második fejezet. Abszolút és valódi háború
Harmadik fejezet. A) A háború belső összefüggéséről. B) A háború céljának és az erőfeszítésnek nagyságáról
Negyedik fejezet. A háború céljának közelebbi megállapításai. Az ellenség leverése
Ötödik fejezet. Folytatás. Korlátolt cél
Hatodik fejezet. A) A politikai célnak befolyása a hadi célra. - B) A háború a politikának eszköze
Hetedik fejezet. Korlátolt cél. Támadó háború
Nyolcadik fejezet. Az ellenség leverését célul tűző haditerv

Zárszó a fordításhoz


Előszó

Felette nehéz munkára vállalkoztam, midőn Clausewitz Károlynak "A háborúról" című műve fordítására szántam el magamat. 

A munkát nehézzé az teszi, hogy Clausewitz mély gondolatait, melyeket a közönséges értelemnek felfogni amúgy is sok időbe kerül, tömör, hogy ne mondjam, nyelvtanellenes mondatokban írja le és gondolatmenetének összefüggését irályilag kifejezésre nem juttatja. 

A fordítónak minduntalan félnie kell, hogy a nyelvtanilag vagy irályilag nem egész világos szerkezet folytán az eredetiben is többféle értelmezésre alkalmat nyújtó mondatot vagy rossz magyarsággal, tehát teljesen élvezhetlenül, vagy pedig egészen más, a szerző által nem szándékolt értelmezéssel adja vissza. Sok gondolkozásba, sok csiszolásba kerül a fordítás s még így sem vagyok biztos afelől, vajjon feladatomnak csak némileg is meg tudok-e felelni. 

Fogadja az olvasó szívesen a becsületes és fáradságos törekvést s belátást gyakorolva, nézze el a netaláni hiányokat. 

Ezeknek előrebocsátása után megfelelek arra az önkénytelenül felmerülő kérdésre, hogy miért fogtam tehát egy általam igen is nehéznek tartott munkához? 

Azért, mert ezzel a magyar - vagy magyar nyelven megjelenő - katonai irodalmat oly művel akarom gyarapítani, mely lényegében örökbecsű; 

azért, mert azt akarom, hogy ehhez az értékes könyvhöz a csak magyarul beszélő katonák vagy nem katonák is hozzáférhessenek. 

Ez volt célom. 

Most pedig, amidőn Clausewitz "A háborúról" című művének magyarázatokkal, jegyzetekkel és egyéni észrevételekkel ellátott fordítását közrebocsátom, eleve figyelmeztetek arra, hogy e mű nemcsak hogy nem könnyű olvasmány, de az általánosan művelt és kutató elméjű olvasótól is nagyon fáradságos tanulmányozást követel; de viszont állíthatom, hogy a mű tanulmányozására fordított fáradság értékes gyümölcsöt terem. 

Figyelmeztetek arra is, hogy a munkában egyéni meggyőződésem szerint van: ami elavult, amit meg lehet cáfolni s ami csak töredékes, vagyis teljesen kifejtve nincsen; de mi e hiányosság ahhoz a sok szellemi kincshez, amelyet e könyvben: a háború bölcseletében Clausewitz, a nagy hadi bölcsész, nekünk nyújt. 

Részemről a mondanivalókat elvégeztem. 

A következőkben ama felvilágosításokat találja az olvasó, melyek részben a mű keletkezésére és kiadására vonatkoznak, részben pedig szerzőnek saját művéről a kivitel első és későbbi állapotában alkotott nézetét tükrözik vissza. 

Báró Hazai Samu.

 

LAST_UPDATED2