2014. november 02. vasárnap, 08:43 |
Carl von Clausewitz
A háborúról
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó a fordításhoz Előszó a második kiadáshoz Clausewitz nejének előszava Értesítés Szerző előszava
ELSŐ KÖNYV. A háború természetéről.
Első fejezet. Mi a háború? Második fejezet. Cél és eszközök a háborúban Harmadik fejezet. A harci géniusz Negyedik fejezet. Veszély a háborúban Ötödik fejezet. Testi fáradalmak a háborúban Hatodik fejezet. Hírek a háborúban Hetedik fejezet. Surlódás a háborúban Nyolcadik fejezet. Zárszó az első könyvhöz
MÁSODIK KÖNYV. A háború elméletéről.
Első fejezet. A hadművészet beosztása Második fejezet. A háború elméletéről Harmadik fejezet. Hadművészet vagy hadtudomány Negyedik fejezet. Módszeresség Ötödik fejezet. A bírálat Hatodik fejezet. A példákról
HARMADIK KÖNYV. A hadászatról.
Első fejezet. Hadászat Második fejezet. A hadászat elemei Harmadik fejezet. Erkölcsi tényezők Negyedik fejezet. Az erkölcsi főtényezők Ötödik fejezet. A hadsereg harci erényéről Hatodik fejezet. A merészségről Hetedik fejezet. A kitartásról Nyolcadik fejezet. Az erőnek számbeli túlsúlyáról Kilencedik fejezet. A meglépésről Tizedik fejezet. A cselről Tizenegyedik fejezet. Az erőknek egyesítése a térben Tizenkettedik fejezet. Az erőknek egyesítése az időben Tizenharmadik fejezet. Hadászati tartalék Tizennegyedik fejezet. Gazdálkodás az erőkkel Tizenötödik fejezet. A mértani elem Tizenhatodik fejezet. A hadműveletek szüneteléséről Tizenhetedik fejezet. A mai háborúk jellege Tizennyolcadik fejezet. Feszültség és pihenés
NEGYEDIK KÖNYV. Az ütközetről.
Első fejezet. Áttekintés Második fejezet. A csata mai jellege Harmadik fejezet. Az ütközetről általában Negyedik fejezet. (Folytatás) Ötödik fejezet. Az ütközet jelentőségéről Hatodik fejezet. Az ütközet tartamáról Hetedik fejezet. Az ütközet eldöntése Nyolcadik fejezet. Az ellenfelek közös beleegyezése az ütközetvíváshoz Kilencedik fejezet. A döntő csata. A döntés Tizedik fejezet. A döntő csata. A győzelem hatása Tizenegyedik fejezet. A döntő csata. A csata igénybevételéről Tizenkettedik fejezet. Hadászati eszközök a győzelem kiaknázására Tizenharmadik fejezet. Visszavonulás elvesztett csata után Tizennegyedik fejezet. Az éjjeli ütközet
ÖTÖDIK KÖNYV. A haderő (a fegyveres hatalom).
Első fejezet. Áttekintés Második fejezet. Hadszínhely, hadsereg, hadjárat Harmadik fejezet. Az erőviszony Negyedik fejezet. A fegyvernemek számaránya Ötödik fejezet. A hadsereg csatarendje Hatodik fejezet. A hadsereg általános felállítása Hetedik fejezet. Elővéd és előőrsök Nyolcadik fejezet. Előretolt seregtestek működésmódjáról Kilencedik fejezet. Táborok Tizedik fejezet. Menetek Tizenegyedik fejezet. Folytatás Tizenkettedik fejezet. Folytatás Tizenharmadik fejezet. Laktáborok Tizennegyedik fejezet. Az ellátás Tizenötödik fejezet. A hadműveleti alap Tizenhatodik fejezet. Összekötő vonalak Tizenhetedik fejezet. Vidék és talaj Tizennyolcadik fejezet. Az uralkodópont
HATODIK KÖNYV. A védelem.
Első fejezet. Támadás és védelem Második fejezet. Miként viszonylik a harcászati támadás és védelem egymáshoz? Harmadik fejezet. Miként viszonylik a hadászati támadás és védelem egymáshoz? Negyedik fejezet. A támadásnak központosuló, a védelemnek központfutó hatásáról Ötödik fejezet. A hadászati védelem jelleme Hatodik fejezet. A védőeszközök terjedelme Hetedik fejezet. A támadás és védelem kölcsönhatása Nyolcadik fejezet. A védelem nemei Kilencedik fejezet. A védő csata Tizedik fejezet. Az erődök (várak) Tizenegyedik fejezet. Folytatás Tizenkettedik fejezet. A védő állás Tizenharmadik fejezet. Erős várszerű állások és elsáncolt táborok Tizennegyedik fejezet. Oldalállások Tizenötödik fejezet. Hegységvédelem Tizenhatodik fejezet. Folytatás Tizenhetedik fejezet. Folytatás Tizennyolcadik fejezet. Folyam- és folyó védelem Tizenkilencedik fejezet. Folytatás Huszadik fejezet. Mocsarak védelme Huszonegyedik fejezet. Erdők védelme Huszonkettedik fejezet. A kordon Huszonharmadik fejezet. Az ország kulcsa Huszonnegyedik fejezet. Oldalhatás Huszonötödik fejezet. Visszavonulás az ország belsejébe Huszonhatodik fejezet. A felfegyverzett nép Huszonhetedik fejezet. A hadszínhely védelme Huszonnyolcadik fejezet. Folytatás Huszonkilencedik fejezet. Folytatás. Fokozatos ellentállás Harmincadik fejezet. Folytatás. A hadszínhely védelme abban az esetben, ha döntést nem keresünk
HETEDIK KÖNYV. (Vázlat.) A támadás.
Első fejezet. A támadás, vonatkozással a védelemre Második fejezet. A hadászati támadás természete Harmadik fejezet. A hadászati támadás tárgyáról Negyedik fejezet. A támadás gyengülő erejéről Ötödik fejezet. A támadás tetőpontja Hatodik fejezet. Ellenséges haderők megsemmisítése Hetedik fejezet. A támadó csata Nyolcadik fejezet. Folyók átlépése Kilencedik fejezet. Védőállások megtámadása Tizedik fejezet. Az elsáncolt tábor megtámadása Tizenegyedik fejezet. Hegység megtámadása Tizenkettedik fejezet. Vonalkordonok megtámadása Tizenharmadik fejezet. Manőverezés Tizennegyedik fejezet. Mocsarak, áradások és erdők megtámadása Tizenötödik fejezet. A hadszínhely megtámadása döntő szándékkal Tizenhatodik fejezet. Valamely hadszínhely megtámadása döntéskeresés nélkül Tizenhetedik fejezet. Várak megtámadása Tizennyolcadik fejezet. Szállítmányok megtámadása Tizenkilencedik fejezet. A laktáborokban levő ellenséges hadsereg megtámadása Huszadik fejezet. Diverzió Huszonegyedik fejezet. Invázió Huszonkettedik fejezet. A győzelem tetőpontja
NYOLCADIK KÖNYV (Vázlat.) A hadi terv
Első fejezet. Bevezetés Második fejezet. Abszolút és valódi háború Harmadik fejezet. A) A háború belső összefüggéséről. B) A háború céljának és az erőfeszítésnek nagyságáról Negyedik fejezet. A háború céljának közelebbi megállapításai. Az ellenség leverése Ötödik fejezet. Folytatás. Korlátolt cél Hatodik fejezet. A) A politikai célnak befolyása a hadi célra. - B) A háború a politikának eszköze Hetedik fejezet. Korlátolt cél. Támadó háború Nyolcadik fejezet. Az ellenség leverését célul tűző haditerv
Zárszó a fordításhoz
Előszó
Felette nehéz munkára vállalkoztam, midőn Clausewitz Károlynak "A háborúról" című műve fordítására szántam el magamat.
A munkát nehézzé az teszi, hogy Clausewitz mély gondolatait, melyeket a közönséges értelemnek felfogni amúgy is sok időbe kerül, tömör, hogy ne mondjam, nyelvtanellenes mondatokban írja le és gondolatmenetének összefüggését irályilag kifejezésre nem juttatja.
A fordítónak minduntalan félnie kell, hogy a nyelvtanilag vagy irályilag nem egész világos szerkezet folytán az eredetiben is többféle értelmezésre alkalmat nyújtó mondatot vagy rossz magyarsággal, tehát teljesen élvezhetlenül, vagy pedig egészen más, a szerző által nem szándékolt értelmezéssel adja vissza. Sok gondolkozásba, sok csiszolásba kerül a fordítás s még így sem vagyok biztos afelől, vajjon feladatomnak csak némileg is meg tudok-e felelni.
Fogadja az olvasó szívesen a becsületes és fáradságos törekvést s belátást gyakorolva, nézze el a netaláni hiányokat.
Ezeknek előrebocsátása után megfelelek arra az önkénytelenül felmerülő kérdésre, hogy miért fogtam tehát egy általam igen is nehéznek tartott munkához?
Azért, mert ezzel a magyar - vagy magyar nyelven megjelenő - katonai irodalmat oly művel akarom gyarapítani, mely lényegében örökbecsű;
azért, mert azt akarom, hogy ehhez az értékes könyvhöz a csak magyarul beszélő katonák vagy nem katonák is hozzáférhessenek.
Ez volt célom.
Most pedig, amidőn Clausewitz "A háborúról" című művének magyarázatokkal, jegyzetekkel és egyéni észrevételekkel ellátott fordítását közrebocsátom, eleve figyelmeztetek arra, hogy e mű nemcsak hogy nem könnyű olvasmány, de az általánosan művelt és kutató elméjű olvasótól is nagyon fáradságos tanulmányozást követel; de viszont állíthatom, hogy a mű tanulmányozására fordított fáradság értékes gyümölcsöt terem.
Figyelmeztetek arra is, hogy a munkában egyéni meggyőződésem szerint van: ami elavult, amit meg lehet cáfolni s ami csak töredékes, vagyis teljesen kifejtve nincsen; de mi e hiányosság ahhoz a sok szellemi kincshez, amelyet e könyvben: a háború bölcseletében Clausewitz, a nagy hadi bölcsész, nekünk nyújt.
Részemről a mondanivalókat elvégeztem.
A következőkben ama felvilágosításokat találja az olvasó, melyek részben a mű keletkezésére és kiadására vonatkoznak, részben pedig szerzőnek saját művéről a kivitel első és későbbi állapotában alkotott nézetét tükrözik vissza.
Báró Hazai Samu.
|
LAST_UPDATED2 |