Október 7. Olvasós Boldogaszony - Rózsafűzér királynője "Boldogasszonyt a boldogasszonyság küszöbözi, amely kezdettő való, és nem más, mint a Teremtő fényességének örök szomjúhozása; a Mindenekben létezik, amióta világ a világ, s ameddig Isten akaratából az marad. A boldogasszonyság magába foglalja a megkapott fény őrzését, s annak visszaadását; ő az óhajtó, föntre nyílt kupa, ő a kapu, a kapott fény, a kép óvója, kupája és kapuja életnek s halálnak, de a valósulás szentséges edénye is." (Molnár V. József)
Fényiné Csomor Rózsa - Wieber Orsolya
Boldogasszony palástja alatt IV. Rész
Október 7. Olvasós Boldogasszony ünnepe Az évkör változásrendjének hetedik asszonyi tulajdonságát október 7.-én Olvasós Boldogasszony hozza el. Ez a Mérleg időszaka, a szerelem, a szeretet, a harmónia, a szépség bolygójának, Vénusznak otthona. Szent Mihály mérlegére lépve megméretik a jó, s a rossz. A gazda ilyenkor számot vet, s számot ad. Az őszi vetéssel, a búza is "ágyazódik" már. "Az esztendő estéjén, "a számvetés az asszonyok olvasós buzgalmába ágyazódik, a mindennapos esti litániák oldják ilyenkor szükségképpen a fölszabaduló indulatokat." Az esztendő estéjén számba venni a történteket - biztonságot ad, örömöt hoz, fölszabadítja az ember teste lelke kedvét. S a rosszat, amitől szabadulnunk kell, csak oldottan lehet kimondanunk, a nagy vígságban, amikor gátak, korlátok, föl-elszakadnak." Mihály naptól Katalinig a fölszabadult számadás, a zajos mulatozás, a szüreti időszak vége, a vidám kisfarsang ünnepe jött el. Az alkalmi kisbíró maskarás felvonuláson "tisztulati játékban", tréfás rigmusokban kiabálta vi lággá a közösség terhes vétkét! Amikor az alkalmi hóhér jelképesen agyoncsapta a "választott" bűnbakot, csönd támadt, mely csönd a tisztulatot hozta el. "Mert Mihály mérlege az utólsó ítéletet is előlegezi, a végső elszámolást. A végső időre készít fel, belül és kívül a sötétséget hozza el, s egyben felkészít "a fényen túli fényre, az Úrral való találkozásra."
Olvasós Boldogasszony, a Rózsafüzér királynéja ünnepét, október második vasárnapján szokták megülni, s jelenlegi formáját a XV.- századtól ünnepeljük. 1496-ban Kolozsvárott született az első hazai Olvasótársulat. Szűz Mária három olvasója az üdvtörténeti szerepének egészét adja: az örvendetes olvasó, a fájdalmas olvasó és a dicsőséges olvasó.
Forrás Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium Olvasós Boldogasszony, újabb finomkodó szóhasználattal Rózsafűzér Királynéja ünnepét rendesen október második vasárnapján szokták megülni. Népünk olvasókultuszáról itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az olvasó-ájtatosság* a dominikánusok buzgólkodására a XV. század folyamán nyerte el mai formáját.* Köln városában alakult a legelső társulat (1475). Eddigi ismereteink szerint Kolozsvárott született (1496) az első hazai olvasótársulat, amelynek a dominikánus (később ferencrendi) templom mellé kápolnája (capella Rosarii) is épült, szárnyasoltárral.* A kultusz országszerte gyorsan terjedt. Czottmann Bertalan kassai patikus fogadalmi képén (1516) a donátorok kezében már olvasót látunk.*
Az olvasóimádság magyarul legelőször az apácák számára írt Czech- és Gömöry-kódexben* tűnik föl. Az utóbbiban az örvendetes olvasónak még fehér rózsakoszorú, a fájdalmasnak veres rózsakoszorú, a dicsőségesnek pedig aranyszínű rózsakoszorú a neve.
Az olvasókultusz különösen akkor vált egyetemessé, amikor a dominikánus V. Szent Pius pápa felszólítására a katolikus Európa az olvasót imádkozva könyörgött a kereszténységnek a török veszedelem ellen való helytállásáért. A lepantói tengeri győzelmet (1571, okt. 7.) ennek tulajdonították. Innen az ünnepnek és templomtitulusnak ritkább Győzedelmes Boldogasszony (S. Maria de Victoria) neve.
Az ünnepet hivatalosan XI. Kelemen pápa rendelte el, miután 1716 Haviboldogasszony napján Savoyai Jenő Pétervárad mellett döntő győzelmet aratott a törökökön. Ez egyúttal hazánk teljes felszabadulását is jelentette. Az ünnepnek így jelentékeny magyar vonatkozása is van.*
A hazai Olvasós Boldogasszony-ikonográfia összeállítása még a jövő kutatás feladata. Nyilván a legjellegzetesebbek közé tartozik Kisoroszi főoltárának* a lepantói csatát (1571) ábrázoló képe: a keresztény gályák legyőzik a török hajókat és ezzel végleg megdöntik a porta tengeri hatalmát, előkészítvén az izlám európai uralmának hanyatlását is. A kisoroszi képet, illetőleg dedikációt hazánk felszabadulásának friss emlékezete ihlette.
Forrás Október 7-én ünnepli a katolikus egyház Olvasós Boldogasszony napját, ezen a napon sok európai országban a Rózsafüzér Királynéját ünneplik. Az őszi napon egy nagy török elleni győzelemre emlékezünk. Az egyházi liturgiában az október a szent olvasó hava.
Fegyver helyett füzér A rózsafüzér használata viszonylag későn került a keresztény hagyományban. A legenda szerint Szent Domonkos a 13. század legelején fegyvert kért a Szűzanyától a dél-francia albigens eretnekek elleni küzdelemhez, de ehelyett rózsafűzért kapott. Ennek a szent tárgynak az eredete keleten keresendő, ahol muszlimok és a buddhisták egyaránt használták a 108 szemes olvasót. Az olvasó használata a szent életű domonkos szerzetesből lett pápa, V. Piuszhoz köthető, aki a Szentszék vezetőjeként az 1560-as években erősítette meg a rózsafüzér kultuszát.
Füzérrel a török ellen A magyarság egy évben összesen hét nagy Boldogasszony ünnepet tart nyilván. Ez az októberi nap is szorosan kapcsolódik ősi istennőnkhöz, akit a katolikus egyház -Szent Gellért javaslatára - Szűz Máriával azonosított. Az Olvasós Boldogasszony ünnep eredete 1571-re nyúlik vissza, amikor a nyugati hatalmak tengeri csatára készültek a török ellen. A hagyomány úgy tartja, hogy miközben az egyesült keresztes hadak Lepantónál küzdöttek, addig V. Piusz pápa a Vatikánban a rózsafűzért imádkozta. Egyszer csak egy látomás jelent meg számára, amiben tudtára adták, hogy a nyugati hatalmak nyerik meg a csatát. A pápa a győzelem emlékére hirdette meg a Rózsafüzér királynőjének ünnepét, amelyet XI. Kelemen a 18. században az egész egyházra kiterjesztett, annak örömére, hogy 1716-ban Havi vagy Havas Boldogasszony napján a délvidéki Péterváradnál a keresztény seregek ismét nagy győzelmet arattak a törökök ellen.
Forrás
Október 8. - Mindszenty bíboros: A Magyarok Nagyasszonyának nyilvános ünnepévé akarta tenni 1947. augusztus 15-én elhangzott beszédében megígérte:
"Október 8-át, MAGYAROK NAGYASSZONYÁNAK ÜNNEPÉT MAJD NYILVÁNOS ÜNNEPPÉ TESSZÜK, vasárnapként, magunkra vállalt szentmisével és munkaszünettel üljük meg, ha a Nagyasszony ezeréven át mindenkor tapasztalt nagy hatalmával és édesanyai szeretetével átsegít minket a gyászbaborult egek, háborgó tengerek viharán, vészin át."
"Észbontóan fájó gondolat volna, ha az ősi Máriás magyar földről a hit, remény és szeretet megfogyatkozásával az Isten Anyját számuznők vagy számuzni engednők és Szent István történelmi érvényu szerződését botorul felbontanók, megsemmisítenők. E kapcsolat felbontása népi öngyilkosság volna. Ez lenne a végső haláltánc és a nemzethalál, az örvény, amelyből nem volna menekvés, kiemelkedés.
Felelőssé teszek minden magyart, elsősorban a katolikusokat a nemzet eme biztos horgonyáért és a hozzá való görcsös ragaszkodásért, hogy A MÚLT ÉVI NYILVÁNOS ÉS ÜNNEPÉLYES ELKÖTELEZETTSÉGEINK nem lesznek csak merő jószándék ..."
A Regnum Marianum-eszme azt jelenti, hogy Mária védi országát, a Szent Korona népei pedig KÜLÖNLEGES tisztelettel viseltetnek a Boldogasszony iránt.
A KÜLÖNLEGES Mária-tisztelet hatására Nagyasszonyunk megmutatná királynői hatalmát Országa fölött. Natália nővér ezzel kapcsolatban kapott üzeneteket Jézustól a Magyar Katolikus Egyház számára, és Mindszenty József hercegprímás, mint a nemzet első főpapja, illetékes egyházi személyként hatvan évvel ezelőtt hivatalosan elismerte az üzenetek isteni eredetét. Azok tehát Mindszenty őszinte tisztelői számára egyházilag elfogadott magánkinyilatkoztatásnak minősülnek, amelyeket legalább az Ő hite és páratlan főpapi életműve alapján irányadónak kellene tekinteni.
"Prímásunk a Krisztus egyháza iránti szeretetét mindenkinél hősibb fokon gyakorolta: előre és tudatosan vállalta a legembertelenebb kínzásokat, a hosszú és megalázó börtönéletet. Élete alkonyán még azt is el kellett viselnie, hogy üldözői, egyháza legnagyobb ellenségei éppen a saját egyházi feletteseit használták föl ellene, és először hazájából, majd érseki székéből is eltávolíttatták. Páratlan megaláztatás volt ez. Szerte a világon neves személyiségek emeltek szót bíborosunk védelmében. Gyenge vigasz, hogy az egyházi vezetés ettől a Krisztus egyházát megszégyenítő lépéstől remélte az egyszeru hívek vallásgyakorlását megkönnyíteni. Ezzel szemben azt tapasztalhattuk, hogy helyzetünk ettől a lépéstől nemhogy könnyebb lett, de annál inkább rosszabbodott. Lenin örökösei, a harcos ateisták - ezúttal egyházi segédlettel - ismét megnyertek egy csatát. Ma nem túl ritka esemény a nyilvános bocsánatkérés, de EZÉRT AZ ÁRULÁSÉRT MIND EZ IDEIG NEM KÉRT BOCSÁNATOT SENKI." (Hetényi Var ga Károly)
Natália nővér 1986. évi látomása szerint Mindszenty nagy áldozata nem volt hiábavaló.
"Ismét megláthattam Magyarországot jövendő fényességében. Láttam, hogy népe káromlás nélkül él, szüntelen buzgalomban a mennyei javak iránt. Azt is láttam, hogy ezt A MEGÚJHODÁST EGYETLEN DOLOG TETTE LEHETŐVÉ: az ország mennyei Pátrónájára való teljes ráhagyatkozás, a belé vetett mélységes hit és bizalom, s az őt ünneplő és hirdető kultuszok terjesztése NEMCSAK AZ ORSZÁGBAN, HANEM AZ EGÉSZ VILÁGON. Ősi kiváltsága: A MÁRIA-TISZTELET volt boldogságának forrása." Forrás
