Fedák Sári 1879–1955

Ötven éve halt meg Fedák Sári. A Nyáregyházára, kitelepített
színésznő temetésén a Farkasréti temetőben nagy tömeg gyűlt
össze. Az ötvenes évek közepén is sokan siratták azt a magányos
öregasszonyt, aki a huszadik század elején a legendás
magyar operettek első számú primadonnája volt. Különös titka
van Fedák Sárinak, úgy lett ő a legnagyobb, hogy nem volt szabályos,
csinos arca, és nem tudott igazán jól énekelni sem. Soha
nem kiváló képességeit emlegetik, hanem a kisugárzását, a belőle
áradó életerőt. Ady Endre alkalmi verset írt a huszonkét éves
Fedák Sárihoz:

Ez a leány a nagy mindennek
Remekbe termett, kicsi mása,
A hódító, tüzes, pogány vér
Gyönyörű és szent lázadása.
Ez a leány gyönyörűséges ember,
Szilaj vággyal, vad szerelemmel.
Nem értitek? Jól van: ne tessék!...

Ez a leány tökéletesség!
Ez a leány tökéletesség,
Ez a leány a szebbik élet,
Ez a leány szomorú vígság,
Ez a leány csak idetévedt.
Körülte sír, suhogva, szállva,
Heinének s Offenbachnak árnya.
Mennyit fog még sírni, bűnhődni,
Mert szebb és különb, mint a többi.

Németh László így írt a hatvanéves Fedák Sáriról: „Íme a Magyar
Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacsirta,
hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres,
nagyherceges operettvilágban. Asszonynak kellett lennie, mert
férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény. Akinek ekkora emberi
súlya van, ha férfi, más pályát keres… Fedákban ezt imádta a
közönség, amely az ő kótákkal packázó hangjában, áradó jókedvében,
hars önbizalmában nemcsak operettet kapott, de különös,
nyers ízzel kapta a maga életkedvét.”

Már az is figyelemre méltó, ha Ady Endre és Németh László
egyál talán ír a szórakoztatóipar egyik szakmunkásáról, de
az igazi halhatatlanság az, ha valaki a folklórba is belekerül.
A rablóultiban az irreálisan magas kontra neve: fedáksári.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy hányszoros kontráról
is van szó pontosan, mert az ultiban nem szokott odáig eljutni
senki, hogy „fedáksárit” mondjon. Ez igen pontosan kifejezi
Fedák Sári személyiségének lényegét: ahogy a fedáksári is egy
legenda, ugyanúgy legenda Fedák Sári, a primadonna esszenciája.
Szilaj exhibicionizmussal volt jelen a színpadon, de közben
ahhoz is igen jól értett, hogy mindig legyen róla friss pletyka.

Állandó beszédtémát (és persze újságcikktémát) szolgáltatott
szerelmi ügyeivel. Fedák Sári egyik első nagy sikere a Bob herceg
volt, melynek zeneszerzőjéhez, Huszka Jenőhöz nem csak munkatársi
viszony fűzte. Gróf Degenfeld Imrét beszámíthatatlannak
nyilvánítatta a családja, hogy ne tudja Fedákot feleségül venni.
Ahogy mindenki csak a becenevén emlegette, Zsazsának több
mint egy évtizeden keresztül tartó viharos kapcsolata volt Molnár
Ferenccel, látványos összeveszésekkel és kibékülésekkel. Végül
Fedák csak úgy „engedte át” más nőnek Molnárt, ha előbb
az feleségül vette, majd elváltak. Ennek természetesen anyagi
vonatkozásai is voltak. Fedák Sári egyrészt szenvedélyes ember
volt, aki óriási meggondolatlanságokat követett el, másrészt
egész életében nagyon tudatosan építette a karrierjét, 
igen magas gázsit kért, és kemény tárgyalópartner volt. 

Fedák Sári
volt az egyik első magyar médiasztár: egy
elektronikus médiumok nélküli korban
uralta az akkor legnagyobb nyilvánosságot
jelentő színpadokat (Vígszínház,
Népszínház, Király Színház: mindig csak
szerepekre szerződött, rögtön otthagyta
azt a színházat, ahol nem teljesítették
a kívánságait) és a nagy példányszámú
sajtótermékeket. Később természetesen
a rádióban és filmen is „jelen volt”.
Színpadi jelmezei és utcai ruhái egyaránt
extravagánsak voltak, Fedák Sárié
volt az egyik első automobil Budapesten,
amelyet saját maga vezetett a járókelők
legnagyobb rémületére.
Fedák Sári, egy beregszászi orvos lánya,
az ellenkező családot valahogy mégiscsak
meggyőzve érkezett tizennyolc évesen
Budapestre, ahol elvégezte Rákosi Szidi
színésziskoláját. Ettől kezdve a Rákosi-
Beöthy család egyengette az amúgy is
céltudatos Fedák Sári útját, aki huszon öt
éves korában már 350 holdas bir tokot
vásárolt magának Tótszerdahelyen.
Ugyanennek a Fedák Sárinak ötven évvel
később nem érkezett meg az ígért
segítség a költözéshez: maga húzta a
kézikocsit egyik kijelölt lakhelytől a másikig,
és közben az 1904-es János vitézből
(egyik legnagyobb sikeréből, ahol cím vagyis
nadrágszerepet játszott) dúdolgatott.

Szédítően mozgalmas élete volt,
hosszan lehetne sorolni, hogyan próbálta
például sikertelenül megvetni a lábát
Hollywoodban, hogyan került bíróság elé
kétszer is politikai okokból: 1919-ben
vöröskatonák toborzásában vett részt,
1944-ben egy bécsi rádióállomás munkatársa
volt. Lényének kisugárzására
jellemző, hogy negyvenes-ötvenes éveiben
járva is népszerű volt, hódító nő
tudott maradni a színpadon. Fedák Sári
a könnyű műfaj sztárjaként lett szerves
része a magyar kultúrának.

Baltazár
http://www.complex.hu/magazin/complexmagazin_2005_5_10001_30.pdf