Vattamány Imre
A zene mindenkié?

TARTALOM, BEVEZETÉS

Tartalom

1. Bevezetés
2. A hanglemezkiadás története a hatvanas évektől napjainkig
3. Az ARPAnettől az internetes vásárlásig
4. Az MP3-as zenei tömörítési eljárás
5. Ingyenes zenei alkalmazások
6. Jogi problémák
7. Az online zeneszolgáltatás lehetőségei
8. Szójegyzék
9. Bibliográfia

Bevezetés

Sorsdöntő éveket élnek át mostanában a hanglemezkiadó-társaságok. Mialatt azon foglalatoskodtak, hogy ismét fellendítsék az egyre alacsonyabb profitot termelő hanglemez-kereskedelmet, elfogadott és közkedvelt szabvánnyá vált a digitális zeneterjesztés az Interneten. A hagyományos hanghordozók előállításával járó költségek miatt viszonylag magas eladási árak hatására a felhasználók jelentős része és a gyártók közötti távolság egyre csak nőtt. A bárki számára hozzáférhető MP3-as technológia és az Internet találkozásával teljesen új helyzet állt elő.

Az MP3-as digitalizációs szabvány 1987-es megjelenése forradalmi változást jelentett a CD-minőségű zenei állományok tömörítése terén. A technológia lehetővé tette a CD-anyagok leválasztását a lemezről, és általa a tömörítési eljárás során elfogadható minőségű és méretű fájlokat lehetett létrehozni - ez a művelet azonban nem ritkán a szerzői jogok figyelembe vétele nélkül történt. De míg a kilencvenes évek közepén a gyorsabb számítógépek és a nagy sávszélességű internetes kapcsolatok elvileg lehetővé tették az MP3-as fájlok felkutatását, a CD-anyagok leválasztása rendkívül unalmas műveletnek számított.

És akkor, amikor már mindenki a megoldásra várt, megszületett a Napster - valami ismeretlen srác világmegváltó ötlete. Egyszeriben összeállt a kép. Bárki egy csapásra zenei kalózzá válhatott, hiszen olyan szemtelenül egyszerű volt a dolog. És ha már egyszer így alakult, kinek volt kedve kocsiba ülni, elhajtani egy lemezboltba, hogy megvásárolja azt a kis csillogó műanyagskatulyába zárt korongot?

A Napster nem az első és egyetlen szerzői jogi kérdéseket felvető szisztéma. A Recording Industry Association of America (RIAA), az Amerikai Lemezkiadók Egyesülete valóságos hadjáratot indított a védelem alá eső zenei anyagok védelmében: pert kezdeményezett többek között az ENSO szoftvergyártó cég, az MP3.com internetes zeneszolgáltató, és a hordozható MP3-as lejátszót gyártó Diamond Multimedia ellen. A jogi procedúra talán legfontosabb állomása a Napster volt.

Shawn Fanning, a Napster megalkotója hiába védekezett azzal, hogy nem állt szándékában kárt okozni a lemezkiadóknak. A majdnem másfél éven át tartó jogi huzavona egészen a Szenátusig elért, új színnel gazdagítva a politikai csatározások amúgy sem unalmas mindennapjait. A viaskodás a zenésztársadalmat is megosztotta: énekesek, zenekarok álltak ki a Napster ellen és annak védelmében, ezáltal nyomást gyakorolva a döntéshozó szervekre.

A küzdelem végkimenetele tulajdonképpen nem lehetett kétséges: a Napster Szerzői jogvédelem alá eső anyagok internetes elérhetőségét tette lehetővé, s egy törvényellenes módon működő rendszer precedensértékű per győztese nem lehet. A bíróság döntése alapján végül a cégnek el kellett távolítania a védett fájlok hivatkozásait adatbankjából, ezáltal megszűnt a jogellenes állapot.

Shawn Fanning programja új utat nyitott a zenei forgalmazásban: arra kényszerítette a lemezkiadókat, hogy átgondolják üzleti stratégiájukat, s megértsék az Internetben rejlő lehetőségeket. A Napster jelentősége azonban a zenei anyagok terjesztésén jócskán túlmutat. A technológia igazi értéke az az új hierarchia, amelyre a Napster épült.

http://mek.oszk.hu/01200/01236/01236.htm