Tréfán kívül, csak mirajtunk! A világ minden táján teret hódító hahotaklub-mozgalom foglalkozásain a résztvevők evvel a felszabadult, feltétel nélküli nevetéssel teremtenek maguknak vidámságot, egészséget és széles jókedvet. Igaz-e, hogy feltétlenül a bőséges, feltétlen nevetés lenne a legjobb gyógyszer mindenre? Gyors gyógyulás, jó egészség, stressz-oldás, vidámabb élet, remek társaság, szórakoztató sport, bajban is derűs hangulat, de még minden mellékhatása is mind előnyös volna? Rajta, aki nem hiszi, járjon utána, próbálja ki maga is!
NEVETNI KELL, ENNYI AZ EGÉSZ?
Hüppokrátész, a hellén ókor orvosa ugyancsak fején találta szöget, amikor humorosnak, azaz nedvdúsnak nevezte el a jókedélyű embertípust, noha megállapításai akkor inkább spekuláción, semmint méréseken alapultak. Azóta egyértelműen kiderült és kutató-laboratóriumi eredményekkel is bizonyított, tudományos tény lett, hogy a nevetés valóban olyan különös belső nedvek, “örömhormonok” termelődését indítja meg az emberi testen belül, mint a boldogság-érzetet keltő endorfinok, vagy a külső környezet behatásainak káros következményeit semlegesítő sztresszellenes hormonok.
A NEVETÉS GYÓGYÍTÁSRA ÉS MEGELŐZÉSRE EGYARÁNT REMEK!
- Legjobb szemébe nevetni a bajnak! – szokták mondani. A magyar nyelv is ősidők óta magában hordozza tehát a bölcs felismerést a hahota hasznos voltáról. S valóban, egyedül az ember rendelkezik a tudatos nevetés képességével. “Homo Sapiens”(Gondolkodó Ember) helyett akár a “Homo Ridens”, azaz a”Nevető Ember” elnevezés is illene ránk. Akár ez a név is lehetne az, ami egyértelműen megkülönböztet minket az élővilág többi fajától, hiszen a nevetés földünk valamennyi kultúrkörében kivétel nélkül föllelhető, általános emberi képesség és univerzális érték. Ráadásul nem kell külön megtanulni, csecsemőkortól kezdve magától megy, mint egyfajta élettani működés, mint afféle fiziológiai fél-automatizmus. A nevetés szabad, ingyenes, nem kerül pénzbe. A nevetésnek nincsen sem vallása, se nemzetisége, se politikai pártállása.
A hahota hasonlóan hangzik angolul, japánul, franciául, vagy épp magyarul, a nyelvi korlát sem akadály. A nevetés nem különböztet meg sem kasztot, se rasszot, se bőrszínt. A gond legföljebb csak az, ha túl keveset engedünk meg magunknak belőle. Márpedig a statisztika szerint a gyermekkorban átlagos napi 400 hahota helyett a felnőtt átlag ma alig 15. Eszerint egyre kevesebbet nevetünk, holott egyre nagyobb veszélyben lévő egészségünk érdekében éppenséggel egyre többre lenne szükség. Hogyan lehetne akkor többet nevetni az eddig szokásosnál? Ehhez nyújt segítséget egy indiai orvos, Dr. Madan Kataria világra szóló leleménye, a Laughter Club, azaz HAHOTAKLUB hálózat, amely az 1995-ös kezdetek óta mára már világméretű mozgalommá nőtte ki magát, Indiától Európáig, Ausztráliától Amerikáig.
A HAHOTAKLUB nevetségesen egyszerű és egészségesen nevetséges. Kívülről nézve őrületnek látszik, ám őrült jó, amint mi magunk is részt veszünk benne. Lényege a belülről fakadó, külső feltétel nélküli nevetés.
Olyasmi ez mint a feltétel nélküli szeretet. Nem csak akkor fogok majd nevetni, ha elégedett vagyok, ha okom lesz rá, hanem épp attól leszek boldog, hogy mindenképp tudok nevetni.
A feltétlen, felhőtlen, fölszabadult nevetésnek nincs semmi köze a lealázó gúnyolódáshoz, a sanda kárörömhöz, se durva ugratáshoz, vagy vad vicchez, amelyek bántóan sértenek, mondjuk anyósokat, rendőröket, vagy épp szép szőke nőket. Tilos talán a tréfa, az adoma? Máson már nem is lehet nevetni? Szerencsére szó sincs róla! Pont fordítva! Gyakorlott hahotázóként könnyebben tudjuk elnevetni magunkat mindenen, ami humoros, ami szellemes. Hiszen a nemes bor érett zamatának élvezete sem egyenlő a részegeskedéssel! Elsőre egyesek mégis gyakran gyanúsnak, afféle lelki önkielégítésnek tartanak mindenféle nevetést jó ok, azaz vicc, tréfa, valamiféle komikum nélkül. “Orvosi kacagás?! Gyógy-vigyor?!”, fanyalognak. Ám, ahogyan érezhetjük jól magunkat drogfüggőség, azaz szesz és kábítószer befolyásoló hatása nélkül, ugyanúgy megtanulhatunk jóízűen nevetni önmagáért a nevetésért is. Ki lehet próbálni! Jó társaságban ráadásul nagyon könnyen, szinte magától megy! Mi volt előbb, a tyúk-e, vagy a tojás? Ezen a kérdésen ugyanúgy el lehet filozofálni, mint azon, hogy a humor termi-e a nevetést, vagy fordítva? A kérdés eldöntésén vadul vitatkozhatunk és veszekedhetünk, csak nem biztos, hogy érdemes. Gyakorlati szempontból végülis az a fontos, hogy legyen elegendő csirkesült is és laktató rántotta is, azaz jóízű, éltető nevetés, még ha az elején vezényszóra kezdjük is el. Csak elhatározás kérdése.
Kataria doktor a jóga ősi légzőgyakorlatait is fölhasználva fejlesztette ki nevettető módszerét, ötvözve azt olyan általános érvényű tapasztalatokkal, amelyek mindenhol igazak: “Ne kifogásokat keress, hanem beszéld rá magad, ha valamit meg akarsz tenni!” “Tettesd, míg tettetés nélkül is megy, magától!” “A szemkontaktus másokkal segít levetni a kezdeti gátlásokat!” “Csoportban csinálva a nevetés ragályos és vészesen fertőz!” (Ezt Karinthy: Röhög az egész osztály-a óta már mi is jól tudjuk…) “A mozgás mozgásba hozza, táncra perdíti az érzéseket is!”, hangoztatja a huncut kacaguru, Dr. Kataria, és zenével, tánccal jól meg is mozgatja hahota-tanítványait, akik egy kétnapos nevetés-vezető tanfolyam végeztével kiképzett, diplomás “laughter leader” címmel, azaz okleveles, nemzetközi nevetvitézként jogosultságot nyernek saját HAHOTAKLUB-sejt megalapítására és ott hahota-foglalkozások tartására.
Biztosan sokan emlékszünk vissza egy-egy szívből jövő, jóleső, hosszas hahotára, nagy-nagy kacagásra úgy, hogy már rég elfelejtettük annak kiváltó okát. A tartós nevetés, az avval járó intenzív légzés ugyanis ugyanúgy elvezethet egy mélyebb, megváltozott tudatállapothoz, mint amilyet másfajta relaxáció útján is el lehet érni. Dr. Kataria állítja, hogy a kitartó nevetés egyben egyfajta aktív meditáció is. Ilyenkor a szokásosnál jobban összehangolódik a jobb és a bal agyfélteke működése. Nevetés közben kibontakozik a mélyben rejtőzködő, üdén tiszta, gyermeki lelkület, a játékos kreativitás, háttérbe szorulnak a negatív érzelmek, a harag, az irigység, az elégedetlenség, a düh mérge, amivel amúgy is főleg csak magunkat tudnánk mérgezni, méghozzá szó szerint. A nevetés nem mond nemet, a nevetés mindig pozitív. A tudat vezérli a belső folyamatainkat, az agy és a test csupán szolgaian engedelmeskedik. Ezért érdemes tudatosan tettetni, amit igazán meg akarunk tenni, egészen addig, amíg magától nem megy, amíg valódivá nem válik! A tudatos átélés hatalmas erő! Megbetegíthet, akár súlyosan is, például tragikus színészeket, míg a legtöbb komikus többnyire sok évet és jó kedvben megél.A nevetés az egyik legjobb gyógyszer! (Egyben a legkellemesebb, a legszórakoztatóbb is…)
Mi hát a haszna, mik azok az előnyök, amelyekhez a rendszeres többletnevetés által hozzájuthatunk?
Jobb közérzet, jobb kedélyállapotot, jobb családi, munkahelyi kapcsolatok. Stresszoldás, testmozgás, külső-belső torna. Sok nevetés hatására erősödik az immunrendszer védekezőképessége. Nehezebben betegszünk meg és könnyebben gyógyulunk, akár végzetesnek tartott betegségekből is. A hahota az egész emberre hat, fizikailag is, de mentális és spirituális mivoltunkra is, testre, tudatra és szellemre egyaránt. A nevetést egyáltalán nem érdemes tehát többé tréfára venni!
forrás: www.hahotajoga.5mp.eu