Payday Loans

Keresés

A legújabb

Első nap az iskolában. PDF Nyomtatás E-mail

Október

Első nap az iskolában.

Hétfő, 17-ike.

Ma volt először iskola. A három hónapi szünidő álomként röpült el a falun! Anyám elvitt ma reggel a Baretti-negyedbe, hogy beirasson a harmadik elemibe; én a nyaralásra gondoltam és rosszkedvü voltam. Az utcákon hemzsegtek a fiuk; a két könyvkereskedő boltja tele volt szülőkkel, akik mind táskát, irkákat és füzeteket vásároltak, az iskola előtt pedig ugy tolongott a nép, hogy a szolga meg a rendőr alig tudta szabadon tartani a bejárást. A kapuhoz közel megfogta a vállamat valaki: második osztálybeli tanitóm volt, most is vidáman, mint mindig és megszólitott:

- Na, Enrico, hát örökre megváltunk egymástól?

Tudtam, hogy igy van és mégis fájt ez a beszéd.

Nagynehezen befurakodtunk a kapun. Hölgyek és urak, munkások és munkás asszonyok, tisztek, nagyanyák, szolgálók, mind kézen fogva vezették a fiukat és másik kezükben tartották az értesitőt, megtöltve az előszobát és a lépcsőket, olyan zugással, mintha szinházban lettünk volna.

Örömest láttam viszont a nagy termet, ahonnan hét osztálynak az ajtaja nyilik és ahol három éven át majdnem minden nap megfordultam. Itt is egymás hátán tolongott a nép; a tanitónők jöttek-mentek s az én mult évi tanitónőm az osztálya küszöbéről kiáltott felém:

- Ebben az évben egy emelettel följebb mégy, Enrico; még csak azt se látom majd, hogy mikor jösz iskolába! - és elszomorodva nézett rám.

Az igazgatót egész csomó sápitozó anya fogta körül: már nem volt hely a fiaik számára; és ugy tetszett, hogy a szakálla valamivel szürkébb, mint a mult évben volt.

Néhány fiu, ugy láttam, megnőtt és meghizott. A földszinten, ahol már meg volt az osztályozás, akadt néhány előkészitő elemibe járó kis fiu, aki nem akart bemenni az osztályába és megbicsakolta magát, mint a kis szamárcsikók, hogy ugy kellett bevonszolni őket. Néhányan kiszökdöstek a padokból; mások sirva fakadtak, mikor látták, hogy a szüleik eltávoznak és ezeknek vissza kellett jönniök, hogy elcsititsák vagy hazavezessék őket, - a tanitónők pedig a kezüket tördelték.

A kis öcsémet Delcati tanitónő osztályába sorozták, engem pedig Terboni tanitó urhoz osztottak be, az első emeleten. Tiz órakor már mind együtt voltunk az osztályban: összesen ötvennégyen; alig tizenöt-tizenhat a második osztálybeli pajtások közül, de ott volt Herossi, aki mindig elvitte az első prémiumot. Olyan szüknek, szomorunak láttam az iskolát, ha rágondoltam az időre meg a helyekre, ahol a nyarat töltöttem!

Visszagondoltam a második osztálybeli tanitómra is, aki olyan jó volt és mindig együtt mulatott velünk; olyan kicsiny volt, mintha csak a pajtásunk lett volna! És sajnáltam, hogy nem látom többé a borzas, vörös fejével. Az uj tanitónk magas, nincsen szakálla, a haja hosszu és ősz, a homlokát egyenes ránc szeli keresztbe; a hangja mély, vastag. Merően megnéz mindnyájunkat, egyiket a másik után, mintha olvasni akarna bennünk; és sohase nevet. Azt gondoltam magamban:

- Ime, az első nap. Még kilenc hónap. Mennyi munka, hány havi vizsga, mennyi fáradság!...

Igazán jólesett, hogy ott találtam anyámat a kapuban. Odaszaladtam hozzá és megcsókoltam a kezét. Ő pedig megvigasztalt:

- Bátorság, Enrico. Majd együtt tanulgatunk.

És elégedetten mentem haza. De már nincs meg a régi tanitóm, a jóságos, vidám mosolygásával és mintha már az iskola se volna olyan szép, mint azelőtt.

A SZIV

EGY ISKOLÁSFIU NAPLÓJA

 

IRTA
EDMONDO DE AMICIS

 

FORDITOTTA
ZIGÁNY ÁRPÁD

 


TARTALOM

ELSŐ KÖTET

A szerző előszava.
A szerző életrajza

Október
Első nap az iskolában.
Az uj tanitó.
Egy baleset.
A kalábriai fiu.
A pajtásaim.
Nemes cselekedet.
Mult évi tanitónőm.
A padlásszobában.
Az iskola.
A pádovai kis hazafi.
A kéményseprő inas.
Halottak napján.

November
Garrone barátom.
A szenes ember és az ur.
Az öcsém tanitónője.
Az édesanyám.
Coretti pajtásom.
Az igazgató ur.
A katonák.
A Nelli pártfogója.
Az első eminens.
A kis lombárd őrszem.
A szegények.

December
A gyalogboltos.
Megszégyenült hivalkodás.
Az első hó.
A kőmüvesinas.
A hógolyó.
A tanitónők.
A megsebesült öreg ur.
A firenzei kis irnok.
A vasakarat.
A hála.

Januárius
A segédtanitó.
Stardi könyvtára.
A kovács fia.
Kedves vendégek.
Viktor Emánuel temetése.
Frantit kicsapják.
A szárdiniai dobos.
A hazaszeretet.
Az irigység
Franti anyja.
Remény.

Februárius.
A jó helyre került medália.
Jó föltételek.
A vasut.
Kevélység.
A munka sebesültje.
A fegyenc.
A "tata" ápolója.
A kovácsmühelyben.
A kis pojáca.
Farsang utolsó napja.
A vak gyermek.
A tanitó ur beteg.
Az utcán.

Március.
Az esti iskolák.
A verekedés.
A fiuk szülei.


MÁSODIK KÖTET

Március.
A 78-as szám.
A kis halott.
Március 14-ikének előestéje.
A prémiumok kiosztása.
Civódás.
Silvia néném.
A római vér.
A kőmüvesinas haldoklik.
Gróf Cavour.

Április.
Tavasz.
Umberto király.
Az árvaház.
A torna-óra.
Az apám tanitója.
A gyógyulás utján.
A munkásbarátok.
Garrone édesanyja.
Giuseppe Mazzini.
Polgári erény.

Május.
Az angolkóros gyermekek.
Áldozatkészség.
A tüzvész.
Az Appeninektől az Andes-hegyláncig.
Nyár van.
Költészet.
A süketnéma leány.

Junius.
Garibaldi.
A hadsereg.
Itália.
32 fok meleg.
Az édesapám.
Kirándulás.
Dijkiosztás az esti iskolában.
Meghal a tanitó-kisasszonyom.
Hála!
Hajótörés.

Julius.
Édesanyám utolsó lapja.
A vizsgák.
Az utolsó vizsga.
A bucsuzás.


Az Oki-szigeti kis nyul.