Payday Loans

Keresés

A legújabb

Cziffra György (1921-1994) PDF Nyomtatás E-mail
2010. január 15. péntek, 14:50

cziffra400

Cziffra György (Budapest, 1921. november 5. – Senlis, Franciaország, 1994. január 17.), zongoraművész, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész.


Élete

Zongorajátéka Liszt Ferencéhez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt. Átirataiban kifejti a szerző vázlatos zenei gondolatait. Játékát kontrapunktikus tudás, variációs művészet és ötletesség jellemezte. Érett korára a 20. század legnagyobb pianistái, Rubinstein, Horowitz és Richter mellé emelkedett. Mégsem volt elégedett magával, folyton tökéletesítette tudását, rengeteget gyakorolt.

Cigányzenész családból származott. Apja, id. Cziffra György hegedűs volt, játszott számos kávézóban, színházban, Párizsban is az első világháború előtt a század elején. Fia, György is csodagyerekként indult.

Dohnányi Ernő segítségével került be a Zeneakadémiára 8 évesen. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, tizenhárom évesen már számtalan sikeres koncertkörutat tett Skandináviában és a Benelux-államokban, valamint Magyarországon, ám hiába volt ragyogó tehetség, az „előkelő” művészvilág nehezen fogadta be; lokálokban lépett föl, míg 1942-ben behívták katonának.

Szovjet fogságba került, többször megszökött. Három év múlva szerelték le és ismét a pesti éjszakák virtuóza lett, szakmai segítséget senkitől sem kapott. A II. világháború előtt, majd a Rákosi-korszakban is sokáig a pesti éjszakák zongoravirtuóza volt. Bárokban muzsikált (Savoy, Dunakorzó, Arizona stb.), a pesti művész- és sportolóvilág lokálról lokálra követte (például Vásáry Tamás, Puskás Ferenc). Mezei Mária színésznő nemes egyszerűséggel „zongoracsodának” nevezte. 1950-ben feleségével és kisfiával együtt egy oldalkocsis motorkerékpáron utazva megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunka-táborba zárták. 1953-ban szabadult, és bár kezei a durva munkától tönkrementek, újra a zongorázással próbálkozott, ismét a pesti éjszakában játszott.

Budapest, XI. kerület, Badacsonyi u. 1. sz. alatt lakott, mielőtt külföldre távozott. Zongorajátéka még a tűzfalon is rendszeresen áthallatszott a szomszédba.

1956. október 22-én Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. „A közönségből úgy tört ki a taps, mint az izzó láva” – írták később a kritikusok. Sokan máig állítják, hogy ennek a hangversenynek nem kis része volt az október 23-i hangulat alakításában.

A nyugati határ 1956-os, átmeneti megnyitását kihasználva elhagyta Magyaroszágot. Első koncertjeit Bécsben a Brahmssaalban, Párizsban, Londonban a Royal Albert Hallban és New Yorkban a Carnegie hallban adta. Üstökösként robbant be a világ zenei életébe, óriási sikerrel szerepelt a világ nagy koncerttermeiben, és fesztiváljain, hamarosan világhírűvé vált. Rövidesen meghívták Franciaországba, ami második hazája lett. 1966-ban elindította a Festival de la Chaise Dieu-t.

Magánéleti tragédiáját nehezen viselte: egyetlen fiát, ifjabb Cziffra Györgyöt fiatalon elvesztette. Ezután felesége, a hit és a zene tartotta benne a lelket. Tehetségét Istentől kapott adományként fogadta. A tragédia nagyon megviselte Cziffra Györgyöt, zenekarral többet nem lépett fel és lemezfelvételt sem készített. Franciaországban megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát, Magyarország pedig 1993-ban a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta neki. Repertoárján elsősorban Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms,és Rahmanyinov művei szerepeltek, amelyek nagy részét hanglemezre is játszotta,de barokk és reneszánsz francia szerzők műveit, mint például: Couperin, Rameau , Lully, és francia 20. századi szerzők (Ravel, Debussy, Franck) műveit is gyakran játszotta. Emellett előszeretettel játszotta saját Liszt-stílusú átiratait, parafrázisait. Fiával, ifj. Cziffra György karmesterrel (†1982) több közös koncertet adtak.

„Csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakában éreztem hogy valóban élek, és szabad vagyok, olyankor amikor sötét börtönéből kiröppenhetett a tűzmadár.”

Cziffra György: Ágyúk és virágok

Balázs János zongoraművész minden év novemberében Hommage à Cziffra néven emlékhangversenyt ad a tiszteletére a Zeneakadémián*

Önéletrajzi könyve
Cziffra György: Ágyúk és virágok, Zeneműkiadó, 1983, ISBN 9633305179

__________________________________________________________

Képtalálat a következőre: „cziffra györgy könyv”

Magyar zongoraművészek itthon és külföldön IV. – Cziffra György

Mottó: „Merre nincs csillagfény - arra fogok menni, / Ott fognak igazán engemet szeretni, / Igazán szeretni.” (József Attila)

1921. november 5-én született Budapesten, Angyalföldön. Csodagyerekként került a budapesti Zeneakadémiára, ahol Dohnányi Ernő mellett Weiner Leó, Ferenczy György foglalkozott vele.


„Ez nem gyöngyszem, ez maga a Koh-i-Noor gyémánt"- mondta Cziffra Györgyről Dohnányi. Sikert sikerre halmozott, ennek ellenére tanulmányait anyagi okok miatt nem fejezhette be. Ezekben az időkben bárzongoristaként dolgozott. 1943-ban utol éri a háború, ekkor is muzsikál, de a német siker helyett a szovjet hadifogságot választja. 1947-ben tanulmányait folytatta Ferenczynél, illetve ismét a pesti éjszakák virtuóza lett. 1950-ben disszidálni próbált a családjával, de elfogták és a recski munkatáborba hurcolták. 1953-ban szabadul, újra zongorázik. 1956-ban elhagyja az országot, Franciaországba emigrált. Itt ünnepelt zongoraművészként élhetett. 1968-ban megkapta a francia állampolgárságot, 1993-ban pedig a francia Becsületrend tiszti keresztjét is. 1969-ben az ifjú zongoristák számára megalapította a versailles-i Cziffra György Zongoraversenyt. Cziffra főleg a virtuóz jellegű romantikus zongorairodalomnak - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann műveinek - volt a mestere, de játszotta saját Liszt-átiratait, a barokk és a bécsi klasszicizmus nagyjait is.

Videó.

Önéletrajza magyarul Ágyúk és virágok címmel 1983-ban jelent meg. 1994. január 15-én végzett vele a súlyos betegség egy Párizs környéki klinikán. Angyalföldön 2013-ban parkot neveztek el a világszerte ismert előadóművész tiszteletére.

Érdekességek:

Cziffra Györgyöt jó humorú, elragadó egyéniségnek ismerték. A sok vele kapcsolatos, meghökkentő történetekből egy anekdota: Fischer Annie, a huszadik század másik hatalmas tehetségű zongoraművésze sokszor rivalizált Cziffrával. A visszavágó nem késett. Fischer Annie-nak egy alkalommal Párizsban volt meghirdetve a koncertje. Erről értesülve Cziffra felvásárolta az összes jegyet, s a koncert előtt szépen beült a kihalt nézőtérre, egy szál egyedül. Mivel a jegyek elfogytak, az előadást nem lehetett elhalasztani, tehát Fischer Annie kénytelen volt neki végigjátszani az egész programot.

Forrás: Fidelio - internetes zenei portál

Sigmondné Erős Andrea
a szegedi Király-König Péter Zenei AMI zongoratanára

 

*

 

Hogyan zongorázott Cziffra Gyuri?

Cziffra György fiát, ifj. Cziffra Györgyöt tanítja zongorázni

“Czifra Gyuri, a Zeneművészeti Főiskola legutóbbi hangversenyén tehetségével feltűnt gyermek-zongoraművész.” Nem tévedés, így olvasható a filmhíradó 1934-es felvételén a zongoraművész neve, aki 1921. november 5-én, ezen a napon született.

A közelgő IV. Cziffra Fesztivál programjairól tematikus blogunkban tájékozódhat!

Cziffra György zongoratehetsége korán megmutatkozott. Apja, aki cimbalmos volt, segítette őt, de gyakorlásai Jolán nővére zongoráján csupán a saját rögtönzései voltak. Nyolcéves volt, amikor Dohnányi Ernő segítségével felvették a Zeneakadémiára, tanárai Dohnányi mellett Weiner Leó, Ferenczi György, Keéri-Szántó Imre voltak. Élete azonban nem csupán a zeneakadémiai órákról szóltak. Hiába tartották csodagyereknek, hiába adott számtalan sikeres koncertet itthon és külföldön, azért, hogy családját eltartsa, 1933-tól különböző szórakozóhelyeken, lokálokban lépett föl.

Az alábbi 1934-es videón a 13 éves Cziffra György Schubertet játszik.

Sosem látott fotók a világhírű zongoraművészről
Archív képeken keresztül bepillanthattok a magyar zseni, Cziffra György mindennapjaiba.
Horváth Emese cikke, fotók: MOM Kulturális Központ - szmo.hu
2015. december 25.
hirdetés


Cziffra György világhírű zongoravirtuóz volt. Próbára tette a sors, ám ő mostoha és tündöklő korszakában egyaránt ugyanaz maradt: utánozhatatlan művész. Magánhagyatékából származó eddig soha nem publikált fotókat mutatunk nektek, amiken keresztül bepillanthattok a zongoraművész zseni mindennapjaiba.

cziffra001_1966

Cziffra György portré 1966-ból

cziffra074

A magyar származású zongoraművész 1921-ben született Budapesten cigányzenész családba. A különleges tehetségű Cziffra nyolcéves korától már a Zeneakadémián tanult, ahol többek közt Weiner Leo és Ferenczi György voltak a tanárai. Már ifjú zongoraművészként is sikert sikerre halmozott.

Fiatalon ismerkedett meg életét párjával, az egyiptomi származású Soleilkával. A szerelem villámcsapásként érte őket, pár nappal megismerkedésük után összeházasodtak – természetesen szülői beleegyezés nélkül. Amikor fiuk, ifj. Cziffra György megszületett 1943-ban, a fiatal férj és apa már katonai szolgálatot teljesített a hadseregben. A csapások ekkor kezdődtek. 1950-ben feleségével és fiával megpróbált disszidálni a Rákosi-rendszer elől, de még a határ átlépése előtt elfogták őket az ÁVH emberei, és börtönbe zárták disszidálási kísérlet miatt.

cziffra002_1960 dover partjanal

Feleségével, az egyiptomi származású Soleilkával és kutyájukkal a Dover partjainál

cziffra006_1960 parizs

Feleségével Párizsban

Szabadulását követően, nem sokkal az 56-os események után feleségével és gyermekével Bécsbe menekült, ahol nagy várakozás előzte meg debütáló hangversenyét. Amikor megkapta a francia állampolgárságot 1968-ban, feleségével Senlis-ben telepedtek le, amit az akkori kulturális miniszter javasolt nekik, miután Cziffra elmondta tervét, hogy fiatal művészek elindulását szeretné segíteni közös hangversenyekkel, lemezfelvételekkel.

cziffra019_los angeles

Los Angelesben

cziffra050_roma

Feleségével, Soleilkával Rómában

Cziffra a romantikus zongorairodalom mestere lett, virtuóz tehetséggel játszotta a Schubert-, Chopin-, Liszt-, Brahms-, Rahmanyinov-darabokat, improvizációs képessége pedig a legnagyobb zongoraművészek közé emelte. Életében számos kitüntetéssel díjazták. 1956-ban Liszt Ferenc-díjat kapott, 1993-ban pedig kiérdekelte a Francia Becsületrend tiszti fokozatát, és a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

"
"Csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakában éreztem, hogy valóban élek és szabad vagyok, olyankor, amikor sötét börtönéből kiröppenhetett a tűzmadár."

(Cziffra György)

cziffra053_1970

Cziffra György fia, ifj. Cziffra György karmester lett, zenekari próba együtt

cziffra073

egy korábbi kép: Cziffra György tanítja fiát, ifj. Cziffra Györgyöt zongorázni

Cziffra György Fesztivál

Cziffra György egyedülálló karrierje, tudása, egyénisége és fiatalokat felkaroló munkássága ma is példaértékű. Éppen ezért a MOM Kulturális Központban, Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész vezetésével 2016-ban életre kel az I. Cziffra György Fesztivál, amelynek legfőbb célja a zongoraművész munkásságának, művészi hagyatékának méltó ápolása és továbbadása.

cziffra077

A közel egy hónaposra tervezett összművészeti fesztivál leghangsúlyosabb eleme egy négynapos Cziffra Györgyöt megidéző koncertsorozat. Ezen kívül pedig a zongoraművész művészi hagyatékával kapcsolatos kiállításokon, mesterkurzusokon, gyerekprogramokon is részt vehettek.

 

A Cziffra György magánhagyatékából származó többi fotót személyesen is megnézhetitek a MOM Kulturális Központ földszinti előterében.

A Cziffra György Fesztivál programjairól és a kiállításról az esemény honlapján tájékozódhattok bővebben.

Fotók Forrása: Cziffra György magánhagyatéka - MOM Kulturális Közpon

LAST_UPDATED2