Payday Loans

Keresés

A legújabb

Illendők - közmondások II. rész PDF Nyomtatás E-mail
KÖZMONDÁSOK ÉS MÁS - NÉPI/MŰVI - BÖLCSESSÉGEK
2011. március 25. péntek, 11:43

birok

Dugonics András:
Magyar példa beszédek és jeles mondások

Illendők.



A’ ki továbbra vágy, nem igen szenvedik.

A’ jó mag porban is ki kél.

A’ jó ló télben is kapál magának.

A’ vér, és pénz leg drágább.

A’ leg jobb legény is csak a’ gazdájával jó a’ műhelyben.

Kinek Isten nem adott, attúl ember se várhat.

A’ királynak sincsen mindenkor egy aránt.

Verik a’ kölköt, hogy a’ medve érezze.

Néha a’ ház falnak is van szeme.

Leg későbbre érik, a’ mi leg drágább.

Szegedre dohányért, Debrecenbe pipáért.

Parlagon terem a’ gaz.

Mosdatlan láb nem csuda szagú.

Van oka, mért mozdúl cserfán a’ levél.

Nem veszik a’ lovat csupán csak szőréjért.

Kinek a’ meleg téj meg égette száját, a’ tarhót is fújja.

A’ jó nevelés soha se drága.

Lehet nagy Úr, ha Lázárnak hívják is.

Nem örűlnek a’ nyulak, midőn az agarak fiadzanak.

A’ hol leg több a’ tudomány, leg több a’ titok.

Nincsen a’ füst tűz nélkül.

Mely fábúl horog akar lenni, üdején nő lefelé.

Nem indúl meg a’ nád szál fúvás nélkűl.

Nem röpül a’ madár, még tolla nincs.

A’ kétszeri sütés a’ liszten is el múl.

Nem szóll a’ harang is, ha nyelve nincs.

A’ macskát bőréjért szokták meg ölni.

Nem esik a’ forgács vágás nélkűl.

Koncon vesznek öszsze a’ kutyák.

A’ téjnek sincs fenékig föle.

Minden művest művje dícséri.

A’ közép út leg bátorságosabb.

A’ jó lovat az istállóban is meg keresik.

A’ ki gyalog jár, annak lovai mindenkor készek.

Nem kell a’ jó bornak cégér.

A’ méz maga magát nyalattya.

A’ jó leány farsang után is el kél.

Embert csinál néha az ékes ruha is.

El szakadhat a’ kötél, ha vastag is.

Nem leviért főzik a’ kukoricát.

Ha a’ sast láttya, le lapúl a’ tyúk.

Kinek hol fáj, ottan sajnállya.

Méz mellett fullánkot is találni.

Van a’ szelid galambban is epe.

Mennél puhább a’ hús, annál keményebb csonttya.

A’ szél se fújhat mindég kedvére.

A’ folyó víz vezeti embert a’ tengerre.

Az éles kasza bátrabban vágja a’ füvet.

Az éles borotva frisen bánik a’ szakállal.

Mézet akarsz enni, méhhét kell meg ölni.

Nem mindenkor ég, mikor a’ harangot félre verik.

A’ jó hegedűs nem szenvedi az énekest.

A’ Varga késnek nincs tokja, nem is lesz.

A’ pásztor nyírni szokja, nem nyúzni a’ juhot.

Nagyobb a’ böcsület, mint a’ fordított kása.

Jó gyomor köll soknak meg emísztésére.

A’ régi kölcsönözés se ajándék.

Drága konyha a’ patika.

A’ jó bor hoszszú meséje az iszákosnak.

Nem egész világ baranya, laknak Somogyban is.

Tréfábúl is lehet igazat mondani.

El veszett böcsületet nem találni fel a’ bokornál.

A’ farkasok meg nem eszik egymást.

Azt jelenti az álom, hogy aludtál.

Sokba telik, a’ mit nagyra böcsülnek.

Néha libábúl is ki tör a’ lúd méreg.

Közelebb az üng, mint a’ mente.

Jó a’ jámborság, de azzal magával el nem élhetni.

Minden madár ösmeri a’ maga fészkét.

Élő élőnek, a’ hólt hóltnak baráttya.

Tűt a’ Szabónak, árt a’ Vargának.

A’ sas legyet nem fogdos.

Meg rágd a’ koncot, osztán vesd el a’ csontot.

Annyit a’ szájnak, a’ mennyire erszényed engedi.

A’ hamis szín ritkán igazúl.

Bor mellett hamar ki ugrik az igaz.

Vétek titkolás félig meg bocsátás.

A’ világ’ lépcsőin emez fel, amaz alá jár.

Szegénnek ajtaján nem őrzi a’ Manó.

Szalma férfi meg érdemel egy arany aszszont.

Szemes a’ bizonság.[36]

Ajándék a’ szemest is meg vakíttya.

Többet hisznek a’ szemnek, mint fülnek.

A’ borsnak Sz. Mártony a’ bírája.

A’ sűveg cúkor senkit se süvegel.

Süvegben is meg böcsüllik a’ cúkort.

Szagódónak bot az abrakja.

Ki anni, ki venni megyen a’ vásárba.

Jó, hogy mindennek szarva nincs.

Nem várhatni a’ vad fátúl szelid gyümölcsöt.

Nem kívánnyák tőlle, mint az Úr dolgát.

Dolognak a’ végén várhatni a’ butykót.

Szomjúságnak orvossága a’ kandzsó.

Leg tovább tart, a’ mi böcsületes.

Eső ellen köpönyeg.

Sár ellen palló.

Kinek káros, kinek hasznos a’ vásár.

A’ posztó szél szűken van a’ Varga úccán.

Tudgya minden szamár a’ maga terhét.

Mi se származtunk bogaraktúl.

Nem mind lencse a’ mi lapos.

Már a’ mász, ha nem csúsz.[37]

Nem hajájért, hanem hájjáért hizlallyák a’ disznót.

Franciának haj por, Magyarnak jó bor.

Énekel előbb a’ deák osztán kap alamizsnát.

Nem rug patkót a’ bakkancsos lova.

Nem kell a’ mészáros kutyának korpa.

Fársáng farkán csúsz a’ fa szán.

Nem szemeten szedik a’ gyöngyöt.

Nem minden kovácsbúl telik lakatos.

A’ hetes vászon nem válik tizenkettessé.

Vannak, kiknek csak a’ más világon vehetni hasznokat.

Nagyobb a’ böcsület, mint a’ velős konc.

Étel ital álom
Szükséges e’ három
Mindenféle állatnak.

Szőllőnek kapa a’ bikája.

A’ hasznos fáradság után esik a’ jó heverés.

Az alkonyodó nap fáradtak’ pártfogójok.

Ha a’ Cseh kőre leg szebb pecsétet meccenek; még se válik gyémánt belőlle.

Reménység, nyerség nincsenek mindég egy vágásban.

Ajándék marhának nincs odva fogának.

Ki útassal eszik, iszik, áldozik.[38]

A’ régi szolgának, a’ szó is vereség.

Ki álnokságot vét, bút arat.

A’ farkas után a’ holló is akar élni.

Csak ugyan meg vékonyodik az ember, ha gyakran faragják.

Az ígéret szép szó, ha meg adgyák akkor jó.

Ahhol a’ csóva, ott a’ tilalmas.

Kovács is azért tartya a’ fogót: hogy kezét meg ne égesse.

Koszos a’ pár lugot gyűlőli.

A’ főld anya, a’ viz mostoha.

Azé a’ világ, a’ ki élheti, azé a’ menny ország, a’ ki el nyerheti.

Ki mennél kevesebbet aluszik, annál többet él.

Se nem nyer, se nem veszt, a’ ki nem játszik.[39]

Elég egy templomban egy papoló.

El fogy a’ vagyon; ha nem keresnek reá.

El tart a’ főd, csak legyen a’ ki művellye.

El élheti, csak legyen mit enni.

Cúkor rágás, gyermek szokás.

Korán későn Orcájára kerűl embernek a’ nem jó, ha alattomban cselekedte is.

A’ cérnához tű is kell, ha valamit varnak.

Jó meg érett gyümölcs, melyet a’ darázsok meg dongnak.

Eleget tesz a’ kutya kötelességének, ha nem mar is; hanem ugat.

Ki Istenben bízik, meg nem csalattatik.

A’ kávét főzik csak a’ leviért.

Ha a’ kerék jár, forog a’ malom is.

A’ veszedelmes igazságnak leg jobb rejtékje a’ szoros hallgatás.

Eb a’ kölkkét éh korában se szokta meg enni.

El jár a’ Pap a’ körösztel csendesen.

A’ lencse se lencse mindenkor.

A’ reggeli vendég alkalmasint délig. De délen érkezett meg marad estvélig. Ha estefelé jön, nem távoz reggelig.


___________________________

Vége az Első Rész második felének.

__________________________________

[36] A’ ló lopáson rajta kaptak egy Cigánt. ’S midőn tagadná, azt mondották a’ Bírák: hogy hatan teszik le a’ hitelt, a’ kik látták. Ő azt kérte: ereszszék el őtet, hatvant is hoz, a’ kik nem látták.

[37] Ezt a’ köz mondást e’ helyett szokták mondani: De már az más.

[38] Midőn még országunkban vendég fogadók nem vóltak, az útas emberek, vagy a’ pusztán, vagy az erdőkben háltak, vagy valami házba bé mentek. Örömest fogadták őket; elejökbe tették a’ miek volt, és ezt áldozatnak lenni gondolták.

[39] Ez után a’ köz mondás után, azt szokták a’ tréfálkodók kérdeni: hogy lehetett az: hogy négyen játszottak egy alkalmatossággal pedig igen híres játszók, ’s egygyik se vesztett közűlök, hanem mind a’ négyen nyertek. Ezt ennek előtte lehetetlenségnek lenni állitották; de most meg igazodott négy hires Cigányokon, kik a’ korcsmán játszottak hegedűjökkel, kik semmit se vesztettek, hanem mind a’ négyen nyertek.

LAST_UPDATED2