Payday Loans

Keresés

A legújabb

A magyar hősök napja PDF Nyomtatás E-mail
Arany János: Koldus-ének


Küszöbről küszöbre járok, hol be, hol ki...

Ne üzenjetek, hogy nincsen itthon senki,

Ne uszítsátok az ebet, hogy letépjen,

Annyi kezem nincsen, hogy magamat védjen

Szegény honvéd jövök, kérni egy falatot.

- Adjatok, adjatok amit Isten adott.


Sokat táboroztam, meg is nyűttem, látszik;

Versectől Szolnokig, Izsaszegtől Vácig.

Ott maradt a jobbkéz, mankót hordoz a bal,

Mankóstul sem ér föl régi ép lábammal:

Oh, e rongyokat már hogy is nem hagytam ott!

- Adjatok, adjatok amit Isten adott.


Ne pirongassatok, hogy koldulni szégyen,

Koldusbotom miatt más piruljon, én nem!

Ha tisztét mindenki tette volna, mint én,

Falatomhoz e sós könnyet nem vegyítném:

Sántán is, bénán is, töltenék víg napot.

- Adjatok, adjatok amit Isten adott.


Mennyi drága erő, és mennyi nemes vér!

Hozzáfoghatót a történet nem ösmér.

Mi haszna! az erőt ásta benső féreg:

Büszke, szenvedélyes, versengő vezérek;

Tiszta vérünk szennyes oltáron ontatott.

- Adjatok, adjatok amit Isten adott.


Egy szelet kenyérkét, alamizsna fillért...!

Valami pénz csak kell, s nem tagadom, hogy mért:

Majd, ha eltikkadtam,... a déli nap éget,

Kocsmaházba térek egy ital bor végett;

Jó hely az, legalább nyujt egy kemény padot.

- Adjatok, adjatok amit Isten adott.


Megitél a világ, hogy részeges vagyok,

Pedig, ha én iszom, hej! van arra nagy ok:

Magam sorsa is bánt... de az mind csak semmi,

Megszokná az ember végre föl se venni:

Más seb az, amelyre nem lelek balzsamot!...

- Adjatok, adjatok amit Isten adott.


Oh! mikor ez a seb idebent megsajdul,

Lelkem minden húrja átrezeg a jajtul;

"Húzd rá cigány, mondom, egy keservest, ingyen",

És a cigány húzza, áldja meg az Isten;

Könnye pergi át a barna ábrázatot...

- Adjatok, adjatok amit Isten adott.


Nyomorú egy élet... magamért nem bánnám,

Ha a holnapot már hozzá nem számlálnám;

Ám e szakadt könyvet ti csak foltozzátok:

Majd olvas belőle egykor unokátok

Dicsőségetekről egy-két igaz lapot.

- Adjatok, adjatok amit Isten adott.


Azt mondák, mikor a harcban ömlött vérem,

Tíz holdnyi örökség lesz valaha bérem.

Tíz arasz is jó lesz, gondolám magamban,

Korántsem gyanítva, milyen igazam van:

Oh, ha megtaláltok egykor az útfélen,

Adjatok egy szűk sirt hazám szent földjében.


/1850

„Egy nemzet halottai iránti tisztelete jelzi az adott nemzet kultúrájának színvonalát és igényességét. Aki nem temeti el saját halottait, nehezen várhatja el az utókor megbecsülését!"
(Szakály Sándor történész )
Szeretettel köszöntök minden kedves megjelent vendéget, elsősorban tisztelettel köszöntöm Müller István elnök urat és az Erzsébetvárosi Hadigondozottak Egyesületének minden tagját. Tudom, hogy évek óta, idős koruk ellenére vállalva a messziről történő utazást is, eljönnek ide a Rózsák terére emlékezni, közösségben együtt lenni.

A magyar nemzetért, hazánkért áldozatul esett honfitársainkra emlékezünk mai ünnepünkön. Hősökre, a magyar nyelv szigorú magasztossággal csupán három betűvel jelzi ezt az állapotot, mely régi nyelvünkben ifjút, fiatalt jelentett. Elavult szó volt már, mikor a nyelvújítás a mai jelentésével fölelevenítette.

„A hős szó leggyakoribb jelentése olyan férfi vagy nő, olyan valaki,  aki egy átlagos személynél lényegesen kiválóbb jellem, vagy rendkívüli  tulajdonságai, adottságai  képessé teszik arra, hogy  különleges tetteket véghez tudjon vinni (hősies cselekedetek), amelyektől híressé válik. Ezek a képességek nem csak testi, fizikai! jellegűek, hanem lelki, szellemi erők is. A hős általában megfelel az adott kultúrában jónak és nemesnek tekintett dolgok megszemélyesítőjének." (Wikipédia)
Mai, virtuális információkkal manipulált világunkban könnyen nevezünk hősnek egy a média által felkapott sztárt, egy akciófilm úgynevezett főhősét.
A mai ünnep csupa nagybetűvel szóljon azokért az igazi HŐSÖKÉRT. akik akár önként, akár kötelességeiket híven teljesítve, a mai fiatalok számára talán elképzelhetetlen erőfeszítéseket és áldozatokat is vállalva adták a legdrágábbat, az életüket azért a hazáért, melyben mi itt és most élhetünk.

Tették ezt az anyaországban, vagy hivatalos országhatárainkon túl, de lélekben  itthon pihenve.
Százezrek nyugodnak akár jeltelen sírokban Európa szerte, a Don, Dnyeper vidékén, Erdélyben, vagy a Felvidéken. Róluk hosszú évtizedekig hallani sem akart a haza, kitagadta őket.

Mi magyarok igazán  nem mondhatjuk, hogy ha bármi szép és jó történt velünk, az könnyen adatott. Kemény küzdelmeket vívtunk a történelem során nemzetünk védelmében, de törekvéseinkre mindig felfigyelt Európa, akkor is, ha adott esetben nem értett egyet velünk és nem állt mellénk.
Pedig történelmünk sok százezer hőse Európáért is küzdött, mikor a magyar hazát védte!
Irántuk, de a ma élő ükunokák, unokák, számtalan gyászoló magyar család iránt is érzett őszinte  tisztelettel fejet hajtva állunk most itt, az erzsébetvárosi Rózsák téri emlékműnél is hűségesen  évről évre.
Csatlakozva az összmagyarság  számtalan településén ezekben a napokban megtartott kegyeleti ünnepségekhez.

A haza hőseiről történő megemlékezésnek, a törvényalkotáson belül három kiemelkedő kísérlete volt a XX. ill. XXI. században.
Gróf  Tisza István miniszterelnök volt a kezdeményezője hazánkban, a háború áldozatairól való állami, és társadalmi gondoskodásnak.
Saját vezetése alatt, 1915 tavaszán mozgalmat hozott létre, a hadi sérültek orvosi utókezelésére, és munkaképességük visszaállítására.
A Csonkított, és Béna Katonákat Gondozó Bizottság működési köre azonban hamar szűknek bizonyult, hiszen a háború befejezése után a rokkantak tömegei keresték életlehetőségeiket.
1915 szeptemberében, kormányrendelet utalta Tisza István miniszterelnök hatáskörébe, a hadirokkantak ellátását, és a kormány a háború, más kárvallottjairól is próbált gondoskodni.

A Magyar Királyi Rokkant-ügyi Hivatal ügyvezető elnöke, gróf Klebelsberg Kuno oktatásügyi államtitkár volt.
A trianoni ország csonkítást, és reményveszteséget követően, 1922-23-ban mégis újabb haladást mutatott, a háború áldozatairól való gondoskodás.
Legfőbb intézkedései voltak, hogy a hadigondozottak, nyugdíjilletmény helyett, járulékot kaptak, amelynek mértéke függött sérültségük fokától.
1922 őszén megnyitották a Magyar Királyi Hadirokkant Otthont, ahol 300 férőhelyen tudtak gondoskodni a rászorultak teljes ellátásáról.
1945 után a népjóléti munka homlokterében a hadigondozottakról, rokkantakról, a hazatérő hadifoglyokról való gondoskodás állt. A hadigondozottak száma félmillió, közülük 334.000 a hadisegélyes, 36.000 a rokkantak, 61.000 a hadiözvegyek, 24.000 a hadiárvák, és több, mint 10.000 a háború polgári gondozottainak száma.
Ennek ellenére 1948 után, a kommunista hatalomátvétellel, a hadirokkantak megítélése jelentősen megváltozott. A rendszer, ellenséget, sőt bűnöst látott bennük, és a háborús ellenség keresésnek áldozatul esett, még a maradék jó szándék is.
hadirokkantak

Legutóbb 2001-ben foglalta törvénybe a Magyar Országgyűlés a háborúk áldozatairól való megemlékezés szándékát, sőt az immár 11 éve született törvény kiegészül a hős fogalmának megjelenítésével, és így rendelkezik:

„Mindazokat a nemzet hőseinek kell tekintenünk, akik akár fegyverrel, akár anélkül, odaadóan szolgálták a hazát a végveszély óráiban, és akár az önkény megtorló intézkedéseit is vállalták. …

Elődeink küzdelmeinek, áldozatkészségének megbecsülése, a jelenben példaképként való felmutatása a felnövekvő fiatal nemzedéket vezeti jó irányba, és ez a a magyar jövő záloga.

Hősi halottaink emlékét a jelenben, 2014-ben  semmi sem őrzi méltóbban és gyümölcsözőbben, mint az, ha egyre több felelősen gondolkodó fiatal mond igent az életre, az értékteremtő, becsületes munkára, a komolyan vett tanulásra, a szeretettel vállalt családra és gyermekáldásra. Az életben maradás is teremt hősöket, és Magyarországnak most elsősorban ilyen, születésnapokat ünneplő   hősökre van szüksége.  :)

Így megvalósulnak Sajó Sándor költő szavai, mely vigasztaljon minden szomorkodót:

„És megfúvom majd hitem harsonáit, 
Hogy tesz még Isten gyönyörű csodát itt : 
Bölcsővé lesz még minden ravatal, - 
Havas Kárpáttól kéklő Adriáig 
Egy ország lesz itt, egyetlen s magyar !"
Budapest 2014. május 31.
Rónaszékiné Keresztes Monika
Erzsébetváros alpolgármestere