Hallelujah originally by Leonard Cohen "Now I've heard there was a secret chord That David played, and it pleased the Lord But you don't really care for music, do you? It goes like this The fourth, the fifth The minor fall, the major lift The baffled king composing Hallelujah Hallelujah, Hallelujah Hallelujah, Hallelujah Your faith was strong but you needed proof You saw her bathing on the roof Her beauty and the moonlight overthrew you She tied you To a kitchen chair She broke your throne, and she cut your hair And from your lips she drew the Hallelujah Hallelujah, Hallelujah Hallelujah, Hallelujah You say I took the name in vain I don't even know the name But if I did, well really, what's it to you? There's a blaze of light In every word It doesn't matter which you heard The holy or the broken Hallelujah Hallelujah, Hallelujah Hallelujah, Hallelujah I did my best, it wasn't much I couldn't feel, so I tried to touch I've told the truth, I didn't come to fool you And even though It all went wrong I'll stand before the Lord of Song With nothing on my tongue but Hallelujah Hallelujah, Hallelujah Hallelujah, Hallelujah
https://www.youtube.com/watch?v=a3Fkuq5Lf0Q
*
AZ ESKÜVŐN ÉNEKLŐ ÍR PAP
https://www.youtube.com/watch?v=XYKwqj5QViQ
Akiknek tetszik a nászmisén
Leonard Cohen: Halleluyah című dalát
(egyébként nagyon szépen) éneklő ír pap dala,
azok kedvéért bemásolom ide azt a történetet, amiről a dal szól.
Döntsétek el ti, magatok,
hogy vajon szívesen hallanátok-e ilyet hasonló körülmények között:
Dávid és Betsabé
1 Egy esztendő múlva, abban az időben, amikor a királyok háborúba szoktak vonulni, elküldte Dávid Jóábot szolgáival meg egész Izráellel együtt. Pusztították az ammóniakat, és körülzárták Rabbát. Dávid azonban Jeruzsálemben maradt.
2 Egyszer estefelé, amikor Dávid fölkelt a fekhelyéről, és a királyi palota tetején sétált, meglátott a tetőről egy asszonyt, aki éppen fürdött. Az asszony igen szép termetű volt.
3 Dávid elküldött, és kérdezősködött az asszony felől. Ezt mondták neki: Betsabé ez, Eliám leánya, a hettita Úriás felesége.
4 Akkor követeket küldött Dávid, és magához vitette őt. Az asszony bement hozzá, ő pedig vele hált, aki éppen azelőtt tisztult meg tisztátalanságából. Azután hazament az asszony.
5 De az asszony teherbe esett. Ezért ezt az üzenetet küldte Dávidnak: Teherbe estem!
6 Akkor Dávid ezt üzente Jóábnak: Küldd hozzám a hettita Úriást! Jóáb el is küldte Úriást Dávidhoz.
7 Amikor Úriás megérkezett hozzá, megkérdezte Dávid, hogy jól van-e Jóáb, jól van-e a hadinép, és jól folyik-e a háború.
8 Azután ezt mondta Dávid Úriásnak: Menj haza, és mosd meg a lábadat! Úriás kiment a királyi palotából, és utána vitték a király ajándékát.
9 De Úriás a királyi palota bejárata előtt feküdt le urának a többi szolgájával együtt, és nem ment haza.
10 Amikor jelentették Dávidnak, hogy Úriás nem ment haza, ezt mondta Dávid Úriásnak: Hiszen útról jöttél! Miért nem mentél haza?
11 Úriás így felelt Dávidnak: A láda, meg Izráel és Júda sátrakban laknak; az én uram, Jóáb és uramnak a szolgái pedig a nyílt mezőn táboroznak. Hogyan mehetnék akkor én haza, hogy egyem, igyam, és feleségemmel háljak? Az életedre, a lelkedre mondom, hogy nem teszem ezt!
12 Akkor ezt mondta Dávid Úriásnak: Maradj itt még ma, és holnap elbocsátlak! Ott maradt tehát Úriás Jeruzsálemben aznap és másnap is.
13 Azután hívatta őt Dávid, hogy vele egyék és igyék, és leitatta őt. De este urának a szolgáival ment ki lefeküdni a fekvőhelyére, és nem ment haza.
Úriás halála
14 Reggel azután levelet írt Dávid Jóábnak, melyet Úriással küldött el.
15 Ezt írta a levélben: Állítsátok Úriást az arcvonalba, ahol legerősebb a harc, azután húzódjatok vissza, hogy levágják, és meghaljon!
16 Így történt a város ostrománál, hogy Jóáb Úriást arra a helyre állította, amelyről tudta, hogy ott kemény harcosok vannak.
17 Amikor kitörtek a városbeli férfiak, és megütköztek Jóábbal, néhányan elestek a hadinép közül, Dávid szolgái közül. Meghalt a hettita Úriás is.
18 Jelentést küldött azért Jóáb Dávidnak az ütközet egész lefolyásáról.
19 Ezt parancsolta a küldöncnek: Ha elbeszéled az ütközet egész lefolyását a királynak, 20 és ha a király haragra lobban, és ezt mondja neked: Miért mentetek harc közben olyan közel a városhoz, hát nem tudtátok, hogy a várfalról lelőhetnek benneteket?
21 Ki ütötte agyon Abimeleket, Jerubbeset fiát? Egy asszony dobott rá a várfalról egy malomkövet, és ezért halt meg Tébecben. Miért mentetek olyan közel a várfalhoz? Akkor így válaszolj: Szolgád, a hettita Úriás is meghalt.
22 A küldönc tehát elment, és amikor megérkezett, jelentette Dávidnak mindazt, amit rábízott Jóáb.
23 A küldönc ezt mondta Dávidnak: Először erősebbek voltak nálunk azok az emberek, ránk törtek a mezőn, de mi visszaszorítottuk őket a kapu bejáratáig.
24 A várfalról azonban lövöldözni kezdtek szolgáidra az íjászok, és meghaltak néhányan a király szolgái közül. Szolgád, a hettita Úriás is meghalt.
25 Akkor ezt parancsolta Dávid a küldöncnek: Mondd meg Jóábnak: Ne tartsd ezt olyan nagy bajnak, mert a fegyver hol ezt, hol azt pusztítja el. Harcolj még erősebben a város ellen, és rombold le! Így biztasd őt!
26 Amikor meghallotta Úriás felesége, hogy meghalt a férje, Úriás, elsiratta az urát.
27 A gyász letelte után érte küldött Dávid, palotájába vitette; az pedig a felesége lett, és fiút szült neki. De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett.
() Varga B. Tamás ()
Magyar szöveggel:
Gallai Péter-Halleluja+Dalszöveg
https://www.youtube.com/watch?v=ERlKVt7v4IE
Most hallom, hogy szól egy titkos akkord, mit Dávid játszott, s az Úrnak szólt, de nem hiszem, hogy ez a zene érdekel téged. A négy után jön az ötödik, a moll szűkített, a dúr kinyit, a király zavartan írja: halleluja... Halleluja, halleluja! Halleluja, hallelu-ja! A hited erős, de a biztosat vártad, mikor a tetőn őt ázni láttad, a lány szépsége megbabonázott. Lekötözött egy konyhaszékre, aztán hajadat nyírta még le, s a szádból kihúzta, hogy halleluja... Halleluja, halleluja! Halleluja, hallelu-ja! Hiába vettem a számra nevét, sose tudhattam, hogy mi az a név, s ha tudtam is, mondd, mit jelent neked? A fény ragyogása van minden szóban, már az se fontos, hogy melyiket mondtam, szent volt, vagy hamis a halleluja? Halleluja, halleluja! Halleluja, hallelu-ja! Én megtettem mindent: ennyit tehettem; nem éreztem: tehát megérintettem, az igazat mondtam és nem hazudtam, értsd meg. Kicsit rosszabb volt persze, mint lehetett várni, az Ének Istene elé fogok állni, ajkamon semmi mással: halleluja! Halleluja, halleluja! Halleluja, hallelu... Halleluja, halleluja! Halleluja, hallelu-ja!
*
Kulka János
https://www.youtube.com/watch?v=lXH9BwLVvp0
*
Hallottam egy titkos dallamot, Az Úr örömére Dávid játszott de téged nem igazán érdekel a zene, igaz? Csak megyünk fel, negyedik, majd ötödik Lezuhanunk majd felemelkedünk Az elveszett király halleluját énekel Hallelujah! Erős volt a hited, de bizonyíték kellett A tetőn láttad őt fürdés közben Gyönyörű volt a holdfényben És ott ragadtál a konyhaszéken Ledöntötte a trónodat, levágta a hajad De az ajkaidból zengnie kellett: hallelujah! hallelujah! Baby, voltam már itt ezelőtt Jártam ebben a szobában, jártam a padlón Egyedül éltem mielőtt megismertelek volna Láttam a zászlód a diadalíven de a szerelem nem egy győztes hadszíntér hallelujah zeng megtörve, ridegen hallelujah! Volt idő mikor megmutattad, hogy mi történik bennünk legbelül de ma már nem mutatsz semmit de emlékezz mikor megjöttem hozzád a szent gerle is fenn repült és hallaluját zengett minden lélegzetünk hallelujah! Talán van egy Isten felettünk de a szerelemtől csak azt tanultam, hogyan bántsam meg, ki többet ad nálam ez nem sírás amit hallasz ma éjjel ez valaki, aki játszik a fénnyel hallelujah zeng megtörve, ridegen hallelujah!
*
Marosi Lajos Alleluja A Dávid titka hárfa volt, Mondják, az Úr örült, ha szólt. Nagy ügy neked a dal, s a húrok húrja? Csak jön, mint itt, a kvart, a kvint, A lágy esés, s a dúr megint, Királyi vétkes zengi, alleluja! Alleluja, alleluja, Alleluja, alleluja! Erős hited is jelre várt, A nő medencevízbe szállt, Legyűrt, a holdas éj mögé lapulva, A konyhaszékre rákötött, Lenyírt, a trónról ellökött, S az ajkaidról szívta: alleluja. Alleluja, alleluja, Alleluja, alleluja! Korábban jártam itt talán, Köszönt a kő szobád falán. Magány után veled születtem újra. A címer, láttam, büszke rád ¬ Nem édes-győztes út a vágy, De hűvös és rekedtes alleluja. Alleluja, alleluja, Alleluja, alleluja! Először hagytad: tudjam én, Hogy is megy itt, a földtekén, De nem mutatod azt nekem meg újra? Hogy énem benned testesült, A szent galamb fölénk repült, S volt minden sóhajunk egy alleluja. Alleluja, alleluja, Alleluja, alleluja! Lehet, van Úr az égbe fent... Szerelmi sorsom mondja lent: „Te lőj előbb, ha gyors a másik ujja!” Az nem sikoly, mit hord az éj, Nem úgy kiált, kit ért a fény – Az hűvös és rekedtes alleluja. Alleluja, alleluja, Alleluja, alleluja! Alleluja, alleluja, Alleluja, alleluja! Alleluja, alleluja, Alleluja, alleluja!
*
Leonard Cohen: Halleluja Hallottam egy titkos akkordról Melyet Dávid játszott, s az Úr örült De téged nem igazán érdekel a zene, igaz? A negyedek, s az ötödök A moll és a dúr váltakoztak Az összezavarodott király megírta a Halleluját Halleluja… Erős volt a hited, de bizonyítékra volt szükséged Láttad őt fürdeni a tetőn Szépsége, s a holdfény magával ragadott Hozzákötözött a konyhai székhez Feldöntötte a trónodat és levágta a hajad S azt olvasta le az ajkaidról, „Halleluja” Halleluja… Lehet, hogy van odafent egy isten De a szerelemből csak annyit tanultam Hogyan bántsunk meg valakit, mielőtt ő bántana meg minket Nem sírás az, mit éjjel hallasz Nem a férfi hangja, ki látta a fényt Ez csak egy hideg, megtört halleluja Halleluja… Jártam már itt korábban Ismerem ezt a szobát, jártam ezen a padlón Magányosan éltem, amíg meg nem ismertelek Láttam a zászlót a márványoszlopra tűzve De a szerelem nem egy győzelmi menet Hanem egy hideg, megtört halleluja Halleluja… Volt idő, mikor tudattad velem Mire vágyik tested Ám mostanában sosem mutatod ki, nem igaz? De emlékezz csak rá, mikor szeretkeztünk S a Szentlélek velünk együtt mozgott És minden lélegzetünkkel azt suttogtuk, „Halleluja” Halleluja… Mindent megtettem, amit tudtam, de nem volt elég Képtelen voltam érezni, így próbáltam megérinteni Elmondtam az igazságot, nem azért jöttem, hogy bolondot csináljak belőled S bár mindent elrontottam Itt állok a Dal Istene előtt S nem mondhatok mást, csak azt, „Halleluja” Halleluja…
|