Payday Loans

Keresés

A legújabb

Jelentgető élfocisták PDF Nyomtatás E-mail
Jövőrontó közelmúlt

III/III-AS ÜGYNÖK VOLT A 78-AS FOCI-VB MAGYAR SZTÁRJA

2014.02.05. 06:25S. T. R., Sz. S.
Az 1978-as vb-re kijutott válogatott egyik csillaga volt Kereki Zoltán. Csapattársai mind ez ideig nem sejtették, hogy besúgó volt, róluk is jelentett. Az aktákban Kőszegi fedőnéven emlegetik a korábbi játékost.

Lapunk döbbenetes információhoz jutott: egy labdarúgó folyamatosan jelentett a magyar válogatottról az 1978-as világbajnokságon. A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság III/III. osztályának titkos megbízottja rendszeresen beszámolt a csapaton belül uralkodó hangulatról és az Argentínában tapasztaltakról.

Az aktákból kiderül: az állambiztonság is igyekezett felkutatni a gyenge szereplés – a Fazekas László, Nyilasi Tibor, Törőcsik András nevével fémjelzett magyar csapat három vereséggel búcsúzott – okait.

Kereki Zoltán megrendülten ismerte be, ő az ügynökakták szereplője, ám azt mondja, egyetlen csapattársának sem ártott

A „Labdarúgó világbajnokságok és állambiztonság a Kádár-korszakban” című publikációt Takács Tibor történész jegyzi, aki több beszámolót is közölt a Kőszegi fedőnevű titkos megbízottól.

– Az illető kartonjaiból kiderül, hogy 1976-tól 1982-ig volt hálózati személy, három évig jelentett – mondta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozó tudományos kutató. – A beszervezési dossziéja nincs meg, ám azt tudjuk, hogy a Vas megyei szervek után a Zala megyeiekkel volt kapcsolatban.
Amint azt Takács hozzátette, az állambiztonság számára mindig is fontos terület volt a sport, a külföldre járó futballcsapatok (FTC, Csepel, MTK, válogatott) mellett az ötvenes évektől kezdve csak úgy hemzsegtek az ügynökök.

Egyikük a magyar nemzeti csapat tagjaként ott volt az argentínai világbajnokságon...

A hetvenes években jó ideig a Haladás focistája (balra) volt az egyetlen vidéki játékos a magyar válogatottban

– Mellbevágó, amit állít, hirtelenjében nem is tudok mit mondani – felelte megkeresésünkre Kereki Zoltán, a Haladás és a Zalaegerszeg egykori védője, a magyar fociszövetség korábbi utánpótlás-igazgatója. – Segítő szándékú ember vagyok, soha nem ártottam senkinek. Annak idején egy szombathelyi klubban állt elém egy rendőr, mutatott egy képet, és azt kérdezte, ismerem-e az illetőt, és találkoztunk-e Argentínában.

Később is kérdeztek erről-arról, ám csak olyanokat mondtam, amit akkoriban mindenki tudott. Soha nem írtam jelentést, és egyetlen csapattársamnak sem ártottam – tiszta a lelkiismeretem. Senkinek sem kívánom azokat az állapotokat, azt a fenyegetettséget, ahogy faggattak…

A kőszegi születésű Kereki úgy véli, azért kerülhetett az állambiztonság célkeresztjébe, mert hosszú ideig ő volt az egyetlen vidéki játékos a válogatottban, melyben 1976 és ’80 közt 37 alkalommal lépett pályára.

Hitetlenkednek a csapattársak

Az 1978-as argentínai világbajnokságon szereplô magyar válogatott tagjai meglepődve fogadták a hírt. Zombori Sándor a társai nevében visszautasította az állítást, mint mondta, nem feltételezi, hogy bármelyikük jelentéseket küldözgetett. Bálint László szerint a csapatvezetők között voltak „beépített” emberek, akkor mi szükség lehetett Kerekire, majd azt ajánlotta, a jövőben minden olyan esetben, amikor valakire a besúgás gyanúja vetül, az ezt állító kötelező jelleggel nevesítsen. Nagy László hitetlenségének adott hangot.

– 1978-ban miféle államellenes ténykedésről jelenhetett Kereki Zoli? Hiszen akkoriban már szabad volt a légkör – vetette fel Nagy. Pintér Sándor szerint az akkori nemzeti csapat tagjai nem politizáltak, és senkin sem fedezte fel, hogy adatokat gyűjt a társairól. ­Fazekas László megdöbbent, hiszen nyílt szívű embernek ismerte Kerekit.

– Az akkori szövetségi kapitány, Baróti Lajos ragaszkodott Zolihoz, az ország legjobb beállósának tartotta úgy is, hogy a kiesőjelölt Haladásban focizott – így Fazekas.

 

*

 

Ügynök volt Novák Dezső, a Fradi-legenda

2004. 10. 21. 6:49

Novák Dezső, a Ferencváros korábbi válogatott labdarúgója bevallotta: ő volt a Nemere fedőnevű ügynök. A zöld-fehér csapatot 1995-ben edzőként Bajnokok Ligája-szereplésig vezető Novák elismerte, hogy az előző rendszerben időről időre jelentéseket készített az FTC játékosairól.

A Nemere fedőnevű besúgóról júliusban a Ferencváros volt sztárja, Varga Zoltán beszélt először a Nemzeti Sportban, aki elmondta, pontosan tudja, kik kémkedtek utána és csapattársai után. A magát most felfedő, megtört tréner a sportlap csütörtöki számában mesélt a részletekről. Novák elmondta, a hatvanas évek elején a Fradival Bécsben szerepelt, s a "szokásos" csempészés keretében sok órát hozott magával, amelyet egy csapattársa segített értékesíteni.

hirdetés

Az ügy azonban a nyomozók tudomására jutott, akik elfogták, öt órán keresztül faggatták, majd jelezték, be akarják szervezni, s ha nem áll kötélnek, börtönbe vetik, s véget ér labdarúgó-pályafutása.

Novák elmondta, neki tiszta a lelkiismerete, ő soha senkinek nem ártott, soha senkiről nem írt vagy mondott olyasmit, amiből kára származott. A labdarúgót csak a játék érdekelte, csak az foglalkoztatta, hogy hagyják futballozni, mert neki az volt az élete. Nováknak 1983-ban jelezték felettesei, tovább nem tartanak igényt munkájára.

Novák Dezső 1939. február 3-án, a Vas megyei Jákon született, s a Szombathelyi Postás után előbb a Haladás VSE, majd 1961-ben a Ferencváros szerződtette (előbbiben 82, utóbbiban 251 bajnoki mérkőzésen szerepelt). Pályafutása során kimagasló sikereket ért el, ugyan a válogatottban mindössze kilenc alkalommal kapott szerepet, talán kárpótolta, hogy az olimpiák történetének legeredményesebb labdarúgója lett.

A brit Vivian John Woodward és Arthur Berry 1908-ban és 1912-ben nyert aranyérmet, aztán nyolc uruguayi labdarúgó tudott duplázni 1924 után 1928-ban is. Novák azonban az 1960-as, római olimpián elért bronzérem után 1964-ben, Rómában, majd 1968-ban, Mexikóvárosban is olimpiai bajnok lett.

Tagja volt az 1964-es Európa-bajnokságon bronzérmet szerző magyar válogatottnak, s tevékeny részt vállalt az egyetlen magyar kupasikerben is. 1965. június 23-án, a Vásárvárosok Kupájának (az UEFA-kupa jogelődje) fináléját Torinóban rendezték, ám a Géczi - Novák, Mátrai, Horváth - Juhász, Orosz - Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. összeállítású Ferencváros Fenyvesi 74. percben szerzett találatával 1-0-ra győzött.

Novák négyszeres magyar bajnok (1963, 1964, 1967, 1968), nyert MNK-t (1972), de pályafutása egyik csúcspontjaként tart(hat)ja számon azt is, amikor 1968. november 7-én, Rio de Janeiróban pályára léphetett a Világválogatottban (amely 2-1-es vereséget szenvedett Brazília ellen). Az akkor együttesben olyan klasszisokkal játszott, mint két klubtársa, Szűcs Lajos és Albert Flórián, illetve a kor klasszisai: Jasin, Seszternyov, Schultz, Marzolini, Beckenbauer, Overath, Amancio, Dzajic.

hirdetés

Edzőként dolgozott Dunaújvárosban, Baján, a Volánnál, az olimpiai és az A válogatottnál, a Haladásnál, míg külföldön Deutschkreutzban, valamint a szaúdi el-Ittihadnál próbálta ki magát.

Az FTC-t 1980-83, majd 1994-96 között irányította, mindkét időszakához kapcsolódnak bajnoki aranyérmek, a legnagyobb sikert azonban kétségtelenül 1995-ben az Anderlecht kiverésével a Bajnokok Ligájában aratta, ahol irányításával a csapat hazai pályán 1-1-et játszott a Real Madriddal, s Zürichben 3-0-ra verte a Grasshopperst. A BL-bravúrt követően a mesteredzői címet is kiérdemelte.

Forrás: Nemzeti Sport

 

LAST_UPDATED2