Historica - Madéfalva

Kátai Zoltán: Ének a madefalvi veszedelemről - Siculicidium

Böjte Péter elbeszélésében így emlékezik meg a madéfalvi veszedelemről:

„ Mária Terézia azt akarta,

hogy a székelyek álljanak az osztrák élire,

menjenek a határokra s álljanak őrséget, mert erőst jó katonák vótak.

De azok nem vállolták!

Azok nem. Inkább abba a nagy hidegbe béhuzakodtak a szalonkai erdőbe.

Egy reggel a Bukov katanái rejamentek a falukra s az asszonyokat

s a kicsi gyermekeket kihajtották az emberek után.

Hogy futtak azok szegények, s hogy sírtak!

Amikor az öregebbek s a kicsikék, akik gyengébbecskék vótak,

kezdtek posztulni, akkor ők mind béhuzakodtak Madéfalvára.

Az eppe Vízkereszt előtt való nap vót.

Januárnak hetedikjén virradatkor, a katanaság rejik ment.

ágyúkval mind esszelövöldözték a falut.

Aki futott, kardokval mind levágták.

átkozottak legyenek még haló porikban es!"

A székelység nem felejtett: a 19--20. század fordulóján,

1899-ben Csík-Madéfalván hatalmas kőoszlopot állított,

amelynek tetejére kitárt szárnyú turulmadarat helyezett.

A kőpiramis alján egy táblán a SICVLICIDIVM szó olvasható,

amely misztikus módon jelent mást is.

A sors különös rejtvénye az,

hogy ha a szó nagybetűinek római számértékét kivetjük,

azok összege éppen 1764, a madéfalvi veszedelem esztendeje.

LAST_UPDATED2