Payday Loans

Keresés

A legújabb

Jedlik Ányos PDF Nyomtatás E-mail
2013. december 13. péntek, 19:15

"... minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is."

Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. a fizika több területével is foglalkozott, legjelentősebb eredményei az elektrotechnikához kötődnek; legismertebb felfedezése a dinamó.

He was a Hungarian inventor, engineer, physicist, and Benedictine priest. He was also a member of the Hungarian Academy of Sciences, and author of several books. He is considered by Hungarians and Slovaks to be the unsung father of the dynamo and electric motor.

Tanulmányait a nagyszombati és a pozsonyi gimnáziumban kezdte. 1817-ben Gácser Leó bencés tanár hatására belépett a Szent Benedek-rendbe, ettől kezdve tanulmányait rendjének iskoláiban – Pannonhalmán és Győrben – folytatta. 1822-ben avatták doktorrá. Rendi elöljárói a győri líceumba helyezték. (A líceum a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium elődje; Jedlik Ányos unokatestvéréről, kortársáról és rendtársáról, Czuczor Gergelyről nevezték el.) Jedlik 1822. nov. 4-én tette le a tanári esküt. Győri tanár korában – Czinár Mór bencés szerzetessel, a pannonhalmi könyvtár és szertár hosszú időn át volt vezetőjével – leltározta a rendi szertár eszközeit. 1831-ben áthelyezték a Pozsonyi Akadémiára, ahol 1839-ig tanított fizikát, természetrajzot és mezőgazdaságtant, kezelte a természettudományi szertárat és az ásványtárat. Szorgalmazására a kormányzat megemelte a szertár dotációját. Megszerezte a bécsi Ettingshausen-Echling acélmágneses egyenáramú generátorát, amelyet elgondolása szerint módosított. 5 ilyen gép beszerzésére került sor a pozsonyi, a győri, a nagyváradi, a kassai és a pesti akadémia számára. Pozsonyi működése során Mann Emilián rendtársával többször jártak külföldi tanulmányúton, általában az OsztrákMagyar Monarchia országaiban. Ettől kezdve – nyugállományba vonulásáig – a pesti Tudományegyetem FizikaMechanika Tanszékének professzoraként fejtette ki a tudomány és a nemzet számára elévülhetetlenül értékes tevékenységét.

Még győri működése során foglalkozott a „villam delejesség kölcsönhatás” jelenségével, és több évvel megelőzve kortársait, megalkotta a villamdelejes forgonyait, amelyekben az álló- és a forgórész egyaránt elektromágneses volt. Ugyancsak ő alkalmazta először a higanyvályús kommutátort is (1829). Jedliknek ezek a készülékei az első elektromágneses forgókészülékek – tehát motorok – voltak.

Legismertebb felfedezése az öngerjesztés elve, illetve az ezt demonstráló egysarki villanyindító, azaz Jedlik dinamója. Ennek műszaki leírásában fogalmazta meg Jedlik 1861-ben – legalább 6 évvel Siemens és Wheatstone előtt – az öngerjesztés (dinamó) elvét. A Bugát Pál által alapított Természettudományi Társulatban Klupathy Jenő egyetemi magántanár mutatta be először Jedlik dinamóját. Az ősdinamót Nuss Antal, pesti gépész készítette el Jedlik tervei alapján.

A nagyfeszültségű technika területén is alkotott újat és nagyszerűt: 1863-ban ismertette a „Leideni palaczkok lánczolatá”-t, illetve a feszültségsokszorozás elvét és gyakorlatát, több mint félméteres hosszúságú villamos ívet tudott létrehozni. „Csöves villamosszedőkből alkotott villamfeszítő”-jét az 1873-as bécsi világkiállításon mutatta be, amelyért – Siemens javaslatára – kitüntetést kapott.

Foglalkozott a szódavíz előállításával, „ásványvíz” (savanyúvíz) előállítására alkalmas készüléket szerkesztett. A készülékkel előállított ásványvízzel kínálta meg a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete vándorgyűlésének résztvevőit 1841-ben. Jelentős eredménye volt az optikai rács, amely karcolt üveglemez; gépével milliméterenként több, mint 2000 vonalat húzott.

Gőzmozdonyok kipróbálásán szakértőként vett részt. Villamosmozdonyt is szerkesztett. A Bunsen-féle elemek módosítására is dolgozott ki javaslatot: az elemek működtetésére légsav (salétromsav) helyett a chili-salétromnak (nátriumnitrát) alkalmazása az ő nevéhez fűződik. Elemeit, amelyek ún. papírcellás elemek voltak, az 1855-ben, Párizsban tartott Világkiállításon is bemutatták. (Vele egy időben fedezte fel G. Planté az ólomakkumulátort.) Az elemek szállítás és kezelés közben megsérültek, így csak szerkezetüket lehetett bemutatni. Jedliket bronzéremmel tüntették ki a kiállításon. Foglalkozott az ívfény előállítására szolgáló szerkezet készítésével, egy ízben Pannonhalmát is „megvilágította”.

Kísérletezés mellett tanított és tankönyveket írt. 1848-ban az egyetem bölcsészkarának dékánja, 1863-ban az egyetem rektora volt. 1867-ben kir. tanácsos lett. Az MTA 1858-ban rendes, 1873-ban tiszteleti tagjainak sorába választotta Akadémiai székfoglaló beszédét 1859. november 1-jén tartotta. 1879-ben vonult nyugállományba, emiatt már nem vehetett részt az általa annyira támogatott terv megvalósításában, nevezetesen az egyetem új épületének megépítésében, amelyre Trefort Ágoston kultuszminisztersége idején került sor. Nyugdíjazása után a rend győri székházába költözött Győri tartózkodása alatt is folytatta tudományos kutató tevékenységét egészen haláláig. Szerzetesi szobáját a rend emléktáblával jelölte.

A győri városi temetőben temették el. A búcsúbeszédet Eötvös Loránd, az MTA elnöke, Jedlik Ányos legnagyobb tisztelője, tanszéki utóda mondotta. Jedlik Ányos holttestét 1935-ben exhumálták és a győri új köztemetőben helyezték örök nyugalomra. Életművét a jelen században legalaposabban Ferenczy Viktor és Holenda Barnabás dolgozta fel.

Emlékét a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) mindvégig ápolta. Verebél˙ László professzor 1928-ban előadást tartott Jedlik Ányos tevékenységéről, 1929-ben pedig megírta „Jedlik Ányos két úttörő találmánya” című dolgozatát. A MEE Technikatörténeti Bizottság (1968) kiemelten ápolja Jedlik örökségét. Ennek a szervezetnek a támogatásával jött létre 1993-ban a Jedlik Ányos Társaság, amely a mai napig központi feladatának tartja Jedlik Ányos hagyatékának gondozását.

Jedlik számos emlékét őrzi a Magyar Elektrotechnikai Múzeum, amelyben külön Jedlik-terem van e kiállítási tárgyak bemutatására és a Jedlik Ányos Társaság rendezvényei számára. A Magyar Posta Jedlik arcképének illusztrációjával postabélyeget jelentetett meg 1954-ben.

Jelenleg Magyarországon két középiskola viseli Jedlik Ányos nevét: a győri Jedlik Ányos Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium és a budapesti XXI. kerületi Jedlik Ányos Gimnázium. Ezen kívül Veszprémben Jedlik Ányos egyetemi kollégium működik.
LAST_UPDATED2