A konferencia fórumot adott a kirekesztés elleni küzdelemben a futball népszerűségét is felhasználó, a kisebbségek jogainak védelméért síkra szálló szervezetek képviselőinek, hogy munkájukról számot adhassanak, és aktuális problémáikkal megismertethessék a közvéleményt – olvasható az mlsz.hu-n.

Az eseményt dr. Borbély Zoltán, a szövetség jogi és sajtóirodájának vezetője nyitotta meg, aki ismertette a sporttörvény módosításait, valamint a közösség elleni izgatás alkalmazhatóságának gyakorlati nehézségeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tiltott jelképek sora jóval tágabb annál, mint amit a Btk. az önkényuralmi jelképek között felsorol.

Borbély Zoltán hozzátette, a „gyűlöletre uszít” kifejezés az erőszak közvetlen előkészítése, ami aktív gyűlöletre ingerel, ugyanakkor nehéz a határvonalat meghúzni az erőszakos bűncselekményre való felbujtás és az aktív gyűlöletre ingerlés között. Végül feltette a költői kérdést: létezik-e passzív gyűlölet?

Ezt követően Berzi Sándor, az MLSZ alelnöke tartott előadást az UEFA tíz pontból álló cselekvési tervéről, illetve az európai szövetség megelőzési programjáról. Berzi Sándor elmondta: a Föld népességének mintegy 20 százaléka kapcsolatban áll valamilyen szinten a labdarúgással, ezért a futballmérkőzések történései jelentős hatással lehetnek a társadalomra.

Az UEFA zéró toleranciát hirdetett meg a rasszizmus ellen, megelőzési programokat indított, valamint kidolgozott egy tízpontos cselekvési tervet a probléma kezelésére. A mérkőzéseket ebből a szempontból szigorú szabályok szerint bonyolítják le, a kluboknak, a rendezőknek és a játékvezetőknek is pontos feladataik vannak.

Gibril Deen, a Mahatma Gandhi Egyesület elnöke ismertette a SPIN Projekt célját, tevékenységét, valamint az eddigi tapasztalatokat. Kiemelte: ő maga a sportot tartja a legnagyobb lehetőségnek a beilleszkedésre, valamint a rasszizmus legyőzésére, és az elmúlt évek során szervezett programok sikere alátámasztja ezt a tételt.

Kovács Péter, az MLSZ biztonsági igazgatóhelyettese „Az MLSZ tevékenységét szabályozó normák és gyakorlati tevékenység bemutatása" címmel tartott előadást, amelyben elmondta, hogy a szövetségi gyakorlat egy átfogó, komplex szabályrendszer alapján alakult ki, figyelembe véve az Európai Unió, az Európa Tanács, a FIFA, az UEFA és az MLSZ szabályozásait. Elhangzott, hogy a fegyelmi bizottság az előző szezonban nyolc esetben marasztalt el hazai klubot a szurkolók intoleráns viselkedése miatt, ám ennél jóval több ilyen esetet regisztráltak.

Dr. Szilágyi György, az MLSZ fair play bizottságának elnöke, tiszteletbeli MLSZ-elnök felszólalásában megjegyezte: az általa vezetett testület 1990 óta működik, ő 1992-ben Baróti Lajostól vette át az elnöki tisztet.

A fair play bizottság egyik feladata a szezononkénti fair play-rangsor felállítása, amelyet hat értékelési szempont alapján készítenek el, de az év végi rangsor csak áttételesen fejezi ki, hogy a klubok mennyire tartják szem előtt a rasszizmus elleni küzdelemben való szerepvállalást.

Hős Sándor, a Bicskei Menekülteket Befogadó Állomás igazgatója leszögezte: a menekültek társadalmi beilleszkedésének megkönnyítésében a sport játssza az egyik legfontosabb szerepet – az állomás közel 22 éves működése során bebizonyosodott, hogy a sport az elfogadás és elfogadtatás legkézenfekvőbb formája.

Az előadás második felében Szilágyi László, a felcsúti Real-tanoda vezetője, valamint Dajka László, a szakmai munka irányítója beszélt a Puskás-akadémia és a Real Madrid együttműködéséről, amely során hátrányos helyzetű fiatalok kapnak lehetőséget a sportolásra.

A konferencia második felében dr. Tomory Ibolya, a Comitas Pedagógiai-Antropológiai Közhasznú Egyesület munkatársa kelet-afrikai terepmunkáinak tapasztalatairól számolt be, s ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a sportpályán jobban elfogadják egymást a más kultúrájú emberek, a kulturális háttérnél és a származásnál sokkal fontosabb a pályán nyújtott teljesítmény.

Róka Géza, a DVSC ügyvezetője úgy vélte, a sportpályákon megnyilvánuló rasszizmusnak mély társadalmi gyökerei vannak, és a stadionokban megnyilvánuló események a levezetetlen indulatok kicsapódásaként is értelmezhetőek. A kirekesztő magatartás visszaszorításában a klubok és a média szerepe sem elhanyagolható, fontos a szurkolói csoportokkal való kapcsolattartás, és az sem másodlagos, hogy a jó eredmények is jelentősen tompítják az indulatokat, így csökkentik a rasszista megnyilvánulások számát.

Nyitrai Levente, a brit nagykövetség külpolitikai, bel- és igazságügyi emberi jogi attaséja a rasszizmus elleni angliai fellépésről beszélt. Felszólalásában kitért rá, hogy az első rasszista indíttatású incidenst az 1930-as években jegyezték fel, de jelentősebben a nyolcvanas években erősödött fel ez a negatív folyamat.

Az elmúlt évtizedekben a szigetországban több kampány is szerveződött a rasszizmus visszaszorítása érdekében, a politikai elit egyre komolyabban veszi a problémát, és az utóbbi időszakban már szigorú jogi lépések is történtek a kiszorító viselkedés megszüntetése érdekében.

Mezei István, a magyar cigányválogatott elnöke fontosnak tartotta kiemelni, hogy az immár húsz éve létező kisebbségi válogatott sikereihez (116 mérkőzésen 114 győzelem) az MLSZ támogatására is szükség volt, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a sportolás esélyt adhat a hátrányos helyzetű fiataloknak, de esetükben kiemelten fontos az odafigyelés és a türelem.

Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke klubja legfontosabb feladatait összegezte, és kitért arra, hogy a zsidó közösség tagjai nagyszerű sikereket értek el a múlt században magyar színekben, ugyanakkor a mai napig tabutémának számít az, hogy élsportolóink közül kik zsidó származásúak, miután maguk a sportemberek sem vállalják fel nyíltan etnikai hovatartozásukat.

Az előadássorozatot lezáró Berzi Sándor úgy fogalmazott, a nagy médiaérdeklődés mellett lezajlott konferencia több szempontból is sikeresnek tekinthető, ugyanakkor az NB I-es és NB II-es klubok részéről nagyobb érdeklődést érdemelt volna.