Payday Loans

Keresés

A legújabb

Turulmadár PDF Nyomtatás E-mail
ESZMÉLET
2013. szeptember 20. péntek, 06:26

A Turulmadár és a Turul-nemzetség

Emese álma

„Az úr megtestesülésének nyolcazáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentü-mogyerben Őnedbelia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, ezért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent – mivel az ő ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők…Álmos vezér pedig, miután világra született, nagy örömére szolgált Ügyeknek és rokonainak, továbbá Szkitia majdnem összes előkelőinek, merthogy az apja, Ügyek, Mágóg király nemzetségéből eredt…Midőn pedig Álmos az érett kort elérte, mintegy a szentlélek ajándéka jutott neki, s így pogány létére mégis hatalmasabb volt és bölcsebb Szkitia összes vezéreinél…Mikor érett ifjúvá serdült, Álmos vezér akkor feleségül vette azon a földön egy igen nemes vezérnek a leányát. Ettől született Árpád nevű fia, akit magával vitt Pannóniába…” – írja Emese álmáról Anonymus.

1-EmeseAlma

László Gyula: Emese álma

A nagy folyó Attilára is utalhat, hiszen az Attila, Etele név eredete a nagy folyó, a messze ömlő víz, az Etil. A Volga folyó neve a környékén lakó török népek közt máig Atil, Athel, vagy éppen Edil, s ráadásul Attila atyja, Mundzuk valószínűleg a hun birodalom keleti szárnyának volt az alkirálya, tehát Attila épp itt születhetett a Hun nagykirály, Rua unokaöccseként, az akkor igen nagy kiterjedésű európai Hun birodalom keleti részén.

 

 

Than Mór Attila lakomája

Than Mór: Attila lakomája

A Képes Krónika így meséli el Álmos születésének előzményeit: „Az Úr megtestesülésének 677. esztendejében, Attilának, a magyarok királyának a halálát követő 104. évben, III. Konstantin császár és Zakariás pápa idején, amint az meg van írva a rómaiak krónikájában, a magyarok másodszor is kijöttek Szkítiából az alábbi módon. Eleud, Ugek fia Szkítiában Eunodbilia leánytól egy fiút nemzett, kit Álmosnak neveztek el arról az eseményről, hogy anyjának álomban úgy tűnt, egy madár, héja formájában jőve, őt teherbe ejtette, és hogy méhéből egy sebes patak indult meg, de nem a saját földjén sokasodott meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Mivel pedig a sompniumot nyelvünkön alm-nak mondják, és hogy maga a születés álom által volt előre bejelentve, ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele […] fia.”

 

 

Az álomfejtés szerint tehát az Árpád – háznak, s persze népének küldetése van, és ez egyebek mellett Attila örökének visszafoglalása, visszaszerzése. A küldetést a Turul közvetítette, jelenítette meg. Attila öröke azonban nyilvánvalóan nem csak területet, hanem szellemi örökséget is jelent. A területi kérdést, honvisszafoglalást ma, a 21. században, azaz csaknem száz évvel hazánk területi széttagoltsága, jó részének idegen megszállás alatt állása miatt nem nehéz megértenünk, de a szellemi örökséget egyre kevesebben értjük. Nem véletlen, hogy a fentebb olvasható álommagyarázatban, álomfejtésben a hangsúly az Emese ágyékából származó dicső, szent királyokon van. Az Árpád-ház szentségét egész Európa elismerte, hiszen alig 4 évszázad leforgása alatt a család 12 tagját avatták szentté. Ez világszerte s a mai napig példátlan sorozat. Kétségtelen tény továbbá, hogy a Turul-nemzetség eltűnése után fokozatosan elvesztette nemzetünk, hazánk az önállóságát, s innentől kezdve csak időlegesen volt képes önálló nagyhatalomként megjelenni Európa térképén.

László Gyula Emese

László Gyula: Emese

Emese gyermeke test és vér szerint az apáé volt, Ugek vagy Ügyek vezéré, aki maga is a Turul nemzetségből származott. Az álomban érkező Turul, a közvetlen ős, csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. (A belső-ázsiai népeknél a víz szimbóluma a hatalmat is jelöli.) Ez tipikus belső-ázsiai dinasztikus eredetmonda, melynek lényege, hogy a születendő utódokat már előre magasztalja, és fényes jövőt jósoljon egy még nem létező dinasztiának.

Jelképekben is megjelenő kontinuitás

Kézai Simon krónikájában olvashatjuk, hogy „Etele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár volt ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak…”

zaszlo-a-hun-vezer-attila

Attila Aquelia falai előtt, turulos zászló alatt (Képes krónika)

s Géza koráig ezt használták a magyarok, tehát Attilától Géza fejedelemig ez volt a magyarok hadi jelvénye.

hét vezér és a turul a képes krónikában

A hét vezér turulos pajzzsal (Képes krónika)

Az mára már bizonyítottnak tekinthető, hogy a honfoglaló magyarság egyértelműen a füles madárábrázolások területéről származik, azaz az egykori hun-szkíta népek szállásterületéről, a ma is ott élő hun – szkíta, valamint a pártus utódnépek földjéről.

Nagy biztonsággal állapíthatjuk meg továbbá, hogy a magyar Turul-monda a Belső-Ázsiát is magába foglaló Közép-Eurázsiából ered, s leginkább a jakutok, a kirgizek és az oguz eredetű oszmánok eredetmondáival hozható párhuzamba. Még pontosabban fogalmazva: a hun eredetű magyar és az oguz eredetű oszmán-török mondaváltozatok ugyanabban a totemisztkus eredetű belső-ázsiai mondahagyományban gyökereznek.

 

 

Kézai Simon az Árpád-házat egyenesen Turul-nemzetségnek nevezte, azaz „de genere Turul” – nak.  A magyar uralkodóház mint Turul-nemzetség élt, s a Turult vezéri felségjelvényként használta.  Nem utolsósorban a Turul fentebb vázolt, isteni akaratot közvetítő szerepe miatt senkinek a számára nem volt kérdéses a fejedelmi ház rendkívüli bölcsessége, vitézsége és előkelősége, uralomra termettsége, és nagyon sokáig csakis azokat fogadtuk el uralkodónak, akik e családból származtak.

A sólyom, mint a bölcsesség jele

pártus uralkodó turullal

Párthus uralkodó turulszerű madárral

Érdemes itt megjegyezni, hogy a bölcsességükről híres párthus uralkodókat is nemegyszer füles, turulmadárszerű ragadozóval koronájukon ábrázolták az őket megjelenítő szobrászok, és nem szabad elfelejtenünk persze az egyiptomi Horus-ábrázolásokat sem, ahol a sólyom szintén a bölcsesség jele.

Hafré fáraó a Hórusszal

Hafré fáraó a Horusszal

Azért sem szabad elfelednünk ezt az egyiptomi előképet, kulturális rokonságot, mert a turul is sólyom.  A „turul” szó az ótörök nyelvcsalád szava,hiszen e nyelvekben a „toghrul” a vitézség megtestesítője, valamint a kiváló hadvezérek neve, jelzője is. Vámbéry Ármin mutatta ki először a csatagáj nyelvből a „turgul” – szót  sólyom jelentésben, majd a későbbi kutatások más török nyelvek párhuzamaival igazolták ezt.

Bár több azonosítást is ismerünk, de   Dúcz László solymász  a belső-ázsiai ábrázolásokat s mondavilágot felkutatva arra  a megállapításra jutott, hogy a turul nem más, mint a kerecsensólyom, azaz a Falco cherrug.kerecsensolyom-2

Dúcz szerint a „turul a legjobb solymászmadár, de olyan ritka, hogy még senki sem látott olyant. Vagyis van bizonyos misztikus vonása, ami fantomszerűvé teszi. Ezért válhatott az egykori hús-vér, létező madárból, amit solymászatra használnak, szimbólum. A Turul volt az eszményi, a hibátlan, a győzhetetlen, vagyis az isteni. Ezért lehetett belőle szimbólum, a magyarok uralkodóinak jelképe, majd így lett a turul-legenda feledésével, a Turul-család kihalásával megint solymászmadár….Egy olyan madár, ami létezik, mert sólyom, de olyan madár, ami nem létezik, mert füles sólyom nincs.”

A Turul és a honfoglalás

Emese álma mellett van még egy turul-mondánk, amely Attila örökének visszaszerzésével, azaz a Kárpát-medencébe való visszaköltözéssel függ össze.

László gyula turul1

László Gyula: Árpád fejedelem és a Turulmadár

A magyarok fejedelme, még a meotiszi mocsaraknál azt álmodta, hogy sasok támadták meg állatainkat, s elkezdték szétmarcangolni azokat. Az emberek hiába próbálták meg elzavarni őket, de akkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölt egy sast, amit látva a többi elmenekült. A magyarok ezt jelnek vették, hogy ideje elindulni Attila örökébe, de nem tudták az oda vezető utat. A turul a fejedelemre kiáltva ekkor azt mondta, kövessék őt mindaddig, amíg el nem tűnik szemük elől. Nem sokkal az álom után valóban dögvész tört ki az állatok közt, és a mindenfelől odagyűlő, lakmározó keselyűk közül egy megjelenő turul valóban lerúgott egyet. A magyarok felismervén őt, követni kezdték, s ő vezette őket Pannóniába, vagyis Attila egykori földjére. Itt a turul végképp eltűnt a szemük elől, s ebből tudták, hogy megérkeztek.

E monda érdekessége, hogy a Kárpát-medencétől nyugatra nem él kerecsensólyom, tehát eddig tart a szállásterülete, úgyhogy valóban nem vezethette tovább őseinket Attila fejedelmünk örökénél. Érdekes továbbá, hogy 1283-as krónikájában  már Kézai Simon is visszaköltözésről beszél , majd Thuróczy János 1483-ban visszatérésnek , Székely István és Heltai Gáspár pedig második bejövetelnek hívta Árpádék Kárpát-medencébe költözését.  László Gyula és mások mára már egyértelműen bizonyították a kettős honfoglalás tényét, azaz az avar-magyar kontinuitást, és a legújabb adatok tükrében kétségtelennek tűnik a hunokkal való rokonságunk is. A néphagyomány, azaz a regösök éneke és persze krónikáink tehát sok tekintetben mára már  tudományos igazolást nyertek.

A Turul térbeli ábrázolásai régen és ma

Családunk nagy becsben tartja nagymamám bronzból öntött turulmadarát, mely valóban művészi kivitelezésű szoborként nappalink egyik ékessége. Gondolom, sok család őriz hasonlót, hiszen a Turul,vagyis a füles, fogas sólyom évezredek óta jelen van nemzetünk képző – és népművészetében. Igen, a turulábrázolások Belső-Ázsiától a Kárpát-medencéig füllel, néha koronával rendelkeznek. A nagyszentmiklósi kincs, a keceli szíjvég, a szkíta madárfejek,vagyis a kora középkori szkíta- hun-avar-magyar ábrázolások mind ilyenek,hiszen a kora középkorban a hunok, avarok és magyarok kedvelt díszítőmotívuma volt a Turul. A Turulmadár ma is fontos nemzeti jelképünk, s 2001 óta a Nemzetbiztonsági Hivatal is használja.  A kerecsensólymot mindannyian akár naponta is megcsodálhatjuk a napjainkban forgalomban lévő ötforintos érme domborművére tekintve. Szólhatnék persze a Kárpát-medence szerte megtalálható számtalan turulszoborról is, de utószó helyett s a magyar jövendőbe vetett bizalmam jeleként a rengeteg véset, dombormű és szobor közül egyetlent, a szerintem legszebbet mutatom be nektek, azaz a rakamazi hajfonatkorong madarait:rakamaziAz itt látható műremeket megalkotó ötvösművész szintén a magyar jövőről beszélt, hiszen tudtommal ez az egyetlen olyan ábrázolás, ahol a Turulnak fiókái is vannak. Ha valaki ismer még ilyet, kérem, jelezze azt számomra!

LAST_UPDATED2