Payday Loans

Keresés

A legújabb

Dr. Fejér Lajos: Zsidóság PDF  Array Nyomtatás Array  E-mail
Zsidókérdések Magyarországon - Zsidókérdések Magyarországon


Dr. Fejér Lajos: Zsidóság

ELSŐ KÖNYV
ELŐSZÓ.
BEVEZETÉS.
1. A zsidókérdés általános nézetű problematikája.
2. Faj vagy vallás?
3. A zsidókérdés nem politikai, hanem társadalmi probléma.
4. Világnézeti uralom.

ELSŐ RÉSZ.
A ZSIDÓKÉRDÉS A NEM ZSIDÓK RÉSZÉRŐL: ANTISZEMITIZMUS.
1. A zsidó faji elfogultság.
2. Az "idegen" föld.
3. Népösztön az antiszemitizmus alapja.
4. Az antiszemitizmus fogalmi meghatározásához.
5. A "legsötétebb" középkor és az inkvizíció.

MÁSODIK RÉSZ. AZ ANTISZEMITIZMUS ZSIDÓ SZEMLÉLETE.
1. Freud Zsigmond pszichoanalitikus magyarázata az antiszemitizmusról.
2. A zsidóság kritikája a zsidókérdéssel szemben.

HARMADIK RÉSZ. A ZSIDÓ VILÁGNÉZET ALAPJAI

I. Elkülönődés.
1. Az első elkülönülés. A cionizmus elkülönülése földrajzi irányú, az asszimilánsoké farizeusi.
2. A zsidók tanaikat is elkülönítették az "idegenek"-től.
3. A farizeusi elkülönődést szolgálta a Talmud, mint - memorizálási anyag is.
4. Az étkezési szabályok és a zsidó nő. A "tisztaság" és elkülönődés.
5. "Khalifuhum".
6. A gettó.
7. Mai zsidó felfogás az elkülönődésről.
8. "Hazaárulás. "
9. A zsidóság a diaszpórában is tovább éli teokratikus államéletét.

II. A Talmud.
1. A zsidó nép alkotása a Talmud; a Talmudé: a zsidóság.
2. A keresztény szemléletben a Talmud jelenti nemcsak a zsidóságot, hanem a keresztényellenességet is.
3. A Talmud ható területe: az iskolák: Chéder, Jesiva és a község /Kehila/.
4. A zsidók egyetemes erkölcsi felelőssége egymásért és a zsidó kollektív karakter.
5. A Talmud kultusza kiirtotta a zsidó népből a földművelő osztályt.
6. Mendelssohn Mózes kísérlete a Talmud kiszorítására, új és modern bibliamagyarázattal.

III. Az uzsora.
1. A kettős morál.
2. Az egyház az uzsora és a rabszolgakereskedelem ellen.
3. Az uzsora és a Tízparancsolat.
4. "A zsidók a keresztesháborúk előtt még nem voltak uzsorások" - állítja a zsidó apológia.
5. A pénz és a zsidóság fizikai léte. Az uzsora és a zsidó mártirológia.
6. A zsidó és a fejedelem.
7. A zsidó uzsora különböző nemei.
8. A zsidó tőke internacionális. A zsidóság szétszórtsága: internacionális kereskedelmi hálózat.
9. A tőzsdei uzsora "Gründolás", értékpapírcsalás.
10. A pénzkölcsönzés újkori formája. Hitelintézetek.
11. A kölcsön és uzsora. A gazdagság és a becsület. A judaizmus és kapitalizmus. Az idegen jog.

IV. Messiásvárás: álmessiások. Messianizmus - álmessianizmus.
1. A messiás a Bibliában és Talmudban.
2. A messiás a zsidó felfogásban és képzeletben.
3. A zsidóság álmessiásai és az álmessiások zsidó népe.
4. A zsidó messiáshit kritikai átnézete.
5. A "felvilágosult" messianizmus.
6. A marxizmus parafrázisa a zsidó messianisztikus hitnek. A tancsere.
7. A kapitalizmus és a marxizmus összefüggése a zsidó messianisztikus eszme szolgálatában.
V. A zsidó kultúra.
1. Vallás és racionalizmus.
2. Zsidó "reformáció".
3. A zsidó vallás kizárja a modern kultúrát.
4. A zsidóság és a modern kultúra.
5. Vallás és tudomány.
6. Credo...
7. Az emancipáció előtt a zsidó tudós csak vallástudós lehetett.
8. A zsidóság lényege és fejlődése. Reflexiók Goldzieher Ignác azonos című munkájához.

JEGYZETEK
Adatok: "A zsidó és fejedelem" - című fejezethez:
Sombart: "Die Juden und das Wirtschaftsleben" c. munkájából.
Dr. Venetianer: "A magyar zsidóság története" c. munkájából.
Kecskeméti Ármin: "A zsidók egyetemes története." II. kötet 28., 29.
JEGYZET.
"A tőzsdei uzsora és értékpapírcsalás" c. fejezethez.

NEGYEDIK RÉSZ.
A KAPITALIZMUS SZELLEME, IDEOLÓGIÁJA ÉS A ZSIDÓKÉRDÉS.
1. Marx: A zsidókérdés.
2. Marx és Engels: "Kommunista Kiáltvány".
3. Protestantizmus és kapitalizmus, vagy: judaizmus és kapitalizmus.
4. Liberalizmus.

ÖTÖDIK RÉSZ.
KELETI ÉS NYUGATI ZSIDÓSÁG.
l. A "lengyel" /keleti/ zsidó.
II. Ortodox - neológ?
1. A világi tudomány eretnekség /zsidótlanság/.
2. Nincs neológia, a "neológ" már nem is zsidó.
3. A neológia visszafordulása az ortodoxia felé.
4. A "jiddis" nyelv /"zsargon"/.
5. A cáddik-hit /chasszidizmus/ karrierje. Rabbi vagy csodarabbi

HATODIK RÉSZ.
EMANCIPÁCIÓ ÉS ASSZIMILÁCIÓ.
1. A zsidóság bölcselői Mózes öt könyvéről.
2. Állami törvények valláserőre emelve. A törvényben mumifikált nemzeti vitalitás.
3. "Az ország jólétén és üdvén dolgozzatok".
4. Az emancipáció nem oldotta meg a zsidókérdést, sőt az asszimiláns zsidóság részére is problémává tette.
5. Az emancipált zsidó krízise.
6. Az asszimiláció elleni zsidó kifogás az emancipáció és az európai kultúra ellen irányul.
7. Prozelitizmus vagy renegátság.
8. "Renegát"?
9. Az asszimilánsokból nem lesznek marannusok.
10. Sombart hipotézisének: "A zsidó nomád nép, a földművelő népekkel való asszimilációra ezért alkalmatlan" cáfolata.
11. Sombart "genetikus" faji szemlélete a zsidóság asszimilációja ellen.
12. Sombart a zsidóság áttéréséről. /Reflexiók Sombart véleményéhez amelyet egy "Judentaufen" c. brosúrában nyilvánított./
13. Cionista szemlélet az asszimiláció ellen. /Louis Levisohn: "Az örök sziget" című cionista irányregényéből./
14. Az Alliance Israelite Universelle véleménye az asszimilációról.
15. Ha nincs zsidó vallásos kiélés, hanem asszimiláció, meg kell szűnni a zsidó etnikumnak, amelynek külön öncélja sohasem volt.
16. Néhány észrevétel az áttérés motívumának külső és belső szemléletéhez.
17. Az asszimiláció eddigi zsidó generációi még talmudi eredetű gátlásokkal küzdenek.
18. A megoldás, zsidó oldalról.
19. Önantiszemitizmus.
20. Még néhány szó az önantiszemitizmusról.

HETEDIK RÉSZ. ZSIDÓ TÖRTÉNETÍRÁS.
1. Néhány észrevétel Graetz "Zsidók történetéhez". A zsidó kútforrások elfogultságáról.
2. A zsidó történelem a zsidó nemzeti öntudat felélesztését szolgálja.

NYOLCADIK RÉSZ.
CIONIZMUS.
1. Mi viszi a zsidóságot Palesztinába?
2. A cionizmus: a keleti zsidóság legújabb behatolása a nyugati zsidóságba.
3. A felületes cionizmus.
4. A cionista mozgalom benső ellenmondásai. Tradícióellenesség.
5. A politikai cionizmus kompromittálja a rabbinizmust - Jabnetől napjainkig. Ideológiai kontradikció.
6. Az ortodoxia és neológia a cionizmus ellen. A cionizmus reakciója a zsidóságban.
7. Herzl Tivadar és Sabbatai Cevi. A politikai cionizmus is álmessiási mozgalom.
8. A cionizmus a keleti zsidóság emancipáció-pótléka.
9. A zsidóság viszonya a magyar nemzethez csak egy jogviszony, a helyzete: jogi helyzet.
10. Az asszimilánsok támadják a cionizmust, mert a zsidóság jogállományát veszélyezteti.
11. A Balfour-deklaráció.
12. Sombart és a cionizmus.

KILENCEDIK FEJEZET
IDÉZETEK SPINOZA: TRACTATUS THEOLOGICO-POLITICUS-ÁBÓL.
1. A zsidóság vallása nemzeti, nem egyetemes.
2. A mózesi törvények, állami törvények; kötelező erejük a zsidó-állammal megszűnt.
3. A "zsidók államá"-ban ugyanaz volt a polgári jog és a vallás.

TIZEDIK RÉSZ.
A ZSIDÓSÁG MAGYARORSZÁGI EMANCIPÁCIÓJÁNAK ÉS "ASSZIMILÁCIÓ"-JÁNAK TÖRTÉNETI ADATAI.

TIZENEGYEDIK RÉSZ.
A ZSIDÓSÁG MISSZIÓJA.
1. Irodalom és vita.
2. Misszió.
3. Összegezés.

MÁSODIK KÖNYV
REFLEXIÓ.
I. Jézus és a gazdag ifjú.
II. "Boldogok a lelki szegények... "
III. Mózes: gyermektanító, a talmudista: bölcs.
IV. A talmudtudós emberfeletti gőgje.
V. A zsidó vallás gyakorlata osztálykülönbséget teremtett a zsidóságon belül.
VI. A zsidó egyháromság.
VII. Az örökletes zsidó fölényérzés /prepotencia/ ősi képlete.
VIII. Kabala,
IX. A körülmetélésről.
X. Rabbi ben Gerson tilalma.
XI. Csalatkozhatatlaság.
XII. A hellén asszimiláció.
XIII. A zsidóság irredentizmus.
XIV. Recepció.
XV. Asszimiláció?
XVI. Melyik faji érdek képviselője az asszimiláns zsidó?
XVII. A cionizmus: az emancipált zsidóság érdemetlensége.
XVIII. Adalék a cionista lélektanához.
XIX. "Pro Palesztina".
XX. A messiás-várás a zsidó önhittség forrása.
XXI. "Radikalizmus".
XXII. Keresztények a zsidó családban.
XXIII. Genrekép.
XXIV. A nacionálszocializmus és a judaizmus szellemi rokonsága.
1. A bírák kora Németországban.
2. Az "idegen" házasságok felbontása.
3. A zsidóság és a prozelita.
4. Minden nacionalizmus mai alakjában a zsidó nacionalizmus neveltje.
5. Berlini rabbi a bibliai hősöket asszimilálja a legújabb kor német igényeinek megfelelően.
XXV. A német zsidótlanítás és reakciója, a külföldi zsidó bojkott.
XXVI. A gazdagság valláserkölcsi-alapja Angliában is ótestamentumi.
XXVII. A zsidóság és az országos politika.
XXVIII. A zsidóság állapota és tudata is a befogadó nép közösségéből kiválasztó tényező.
XXIX. Kereszténység Krisztus nélkül.
XXX. Paulus: "A zsidók az ő hivatásukat betöltötték. Hivatásuk rátok szállt át. "
XXXI. Paulus.

 

 

LAST_UPDATED2