2018. május 1. - Kedd, Szent József, a munkás
Tanító körútján Jézus az ő városába, Názáretbe érkezett, és ott
tanított a zsinagógában. Hallgatói csodálkoztak, és így beszéltek róla:
"Honnan van ennek a bölcsessége és csodatevő ereje? Hát nem az ács fia
ez? És nem Mária az anyja? Nemde Jakab, József, Simon és Júdás az
(unoka)fivérei? És nem itt élnek-e közöttünk az (unoka)nővérei is?
Honnét vette hát mindezt?" És csak botránkoztak rajta. Jézus erre így
szólt: "Sehol sem becsülik kevesebbre a prófétát, mint szülőföldjén és
otthonában." Hitetlenségük miatt nem is művelt ott sok csodát.
Mt 13,54-58
Elmélkedés:
Szent Józsefet, a munkást ünnepeljük a mai napon, aki a Szentírás
beszámolója szerint ács volt, s ezzel a mesterséggel biztosította a
Szent Család megélhetését. Mindennapi munkájával a gyermek Jézus és
Mária iránti szeretetét fejezte ki. Az evangéliumok nagyon keveset
árulnak el személyéről, csupán Jézus gyermekségtörténetében találkozunk
vele. Álombeli látomásban kap magyarázatot arra, hogy eljegyzett
felesége, Mária, miként várhat gyermeket, és utasításokat, hogy mit
kell tennie. József engedelmesen fogadja ezeket az isteni üzeneteket,
és mindent úgy tesz, ahogyan azt Isten kéri tőle. Szent József
elsősorban abban lehet példakép számunkra, hogy életünk minden
helyzetében fogadjuk el Isten szándékát, tegyük meg mindazt, amit Isten
kér tőlünk.
Másrészt abban is példamutató az ő élete, hogy munkánkat becsületesen
és lelkiismeretesen végezzük. Az így végzett munka mindig Istenhez visz
minket közelebb, mert folytatjuk az ő teremtő munkáját, jobbá tesszük a
világot. Ha valaki csupán megélhetési forrásnak és tehernek tekinti
munkáját, akkor aligha fog örömmel dolgozni. Inkább azt fogja keresni,
hogy ügyeskedéssel vagy mások becsapásával hogyan tud pénzt, minél több
pénzt keresni. Ez a lelkület távol áll a keresztény értékrendtől. Ne
csupán az elismerésért és az anyagi ellenszolgáltatásért dolgozzunk,
hanem találjuk meg a munkában az örömöt!
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! A szeretet oly titokzatos számunkra, hiszen nem
tudhatjuk, hogy mi az a cselekedet, mozzanat vagy szó, ami felkelti a
szeretet érzését szívünkben valaki iránt. És azt sem láthatjuk előre,
hogy mi lesz az a cselekedetünk vagy szavunk, amely alapján
felebarátunk megértheti, hogy szeretjük őt, mert ez a tett a mi
szeretetünknek a jele. Ahhoz kérjük segítségedet, hogy szeretetünk soha
ne merüljön ki szavakban, hanem cselekedetekben nyilvánuljon meg.
Segíts minket abban, hogy tanításodat, a szeretet csodálatos üzenetét
egyre jobban megértsük és meg is valósítsuk!
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20180501.mp3
_____________________________________________
 LABOREM EXERCENS
II. János Pál pápa enciklikája
A RERUM NOVARUM enciklika
megjelenésének 90. évfordulója alkalmából
TARTALOM
BEVEZETÉS
1. A munka sajátosan emberi tevékenység
I. A SZOCIÁLIS KÉRDÉS ÉS A MUNKA
A) A MUNKA A RERUM NOVARUM ÓTA ELTELT KILENCVEN ESZTENDŐBEN
2. Az Egyház útja a dolgozó ember
3. A munka és az ember elválaszthatatlan
4. A világgal együtt a munka is változik
5. Az Egyház feladata a dolgozó ember védelme
B) AZ EGYHÁZ SZOCIÁLIS TANÍTÁSÁNAK ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK SZERVES KIBONTAKOZÁSA
6. „Régit és újat” hozunk elő a munkáról
7. A szociális kérdés és az Egyház
8. A szociális kérdés kibontakozása
9. Az osztály-problémából világ-probléma lett
C) A MUNKA A SZOCIÁLIS KÉRDÉS SARKPONTJA
10. A munka és a szociális kérdés összetartozása
11. A munka sarkponti jelentősége
II. A MUNKA ÉS AZ EMBER
A) A TEREMTÉS KÖNYVÉBEN
12. Az embert Isten rendelte a munkára
13. „Hajtsátok uralmatok alá a földet!”
14. Az ember a munka által „uralkodik” a földön
15. A fejlődés nem lép túl a teremtés rendjén
B) A MUNKA TÁRGYI ÉRTELEMBEN: A TECHNIKA
16. Minden munkában az „uralkodás” valósul meg
17. A technika átalakítja a munkát
18. A munka alanya azonban változatlanul az ember
19. A technika lehet társ és ellenség
20. A technikában is az „uralkodás” jelenik meg
21. A technika új kérdések elé állít mindenkit
C) A MUNKA SZUBJEKTÍV ÉRTELEMBEN: AZ EMBER
22. A munka alanya, az ember külön probléma
23. A munkát az ember személyként végzi
24. Emiatt etikai érték a munka
25. Az Egyház a munkáról mindig így tanított
26. A munka értékét a dolgozó ember adja
27. A munka szolgálja az embert, és nem az ember a munkát!
D) A HELYES ÉRTÉKRENDET FENYEGETŐ VESZÉLY
28. Az ökonomista és materialista gondolkodás mást mond
29. A munka mint „áru”, s az ember mint „munkaerő”
30. Az ember nem lehet „termelőeszköz
31. A dolgozó ember etikai-társadalmi probléma
E) A MUNKÁSOK ÖSSZETARTOZÁSA
32. A munka tárgyi oldala változik, az alanyi oldal ugyanaz marad
33. A „munkás-kérdés” jogos önvédelem szülötte
34. A munkások összetartozás-tudatának hatásai
35. A „proletár-állapot” újraképződése
36. Az Egyház törődik a dolgozó emberrel
F) A MUNKA: A SZEMÉLY MÉLTÓSÁGA
37. A munkához fáradság társul
38. E fáradságban mindenkinek része van
39. A munka mégis érték: nemesíti az embert
40. A serénység erénye növeli az ember méltóságát
G) A MUNKA ÉS A TÁRSADALOM
41. A munka szorosan kapcsolódik a családhoz
42. A család a munka első iskolája
43. A társadalom sok nemzedék munkájának gyümölcsét őrzi és adja át a dolgozó embereknek
44. Őrizni kell a munka szubjektív oldalának fontosságát
III. A MUNKA ÉS A TŐKE KÖZÖTTI ÖSSZEÜTKÖZÉS A TÖRTÉNELEM JELEN SZAKASZÁBAN
A) AZ ÖSSZEÜTKÖZÉS DIMENZIÓI
45. A munka pozitív emberi tevékenység
46. A jubileum alkalom a hagyományos tanítás felfrissítésére
47. A munka miatt ütközött össze a tőkés és a munkás
48. Ennek ideológiai vetülete a marxizmus és a liberalizmus harca
49. A marxizmus programja
50. Az alapkérdés: a munka
B) A MUNKA ELSŐBBSÉGE
51. A munka elsőbbsége a tőkével szemben
52. A munka szolgálatában áll a tulajdon
53. A tulajdon és a munka Isten ajándékából való
54. A munkának elsőbbsége van a „tőkével” szemben
55. A „tőke” mindig eszköz természetű
56. A termelés folyamatában az ember a cselekvő alany
C) AZ ÖKONOMIZMUS ÉS A MATERIALIZMUS
57. A munka és a tőke nem ellentmondó valóságok
58. A dolgozó ember a munka és a tőke összefüggése folyamatának válik részesévé
59. E kapcsolat felbomlott
60. A materializmus kibontakozása
61. A munka-tőke ellentmondás a gyakorlat szülötte
D) A MUNKA ÉS A TULAJDON
62. A munka-tőke problémához a tulajdon is társul
63. Az Egyház tulajdon-szemlélete
64. A tulajdon alapelve: a javak egyetemes rendeltetése
65. A termelőeszközök tulajdonjoga is a munka szolgálatára van rendelve
66. Az Egyház eddigi javaslatai
67. Az egyszerű kollektivizálás elégtelen volta
68. A köztulajdon társtulajdonosokat igényel
69. A köztulajdon jogát gyakorló testületek
E) A SZEMÉLYESSÉG TÉNYEZŐJE
70. Az embernek mindenféle tulajdonforma között elsőbbséget kell biztosítani
71. A „sajátomban dolgozom”-tudat fontossága
IV. A MUNKÁSOK JOGAI
A) AZ EMBERI JOGOK ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN
72. A munkás jogai az emberi jogok közé tartoznak
73. A munka előbb kötelesség, majd jogok forrása
74. A jogok és kötelességek a munkás-munkaadó viszonyban öltenek testet
75. A közvetett és közvetlen munkaadó fogalma
B) A KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN MUNKAADÓ
76. A közvetett munkaadó feladatai
77. Az Állam mint közvetett munkaadó
78. Az Államok közötti összefüggések hatásai
79. Az összefüggések rendszerének hatásai
80. A nemzetközi szervezetek szerepe
C) A FOGLALKOZTATOTTSÁG
81. A munkanélküliség
82. Elkerülése a teljes társadalom feladata
83. Nemzetközi együttműködések
84. Közös jóakarattal kell cselekedni
85. Ésszerű munka- és oktatásszervezésre van szükség
86. A világban tapasztalható aránytalanságok
D) A MUNKABÉR ÉS MÁS SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK
87. A közvetlen munkaadó és a munkás kapcsolatának megtestesülése a munkabér
88. A munkabér és a javak közös rendeltetése közötti összefüggés
89. A munkabér és a család
90. A nők anyai hivatásának védelme
91. A nő igazi előléptetése: természetének megfelelő hivatásának megbecsülése
92. A szociális juttatások fontossága
E) A SZAKSZERVEZETEK
93. A dolgozó ember társuláshoz való joga
94. A szakszervezetek kialakulása
95. A szakszervezetek a társadalmi igazságosságért harcolnak
96. A csoportok érdekvédelme a rendszer egészébe tartozik
97. A szakszervezetek és a politika
98. A munkások érdekvédelme a személynek szól
99. A sztrájk mint végső eszköz
F) A PARASZTI MUNKA MÉLTÓSÁGA
100. Egy konkrét munkaterület: a mezőgazdaság
101. A parasztok helyzete
102. Változtatásokra van szükség, hogy a földművelés valóban „uralom” legyen a föld felett
G) A ROKKANTAK ÉS A MUNKA
103. A rokkantak emberi méltósága
104. Foglalkoztatásuk problémái
105. A rokkant ember megbecsülése
H) A MUNKA ÉS A KIVÁNDORLÁS
106. A kivándorlás hatásai
107. A vendégmunkások jogi helyzete
108. Ebben az esetben is a tőkének kell szolgálnia a munkát
V. A MUNKA LELKI ÉRTÉKÉRŐL
A) AZ EGYHÁZ KÜLÖNLEGES FELADATA
109. A munkának lelki értéke is van
110. Az Egyháznak ezt az értéket kell tanítania
B) A MUNKA A TEREMTŐ MŰVÉBEN VALÓ RÉSZESEDÉS
111. Az ember a Teremtő képmása
112. A Teremtő utánzása: munka és nyugalom
113. A munka lelki értékét közkinccsé kell tenni
114. A hívők hivatástudattal dolgoznak
C) KRISZTUS, A MUNKÁS
115. A dolgozó Jézus Krisztus példája
116. A Kinyilatkoztatás a munkáról
117. Szent Pál tanítása
118. A munka leginkább a dolgozó embert gyarapítja
119. Az ember értéke nem attól függ, amije van, hanem attól, hogy kicsoda!
D) A MUNKA A KERESZT ÉS A FELTÁMADÁS FÉNYÉBEN
120. A munkát a fáradság „átka” kíséri
121. A Húsvét misztériuma az engedelmesség megdicsőülése
122. A dolgozó ember engedelmeskedik
123. A feltámadt Krisztus a munkát is megdicsőítette
124. A keresztény ember a Kereszt részeként vállalja a munkát
125. Isten országa épül az emberi munkával
BEFEJEZÉS
|
