Gergely-járás

Nagy (Szent) Gergely pápának mint az egyháztanítók (Szt. Ágoston, Szt. Ambrus, Szt. Jeromos és Szt. Gergely) egyikének napján, márc. 12-én, mint más országokban, úgy nálunk is vidéken olyanféleképen öltöznek fel a kisebb iskolás gyermekek, mint a Háromkirály járáskor és «Gergelyt járni», vagyis a faluban házról-házra énekelni mennek, amiért apró-cseprő ajándékot (pénzt, tojást, kalácsot, lisztet, stb.) kapnak. Másutt e szokás a falu iskolamestere javára való kéregetéssel volt kapcsolatos. Hasonló célú és szertartású szokást hazánk némely tájain Balász napján (febr. 3.) is láttunk, amikor az un. Balász-járás alkalmával egészen a Gergelyjárás módjára szintén ily alkalmi énekkel koledálnak az iskolás gyermekek a mester számára szalonnát, sódart, tojást s egyeb elemózsiát. Mind a Gergely-járás, mint a Balász-járás némely helyütt egyúttal az iskolába lépő ujoncok toborzása is, akiket ezért néhol «Gergely katonái»-nak hívnak. Sok helyt Balázs-napkor is a Gergely-napi éneket mondják. Mint a két feltünően hasonló szokás a középkori egyházi iskolák nevelésének emléke, amelyekben Szt. Balázs és Szt. Gergely, mint az iskolás gyermekek patronusai, kiváló tiszteletben részesültek. Az egyháztanító egyike és a kolostoriskolák szervezője, amire a Gergely-járás alkalmával énekelt versikék némelyike is hivatkozik, egyikük igy kezdődik:
Szent Gergely doktornak,
Hires tanítónknak
Az ő napján,
Régi szokás szerint
Menjünk Isten szerint
Iskolába.
Lám, a madarak is,
Hogy szaporodjanak,
Majd eljönnek,
A szép kikeletkor
Sok szép énekszóval
Zengedeznek.
Ez ének második szaka azonban egyúttal arra is látszik célozni, hogy e szokásban valamely régibb pogány természet-ünnep nyoma is lappang, amelynek alighanem a tavasz első hirnökeiül visszatérő énekes madarak üdvözlése volt az egyik jellemző vonása.
(forrás: Pallas Nagylexikon)

Nagy szent Gergely ünnepe március 12.

Szent Gergely doktornak
(részlet)
Szent Gergely doktornak
Híres tanitónknak
Az ő napja:
Régi szokás szerint
Menjünk Isten szerint
Iskolába.
Lám a madarak is
Hogy szaporodjanak,
Majd eljönnek;
A szép kikeletnek
Sok szép énekszóval
Zengedeznek.

A tudósok, tanárok, tanulók, iskolák, valamint a zene védőszentje, s az ő nevére utalnak a gregorián énekek, bár ennek vitatott történelmi alapja. Járványok idején ma is az ő közbenjárásáért fohászkodnak. Az 540-604. között élt római katolikus egyházatyát, Szent Gergelyt 590-ben választották Róma püspökévé. Ő volt az első szerzetes a pápai trónon. Uralkodása alatt arra törekedett, hogy Rómának az V-VI. századi háborúk és a népvándorlás okozta hanyatlását csökkentse, hogy a város gazdasági életét javítsa és az egyházi birtokokon a gazdálkodást újjászervezze. 592-593-ban diplomáciai úton sikerült Rómát megóvnia a longobárdok támadásától. Felvette a máig használatos "servus servorum Dei" (Isten szolgáinak szolgája) címet. Liber regulac pastoralis -a évszázadokig a nyugati egyház lelkipásztori gyakorlatának mértékéül szolgált. Egy személyben őt tartják az utolsó ókori, illetve az első középkori pápának. Gergelyjárásnak is nevezik ezt a napot. Ilyenkor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának és új diákokat toboroztak.

Gergelyjárás