Payday Loans

Keresés

A legújabb

Szigligeti Ede: Liliomfi PDF Nyomtatás E-mail
2012. január 20. péntek, 20:33

balatonfredi sznhz

19:00, Szombat (január 21.), DUNA Televízió

Szigligeti Ede: Liliomfi
magyar színházi felvétel, 110 perc, 1974

rendező: Seregi László

szereplő(k):
Kaló Flórián
Tóth Judit
Borbás Gabi
Maros Gábor
Téry Árpád
Szendrő Iván
Soós Lajos
Pálos Zsuzsa
Újréti László
Báró Anna
Vész Ferenc

Közvetítés a József Attila színházból, felvételről

Szilvai professzor nevelt lányát, Mariskát unokaöccséhez akarja férjhez adni, hogy a vagyon megmaradjon. A professzor nem sejti, hogy unokaöccse, Gyula azonos Liliomfival, a színésszel, akibe nevelt lánya titkon szerelmes. Mariska pedig nem sejti, hogy Liliomfi a család által kiválasztott jövendőbelije. A fiatalok szökési tervet szőnek, de a sok bonyodalom megakadályozza őket.

*

Szigligeti Ede
Liliomfi


ISMERTETŐ

Nemcsak színháztörténeti kuriózumként, irodalmunk történetének poros, múzeális emlékeként kezelhetjük e vígjátékot, s így diákoknak, de minden irodalomkedvelőnek kellemes perceket szerezhet.

A Liliomfi múlt századi drámatermésünknek egyik legtöbbet játszott, színpadról, filmről egyaránt népszerű darabja. A könnyed hangvételű játék középpontjában természetesen szerelmi bonyodalom áll, a fiatalok boldogságát azonban legfeljebb késleltetni tudják az események, megakadályozni nem. Az álöltözetek, a komikus vénkisasszony nevelőnő, a bogaras tudós nagybácsi a humor biztos forrásai, a szabad színészélet pedig reformkori ízű lelkesedéssel ábrázoltatik. A történetben ott van a magyar társadalom valósága: Szilvay Gyulának a Liliomfi nevet kellett fölvennie, ha a megvetett színészi pályára akart menni. A darab kompromisszumos megoldása, Liliomfi visszatérése a nemesi-polgári világba részben a kor ízlését tükrözi, részben Szigligeti megalkuvását (amely a későbbi önkényuralom alatt írt műveit is jellemzi).
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

http://mek.niif.hu/01000/01081/#

*

SZIGLIGETI EDE
SZÍNMŰVEK


Válogatta, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta
Z. SZALAI SÁNDOR

TARTALOM

SZÖKÖTT KATONA
CSIKÓS
II. RÁKÓCZI FERENC FOGSÁGA
LILIOMFI
FENN AZ ERNYŐ, NINCSEN KAS
A LELENC

JEGYZET - SZÓTÁR

http://mek.niif.hu/05100/05183/05183.htm

*

SZIGLIGETI EDE
(1814-1878)


A rendszeres magyar színházi élet hosszú előkészítés után csak az állandó színházak megteremtésével indul meg Magyarországon, és ez az időszak is a reformkor évtizedeire esett. Ettől kezdve volt rendszeres drámairodalom is, minthogy a színházak műsora újabb és újabb színdarabokat követelt. Az úttörő Kisfaludy Károly volt, az ő nyomán az írók hazafias feladatnak érezték drámát írni, színpadról hirdetni a nemzettudatot erősítő, a polgári fejlődést élősegítő eszméket. Ez az új magyar dráma, mint általában a reformkor irodalma, a romantika jegyében fogant, legköltőibb példaképei Vörösmarty zengő színpadi játékai. Mellette a költők egész sora ír drámákat. Felfedezik a már halott Katona József remekművét, a Bánk bánt is. A reformkor eszmevilágán nevelkedő klasszikus nemzedék, Petőfi nemzedéke tovább tágítja a drámák témavilágát: Czakó Zsigmond, Obernyik Károly, Hugó Károly megteremtik - még a romantika szemléletével és módszereivel - a magyar társadalmi drámát. És Szigligetivel megszületik a népszínmű: színpadra lép a magyar paraszt. Ennek a nemzedéknek a legnagyobb hatású drámaírója, Kisfaludy Károly kezdeményeinek egyenes folytatója Szigligeti Ede, aki évtizedekkel túlélve ifjan haló drámaíró kortársait, a forradalom bukása után az elnyomatás korának legfontosabb drámaírója lesz, a színházpolitikában szinte diktátor egészen 1878-ban bekövetkező haláláig, és színházban is, drámában is előkészíti azt a század végi fellendülést, amelyet a színházi kultúrában Paulay Ede, drámaírásban Csiky Gergely képvisel.

Irodalmi értékben, mélységben, színvonalban nem közelíti meg drámairodalmunk nagy magányosait, Katonát és Madáchot, de ő nem magányos: egy az élettel szakadatlan kapcsolatot tartó nemzedék legnépszerűbb és legtermékenyebb tagjaként szerves folytatója a Kisfaludy-féle előzményeknek, és előkészítője mindannak, ami színházban és drámában utána következik.

1814-ben született Nagyváradon. Szathmáry Józsefnek hívták. Apja öntudatos maradi nemesúr, tekintélyes ügyvéd, vallásos katolikus. Az apa azt szeretné, ha fia, aki korán értelmes, könnyen tanuló gyermeknek bizonyul, papnak menne, de a fiúnak ehhez már eleve semmi kedve. Ifjan megérintik a liberalizmus eszméi. Apja kívánságára azt feleli, hogy ő sem elég szentnek, sem elég képmutatónak nem érzi magát a papi pályához. Elragadják Széchenyi hazaépítő tervei, és kiegyezik apjával, hogy mérnöknek menjen. Így kerül fel Pestre. De hamarosan felismeri, hogy sem kedve, sem hajlandósága a szakadatlan számolást igénylő mérnökséghez. Igaz ugyan, hogy igen jó rajzoló, de ezt a tehetségét máshol szeretné érvényesíteni. Hamarosan összebarátkozik a színészvilággal. Pesten ez időben készítik elő az állandó játékszínt, a későbbi Nemzeti Színházat. A tizenkilenc-húsz éves mérnökjelöltet tárt karokkal várja a színház, hiszen jól táncol, szép énekhangja van, tud díszleteket festeni, nyelveket értő, művelt fiú, aki igen gyorsan képes német vagy francia drámákat magyarra fordítani, mások gyengén sikerült színjátékait jó dramaturgiai érzékkel színpadképessé teszi, és ha kell, néhány nap alatt maga is színdarabot ír. Ráadásul született szervező, és - ami a színészek világában ritka - jó érzéke van a rendhez és a rendtartáshoz. Hamarosan nélkülözhetetlenné vált a színház világában, és ő sem akart többé a színházon kívül élni. Megírta apjának, hogy színész lett. A maradi apa felháborodott levélben kitagadta, még azt is írta, hogy legszívesebben saját kezével lőné agyon a családi nevet így megszégyenítő fiút, és megtiltotta neki, hogy nemesi nevüket használja. A névtelenül maradt fiatalember a színház szervezőihez, Fáy Andráshoz és Döbrentei Gáborhoz fordult, adjanak neki új nevet. Azok a sorsra bízták a névválasztást: odaállították a fiatalembert Fáy András könyvesszekrénye elé, hogy hátranyúlva húzzon ki egy könyvet. Kisfaludy Sándor regéit húzta ki; Döbrentei vaktában felütötte a Szigliget című elbeszélő költeménynél. A következő húzás egy angol romantikus regényre esett; a felnyitott oldalnál az első név, amely Döbrentei szemébe ötlött, Eduárd volt. Így lett Szathmáry Józsefből Szigligeti Eduárd. Ezt a nevet azután később, amikor divatossá vált az idegen keresztnevek megmagyarosítása, a Rudolfok Rezsővé, a Ferdinándok Nándorrá, az Edmondok Ödönné és a Kornélok Somává változtak, ő is Eduárdról Edére magyarosította. Szigligeti Ede neve és munkássága ettől kezdve elválaszthatatlan a magyar színházi kultúrától. Nem volt sokáig színész, de hasznára vált, hogy gyakorlatból ismeri a színpadot. Hanem amint 1837-ben megalakult a Pesti Magyar Színház, amelyet nemsokára már Nemzeti Színháznak hívnak, ő lett a titkára, később rendezője és dramaturgja, azután főrendezője, majd művészeti vezetője, végül igazgatója. Hatvannégy éves korában bekövetkezett halálakor már negyvenegy éve szolgálta a Nemzeti Színházat.

A reformkortól a kiegyezésig ő jelentette az állandóságot. A reformkor éveiben a divatos romantikus történelmi drámák mellett részben, de csak részben, külföldi példák alapján, ő teremti meg a népszínművet, a musical comedy korai magyar változatát. A Szökött katonában a kijátszott nép panasza szólal meg. És legjobb korai művében, az 1847-ben bemutatott Csikósban, ebben az énekes bűnügyi drámában a nép igazul meg gonosz urai ellenében. A Csikósban szinte már 1848 forradalmi hangja szólal meg a színpadról.

1848-ban pedig Szigligeti írta a legsikeresebb hazafias drámát, az azóta is gyakran felújított II. Rákóczi Ferenc fogságát.

Már eddigre kitűnt Szigligeti minden erénye és fogyatékossága. Kitűnő szerkesztő és cselekménybonyolító. Jelenetről jelenetre új izgalmat tud kelteni, és várakozást ébreszt a következő fordulatok iránt. Mindig színszerű, és mindig hatásos. Közben igen gyenge jellemábrázoló, személyei inkább szerepek, mintsem hús-vér emberek; a problémáknak csak a felületét látja, de újságírós frissességgel reagál minden problémára. Történelmi drámái is tele vannak aktuális célzásokkal. Színpadi nyelvében semmi költői: szabatos, szürke próza, még akkor is, ha versben írja a dialógusokat.

Mindezzel az erénnyel és hibával már 1848-ig a legnépszerűbb színpadi szerző volt, holott jelentősége igazán csak ekkor kezdődik. A forradalomban nem volt politikai szerepe, így írói és színházi tevékenységét azonnal folytathatta. Ekkor lesz a színházi élet irányítója és sokáig a kor legfontosabb rendezője. Jászai Mari úgy emlékszik vissza rá, mint kitűnő rendezőre. Drámáinak helyzetei is arra vallanak, hogy szakadatlan hatásokat elérni kívánó rendező művei.

Már nem sokkal a forradalom bukása után mutatják be legjobb vígjátékát, az azóta is örökös műsordarabot, a Liliomfit, a színészi életnek ezt a derűs szemléletű komédiáját. És következnek tucatszámra a történelmi drámák, a társadalmi drámák, a vígjátékok, a népszínművek. Kifogyhatatlan a leleményessége, ha új helyzeteket, új bonyodalmakat kell kitalálni. Az elnyomatás idején a dicsőséges múltat idézi a színpadról; itt a nemzeti remények fenntartásában Jókai mellett a helye. Később észreveszi a társadalom új problémáit: népszínművet ír a kivándorlásról, a munkásmozgalomról. A népszínmű mellett kitalálja a zene nélküli népdrámát a szegény emberek életéről. Ábrázolása mindig a felületen marad, megoldásai megfelelnek a nemesi és új polgári igényeknek. Nem útmutatója a közönségnek, hanem a közönség meglevő kívánságait szolgálja. És színvonala nagyon egyenetlen. Több mint száz színjátékának nagyobbik része elnagyolt, bár így is hatásosan színszerű. De számos műve gondosan szerkesztett és ha nem is költőien, de lelkiismeretes szabatossággal fogalmazott. Néhány műve pedig már irodalmi mértékkel mérve is maradandó alkotás. Ilyen a Csikós és a Liliomfi, s úgyszintén az a kitűnő verses komédia, amelynek Fenn az ernyő, nincsen kas a címe; ilyen legjobb történelmi drámája, A trónkereső, és a leghatásosabb történelmi játéka, a II. Rákóczi Ferenc fogsága, és a társadalmi problémákat a nála szokásosnál mélyebben látó és láttató Lelenc. De számos egyéb színjátékában is találhatunk kitűnő jeleneteket és habár felületesen ábrázolt, mégis emlékezetes figurákat.

Műveinek jó része máig sem jelent meg, színházi rendezőpéldányokban és súgópéldányokban várja, hogy végre akadjon, aki felméri az óriási életmű egészét, s végre sajtó alá rendezzen egy olyan válogatott kiadást, amely megilletné Szigligetit, hiszen erényei folytán, hibáival együtt drámatörténetünk egyik főszereplője.
HEGEDŰS GÉZA

*

egressy gbor

EGRESSY GÁBOR, SZÍNÉSZ

*

JÓKAI MÓR

SZIGLIGETI

Aki már tudja, hogy mi a magyar nemzeti színház, az tudni fogja, hogy kicsoda Szigligeti?

Akik még többet is akarnak felőle tudni, azok olvassák meg e rövid életrajzot.

Szigligeti Ede atyját Szathmáry Józsefnek, anyját Szepi Katalinnak hítták; ő maga Szathmáry József nevet viselt mint gyermek, és később, mint szorgalmas tanuló.

Szülői mérnöki pályára nevelték, Nagyváradon és Temesvárott taníttatva, s tanulmányai befejezése végett felküldték Pestre.

A művészet jó szelleme azonban azt súgá az ifjúnak: „hagyd el e pályát, van egy másik fölméretlen ország, amit neked kell tagosítanod, más épületeket kell neked fölépítened, más pusztaságot lakhatóvá tenned, mint azt, amelyre készülsz.”

Az ifjú megérté jó szelleme sugallatát, és lett színész.

Azonban a családi tisztes nevet kétséges kockára tenni nem volt szabad; így lett Szathmáry Józsefből Szigligeti Ede.

Később azután e név hírt és becsülést gyűjtött maga körül, s büszkesége marad annak, aki azt nem örökölte, hanem önmagát tette családja első ősévé.

Mint színműírót minden évben új meg új koszorúkkal láttuk őt megjelenni, s azok közül bizonyosan több megmaradt örök zöldnek, mint ahány elhervadt.

Legelső művei voltak: A megjátszott cselek, dráma, és Dienes, szomorújáték; ezek még Budán kerültek színre. Következett Vazul, Gyászvitézek, Pókaiak, Aba, Romilda, Miczbán, Czilley, Rózsa, Ál Endre, Troubadour, Korona és kard, Nagyidai cigányok, Kinizsi, Szökött katona, Gerő, Két pisztoly, Zsidó, Gritti, Rab, Vándor színészek, Szekrény rejtelme, Zách unokái, Pasquil, Csikós, Mátyás fia, Színésznő, Renegát, Istenítélet, Rákóczi, Liliomfi, Fidibus, Házassági három parancs, Vid, Egri nő, Aggteleki barlang, Nagyapó, Andronik, IV. István, III. Béla, Arckép, Tündér Ilona, Lári-fári, Cigány, Castor és Pollux, Csokonai, Diocletián, Pünkösdi királyné, Dalos Pista, Pál fordulása, Veszedelmes jó barát, Nevelő kerestetik, Világ ura, 10.000 forint, A mama, Béldi Pál,… (folytattatik.)

Összesen hatvanegy színművet írt!

Azok közül öten: Rózsa, Vándor színészek, Zách unokái, Mama és Béldi Pál száz aranyos jutalomérti versenyben diadalmaskodtak; kettő: Kinizsi és Gerő másodjutalmat nyert; legnagyobb rész nagy hatással tartotta fenn magát; és csak három esett el a deszkák csatamezején: Frangepán Erzsébet, Rontó Pál és a Debreceni ripők; ellenben százszoros diadalt aratott a Szökött katona, (melynek felemlítésénél kegyelmes akarok lenni, s nem vetem szemükre a bírálóknak, amit e mű ellen vétettek) és későbbi népszínművei; drámái közül a Pókaiak, Miczbán, Rózsa v. j., Gritti, Zách unokái, Mátyás fia, Rákóczi, Vid, Andronik, Diocletián, Világ ura stb., stb.[1])

Micsoda hatással voltak Szigligeti színművei a közönségre, arról sokat lehetne beszélni; népszínművei egy egész új irodalmi ágat honosítottak meg, mely tisztán a nemzeté, s azért is hat annyira a nemzeti lelkületre vissza.

Legelső három népszínművének körutazása az országban valódi diadaljárat volt. Emlékezem a várakozásteljes estékre, miket mint ifjonc diák átéltem a Szökött katona előadása előtt, s előadása után a közönség elragadtatására, és saját levertségemre, hogy miért nem tudok én ilyet írni? Akkori irigységem Szigligeti tehetségeire legbiztosabb alapja annak a becsülésnek, amit most érzek iránta; az évek és a közellét nem tették őt előttem kisebbé.

Mindenki tapasztalhatá, micsoda befolyást gyakorolt Szigligeti munkássága nemcsak irodalmunkra, de még többre is, mint az irodalom.

Népszínművei leszoríták a hajdani velőtlen bohózatokat, a siralmas rémdrámákat, s eleven erőteljes irányt, élethűséget, igazságot, tiszta morált és emberszeretetet hirdettek a színpad deszkáiról; népdalaink felhatottak általok a szalonokba s a comptoirokba, főurak és kereskedők eddigelé magyar hangok előtt zárva tartott szobáiba; később utat nyitottak művészi és irodalmi érdekeinknek is, s jelenben egy olyan tőkéjét képezik a színháznak, melynek morális és anyagi kamatjai igen nagy helyet foglalhatnak a számadásokban.

Drámái sok szerencsével sajátíták el a históriai elemet, tiszta, szép, szabatos nyelven, megható költészettel, s nagy színi ismerettel vannak írva, s tanúskodnak a költőnek e téren tett sokoldalú tanulmányairól.

Szigligeti költői munkásságán kívül, mint a színház titkárja oly fontos helyet tölt be, hova ügyszeretet, pártatlanság, sokoldalú ismeret, s hazafiúi becsületes jellem múlhatatlan kellékek, s jól esik tudnunk, hogy ezek Szigligetiben egyesülve vannak.

Mint hivatalnok egyenes lelkű, a közügyért buzgó, mint férfi szilárd, elhatározott jellemű; jó férj, jó apa, jó barát.

Szeretném azt kívánni neki, hogy éljen annyi esztendőt, ahány színművet ír, de miután minden esztendőben kettőt, hármat is ír, kívánságom képtelenség volna; e helyett azt óhajtom, hogy éljen oly sokáig, amíg színművészetünkben és irodalmunkban munkásságának gyümölcsei kedvesek leendnek; – akkor pedig ugyan megvénülhet.

[1857]

[1] Midőn e sorokat írom, még akkor Béldi Pál nem adatott elő.

Jókai Mór: Írói arcképek

http://mek.oszk.hu/00700/00793/html/index.htm

*

Kaló Flórián
Született: 1932. június 16. (Budapest)
Meghalt: 2006. február 28. (Budapest)

FILM:

A régi nyár (magyar színházi felv.) (TV-film) színész
Családi tűzhely - Janika (magyar tévéjáték) (TV-film) színész
Nem vagyunk angyalok (magyar tévéjáték) (TV-film) színész
A kikapós patikárius (1986) (TV-film) színész
A béke szigete (szín., magyar filmdráma, 1983) (TV-film) színész
Buborékok (szín., magyar tévéf., 1983) (TV-film) színész
Mesék az Ezeregyéjszakáról (szín., mb., magyar tévéjáték, 1978) (TV-film) színész
Süsü, a sárkány kalandjai (szín., magyar bábfilmsor., 1977) (TV-film) színész Vetítik: M2: Szombat (Január 21.) 17:20
Vasárnap (Január 22.) 18:35
Szombat (Január 28.) 18:25
Vasárnap (Január 29.) 18:25
Süsü, a sárkány kalandjai DVD
Nyár a szigeten - Le a cipővel! (szín., magyar ifjúsági f., 1976) (TV-film) színész
Le a cipővel! (szín., magyar ifj. kalandf., 1975) (TV-film) színész
Svédcsavar (szín., magyar tévéfilm sor., 1975) (TV-film) színész
Ficzek úr (szín., magyar tévéf., 1974) (TV-film) színész
Kérem a következőt! (szín., magyar rajzfilm sor., 1974) (TV-film) színész Vetítik: FILMBOX: Hétfő (Január 23.) 6:30
Szombat (Január 28.) 19:35
Megtörtént bűnügyek (ff., magyar tévéfilm sor., 1974) (TV-film) színész
Nincs többé férfi (ff., magyar tévéf., 1974) (TV-film) színész
Szigligeti Ede: Liliomfi (szín., magyar színházi felv., 1974) (TV-film) színész Vetítik: DUNA TELEVÍZIÓ: Szombat (Január 21.) 19:00
Palacsintás király (szín., magyar mesejáték, 1973) (TV-film) színész
A 0416-os szökevény (ff., magyar tévéfilm sor., 1970) (TV-film) színész
Luigi Pirandello: Csocsó (ff., színházi felv., 1968) (TV-film) színész
Az én kortársaim I. (ff., magyar tévéf., 1964) (TV-film) színész
Mici néni két élete (ff., magyar vígj., 1962) színész Mici néni két élete DVD
A Noszty fiú esete Tóth Marival (ff., magyar filmdráma, 1960) színész
Két emelet boldogság (ff., magyar vígj., 1960) színész
A próbaper (magyar tévéjáték) (TV-film) színész
Az áldozat nem tesz vallomást (ff., magyar kisjátékf.) (TV-film) színész
Gulliver a törpék országában (szín., magyar tévéjáték) (TV-film) színész

SZÍNHÁZ:

Egyedül író
bemutató: 2007. május 25. Gárdonyi Géza Színház
Négyen éjfélkor rendező, író
bemutató: 2000. március 31. Békés Megyei Jókai Színház
Pajzán históriák szerző
bemutató: 2007. november 24. Ruttkai Éva Színház

1954 - Színház és Filmművészeti Főiskola
1954 - Szegedi Nemzeti Színház
1961 - József Attila Színház

Fontosabb szerepek:
Dumas: A három testőr - XIII. Lajos, Bulgakov: Fehér karácsony -Talberg Vlagyimir, Berkesi: Thomson kapitány - dr. Telsinszky Péter, Goldoni: Két úr szolgája - Pantalone de Bisognosi, Miller: Pillantás a hídról - Alfieri, Brecht: Mahonny - Willy, Gavault-Charvay: Valami mindig közbejön - Landesqenet, Molnár: Harmónia - dr Péter orvos, Knott: Várj, míg sötét lesz - Roat, Leonard: Motel a hegyen - Dermond Gibbon, Szigligeti: Liliomfi - Szilvai professor, Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok - Malvolio; Troilus és Cressida - Ulysses, Sütő: Egy lócsiszár virágvasárnapja - Günther báró, Brecht-Wiei: Koldusopera - Tigris Brown, Broke-Bannerman: Weekend a tengerparton - Henry, Hamilton: Gázláng - Rough, Giraudoux: Párizs bolondja - Elnök, Ben Jonson: Volpone - Mosca, Németh: A nagy család - Bodor Ernő, Popplewell-Thomas: A hölgy fecseg és nyomoz - Grandin, Ayckbourn: Lépcsőn járó szellemek - Márk, Lajtai-Békeffi: Régi nyár Báró - Jankovits János, Gandillot-Fényes-Szenes: A kikapós patikárius - Fourageot, Heltai: A tündérlaki lányok - Báró, Naftalin dr Csapláros - Károly, Katajev-Aldobolyi-Nagy: Bolond vasárnap - Tudovkin, Agatha Christie: Eszményi gyilkos - Thomas felügyelő, Horváth Csao Bambino - Nagyapa, Lengyel Menyhért: A waterlooi csata - Romberger

Díjak:
1974 - Jászai Mari-díj
1984 - érdemes művész
1994 - Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje

LAST_UPDATED2