Payday Loans

Keresés

A legújabb

Berzsenyi Dániel PDF Nyomtatás E-mail
A költészet kincstára

berzsenyi

 

BERZSENYI DÁNIEL

A TÁNCOK

 

Nézd a tánc nemeit, mint festik játszi ecsettel
A népek lelkét s nemzetek ízleteit.
A német hármas lépéssel lejtve kering le,
S párját karja közé zárja s lebegve viszi.
Egyszerű a német mindenben, s csendesen örvend,
Egyet ölel mindig, s állhatatos szerető.
A gallus fellengve szökik, s enyelegve kacsingat,
Párt vált, csalfa kezet majd ide, majd oda nyújt:
Ez heves és virgonc, örömében gyermeki-nyájas,
Kényeiben repdez, s a szerelembe' kalóz.
A magyar egy Pindár: valamerre ragadja negéde,
Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit.
Majd lebegő szellő, szerelemre olvad epedve,
S búja hevét kényes mozdulatokba szövi;
Majd maga fellobbanva kiszáll a bajnoki táncra
(Megveti a lyánykát a diadalmi dagály),
S rengeti a földet: Kinizsit látsz véres ajakkal
A testhalmok közt ugrani hőseivel.
Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe,
Csak maga szab törvényt, s lelkesedése határt.
Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, örüljön!
Férfierő s lelkes szikra feszíti erét.

[1811]

1.

PINDARUS

http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/6622.html

2.


*NEGÉD

(neg-éd) fn. tt. negéd-ět, harm. szr. ~je v. ~e. Oly kevélység vagy rátartás, mely némi kitünő tulajdonságon, elsőségen alapúl, milyenek a szépség, gazdagság, tudomány, születési rang, s mely bizonyos tiszteletet igényel és követel. Szelidebb jelentésü, mint a másokat lenéző gőg, de kevesebb nemes érzelemmel vegyült, mint a jó értelemben vett büszkeség. 
"Az doctorok es ott lőnek, 
És ők erről nagy negédet tőnek." 
Katalin verses Legendája. 
Alapfogalom e szóban a nagyratartás, s némi fenhéjázás, minél fogva ne v. neg gyökét azon ne gyökü szókkal hasonlíthatjuk öszve, melyek valami nagyot, magasat, nagyra, magasra emelkedést jelentenek, milyenek a nevel, nevelkedik, (nő elemezve ne-ő) továbbá vastag hangon a nagy, nád, és a magasságot, felhatást jelentő on, ěn, ön ragok. Az arabban is kebir, kibir am. nagy és kevély. Ezek szerént a ne gyökből lett neg elavult ige, mint nyö gyökből nyőg, no-ból no-g-at. A g t. i. mint gyakorlatos igeképző az emelkedésnek, magasodásnak folytonosságát jelenti, s ne-g am. magasodik, emelkedik, valamint nyög am. folytonos nyö hangot ad, zúg folytonos zu hangon szól. A neg elavult igéből lett neget elvont főnév, s ebből némi módosítással negéd. Hogy a d és t végbetűk előtt a rövidhangzókat a nyelvszokás gyakran megnyujtja, tanusítják azt a garad garád, fuvat fuvát, korczolat korczolát, korlat korlát, szemet szemét stb.


*NEGÉDĚS

(neg-éd-ěs) mn. tt. negéděs-t v. ~et, tb. ~ek. Némely előnyeinél fogva magát rátartó, fenhéjázó, elbizakodott. Szelidebb jelentésü, mint a gőgős, ki másokat lenéz, megvet, kevesebb nemes önérzettel biró, mint a büszke, de nem oly képzelt jelességekkel hányakodó, mint a kevély. Negédes urak, asszonyságok. Negédes legény, ki szépsége miatt, vagy mivel nemes, gazdag, rátartja magát. 
"De mert negédös lől benned, 
Hogy nem akarál engedned, 
Immár ím oly helyre jutottál, 
Meglátod aval mit használtál." 
Katalin verses legendája. 
"Ő is édes, és negédes ám." Faludi. 
Túl a Dunán, névszerént Kemenesalon átvetve: nedénges, nedinges. Eléjön némely régieknél is 
"Gondolom, én valék ilyen állapotban, 
Erős, gyors, fiatal, ifjúi voltomban, 
Csintalan, nedénges minden útaimban." 
Nagy Péter börtönéneke Sárvárott. 1606-ban. 
(Thaly K. gyüjt.).


*NEGÉDĚSEN

(neg-éd-ěs-en) ih. Némi kitünő tulajdonságok és előnyök miatt magát rátartva. A szép legény negédesen megy el a leányok előtt.


*NEGÉDĚSKĚDIK

(neg-éd-ěs-kěd-ik) k. m. negéděskěd-tem, ~tél, ~ětt. Negédesen, azaz rátartósan viseli magát.


*NEGÉDĚSSÉG

(neg-éd-ěs-ség) fn. tt. negéděsség-ět, harm. szr. ~e. Kedélyi tulajdonság vagy állapot, midőn valaki negédes, rátartósság.


*NEGÉDSÉG

(neg-éd-ség) fn. tt. negédség-ět, harm. szr. ~e. Szabatos elemzés szerént valamivel szükebb jelentésü, mint a negédesség, mert ez a negédnek gyakoriságát, sokaságát jelenti. A negédség am. maga rátartása, a negédesség am. rátartósság.

 

bank_ban

Berzsenyi Dániel

 

A magyarországi mezei szorgalom 
némely akadályairul



TARTALOM

ELŐSZÓ
I. NÉPTELENSÉG
II. CÉLTALAN NÉPOSZLAT
III. CÉLTALAN FÖLDOSZTÁLY
IV. MŰVELETLEN NÉP
V. MAGYAR PARASZTI GYERMEKNEVELÉS
VI. NÉPKÉPZETI ELVEK
VII. MESTERSÉGI ÉS KERESKEDÉSI HIÁNYOK
VIII. HAMIS GAZDASÁGI SZELLEM
IX. DURVA BÁNÁS A JOBBÁGYOKKAL
X. FALUSI FAÉPÜLETEK ÉS AZOK SŰRŰSÉGE
XI. CÉLTALAN SZŐLŐSZAPORÍTÁS
XII. VÁSÁROK ÉS EGYÉB HENYENAPOK
XIII. HIÁNYOS NÉPSZERKÖZET

 


 

ELŐSZÓ

Elgondolván, mennyire függ nemzetünk egész jólléte mezei gazdaságunk virágzásátul, s mennyire emelhetnénk nemzeti erőnket, ha valami föntebb mezei szorgalom terjesztené gazdag földünkre áldásait; szívemelő örömmel és nagy reményekkel telve kell látnunk mindazon bölcs intézeteket, melyek által időnkben nemeslelkű nagyaink a mezei szorgalom ügyét a legszentebb hűséggel ápolják, midazon bölcs útmutatásokat, melyek szerint több jeles íróink a legfőbb nemzeti ügynek különféle akadályait és védszereit ösmertetni ügyekeznek.

De mivel az ily szép tünemények nemcsak örömöt és reményt adnak a jobb embernek, hanem egyszersmind ösztönt is az együttmunkálkodásra, igen kedves kötelességemnek érzém én is, mezei gazdaságunknak, ezen mi köztáplálónknak ügyében adni, amit adhatok, tudniillik: holmi gondolatokat annak akadályairul és segédmódjairul.

Mely tárgyban már több nagy íróink is minden bölcseséggel munkálódtak ugyan; de mivel a tárgy oly temérdek terjedelmű s oly számtalan oldalú, hogy annak ösmerete csak több figyelmezők észrevételei által alakulhat valami egésszé; s mivel az ügy oly szorgos, hogy annak védelmére alig lehet eléggé és elégszer a nemzetet emlékeztetni; nem gondolnám, hogy még e részbeli nyomozatimmal fölöslegvalót cselekedtem; sőt úgy hiszem, óhajtanunk kell, hogy még több eszmélkedőink is e köz- és nagyérdekű dolog iránt tapasztalásaikat és észrevételeiket közleni se fölöslegvalónak, se csekély föladásnak ne véljék; hanem inkább szünet nélkül szemeik előtt tartsák, hogy nemzetünknek, valamint eddig, úgy ezután is csak a mezei szorgalom lévén legfőbb táplálója, örökre csak annyiban leend egész nemzeti boldogságunk alapítva és biztosítva, mennyiben mezei filozófiánkat fejteni, emelni és gyakorlatba hozni tudjuk.

Ne csüggedjünk el pedig azon, hogy mindenben igen elmaradtunk, s nagy gátokat kell vívnunk; sőt legyünk aziránt győződve, hogy azon nagyszerű áldozatok, melyekkel most egyesült nagyaink boszús isteninket engesztelik, áldást hozandnak mezeinkre, s ha a köztünk megjelent geniust követni fogjuk, egy igen szép jövendő felé leend az útmutatónk.

 

LAST_UPDATED2