ÉLETMINŐSÉG RONTÁS/JAVÍTÁS
BOLDOG-BOLDOGTALAN JÓ-ROSSZ SORA
Ember- és világismeretre vezető népi bölcsességeink
és az örömsokszorozó-bánatmegosztó népdalkincsünk
Magyar közmondások és énekek – 3.
Rózsa, rózsa, labdarózsa levele,
Csak egy legényt neveltek a kedvemre.
Azt is azért nevelték a kedvemre,
Kék a szeme, göndör haja fekete.
Alig várom, hogy a nap lenyugodjon,
Hogy az égen páros csillag ragyogjon.
Ragyogj csillag, páros csillag sokáig,
Kísérj el a szeretőm kapujáig!
Csillag, csillag, páros csillag az égen,
Láttad-e az én rózsámat a réten?
Láttam bizony zöld rozmaring erdőben,
Sárga tearózsa nyílott ki a kezében.
*
Sokáig él, kinek halála hírét költik.
*
A mely ebet meg akarnak ölni, dühös nevét költik.
*
Őt sem a gólya költötte
*
Elég egy ebre egy kölönc.
(Egynek egy hivatal.)
*
Fizess, mint a köles. (Bőven.)
*
Jó, hogy gégéjét nem vágta el a bába,
mikor köldökét elmetszette.
*
Kár, hogy anyja méhében
fel nem akadott a köldökzsinórra.
*
Négyet nem lehet eltitkolni:
tüzet, szeretetet, köhögést, szegénységet.
*
Köhögés igen jó mentsége a ravasz kántornak.
*
Csúnya, mikor a szúnyog köhög.
Csúnya, mikor a tetű köhög.
*
Még a tetű is köhög.
Nehéz szenvedni, mikor a tetű is köhög.
Ritkán köhög a bolha.
*
Köhögő társakkal jár a vénség.
Sok köhögő társsal jár az öregség.
*
Látszik, hogyan tudod, azért köhögsz.
*
Nem szükség a tetvet ködmönbe rakni,
magától is belemászik.
*
Földhöz vágta a ködmönt.
(Azt is, a ki benne volt.)
*
Nekimegy, mint tót ökör a ködnek.
*
Ködvágó.
(Mérnök gúnyneve,
kinek munkájában a paraszt meg nem bízik.
Megbizhatatlan.)
*
Köd előttem, köd utánam.
*
Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel.
*
Fölit szedi a köcsögnek.
*
Úgy érzi magát, mint kutya a kóterben.
*
Ha egyszer a kutya megkóstolta a marhabelet,
a húst sem hagyja abba.
*
Ki keserűt nem kóstolt, nem érdemli az édeset.
*
Aranyat hord a szamár, bogáncskórót eszik.
*
Virág voltam, kóró lettem.
*
Nehéz a kócból szép fonalat fonni.
*
Kócos csikóból lesz a szép paripa.
*
Selyem az élet, kóc a jövedelem.
*
Korpusz jurisz.
Akkor volt boldog a haza,
mikor egy ujjnyi volt a Korpusz jurisz,
de most szekéren kell hordani
*
Kozmásodik a kása. (Baj van.)
*
Ki minő kovászt tesz, oly kenyeret eszik.
*
Kinek gézengúz az ura, kotyomfity a szolgája.
*
Kotty belé, szilvalé.
(Mindenbe beleszól, beleavatkozik.)
*
Lódulj, kotródj, vakaródj.
*
Kotor.
Egy csuporban kotornak.
Egy szemeten kotorásznak.
Más szekrényében ne kotorássz.
Más szemetén kotorász. (Más feleségét szereti.)
Más zsebében kotorász.
*
Kotnyeles.
(Mindenbe avatkozó.)
*
Mindig karattyol, mint a kotlós tyúk.
*
Elébb tojik a tyúk, azután kotkodál.
(Munka után dicsekedjél.)
*
Megérti, kinek koszos a feje.
(Gyermek is megérti.)
*
Koszos malac.
Koszos malacból válik a jó szalonna.
Koszos malacból válik néha ártány.
Minden koszos malacból lesz disznó.
Minél koszosabb a disznó, annál inkább vakaródzik.
*
Feszít, mint koszos Pista Jézus nevenapján
*
Egy rühes birkától koszos lesz az egész nyáj.
*
Kosz.
Koszette.
Nem mind rossz, a mi kosz.
Ragadós, mint a kosz.
*
Koslat, mint a falu kutyája
*
Nem kóser ember.
*
Megfejték egy kosár korpán.
(Csekélységgel sikerült megvesztegetni.)
*
Okos, mint a tordai kos,
seggel megyen a vályúra, mégis fejjel esik bele.
*
Okos, mint a tavalyi kos.
*
Mindaddig kevély a kos, mig szarvát le nem ütik.
*
A száraz kortyokra is vigyáz. (Irigy.)
A száraz kortyot is alig nyeli a beteg.
*
Koros szegény leánynak mindig rövid a farsang.
*
Elül kopasz, okos kopasz;
hátul kopasz, bolond kopasz:
felül kopasz, koros kopasz.
*
Jó asszony a háznak koronája.
*
Szent életű vasfazék, csak a füle kormos.
(Képmutató.)
*
Jer elő kormos!
(Hibás állj elő.)
*
Hamari hamvasnak kormos a két füle.
*
Coki kormos, mig csontot vetek.
(Civakodók csitítása.)
*
Más falát meszeli, az övé koromfekete.
*
Korgó gyomornak nincs füle.
*
Magához fordulok szülő édesanyám,
Hozzátok fordulok jó lány barátaim.
Ha reátok nézek nagyon megújulok,
A szűzek útjáról más útra indulok.
*
bazsarózsámnak lehajlott az ága
én is ráhajlottam egy hűtlen szavára
mit ér a rózsafa piros bimbó nélkül
mit ér a szerelem igaz hűség nélkül
istenem nagy dolog ki egymást szereti
mégis a jó isten össze nem vezeti
de még nagyobb dolog ki egymást gyűlöli
mégis két vénasszony összeköszörüli
áldd meg isten áldd meg a szeretőm házát
verd meg isten verd meg a benne lakóját
azt sem mindegyiket csak az édesanyját
mért tiltotta tőlem virágszál szép lányát
***
kék ibolyát ültettem a pohárba
ez a legény válogat a leányba
törje ki a sej-haj válogatós nyavalya
én is voltam szeretője valaha
kék ibolya ha leszakítanálak
mit szóllanál babám ha elhagynálak
mit mondanék sej-haj ha így hozta az idő
ritka most az igaz szívű szerető
kék ibolya búra hajtja a fejét
mert a harmat nem öntözi a tövét
szállj le harmat sej-haj kék ibolya tövére
most találtam egy igaz szeretőre
***
ága-bogas a diófa teteje
csak egy kislányt neveltek a kedvemre
azt az egyet nem adnám a világért
az anyjának a mennybéli jussáért
az anyjának kevés mennybe a jussa
a lányának olyan édes a csókja
olyan édes nem tudom felejteni
hanem inkább jobban tudnám szeretni
ősz az idő hull a fáról a levél
megbánod te régi babám mit tettél
megbánod te jutok én még eszedbe
hogy milyen volt bús szívemnek szerelme
le van az én selyem ingem vasalva
nem vagyok én legényeknek az alja
sem eleje sem az alja nem vagyok
amér engem a szeretőm elhagyott
*
Kormány.
Azé a kormány, aki tanulta.
Csendes időben könnyű a kormány.
Kezében törött a kormány.
Könnyű csendes időn kormányt tartani.
Nincs kormánya a bornak.
*
Papucskormány.
Papucs viszi a kormányt.
*
Savanyú, mint a korhelyleves.
*
Nem gyűjthet annyit a fösvény,
hogy korhely fia el ne tékozolja.
*
Kordéra mondani.
(Alap nélkül, találomra állítani valamit.)
*
Étel-ital korcsolyán, leszaladhat sík száján.
*
Fickándozik, mint gatyakorcban a bolha.
(Szorult helyzetben van.)
*
Rossz cselédnek kettő a mestere:
a szó és a korbács.
*
Két tanítómester szükséges a házhoz:
a korbács és a vessző.
*
Ha korán házasodol, korán bánod meg.
*
Korán okosodó gyermek ritkán szokott megélni.
*
Ha későn jön is a halál, mégis korán jön.
*
A jó cselédes gazda
korán felkeljen s későn feküdjék le.
*
Kora vetés, késő gyermek hamar árván maradt.
*
Többet koptatta talpát, mint farát.
(Többet járt-kelt, mint ült és dolgozott.)
*
Körmére koppintottak
*
Megkopasztották.
(Elnyerték pénzét.)
*
Te menj elől Vakaró, téged ismer a kopó.
(Koldus egymást így biztatta.)
*
Rossz kopó az, melyet bottal kell hajtani a nyúl után.
*
Néha ember koponyája, szamárvelő takarója.
*
Kopogtat, de nem nyitnak neki ajtót.
*
Legjobb orvosság a koplalás.
*
Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz,
míg beledöglött.
*
Egyél, igyál, ne koplalj, mint otthon.
(Tréfás kínálás.)
*
Bár koplal a farkas,
még sem cserélne kalmárnak ebével
*
Ütött-kopott.
Sok kézen fordult már meg, mint a kopott garas.
*
Kofásan árulja a hazug vakarcsot.
*
Kopott köntös alatt néha bölcs rejtezik.
*
Régen írták, lekopott.
*
Nem kopott érte körme, könnyen harácsolja.
*
Foly reá a nyála, de nem kopik álla.
*
A hazugságban kopott el nyelve.
*
A ledőlt fát a gyermek is kopácsolja.
*
Konty.
Előbbvaló a süveg a kontynál.
(Férfi az asszonynál.)
Feltette szent Anna kontyát.
(Becsípett asszony.)
Feltették a kontyát.
(Megesett leány.)
Félre áll a kontya.
(Pityókos asszony.)
Félretette kontyát.
Konty alá szeretne jutni.
(Férjhez menni.)
Ritkán egyeznek meg a kontyok.
(Asszonyok.)
Simon bíró kontyot feltett.
(Felesége dolgát végzi.)
Tedd fel a kontyot, vedd fel a gondot.
*
Konkolyt a búzából,
vétket a világból nem lehet kiirtani.
*
Szurtoskezű kolompárnak fia.
(Tolvaj.)
*
Mást rostál, maga konkolyos.
*
Ritka az a búza, kiben konkoly nincsen,
ritka a szerelem, kibe hiba nincsen.
*
Konkolyt hint.
(Viszályt támaszt.)
*
Ha a konkolyt nem nyüvöd, a búzát elnyomja.
*
Ökröt vonásán, fazekat kongásán ismeri meg az okos.
*
Minél üresebb a hordó, annál jobban kong.
*
Kondor, mint a cigány.
Kondor, mint a gácsér fark.
Kondor, mint a gyerekfej.
*
Rátartja magát,
Mint a kompoldi kisasszony.
Vár, mint a kompolti kisasszony.
(Rátartós lánynak nehezen akad kérője.)
*
Bár komoran nézzen fiára az apa,
más van szívében.
*
Komor kedvű
Komor, mint a deresre húzott.
Komor, mint a herélt bika.
Komor, mint a verembe esett farkas.
Komor, mint bika a járomban.
Komor, mint a kárvallott.
Komor, mint a pénzetlen pazarló.
*
Félve tekereg,
mint nagy városban urahagyta komondor.
*
Oly helyre tették,
a hol a komondor el nem kapja kenyerét.
(Börtön.)
*
Nosza, eb után komondor.
(Rossz után rosszabb.)
*
Szétnézett, mint vak Pali Komlóson.
*
Cifra, mint a komédiás asszony.
*
Szegény ember élete csupa komédia.
*
Miatyánkkal nem veszik be Komáromot.
*
Módi ez is, mint Komáromban a félszem.
(Oktalan szokás, viselet.)
*
Búsulhat, mint a komádi ember.
(Azon búsult,
hogy szegény adósa az adósság miatt nem tud aludni.)
*
Komámasszony azt gondolta,
császárkörtét tart, pedig csak vadalma.
(Gyermekét jónak tartotta,
pedig az is csak rossz, mint a többié.)
*
Hegyen hó (őszhaj),
völgyben tó, harminckettő közül egy se jó (fog),
a koma-gyűjtőfa pedig lenek áll.
(Öreg férfi panasza.)
*
Meghalt a gyermek, oda a komaság.
Sógorság, komaság, nem nagy atyafiság.
*
Komája a dolog. (Kerüli.)
*
Elég egy ebre egy kolonc.
(Egy embernek egy hivatal.)
*
Ha bíróvá lettél, tedd félre a komaságot.
*
Nem disznó komám uram,
hogy a rákot lábastól megegye egyszerre.
*
Kötve higgy a komának.
(Legyen vele szerződésed, csak úgy higgy neki.
Csak ha meg van kötözve.)
*
Ha felkötötted a kolompot, hát rázzad/zörgesd…
*
A koldus sohasem kerül, akárhol koldul.
*
Mi haszna éhen a lónak abban,
hogy Kolozsvárott jó kenyeret sütnek.
*
Jaj! annak a tyúknak, mely rókát hí komának.
*
Én is úgy, mint komám uram.
(Mindent ráhagyó, tedd-ide, tedd-oda ember.)
*
Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet,
Áraszd meg a vizet, had vigyen el ingem.
Apám kapujába, anyám ajtajába,
Hagy kérde(j)zzem őket, kinek adtak ingem.
Cifra katonának, nagy híres tolvajnak,
Ki egyér, kettőért nem szán vért ontani.
Istenem, Istenem, hogy meguntam élni,
Folyóvízre menni, véres inget mosni.
Ha folyóvíz volnék, sohase búsulnék,
Hegyeken-völgyeken, zengedezve járnék.
Annak is örülnék, porondot hajtani,
Kaszáló rétekbe virágot növelni.
***
/:Kerek erdő, csendes patak,:/
Jaj, de rossz legénynek adtak.
/:Éjjel iszik, nem aluszik,:/
Nappal fekszik, nem dolgozik.
/:Csak a pipa, s az álom,:/
Kapa nyele halálom.
/:Ha mégegyszer lány lehetnék,:/
Jól megválasztnám a legényt.
/:Úgy megválasztnám a legényt,:/
Mind a piacon az edényt.
/:Az edénynek a mázassát,
a legénynek a pirossát.:/
p style=center
quot;Georgia
|