Nemes Nagy Ágnes:

Bors néni kertje — vers

Fent,
Fent,fent,
fent,Fent,legfelül,
ott, ahol a varjú ül,
a hetedik emeleten –
azon is túl? Igen, igen,
fent,
fent,fent,
fent,fent,magasan,
Bors néninek kertje van.
Benne három mályvatő,
kivirít a háztető,
Bors nénié három mályva,
rózsaszínű, lila, sárga,
hogyha hullik tarka hó,
az a mályváról való.
Hogyha pedig
eső esik:
fent a mályvát
öntözgetik.

M2: Szombat (Február 11.) 13:15

Bors néni
magyar film

rendező: Novák János, Bohák György, Urbán Gyula
író: Nemes Nagy Ágnes
zeneszerző: Novák János
operatőr: Ráday Mihály

szereplő(k):
Dajka Margit
Kútvölgyi Erzsébet
Novák János
Verebes István
Másik János
Dés László

Feliratozva a Teletext 329. oldalán.

A Magyar Televízió klasszikusai közé tartozik ez a Nemes Nagy Ágnes műveiből készült, remek mesejáték, melynek címszerepét nem kisebb színésznő játssza, mint Dajka Margit. A zenés játékban nemcsak a kiváló színészek, de a gyerekek is részt vesznek. Bors nénivel és barátaival sok csodálatos dolog történik, a Nap és a Hold látogatása, a szétszóródott borsszemek összefúvása, utazás Talla-Gallába, de betekinthetünk Bors néni gyerekkorába is. A játék, az ének és a sok móka mellett megünneplik Bors néni 80. születésnapját is.

Vetítik: M2: Szombat (Február 11.) 13:15

*

A KOLIBRI SZÍNHÁZ MŰSORÁN

http://www.kolibriszinhaz.hu/index.php?view=article&catid=35%3Agyermek&id=73%3Anemes-nagy-agnes-novak-janos-bors-neni&option=com_content&Itemid=67

*

Nemes Nagy Ágnes:

A csiga — vers

Húzgáltam egy kocsikát,
Úgy kerestem a csigát.
Lassú állat a csiga,
Betettem a kocsiba.

Jól húztam a kocsikát,
Kocsiztattam a csigát.
Ne csak füvet, virágot,
Lásson ő is világot.

*

Nemes Nagy Ágnes

FILM:

Marslakók számára (mb., magyar portréf., 2001) színész
Bors néni (szín., magyar mesejáték, 1981) (TV-film) író Vetítik: M2: Szombat (Február 11.) 13:15
Nemes Nagy Ágnes (portréf.) (TV-műsor) forgatókönyvíró

SZÍNHÁZ:

Aranyecset író
bemutató: Marczibányi Téri Művelődési Központ
Bors néni szerző
bemutató: 2002. november 5. Hevesi Sándor Színház
Bors néni író
bemutató: 2003. szeptember 26. Miskolci Nemzeti Színház
Bors néni író
bemutató: 2004. április 16. Gárdonyi Géza Színház
Bors néni író
bemutató: 2005. október 27. Szegedi Nemzeti Színház
Bors néni szerző
bemutató: 2008. április 14. Soproni Petőfi Színház
Bors néni szerző
bemutató: 2009. május 31. Pécsi Harmadik Színház
Bors néni szerző
bemutató: 2011. március 12. Szatmárnémeti Északi Színház - Harag György Társulat
"Előbb a has jön, aztán a morál" fordító
bemutató: 2011. május 27. Bánfalvy Ági International Stúdió
Jóembert keresünk fordító
bemutató: 2005. június 17. Pécsi Nemzeti Színház
Kurázsi mama és gyermekei fordító
bemutató: 2005. március 25. Gózon Gyula Kamaraszínház
A szecsuáni jóember fordító
bemutató: 2001. október 6. Vígszínház
A szecsuáni jólélek fordító
bemutató: Móricz Zsigmond Színház
A szecsuáni jólélek fordító
bemutató: 2006. szeptember 23. Szigligeti Színház
Természetes leszek! szerző
bemutató: Szkéné Színház
Titkok titkai szerző
bemutató: Bécsy Tamás Kamaraterem (Szivárvány Gyermekház)

*

Nemes Nagy Ágnes:

Budai utca — vers

Ez az utca budai
Jól lehet itt játszani.
Vannak nála nagyobb utcák,
a mi utcánk bátyjai.
Ez az utca budai, budai,
vannak nála kisebb utcák, a mi utcánk hugai.
Hugai, bátyjai, gyerünk gyorsan játszani!

*

Nemes Nagy Ágnes digitalizált művei

http://www.pim.hu/object.4f2bcd80-0740-42cd-967e-ec0054912ed9.ivy

Nemes Nagy Ágnes életrajza
(1922–1991)

Budapesten született 1922. január 3-án, ugyanitt halt meg 1991. augusztus 23-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Házasságkötésétől kezdődően a hivatalos iratokban dr. Lengyel Balázsné néven szerepelt. 1944 áprilisában kötött házasságot Lengyel Balázs író–szerkesztő–kritikussal. 1958-ban elváltak, de munkatársi, szellemi életközösségük a további évtizedekben is megmaradt.
Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.
Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete Kettős világban címen 1946-ban jelent meg. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947 őszétől 1948 augusztusáig ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.
A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Elsőrendűen francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-től pedig négy éven át a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabad szellemi foglalkozású íróként dolgozott.
Második kötetének, a Szárazvillámnak a megjelenésétől (1957) folyamatosan jelen volt az irodalmi nyilvánosságban, de mindvégig távol tartotta magát a kultúrpolitikai hivatalosságtól. A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. (1969: A lovak és az angyalok; 1981: Között; 1986: A Föld emlékei.) Eredetisége és költői ereje révén mégis a korszak meghatározó, nemzedék-jelző alkotója lett, s egyúttal inspirálója a modern magyar líra további alakulásának. Költészetét a kortárs elemzők – a költő nyilatkozataira is építve – az „objektív líra”, az új tárgyiasság vonulatához sorolják, és az ún. „klasszikus modernség” egyik kimagasló teljesítményét látják életművében. Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon. Versei külföldi folyóiratokban, antológiákban és önálló fordításkötetekben is megjelentek – angol, német, francia és olasz nyelven.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának (1984: A hegyi költő). Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.
Az 1970-es, 80-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasó esteken és nemzetközi írótalálkozókon (Belgium, Franciaország, Németország, Anglia, Írország, Izrael), 1979-ben pedig négy hónapot töltött Iowában (USA), az egyetem nemzetközi írótáborában.
1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – almanach formában – újraindították az Újholdat (Újhold-Évkönyv, évente kétszer 1986–1991). A tizenkét kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette. Az évkönyvek a gondolati nyitottság jegyében, a magas művészi és szellemi minőség elve alapján szerkesztődtek. Nemzedéktől függetlenül azok publikáltak bennük, akik e gondolattal azonosultak és e mércét megütötték. A szépirodalom mellett bőséges teret kapott bennük az esszé, a tanulmány – a legkülönbözőbb művészeti és tudományos területről. A magyarországi rendszerváltást megelőző években az Újhold-Évkönyvek sorozata egyúttal kísérlet és példa is volt minőségelvű értelmiségi kooperációra, a táborokba szerveződés helyett a szellemi együttműködés megvalósítására. A sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával megszűnt.
Az író díjat, kitüntetést keveset kapott. Fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat (1948), első válogatott kötetéért kapta a József Attila-díjat (1969) és életművének elismerésére a Kossuth-díjat (1983). Halála után, 1997-ben Lengyel Balázzsal közösen megkapta Izrael Állam „Yad Vashem” kitüntetését, mert a Holocaust idején azon bátrak és igazak közé tartozott, akik biztonságuk kockáztatásával védték, bújtatták és mentették az üldözötteket.
1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar P.E.N. Clubnak is. Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1998-ban a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére, a díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.

Fontosabb díjak, elismerések:

1948 – Baumgarten-díj
1969 – József Attila-díj
1982 – a Munka Érdemrend arany fokozata
1983 – Kossuth-díj
1985 – Az Év Könyve-jutalom
1997 – Yad Vashem-díj – Jeruzsálem