Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe
Tartalom
I. kötet
Kroó Katalin: Előszó
A. Sz. Puskin Kovács Árpád: Puskin írásmódja Péter Mihály: Jevgenyij Anyegin: A két levél Kroó Katalin: A Jevgenyij Anyegin elbeszélőjének poétikai vonásai (A sorról sorra olvasás értelmezési tapasztalatai) Jurij Lotman: A valóság költészete (Szabó Tünde fordítása) Wolf Schmid: Próza és költészet Néhai Ivan Petrovics Belkin elbeszéléseiben (Trombitás Judit fordítása)
A Puskin-recepció történetéből F. M. Dosztojevszkij: Néhány magyarázó szó az alábbiakban következő Puskin-beszéd kapcsán (Szabó Tünde fordítása) F. M. Dosztojevszkij: Puskin (vázlat). Elhangzott az Orosz Irodalom Kedvelőinek Társasága június 8-i ülésén (Sisák Gábor fordítása)
Ny. V. Gogol Kovács Árpád: A szómű Gogol prózájában
A Gogol-recepció történetéből Andrej Belij: Gogol mestersége (Filippov Szergej fordítása)
M. Ju. Lermontov Szilágyi Zsófia: Lermontov művészi világa Jurij Lotman: Lermontov költői deklarációja. A zsurnaliszta, az olvasó és az író (Kocsis Géza fordítása)
I. A. Goncsarov Molnár Angelika: A nevelődési regénytől a művészregényig. Ivan Goncsarov: Hétköznapi történet, Oblomov, Szakadék
A Goncsarov-recepció történetéről Ivan Goncsarov: Jobb későn, mint soha (Kritikai jegyzetek) (Molnár Angelika fordítása)
I. Sz. Turgenyev Hetesi István: Turgenyev elbeszélései. A "felesleges ember"-től az "orosz européer"-ig Zöldhelyi Zsuzsa: I. Sz. Turgenyev "sejtelmes" elbeszélései Kroó Katalin: Turgenyev regénypoétikájának néhány sajátosságáról Függelék: Kondor-Szilágyi Mária: A termékenység gondolatköre Turgenyev A küszöbön című regényében Zöldhelyi Zsuzsa: Turgenyev: Senilia - "prózai költemények" ciklusa
II. kötet
F. M. Dosztojevszkij Kroó Katalin: Dosztojevszkij és az irodalmi hagyomány. Puskin, Gogol, Nyekraszov és a "naturális" ábrázolás Függelék (1): Szekeres Adrienn: Ny. A. Nyekraszov Dosztojevszkij művészetében Függelék (2): Solti Gergely: Puskin "Szegény lovagja" Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényében Kovács Árpád: Személyesség és szövegköziség A Karamazov testvérek című regényben Peeter Torop: A hősök átalakulása F. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében (Kocsis Géza fordítása) Kroó Katalin: Raszkolnyikov gyilkosságának szemantikai minősítéséről a Bűn és bűnhődésben
A Dosztojevszkij-recepció történetéből Horváth Géza: Dosztojevszkij polifonikus regénye (Mihail Bahtyin: Dosztojevszkij poétikájának problémái)
L. Ny. Tolsztoj Király Gyula: Tolsztoj művészi gondolkodása és regényeinek narratív felépítése. Tolsztoj és Dosztojevszkij, Tolsztoj és Shakespeare Téren Gyöngyi: L. Ny. Tolsztoj munkássága a folklór tükrében Fried István: Kísérlet az idős(ödő) Tolsztoj novelláinak értelmezésére
A Tolsztoj-recepció történetéből F. M. Dosztojevszkij: Újabb elkülönülés. Az Anna Karenina nyolcadik része (Sisák Gábor fordítása) F. M. Dosztojevszkij: Az Anna Karenina mint különleges jelentőségű tény (Sisák Gábor fordítása)
A. P. Csehov Hajnády Zoltán: A kert mint archetipikus toposz Csehovnál Cs. Jónás Erzsébet: A színpadi nyelv pragmatikája a Csehov-drámákb Wolf Schmid: Ivan Velikopolszkij látszólagos eszmélése. Csehov: A diák (Részlet a problematikus esemény Csehov prózájában című írásból) (Szabó Tünde fordítása)
A XIX. századi orosz irodalom recepciójának a történetéből Nagy István: A klasszikus orosz irodalom XX. századi olvasatban
A XIX. századi orosz irodalom befogadásának két kontextusa: szláv kultúrák, magyar irodalom Fried István: A szláv-magyar irodalmi / kulturális kapcsolatok (különös tekintettel az orosz-magyar viszonylatokra) Lukács István: Az orosz irodalom XIX. századi horvát recepciója Heé Veronika: Az orosz kultúra és irodalom cseh recepciója a XIX. században Kiss Szemán Róbert: "Északi fények". Az orosz fenomén a szlovák gondolkodásban és irodalomban Kroó Katalin: Egy lengyel Dosztojevszkij-olvasat. A Karamazov testvérek szöveginspirációja Jerzy Andrzejewski Sötéség borítja a földet című regényében Zöldhelyi Zsuzsa: Az orosz irodalom magyar fogadtatása a XIX. században Hetesi István: Turgenyev és Gozsdu Cs. Jónás Erzsébet: Alakzatok Csehov-drámák magyar fordításaiban
Előszó (részlet)
E kiadvány, melyet az olvasó a kezében tart, igen széles körű szakmai összefogással, hat felsőoktatási intézmény részvételével (Berzsenyi Dániel Főiskola, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nyíregyházi Főiskola, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) készült el. A két kötet tizenhét mai magyar és három kortársnak mondható külföldi szerzőnek összesen több mint harminc szaktanulmányát tartalmazza. Tárgya a XIX. századi orosz irodalom, illetve az ebbe a periódusba tartozó szépírások szláv és magyar recepciója. Ez utóbbi témakör magyarázza a könyv kiegészítő címét: Alapozó ismeretek az orosz-szláv és az orosz-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Az orosz szépírók publicisztikai és elemző munkáinak, valamint az eredetileg idegen nyelven publikált írásoknak magyar nyelvű átültetését hat fordító végezte el.
E vállalkozás mindazonáltal nem csupán a résztvevők számát és a tudományos anyag mennyiségét tekintve tűnhet jelentősnek. Sokkal inkább azért tarthat érdeklődésre számot, mert a klasszikus orosz irodalom valódi kincsesházából válogathattuk ki azokat az irodalmi alkotásokat, melyek a tanulmányok tematikáját meghatározták. Természetesen a könyv szerkezetének a kialakításánál elsődleges szempontként 2006 szeptemberétől bevezetésre kerülő BA-képzés igényrendszeréhez való igazodást tartottuk szem előtt. E megfontolás alapján született meg az elképzelés, hogy a kétkötetes tankönyv négy különféle tantárgyhoz is hasznosítható legyen: 1) az orosz irodalom történetének oktatásához; 2) a szláv irodalmi áttekintésen belül az orosz-szláv, illetőleg az orosz- magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozásának megalapozásához; 3) a magyarul és oroszul párhuzamosan rendelkezésre álló szakanyagokra építve az irodalmi szakszöveg-olvasási gyakorlatokhoz; 4) a recepció kérdéseit kiemelten kezelő kultúratörténeti kurzusokhoz.
A könyv felhasználhatósága ily módon sokrétű, és ezzel összhangban szándékunkban állt az irodalomtörténeti megközelítést is rendhagyó módon sokszempontúvá tenni.
[...]
A tanulmányok újra és újra összeérnek tehát, s így a könyv több körben megvalósuló befogadást igényel - minél több körön hajlandó végighaladni az igényes olvasó, annál gazdagabban, teljesebben láthat rá a XIX. századi orosz irodalomra, és egyben annál bővebbé, kiterjedtebbé válhat az a módszertani repertoár is, melynek tudatos számbavételéről nem érdemes lemondani. Ehhez a hallgatók minden bizonnyal segítséget fognak kapni a XIX. századi orosz, valamint a szélesebb körű szláv irodalmat és kultúratörténetet oktató tanáraik szakértelmének jóvoltából. Lehetőség lesz arra is, hogy az oktatók e két kötetből a hallgatók intézményi keretű képzésének adott egyedi és változó feltételeihez alkalmazkodva válasszák majd ki kurzusaikhoz a legmegfelelőbb anyagokat, az ajánlott olvasmányok listáján megjelölt tételekkel. A tanulmányok szerzői nem csupán a BA-kurzusok, hanem az MA-képzésre előkészítő órák elvárható színvonalához is igyekeztek igazodni.
Mindehhez sikeres szellemi kalandozást kívánunk a könyv minden olvasójának. A szerzőknek pedig ezúton fejezzük ki köszönetünket a kötetben való részvételükért.
Budapest 2006. július 5.
Kroó Katalin alkotó szerkesztő http://mek.niif.hu/04900/04937/#
|