Payday Loans

Keresés

A legújabb

XIX. századi orosz irodalom PDF Nyomtatás E-mail
2011. november 04. péntek, 10:09

gogol_by_repin

Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe

Tartalom

I. kötet

Kroó Katalin: Előszó

A. Sz. Puskin
Kovács Árpád: Puskin írásmódja
Péter Mihály: Jevgenyij Anyegin: A két levél
Kroó Katalin: A Jevgenyij Anyegin elbeszélőjének poétikai vonásai (A sorról sorra olvasás értelmezési tapasztalatai)
Jurij Lotman: A valóság költészete (Szabó Tünde fordítása)
Wolf Schmid: Próza és költészet Néhai Ivan Petrovics Belkin elbeszéléseiben (Trombitás Judit fordítása)

A Puskin-recepció történetéből
F. M. Dosztojevszkij: Néhány magyarázó szó az alábbiakban következő Puskin-beszéd kapcsán (Szabó Tünde fordítása)
F. M. Dosztojevszkij: Puskin (vázlat). Elhangzott az Orosz Irodalom Kedvelőinek Társasága június 8-i ülésén (Sisák Gábor fordítása)

Ny. V. Gogol
Kovács Árpád: A szómű Gogol prózájában

A Gogol-recepció történetéből
Andrej Belij: Gogol mestersége (Filippov Szergej fordítása)

M. Ju. Lermontov
Szilágyi Zsófia: Lermontov művészi világa
Jurij Lotman: Lermontov költői deklarációja. A zsurnaliszta, az olvasó és az író (Kocsis Géza fordítása)

I. A. Goncsarov
Molnár Angelika: A nevelődési regénytől a művészregényig. Ivan Goncsarov: Hétköznapi történet, Oblomov, Szakadék

A Goncsarov-recepció történetéről
Ivan Goncsarov: Jobb későn, mint soha (Kritikai jegyzetek) (Molnár Angelika fordítása)

I. Sz. Turgenyev
Hetesi István: Turgenyev elbeszélései. A "felesleges ember"-től az "orosz européer"-ig
Zöldhelyi Zsuzsa: I. Sz. Turgenyev "sejtelmes" elbeszélései
Kroó Katalin: Turgenyev regénypoétikájának néhány sajátosságáról
Függelék: Kondor-Szilágyi Mária: A termékenység gondolatköre Turgenyev A küszöbön című regényében
Zöldhelyi Zsuzsa: Turgenyev: Senilia - "prózai költemények" ciklusa

tolstoy_prokudin-gorsky
II. kötet

F. M. Dosztojevszkij
Kroó Katalin: Dosztojevszkij és az irodalmi hagyomány. Puskin, Gogol, Nyekraszov és a "naturális" ábrázolás
Függelék (1): Szekeres Adrienn: Ny. A. Nyekraszov Dosztojevszkij művészetében
Függelék (2): Solti Gergely: Puskin "Szegény lovagja" Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényében
Kovács Árpád: Személyesség és szövegköziség A Karamazov testvérek című regényben
Peeter Torop: A hősök átalakulása F. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében (Kocsis Géza fordítása)
Kroó Katalin: Raszkolnyikov gyilkosságának szemantikai minősítéséről a Bűn és bűnhődésben

A Dosztojevszkij-recepció történetéből
Horváth Géza: Dosztojevszkij polifonikus regénye (Mihail Bahtyin: Dosztojevszkij poétikájának problémái)

L. Ny. Tolsztoj
Király Gyula: Tolsztoj művészi gondolkodása és regényeinek narratív felépítése. Tolsztoj és Dosztojevszkij, Tolsztoj és Shakespeare
Téren Gyöngyi: L. Ny. Tolsztoj munkássága a folklór tükrében
Fried István: Kísérlet az idős(ödő) Tolsztoj novelláinak értelmezésére

A Tolsztoj-recepció történetéből
F. M. Dosztojevszkij: Újabb elkülönülés. Az Anna Karenina nyolcadik része (Sisák Gábor fordítása)
F. M. Dosztojevszkij: Az Anna Karenina mint különleges jelentőségű tény (Sisák Gábor fordítása)

A. P. Csehov
Hajnády Zoltán: A kert mint archetipikus toposz Csehovnál
Cs. Jónás Erzsébet: A színpadi nyelv pragmatikája a Csehov-drámákb
Wolf Schmid: Ivan Velikopolszkij látszólagos eszmélése. Csehov: A diák (Részlet a problematikus esemény Csehov prózájában című írásból) (Szabó Tünde fordítása)

A XIX. századi orosz irodalom recepciójának a történetéből
Nagy István: A klasszikus orosz irodalom XX. századi olvasatban

A XIX. századi orosz irodalom befogadásának két kontextusa: szláv kultúrák, magyar irodalom
Fried István: A szláv-magyar irodalmi / kulturális kapcsolatok (különös tekintettel az orosz-magyar viszonylatokra)
Lukács István: Az orosz irodalom XIX. századi horvát recepciója
Heé Veronika: Az orosz kultúra és irodalom cseh recepciója a XIX. században
Kiss Szemán Róbert: "Északi fények". Az orosz fenomén a szlovák gondolkodásban és irodalomban
Kroó Katalin: Egy lengyel Dosztojevszkij-olvasat. A Karamazov testvérek szöveginspirációja Jerzy Andrzejewski Sötéség borítja a földet című regényében
Zöldhelyi Zsuzsa: Az orosz irodalom magyar fogadtatása a XIX. században
Hetesi István: Turgenyev és Gozsdu
Cs. Jónás Erzsébet: Alakzatok Csehov-drámák magyar fordításaiban

dosztojevszkij besz
Előszó (részlet)

E kiadvány, melyet az olvasó a kezében tart, igen széles körű szakmai összefogással, hat felsőoktatási intézmény részvételével (Berzsenyi Dániel Főiskola, Debreceni Egyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nyíregyházi Főiskola, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) készült el. A két kötet tizenhét mai magyar és három kortársnak mondható külföldi szerzőnek összesen több mint harminc szaktanulmányát tartalmazza. Tárgya a XIX. századi orosz irodalom, illetve az ebbe a periódusba tartozó szépírások szláv és magyar recepciója. Ez utóbbi témakör magyarázza a könyv kiegészítő címét: Alapozó ismeretek az orosz-szláv és az orosz-magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Az orosz szépírók publicisztikai és elemző munkáinak, valamint az eredetileg idegen nyelven publikált írásoknak magyar nyelvű átültetését hat fordító végezte el.

E vállalkozás mindazonáltal nem csupán a résztvevők számát és a tudományos anyag mennyiségét tekintve tűnhet jelentősnek. Sokkal inkább azért tarthat érdeklődésre számot, mert a klasszikus orosz irodalom valódi kincsesházából válogathattuk ki azokat az irodalmi alkotásokat, melyek a tanulmányok tematikáját meghatározták. Természetesen a könyv szerkezetének a kialakításánál elsődleges szempontként 2006 szeptemberétől bevezetésre kerülő BA-képzés igényrendszeréhez való igazodást tartottuk szem előtt. E megfontolás alapján született meg az elképzelés, hogy a kétkötetes tankönyv négy különféle tantárgyhoz is hasznosítható legyen: 1) az orosz irodalom történetének oktatásához; 2) a szláv irodalmi áttekintésen belül az orosz-szláv, illetőleg az orosz- magyar irodalmi kapcsolatok tanulmányozásának megalapozásához; 3) a magyarul és oroszul párhuzamosan rendelkezésre álló szakanyagokra építve az irodalmi szakszöveg-olvasási gyakorlatokhoz; 4) a recepció kérdéseit kiemelten kezelő kultúratörténeti kurzusokhoz.

A könyv felhasználhatósága ily módon sokrétű, és ezzel összhangban szándékunkban állt az irodalomtörténeti megközelítést is rendhagyó módon sokszempontúvá tenni.

[...]

A tanulmányok újra és újra összeérnek tehát, s így a könyv több körben megvalósuló befogadást igényel - minél több körön hajlandó végighaladni az igényes olvasó, annál gazdagabban, teljesebben láthat rá a XIX. századi orosz irodalomra, és egyben annál bővebbé, kiterjedtebbé válhat az a módszertani repertoár is, melynek tudatos számbavételéről nem érdemes lemondani. Ehhez a hallgatók minden bizonnyal segítséget fognak kapni a XIX. századi orosz, valamint a szélesebb körű szláv irodalmat és kultúratörténetet oktató tanáraik szakértelmének jóvoltából. Lehetőség lesz arra is, hogy az oktatók e két kötetből a hallgatók intézményi keretű képzésének adott egyedi és változó feltételeihez alkalmazkodva válasszák majd ki kurzusaikhoz a legmegfelelőbb anyagokat, az ajánlott olvasmányok listáján megjelölt tételekkel. A tanulmányok szerzői nem csupán a BA-kurzusok, hanem az MA-képzésre előkészítő órák elvárható színvonalához is igyekeztek igazodni.

Mindehhez sikeres szellemi kalandozást kívánunk a könyv minden olvasójának. A szerzőknek pedig ezúton fejezzük ki köszönetünket a kötetben való részvételükért.

Budapest 2006. július 5.

Kroó Katalin
alkotó szerkesztő
http://mek.niif.hu/04900/04937/#

LAST_UPDATED2