16:15, Vasárnap (február 5.), DUNA Televízió
Fűszer és csemege fekete-fehér, magyar filmdráma, 75 perc, 1939
rendező: Ráthonyi Ákos író: Csathó Kálmán forgatókönyvíró: Kolozsvári Andor zeneszerző: Kemény Egon operatőr: Vass Károly vágó: Paál Lajos
szereplő(k): Jávor Pál (Mácsik Márton) Szörényi Éva (Vilma) Somlay Artúr (Puskás Aladár) Vízváry Mariska (Puskásné) Hidvéghy Valéria (Kató) Dénes György (Aladár) Petheő Attila (Kató apja) Bihari József (intéző) Simon Marcsa (szolgáló) Pethes Ferenc (Imre úr)
Letűnt világról, egy pesti kereskedőcsalád életéről szól a Csathó Kálmán színdarabja nyomán készült film. Puskás Aladár és üzlete a kereskedők mintaképe ám fia szégyenli ezt a társadalmi rangot. Csak a pénz, a birtok és a lovak érdekli. Az öreg jobb keze a paraszti sorból fölkerült kereskedősegéd, a fiatal Mácsi Márton. Amikor az öreget szélütés éri, megmenti könnyelmű és eladósodott fiától a boltot és az öreg lánya, Vilma jövőjét azzal, hogy üzleti és házassági kapcsolatra lép a lánnyal.
Szörényi Éva Született: 1917. május 26. (Budapest, Magyarország) Meghalt: 2009. december 1. (Los Angeles, USA) FILM:
Az örök Jávor (TV-film) színész Színészdal - vendégségben Szörényi Évánál (magyar dokumentumf., 2008) (TV-film) szereplő Vetítik: DUNA II. AUTONÓMIA: Vasárnap (Július 31.) 16:45 Amerikai rapszódia (szín.-ff., mb., am.-magyar filmdráma, 2001) színész Amerikai rapszódia DVD Erkel (ff., magyar játékf., 1952) színész Úri muri (ff., magyar filmdráma, 1949) színész Könnyű múzsa (ff., magyar film, 1947) színész A tanítónő (ff., magyar rom. dráma, 1945) színész Aranyóra (ff., magyar játékf., 1945) színész Madách (ff., magyar filmdráma, 1944) színész A Benedek-ház (ff., magyar játékf., 1943) színész Annamária (ff., magyar játékf., 1943) színész Jelmezbál (ff., magyar krimi, 1942) színész "Szeptember végén" (ff., magyar játékf., 1942) színész Tavaszi szonáta (ff., magyar játékf., 1942) színész Régi keringő (ff., magyar vígj., 1941) színész Régi keringő DVD Szűts Mara házassága (ff., magyar játékf., 1941) színész Beáta és az ördög (ff., magyar rom. film, 1940) színész Elkésett levél (ff., magyar játékf., 1940) színész Igen vagy nem? (ff., magyar vígj., 1940) színész Pénz beszél (ff., magyar vígj., 1940) színész Sárga rózsa (ff., magyar filmdráma, 1940) színész Fűszer és csemege (ff., magyar filmdráma, 1939) színész Vetítik: DUNA II. AUTONÓMIA: Hétfő (Augusztus 1.) 19:35 DUNA TELEVÍZIÓ: Vasárnap (Július 31.) 13:30 Halálos tavasz (ff., magyar filmdráma, 1939) színész Halálos tavasz DVD A leányvári boszorkány (ff., magyar vígj., 1938) színész A Noszty fiú esete Tóth Marival (ff., magyar játékf., 1938) színész Pusztai királykisasszony (ff., magyar rom. vígj., 1938) színész Egy lány elindul (ff., mb., magyar vígj., 1937) színész A nagymama (ff., magyar filmdráma, 1936) színész Mária nővér (ff., magyar játékf., 1936) színész Barátságos arcot kérek (ff., magyar vígj., 1935) színész Hiába menekülsz... (szín., magyar portréf.) (TV-film) közreműködő Mestersége színész (TV-műsor) szereplő
*
CSATHÓ KÁLMÁN (1881–1964)
Csathó Kálmán (1881–1964) az úgynevezett konzervatív irodalom egyik legtermékenyebb képviselője volt a felszabadulás előtt. Hosszú hallgatás után, 1957-től jelentek meg újra könyvei, háromban színházi emlékeit gyűjtötte össze (Ilyennek láttam őket, 1957; A régi Nemzeti Színház, 1960; Tavasztól tavaszig, 1962). Írótársak között (1965) című posztumusz kötetében pedig irodalmi emlékeit elevenítette fel. Majdnem mindegyik emlékezésének ő maga a hőse, de mert nem idealizálja régi önmagát, s a legfontosabb pillanatokban tapintatosan háttérben tud maradni, nem aránytalanok, nem érdektelenek ezek az írások, inkább egy problémátlan, meglehetősen beszűkült életet élő polgári réteg önvallomásai. Az Ilyennek láttam őket 1909 és 1945 között szerzett, a színházzal kapcsolatos emlékeit mondja el, szellemesen csevegve, sok érdekes anekdotát felelevenítve. Emlékezetes Ódry Árpádról rajzolt képe.
Az Írótársak között fő hibája, hogy a személyes élmények halmazában szinte eltűnnek, átlényegülnek a felidézett arcok. Csathó Kálmánnál majdnem mindig elsődleges a rokonszenv vagy az ellenérzés. Írótársait kivétel nélkül ebből a szubjektív nézőpontból ítéli meg. Árnyaltabb, elvontabb elemzésre ritkán vállalkozik. Surányi Miklósról rajzolja a legegységesebb, leghitelesebb képet, bár ennek során is túlszínezi emlékeit, s megelégszik azzal, hogy felületesen ítélkezzék az író jelentőségéről. Kétségtelenül megvolt az a képessége, hogy a lényegtelent, az epizodikus elemeket ügyesen forgatva, olyan látszatot kölcsönözzön nekik, mintha éppen azok volnának egy életmű legsúlyosabb problémái. Ezért volt népszerű a két világháború között. Az anekdota azonban meg is bénította: egy-egy jellem mélyebb kibontására, vagy egy irodalmi jelenség magyarázatára, ok és okozat kifejtésére már nem maradt ereje.
*
Csathó Kálmán A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csathó Kálmán Születéskori neve Csathó Kálmán Született Budapest, 1881. október 13. Elhunyt Budapest, 1964. február 14. (82 évesen) Nemzetisége magyar Házastársa Aczél Ilona Foglalkozása író, rendező Díjak Corvin-koszorú (1930)
Csathó Kálmán (Budapest, 1881. október 13. – Budapest, 1964. február 14.) magyar író, színházi rendező, MTA-tag (levelező: 1933-1949). Felesége Aczél Ilona színésznő volt.
Élete
Jogi egyetemet végzett Budapesten, majd Berlinben színházi tanulmányokat folytatott. 1906-ban, mikor visszatért Magyarországra, tisztviselőként dolgozott a kultuszminisztériumban. Párizsba ment tanulmányútra állami ösztöndíjjal, majd 1909-től Budapesten a Nemzeti Színháznál dolgozott először mint rendező, majd 1919-től mint főrendező. 1936-tól a Kisfaludy Társaság másodelnöke. 1940-ben a Magyar Színház igazgatója lett. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1933-1949 között, tagságát 1989-ben posztumusz állították vissza.
Művei A varjú a toronyórán (1916) Te csak pipálj, Ladányi (1916) Mikor az öregek fiatalok voltak (1921) Földiekkel játszó égi tünemény (1924) A szép Juhászné (1936) Az én lányom nem olyan (1936) Ibolyka A kék táska A nők titka Most kél a nap Pokháló Vadászzsákmány (1940) Írótársak között (1965)
Színdarabjai Az új rokon (1922) A hazasságok az égben köttetnek (1925) Mi van a kulisszák mögött (1926) Ilyeneknek láttam őket (1957) A régi Nemzeti Színház (1960) Tavasztól tavaszig (1962)
*
Csathó Kálmán novellái THOMASKEREKES1 - 2006.05.04 08:20
Vadásztörténetei nem nyulakról szólnak Csathó Kálmán
Nagy mesélőkedv és a történelemhez való személyes viszony jellemzi a Lazi Kiadó által összegyűjtött novellákat. Kimentek a divatból a vadásznovellák, amik valaha Turgenyev idejében divatosak voltak. Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Fekete István legalább annyira komoly prózaíróknak számítottak korukban, mint vadászoknak. Csathó rég nem tapasztalt gusztussal ír a tájról, mely hol pusztai erdei avar, hol selymes fü, göröngyös kaszáló, szúrós tarló. Mentegetőzése számomra reális:” A vad abból él, hogy vadásszák.. A vadász nemcsak öli, hanem tenyészti a vadat. Igaz, hogy ezt azért teszi, hogy lelövöldözze őket, de amennyit magnak meghagynak, az mindig sokkal több, mint amennyi tenyésztés nélkül, tehát a vadászok nélkül élne.”. Elfelejtjük, hogy a vadász óvja, ápolja, eteti a vadat -figyelmeztet. Szarvas a Kárpátok ősrengetegeit kivéve már régen nem volna sehol, ha vadászok féltő gondja nem vigyázna rájuk és nem volna talán már őz sem. Fogoly az én gyermekkoromban az Alföldön alig akadt, s hogy elszaporodtak, az a vadászok érdeme. A fácán pedig, ez a telepített vad, még azt is a vadászoknak köszönheti Magyarországon, hogy egyáltalán van. Nehezen bírnám elviselni –írja -hogy vadászni gonosz ás kegyetlen dolog. Hiszen akkor csak a rossz emberek vadásznának, márpedig nyugodt szívvel merem állítani, hogy án eddig a nem vadászok közt semmivel sem találtam több jó embert, mint a vadászok közt. Sőt. A vadász természetjáró. Megtanul olvasni és gyönyörködni a Természet nagy könyvében, és ezzel megismeri a maga kicsinységét és az Alkotó nagyságát. Elmélyed, magába száll, és közelebb jut Istenhez. Az igazi vadászok, akiket nem testi ügyességük, hanem a lelki berendezkedésük tesz azzá, mind istenfélő és jó emberek -teszi le a vadászat mellett a voksot Csathó Kálmán. Az írásokban látszólag őzekről, szarvasokról, foglyokról van szó, mögöttük emberi, netán még az embereket és az állatokat is közös gyürübe fogó sorsokról van szó, mint az öregedésről, a természet nagy körforgásáról: „Elég szép, de nem valami nagy csuda! -szólott a vadász az agancsot vizsgálva. Ez lenne a híres nagy bak? Az erdő legerősebb bakja? A vadőr csendesen csóválta a fejét. -Dehogyis, kérem. Az sokkal ravaszabb, semhogy így mutassa magát. Aztán meg tessék nézni! Össze van szurkálva. Megverték. Ez azt mutatja, hogy van nála a környéken erősebb is. Annak kell a nagy baknak lenni. Azt kérem nem lehet ilyen könnyen kézre keríteni” Kerekes Tamás
Csathó Kálmán:Szarvasbőgés www.lazikiado.hu, 2006, Szeged
*
http://moly.hu/szerzok/csatho-kalman
Letűnt világról, egy pesti kereskedőcsalád életéről szól a Csathó Kálmán színdarabja nyomán készült film. Puskás ...
Videa · 2021. márc. 4.
|