Payday Loans

Keresés

A legújabb

Le az álczával! - Eötvös Károlyról PDF Nyomtatás E-mail
2011. július 14. csütörtök, 07:49

vervad

Le az álczával!


ADATOK
EÖTVÖS KÁROLY
hírhedt saktervédő életrajzához.


Írta
ÁGOSTON JÁNOS,
v. jószágigazgató, s a hírhedt saktervédő egyik áldozata
BUDAPEST, 1884.

Kapható minden könyvkereskedőnél és minden tőzsdében.
A védők, választók, s különösen a peres felek figyelmébe
ajánlja a szerző

Az olvasóhoz!

J e l i g e :

»Isten s a jövő kor ítélő széke előtt

a megvetés nem az áldozatra,

hanem hóhérjára vár.«

E ö t v ö s .


Mielőtt az eszme bár, e könyv megírására agyamba megfogamzott
volna; mielőtt még tollat fogtam volna is, teljes tudatával
bírtam Diderot eme szavainak: »Igazságosnak lenni első kötelme
úgy az igazságot védelmezőnek, mint az azt keresőnek«.
Ha egy ember, esze, tudománya, becsülete és szerencséje által
eljut a polczra, melyen nemzetek sorsa fölött bír rendelkezni; ha
ez ember feljutásában használ is talán megnevezhetlen utakat, vagy
az önösség köteléke alatt csúszva, mászva jut a trónusig, de legalább
a törvények határain belül mint erkölcsös lény tette ezt, −
tisztelettel hajolunk meg a kényszerült szokásos külsőségek miatt.
De midőn egy embernek tartott szörny, jut el született rafinériájával,
maliciózus eszével s kicsikart szerencséje által, minden emberi
érzelmeket levetkőzve, a polczig, mely őt érintetlennek és
sérthetetlennek fogja tartani; ha erkölcstelen, törvénytelen sodomabeli
lelkét felviszi is épen az erkölcsök és törvények alkotása
és védelméig; mit gyakorlatilag, nem csak egyesek, de nemzetek
élte befolyására alkalmazhat; akkor! − ha léteznek anyagok és
erők, melylyel e társadalmi fekélyt, e szemfényvesztőt úgy az egyesek,
mint a társadalom iránti tekintetből valaki megszabitani bírja
és nem cselekszi! . . . Nagyobb bűnös, nagyobb gazember mint az,
ki végrehajtja s szivtelenül forgatja meg a vasat a kiszemelt áldozatok
szivébe.
Ha valaminek bebizonyítására, vagy valakinek leálczázására
voltak és vannak adatok, úgy, Eötvös Károly orsz. képviselő, hírhedt
országos sakter ügyvéd gonosz eljárásának leleplezésére −
nemcsak az általánosan ismert tisza-eszlári rémdrámából, de azonkívül
is vannak oly halmaz adatok, akár csak egy egyptomi gúla.
Én mint írója e könyvnek előre leszámoltam mindennemű
kérdés, támadás vagy fenyegetéssel. Bűnt cselekednék, ha tovább
is hallgatnék, márcsak abból kifolyólag is, hogy nemcsak tudomásával
birok ez adatoknak, de, fájdalom, éppen magam vagyok a
kiszemelt, szerencsétlen áldozat.
Kifosztva, kirabolva vagyok mindenemtől, én, ki csak pár
évvel ezelőtt mondhatni a jólét megérdemelt kenyerét ettem mint
földbirtokos, ma koldus vagyok.
Koldus vagyok egy mákszemnyi hiba, vagy könnyelműség nélkül;
csak is jóhiszemű becsületes érzésem alapján, egy orvtámadó
ügyvéd által. Megrabolva lettem mindenemtől, még szinte becsületemtől
is, ha egészen engedtem volna magam a gyalázatos úton
elmerülni, de mivel ettől megrabolni nem voltak képesek, ez indít,
hogy mutassam be a világnak, az ünnepelt Eötvös Károlyt a maga
valóságában, álarcz nélkül.
Azt fogja mondani több helyen az olvasó, mik előtte föltárulnak
»ez nem lehet igaz«. Erre csak az a megjegyzésen: Én is
nagyon jól tudom, hogy ha igazat nem mondok, mi annak a következése.
Tudom, hogy ha valami kicsit is hazudnék Eötvös czudarul
megfordítná a fegyvert ellenem; de ettől nincs mit tartanom,
szavaimért kezeskedem bármely hatóság előtt.
Midőn tehát egy férfi elhatározza magát erre, okvetlen feltételeztetik,
hogy előre megfontolt mindent; előre meggondolta,
hogy itt csak egy utón ér czélt: a valónak, a tényeknek hű előadásával.
Ennél többet pedig én sem akarok. Sem egy szóval többet,
sem kevesebbet nem mondok, mint a mi megtörtént, s mit
tanuk, hiteles iratok és akták által igazolni birok.
Nagyon jól tudom én azt, hogy Eötvös Károly el fog követni,
s már eddig is elkövetett, minden lehetőt a való tények megczáfolásával
ott maradhatni, a hol ma van. De előre is gúnyos arczczal
monhatom: ám próbálja! . . .
Álljunk ki a harcztérre. Nálam a jog, igazság és becsület, −
nála az alávalóság és hazugság! . . .
Hogy melyik győzend! . . . azt nem én mondhatom meg.
Én, a ki megfosztva, megrabolva vagyok családommal együtt
mindenemtől, Eötvös által; én kell kezdjem a harczot, én kell egyszersmind
ez iratom mellé még a bűnfenyítő ügyet is a »Fortunába
« megkezdjem, hogy lássa a világ, én törvényesen, jogosan
cselekszem.
De egyszersmind lássa az a világ, ki az a saktervédő, ki az
a híres jogász, ki az a nyíltbecsület, ki az a kifogástalan jellem,
átalában ki az az Eötvös Károly?
Feleletet is adhatnék nyomba reá, ha végig lapoznék valami
rablószótárt, melybe rá illőt talán? lelnék, de mivel nem nézek
szótár .után, sem agyamba ráülő név nincsen, − a tények hü előadásával
− a közönségre bízom minek tartani Eötvös Károlyt.
Egyszersmind kérem, a mindnyájunk által tisztelt képviselő
házat, − ha még talán találkoznának olyan sakterek, kik képesek
volnának magokat hozzájuk illő leáczázott maszkkal képviseltetni,
− ez irat tudomására jutása után oda hatni: Ε ház az ország
háza, s nem a gonosztevők menedékháza! …
Én kérem ezt, hogy megóvjam a t. képviselőházat oly szégyentől,
melyet hozni csak egy szédelgő, szemfényvesztő, rafinírozott
ügyvéd, Eötvös Károly képes tenni.
Én kérem az ő tisztázását, legalább kétszeres mód nyújtatnék
számomra, s a társadalomra a leálczázásra.
És továbbá
tudja meg, ne csak az a mívelt világ, de tudja
meg a zsidóság is, ki volt az a keresztény, ki bérért az ők védelmökre
bírt menni.
Keresztény igaz, de ki a keresztet csak a mellen
látja.
És végül, tudják meg azok az Eötvös barátok, azok a
dicső adósságmentes lovagias emberek, hogy az a párbajképes hős,
oly párbajképes! hogy csak egy embert képzelek; ki vele jogilag
mérkőzhetik, s ez nem más mint a bakó! . . .
S ha néhol talán tollam erősebben fogna, mint akarnám, a
szörnyű, hajmeresztő tények leírásánál, elnézését kérem az olvasónak
mert: magam vagyok az áldozat!
Én igazságosan terjesztem a nagyközönség elé a megtörténteket,
liften adom az egyes aktákat teljes felelősséggel; −- így, nem
marad egyéb hátra, mint, arra kérjem a nagy közönséget, törvényhozó
és végrehajtó testületet:
bár hegyen a bűnös az ország első
embere, bár álljon a legfelsőbb poczon, ha bűnös, (akárcsak egy
közönséges gonosztevő) bűnhődjék a megérdemelt kétszeres sújtassál.

S ha elértem igaz czélomat, úgy, áldani fogom az urat, hogy kevesebb
a gonosztevők azon száma, kik szabadon járhatnak, embertársaik
megkárosítására.
Vannak kik félnek a bírák, az Isten, lelkiismeret s utóvilágtől,
én Sokratessel ezekre bízom ügyemet.

B u d a p e s t e n , 1884. május 1-én.

Ágoston János.

http://mtdaportal.extra.hu/books/Le_az_alcaval.pdf

 

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége I. kötet (1934)

 

Szerző: Eötvös Károly (1842-1916)
Cím: A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége : első kötet
Megjelenési adatok: [Budapest.] : Révai kiadás, [1934] – 333 p.
Hozzáférés a könyvtári katalógusban »»»
A dokumentum ára: ingyenes

Leírás:
Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka dint el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott.
Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint.

Tartalomjegyzék


 

»»» Címlap
»»» Címlap
»»» Impresszum
»»» ELŐSZÓ I. [1]
»»» ( Eltűnt egy szegény lányka. – Eltűnéséből vérvád számazott. – Az emberi lélek, mint természeti tünemény. – A közvélemény. – A vérvád az élő babonák kőzé tartozik. – Miért vártam húsz évig könyvem megirásával? – Könyvem természete.) [1]
»»» RÉGI VÉRVÁDAK ESETEI. [13]
»»» I. AZ ORKUTI ESET. [15]
»»» ( A kis Balla István halála. – Holttestét megtalálják. – Kőtél a nyakán, zsidó betűk a testén. – A zsidókat gyanusítják. – A vádlottak. – A zsidó fiu áttérése. – A gyanus jelenségek. – A kinzó vallatás. – Lejkovics a kinzó vallatásba belehal. – A fölmentő itélet.) [15]
»»» II. A PÉRI ESET. [34]
»»» ( A Kutyakaparó csárda. – Takács András hirtelen halála. – A hatalmas alispán. – A lelketlen orvos szakértő . – A vizsgálat. – A kis zsidó gyerek beszéde. – Kinzó vallatás. – A tárgyalás. – A halálos itélet . – A fölmentő itélet.) [34]
»»» HUSVÉT SZOMBATJÁN. I. [54]
»»» ( Tisza-Eszlár. – Metszővállasztás 1882 április 1-én. A pályázok . – A jesiva; – A zsidók istentisztelete. – Nem ismerjük eliggé.) [54]
»»» II. 63
»»» (Az eszlári szidók. – A jesivák belső élete. – A pálinkamérésből eredt viszály. – Az idegen metszők egesz napi időtöltése. – Koldus zsidók is vannak ott. – A vérvád szerint készülő páska.) 63
»»» A LÁNYKA ELTÜNÉSE. I. [74]
»»» (Solymos Eszter. – Édes anyja. – A szegénység. – Huri Andrásné. – A nagy meszelés április 1-én. – Mikor és kik látták Esztert utoljára? – Anyjának panaszai. – A vérvád megalakulásának külső körülményei.) [74]
»»» II. 89
»»» (Hátha éretlen kisgyerek lenne a tanú? – A községi biró rokonsága. – A kis Samu zsidógyerek beszéde. – A vizsgálóbiró nem nyomozza ki, honnan ered a kis gyerek beszéde. – Az első nyomozások.) 89
»»» A TANÚ. I. [100]
»»» (Sarf Móricz életkora. – Az anyakönyvek hajdan. – Miért kell Sarf Móriczot letartóztatni? – Elbeszéli, miként ölték meg a zsidók Esztert. – E vallomást Péczely Kálmán veszi irásba. – Péczely rablógyilkos volt. – Sarf Móricz csendbiztoshoz kerül.) [100]
»»» II. 113
»»» (Recsky András, a csendbiztos. – Ősei, családja. – A magyar nemesség. – A vármegye státusai. – Móricz vallatása a csendbizosnál. – A csendbiztos cselédei. – A vizsgálóbiró alaki törvénysértései.) 113
»»» III. 128
»»» (A szenvedélyes közvélemény hatalma a biróságok fölött is érvényesül. – Móriczot tanú létére elzárják. – Jogairól nem gondoskodnak. – Szentül hiszem, hogy vallomása Eszláron készült, Nagyfaluban csak elfogadtatták vele. – A szegénysorsu zsidógyerek rendszerint félénk.) 128
»»» HAJSZA A KOLDUS UTÁN. I. [141]
»»» A vádlotakat egymásután kihallgatják. – Kereken visszautasítják a vádat. – Alibit igazol mind. – A szüzesség fogalma. – Bukszbaum örökös imádkozása. – A zsidó irások. – Mit jelent a Krammolblü?) [141]
»»» II. 154
»»» (Fölkutatják a sirokat. – Az emődi zsidók. – Az elfogott koldus zsidók serege.) 154
»»» III. 160
»»» (Róth Borbála zsidóasszony. – A ki meg akarja javitani a világot.) 160
»»» 167
»»» (A varju-laposi rejtély. – A szolgáló megijed s ijedtében látást lát.) 167
»»» V. 171
»»» (A tisza-dobi fejetlen hulla. – Fekete kutya élettelen teste lett belőle. – Eszter a metsző zsidó pincéjében. – Eszter a zsidó pap virágos kertjében. – Eszter a sirban. – Keresztény gyerek befalazva zsidótemplomba.) 171
»»» VI. 176
»»» (A bolygó zsidó a ki bosszut áll.- Volner Herman volt a koldus zsidó Eszláron április 1-én. – Megtalálják. – Elmondja a mentségét.) 176
»»» MI TÖRTÉNT A TISZÁN? I. [183]
»»» (Miként készül a tutaj? – A tutaj személyzete. – A kormánybiró. – A sáfár. – A vállalkozó hajdan és most. – A tutajhajózás titkai. – Az étkezés. – A pálinka. – A szagnak szerepe a természet történetében.) [183]
»»» II. 199
»»» (Herskő Dávid sáfár tutaja. – Kikből állt a tutajok személyzete? – A tutajut története. – Mikor a Tisza virágzik. – Selver és Qualsi. – A kártyázás élvezete. – Mi az unalom?) 199
»»» III. 216
»»» (Csepkonics nem kártyáz. – Meglátja a halottat. – Oláh György uram. – Az alkonyat. – Esti szürkület a Tisza partján. – Jámbor lélek minek nézi a halottat? – A néma temetés.) 216
»»» IV. 227
»»» (Mindenki szentül hitte, hogy Solymosi Eszter a csonka-füzesi holttest.- Az éjjeli közönség a sirnál. – Az ásó története. – Az első rendőri szakértői vizsgálat. – Éjel őrzik a halottat. – A kételkedés szava.) 227
»»» LEGYEN SÖTÉTSÉG! I. [242]
»»» (A holttest felismerése. – A magyar műveltség. – Kozma Sándor. – A kik látták a holttestet. – A kiket elzártak nézésétől. – A holttestete meztelenen mutatják. – Mi a szemérem? – Eszter ruhája a holttesten. – Miként bánik a halál és az enyészet a holttestekkel? – Eszter különös testi jele.) [242]
»»» II. 258
»»» (Az első fölismeresi eljárás tanui. – Ezek közt Szakolczai Julcsa. – Hat tanu fölismeri Esztert, kettő pedig nem. – A vitsgálóbiró nem veszi irásba a fölismerő tanuk által igazolt azonossági jeleket. – Az ember foga és a falevél. – Az ember nyoma. – A második fölismerési eljárás tanui. – A kálvinista lalkész vallomásának birálata. – Más termetarányok mutatkoznak a felöltözött nőnél, mint a mezitelennél. – Az emberi test magassága szemmérték után bizonytalan.) 258
»»» III. 287
»»» (A holttest boncolása. – A haj, a szemöldök , a nemiszőr, a fog, az emlők, körmök, a tyukszem. – Az orvosi vélemény. – Mindenki egytértett az orvosokkal, csak három-négy tanu nem. – Meggondolatlan kérdések. – A sötétség teljes. – A szegény ismeretlen halottat eltemetik. – A temetés. 287
»»» IV. 307
»»» (A titkos tanács. – A tulajdonosok megkeritése. – Elfogják őket. – A tutajosok semmit se tudnak hullacsempészetről. – A szakértői nyomozások. – Hova viszi a Tisza vize a fenyődeszkát? – Egy csomó tulajdonost szabadon eresztenek.) 307
»»» TARTALOMJEGYZÉK. ELSŐ KÖTET. [331]
»»» EÖTVÖS KÁROLY MUNKÁI [335]

 

 

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége I. kötet (1934)

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége II. kötet (1934)

 

 

Szerző: Eötvös Károly (1842-1916)
Cím: A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége : második kötet
Megjelenési adatok: [Budapest.] : Révai kiadás, [1934] – 332 p.
Hozzáférés a könyvtári katalógusban »»»
A dokumentum ára: ingyenes

Leírás:
Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka dint el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott.
Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független.

Tartalomjegyzék


 

»»» Címlap
»»» Címlap
»»» Impresszum [7]
»»» A SÖTÉTSÉG NAGYOBB LESZ. I. [1]
»»» (Matej vallani kezd. – A tárkányi veszteglés. – Ismeretlen zsidó holttestet hurczol a vizben. – Megegyeznek Herksóval a holttestszállitásra. – A tokaji intézkedések. – Felöltöztetik Tisza-Ladánynál a holttestet. – Matej egyéb kijelentései.) [1]
»»» II. 15
»»» (Herksó vallani kezd. – A vizsgálóbiró előtt semmit se tud, a csendbiztos kezén mindent tud. – Matejjal egyezően beszél. – A vizsgálóbiró és társai hittek-e a hullacsempészetben? 15
»»» III. 24
»»» (Smilovics Jankel egyénisége. – Első vallomása. – Lassanként elhatározza, hogy ő is vall. – Nyiregyházán bevallja a hullacsempészet regényes történetét. – Uj adatokat hoz szinre. – A holttest különös szaga. – Vallomása ellenkezik Matejjal és Herskóval, de Tisza-Lőkön összeegyezteti ezekkel vallomását.) 24
»»» IV. 36
»»» (Oly sok közreműködő után a csempészett holttest eredetét könnyű kipuhatolni.- Még se tudják kipuhatolni.- A zsidók szentül hiszik a hullacsempészést. – A börtön magánya.- Rózenberg. – Smilovics levelet ír a börtönben Rozenbergnek.) 36
»»» V. 45
»»» (A hullacsempészet elméleti birálata.- Miéert volt a holttest annyi kézen? – A falevéllel bedugott orr érez-e szagot? – Miért biztak mindent véletlenre? – Miként erősitették a holttestet a tutajra?) 45
»»» A VÉDELEM. I. [58]
»»» (Miért kell a védő? – A bűnös ember szenvedése. – Heumann Ignácz ügyvéd. Egyénisége. – Az ügyvéd és a közvélemény. – A fiskális, az advokátusz, a prokátor a mezei ügyvéd. – Heumann erélye csökken. – Felesége.) [58]
»»» II. 73
»»» (A zsidók központi irodája. – A Kagal. – A központi iroda megkér: vizsgáljam meg Sraf Móriczot. – Megvizsgálom. Tünődöm: elfogjam-e a védői tisztét?) 73
»»» III. 84
»»» (Családom és származásom. – Családom története. – Politikai multam és szerepem. – Aggodalmaim. – Éjjeli tanácskozás. – Előrelátásom.) 84
»»» IV. 101
»»» (Horánszky Nándor. – Funták Sándor. – Egyénüségük. – Az ügyvédi díj kérdés. – A kit a közvélemény üldöz.) 101
»»» TÜNETEK. KALANDOK. TÉVEDÉSEK. I. [110]
»»» (Grősz Márton és Klein Ignácz. Szegény ember alibije. – Grősz és Klein alibije. – A lovak szine magyar nyelven . – A sárga ló meg a fekete. – Lichtmann az ügyes.) [110]
»»» II. 126
»»» Tóth Borcsa testét, mikor aludt megméri két zsidó. – A vizsgálóbiró napokig vizsgálja az esetet. – Kisül, hogy az egész dolgot ugy álmodta Tóth Borcsa. 126
»»» III. 129
»»» (Orvok éjjel sírt bontanak. – A dombrádi elveszett lány. – Rosenberg Herman Eszter kutató buzgalma. – Hosszu fogsága.) 129
»»» IV. 135
»»» (Mi a véletlen? – A tisza-lőki vizi holttest. – A biró és szakértő tévedései. – A csongrádi vizi holttest, a kinek nincs feje. – A hirlapok kimondják: ez a Solymosi Eszter. – Egy tokaji lakosnak elszökik a szolgálója. – Az eszlári zsidópap virágoskertje. – Az abauji zsidó szövetség hottestet szerezni. – A hernád-németi titok.) 135
»»» V. 150
»»» (A Bodrog vizének titka. – Az öngyilkos ifju vallomása. – A regény tetszik a közönségnek. – Az egész pajkos koholmánynak bizonyult.) 150
»»» VI. 156
»»» (A ki magát hitsorsaiért feláldozza. – Az igazi hős. – Lelkének hányódása. – Elszántsága. – A biróságnál jelentkezik. – Nem hisznek neki. – Földönfutóvá lesz mikor kiszabadul.) 156
»»» LEGYEN VILÁGOSSÁG! I. [166]
»»» (Zurányi Kálmán tanusága. – Szakolczai Julcsa biztosan fölismeri solymosi Esztert. – A biróság mulasztása. – Kozma Sándor főügyész. – A jóhiszemű tanu, mint hamis tanu. – Mit vétett a biróság a mulasztással?) [166]
»»» II. 182
»»» (Zurányi vallomásának igazolása. – Az orvosok is beismernek valamit. – Súlyos mulasztásuk. – A szakértő sohase vallja be, hogy valamihez nem ért. – Szakolczai Julcsa az itélőbiróság előtt. – A hazugság. – Olajos Bálintné és Solymosi Gáborné igazolják a tehéntaposást. – Szücs János paraszt, a remek tanu.) 182
»»» A TISZA-LÖKI TITOK. I. [201]
»»» (Miként keletkezett a hullausztatás gondolata. – A tutajosoknak Tisza-Lökre hurczolása. – Vay György csendbiztos. – Ösei és jelleme.) [201]
»»» II. 211
»»» (Csopkanics vallatása. – Kinjai. – Inkább meghal, mintsem hazudjék. – A reszkető Matej mindent bevall, ahogy kivánják. – Szabolcsi Miska szerepe. – Hosszas vonakodás után Herskó is mindent vall.) 211
»»» III. 227
»»» Smilovics Jankel. – Az éjjeli vallatás. – Mi a rab éjszakája? – Smilovics vall. – Utóbb vallomását visszavonja. – A hullacsempészet meséjének keletkezése. – Smilovics lelkének mélységei. – Leonidás és Zrinyi más mint Smilovics. – Szegény ember ne legyen hős.) 227
»»» IV. 245
»»» (Mendelovics Niszen könnyü szerrel igazolja magát. – Fogel Amsel és tanui. – Vallatása. – A tyukól. – Az egyiptomi haramadik és negyedik csapás. – Fogel inkább meghal, semmint vallomást tegyen. – A pandur lova elött. – A sötét börtön.) 245
»»» V. 266
»»» (Grósz Márton vallatása. – Klein Ignácot gyötrik, sanyargatják. – Solymosi Eszter ruhájának kérdése. – A községi biró Buchtánét akarja a vádba keverni. – Grószberg Leóné. – Cseres Andrásné jelleme. – Tanuságtételének részletei.) 266
»»» VI. 295
»»» (A foglyok éjjeli behajtása Nyiregyházára. – Vajjon valósággal megtörténtek-e a gyötrő, sanyargató vallatások? – Matej, Csepkanics és Herksó panasza a kinzatások miatt. – Matej csodálatos visszesése. – Bünös tagadása. – Mit ér az eskű?) 295
»»» VII. 317
»»» ( A vádlottak gyakran védik magukat tagadással. – Gyakran panaszkodnak, hogy kinozták őket. – Van-e joguk a tagadáshoz? – Meddig terjed önvédelmi joguk? – Karanczai fogházőr, Róka és Kazimir pandurok eskü alatt bizonyitják a tisza-löki sanyargatások valóságát. – Vay György csendbiztos tagadja. -A bizonyságok mérlege.) 317
»»» TARTALOMJEGYZÉK. MÁSODIK KÖTET. [330]

 

 

Eötvös Károly: A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége III. kötet (1934)


Szerző: Eötvös Károly (1842-1916)
Cím: A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége : harmadik kötet
Megjelenési adatok: [Budapest.] : Révai kiadás, [1934] – 323 p.
Hozzáférés a könyvtári katalógusban »»»
A dokumentum ára: ingyenes

Leírás:
Húsz év előtt szegény kis cseléd-lányka dint el egy magyar faluban a Tisza partján. Szülők, testvérek, rokonok, játszó pajtások, kenyéradó gazdái hiába keresték. Nyoma nem mutatkozott.
Zsidók is laktak a faluban. A lányka eltünésének napján ünnepük volt a zsidóknak s volt valami hivatalos községi dolguk is. Az eltünés után másod-harmad nap mulva arról kezdtek suttogni, hogy ünnepnapjukon a zsidók emésztették el a lánykát. Lassanként a sajtó is észrevette a suttogást s elkezdte magyarázni az esetet. Magyarország határain távoli viharként zugott már a zsidók ellen való gyülölködés. Oroszországban és Romániában már évek óta a magasabb állami hatalmak is támogatták a gyűlölködést. Sőt szervezték is. A magyar nemzet társadalma is tömegekből áll. A tömegnek gondolkozása és érzése sohase független. Csak a bölcs lát tisztán s csak ő mérsékli érzéseit látása szerint. A tömeg sohase bölcs. Az eszmék és szenvedélyek áramlata ellen nincs mentessége. Könnyen átengedi elméjét s gyakran szivét is az áramlatnak. A magyar társadalomban is felsarjadzott lassanként a gyülölködés.

Tartalomjegyzék


 

»»» Címlap
»»» Címlap
»»» Impresszum
»»» A FÖLD ALÓL. I. [1]
»»» (Az első biztos jelenségek. – Sarf Móriczot nem tudom kiszabadítani. – A csonkafűzesi szakértők munkájába nem biztam. – E munka ellenkezik a tárgyi tünetekkel. – A tünetek és a tömeg. – Mit tehetek ellene?- A vérvád különös természete. – Trajller Soma orvostudor.) [1]
»»» II. 13
»»» (Miként dolgoozik az agy? – Törvényszéki orvostani gyakorlatom története. – Kovács József orvos, egyetemi tanár. – Babes Viktor tudós. – Előterjesztésem a holttest kiásása iránt. – A falusi sírok. – A sírbontás gyanuja. – Előterjesztésem hatása.) 13
»»» III. [32]
»»» (Az egyetemi tudósok. – A holttest kiására kirendelt birói bizottság. – Az igazi sír. – Az igazi koporsó. – A bonczoló helyiség. – Nem kapunk szállást és ételt-italt.) [32]
»»» MIT LÁTTAK A TUDÓSOK? I. [44]
»»» (A hottest csakugyan a csonka-fűzesi holttest. – A holttesten mumificatiót találnak. – De hullaszappant is találnak. – A hullaszappan természete. – A hónaljak szöre. – A körmök hiánya. – A csontok fejlődése.) [44]
»»» II. 54
»»» (A fogak szemléje. – Hurine nem nézi meg a holttestet. – Két fog rendetlenül fekszik egymás mellett. – Ugyanez a rendetlenség Solymosi Zsófiánál is. – A fogak és körmök tanui: – Hátha ellopták a körmöket.) 54
»»» III. 61
»»» (Az igazi tudós. – Az egytemi tudósok a holttestnek Budapestre szállítását kívánják. – A törvényszék a holttest felét küldi. – A haj- és szőrszálak letöredezése.) 61
»»» IV. 69
»»» Mihálkovich első véleménye szerint a holttest idősebb leánye, nem Solymosi Eszteré. – A 17 éves féfi csontváza fejletlenebb. – Engem nem tud meggyözni. – A fejlődés külöböző. – Kérdéseim a tudósokhoz. – A prágai orvosi egyetem 14 éves leány csontváza. – Scheuthauer buzgósága. – A tudósok végső véleménye.) 69
»»» V. 67
»»» (A holttest olyan lánye, aki 14 évesnél nem volt fiatalabb a 17 évesnél nem volt idősebb. – A csonka-fűzesi szakértők minden lényeges kérdésben tévednek. – A holttest Somogyi Eszter lehet. – A biróság kitörli a tudosok véleményéből ezt a pontot.) 67
»»» VI. 82
»»» (Az országos Közegészségügyi Tanács. – Nem tud s nem akar dönteni a vitás kérdésekben. – Véleményét nem indokolja. – Hoffman Bécsben és Virchow Berlinben az egyetemi tudósoknak ad igazat.) 82
»»» A MEGMÉRGEZETT LÉLEK. I. [89]
»»» (A királyfi vall anyja ellen, a királyné ellen. – Hasonlít hozzá Sarf Móricz.- A hetyke tanu. – Surf Móricz lelke nem tört meg rögtön. – Sokáig küzdött.) [89]
»»» II. 98
»»» (Sarf Móricz elhagyja a fogházat, de elfogja őt a várnagy. – Mi a várnagy? – Erődi gróf Pálffy János tartja pénzzela gyerek-tanut. – Mi a várnagy feladata. – A gyerek jelleme. ) 98
»»» III. 104
»»» A várnagy oktatási módszere. – Sarf Móricz megutálja azsidó vallást. – Megveti hitsorsosait. -Elhiszi a vérvádat.) 104
»»» IV. 111
»»» A gyerek utálja meg édes apját! – A királyfi és Sarf Móricz. – A gyerek kigunyolja édes apját. – És megtagadja. – Az apa megszaggatja ruháit.) 111
»»» V. 117
»»» (Sarf Móricz a megyei levéltárban. – Miniszteri leiratból azt olvassa, hogy ő urrá lesz. – Fél a zsidóktól. – Husvékor a el akarják lopni. – A tárgyalás elötti éjszakán is el akarják lopni. – Hamisság minden. – Az agy is átalakul.) 117
»»» ESZTER HALÁLÁNAK TITKA. I. [131]
»»» (A csonka-fűzesi hottest Eszter holtteste. – Bizonyos tehát, hogy Eszter meghalt. – Halála nem baleset, nem is erőszak. – Öngyilkosság. – A vizsgálat nem puhatolta ezt ki. – Sőt eltaposta ennek nyomait.) [131]
»»» II. 140
»»» (Hatalovszki András tanusága. – A lány délután is élt még. – Délután ott sirdogált a kut mellett, a fűzfa alatt. – Anyja, gazdasszonya, testvérje öngyilkosságra gondolnak. – Ok nélkül ez nem történik.) 140
»»» III. 149
»»» (A leány elszántságának okai és tünetei. – Egész nap fázott, éhezett és dolgozott. – Asszonyának tanusága. – Barcza Dani tanusága. – A tanuk szomorunak látták. – Soha nem dalolt. – Azutolsó ok.) 149
»»» A NYILVÁNOS TÁRGYALÁS. I. [156]
»»» (A bünügyi vizsgálat lassu. – Szeyfferth Ede a közvádló. – A vádhatározat. – A biróság szerkezete. – Tárgyalási jegyzőkönyv. – A közönség.) [156]
»»» II. 167
»»» (A tanuk. – A jóhiszemű de hamis tanuk. – Vámosi Julcsa esete. – A holttest nyakán forradás. – A kék szem. – A paraszt lány lábujjai. – A tanuk beszédének összehangzása.) 167
»»» III. 172
»»» (Pártos közönség. – Pécsely leleplezésén felbúzdul. – ,,Mondja el vallomását a tanu versben is”. – A külső közönség. – A hírlaptudósítók. – A nagy világ érdeklődése. – Dr. Náthán Berllinből.) 172
»»» IV. 178
»»» (A biróság. – Korniss Ferencz, az elnők. – Elfogultsága. – A többi biró. – Horánszky védő lemond. – Ujabb védőtásaim. – Friedmann és Székely. – A vádlottak bátrak és nyugodtak. – A ,,marha”.) 178
»»» V. 191
»»» (A közvádlót megtámadják. – Nem kap elégtételt. -A közönség a védők ellen. – A népszerűség. – A vérvád ősi természete. – Nem per ez, hanem bajvivás a faji ösztön ellen.) 191
»»» VI. 197
»»» (Megvédtem magam a támadások ellen. – Andrikovics uram. – Titikos testőrségem.- A védelem feloszlása. – Az én védő beszédem. – Agyam elfáradt. – Miképpen alkot az agy? – Hét órán át tartó rögtönzött beszéd.) 197
»»» VII. 208
»»» (A biróság itélete. – A vádlottak megszabadulnak. – Sarf Móricz is szabad lett. – A munka jutalmat érdemel. – A per költségei. – A védő ügyvédek tiszteletdíja.) 208
»»» KÖNYVÜNK TOLDALÉKA. [220]
»»» (Okaink, a melyek miatt megismertetjük a birósági itéleteket és összes iratokat.) [220]
»»» BIRÓI ITÉLETEK. I. [223]
»»» (Az első biróság itélete s annak indokai.) [223]
»»» II. 251
»»» (A budapesti királyi itélőtáblának mint másodbiróságnak itélete s annak indokai.) 251
»»» III. 272
»»» (A magyar királyi Kuriának, mint legfőbb biróságnak itlete s annak indokai.) 272
»»» A VIZSGÁLATI IRATAI. I. [276]
»»» (Miért ismertetem az iratokat?) [276]
»»» II. 278
»»» (A vizsgálóbiró iratai. – A birói szemlékről és kihallgatásokról fölvett jegyzőkönyvek.) 278
»»» III. 303
»»» (A törvényszék és vizsgálóbiró együttes vizsgálati iratai. – Egyetemi tudósok nyilatkozatai.) 303
»»» IV. 307
»»» (A tárgyalás folyamán beszerzett vizsgálati és egyébb iratok.) 307
»»» V. 309
»»» A nyilvános végtárgyalás jegyzőkönyvei 1889. évi junius hó 19-től augusztus hó3-ig.) 309
»»» TARTALOMJEGYZÉK. [321]
»»» HARMADIK KÖTET. [321]
»»»

1. kötet

 

 

 

LAST_UPDATED2