Payday Loans

Keresés

A legújabb

Waszlavik Gazember László - A38 PDF Nyomtatás E-mail
2011. május 20. péntek, 13:15

kossuth-ter01

A Kossuth téren

Waszlavik László : Kossuth tér-induló - dalszöveg

Forradalom szele járja Budapestet,
Hazudozók, álnok csalók lába reszket.
Ötvenhatnak szelleme... itt dobbant a Föld szíve,
Most is ide született le az igazság.
Ötvenhatnak szelleme... itt dobbant a Föld szíve,
Most is ide született le az igazság.

Igazságos Mátyás, hogyha felébrednél,
E sok átkos hazugsággal mit kezdenél?
Országunk egy ,,ká'' ország, harsogja egy uraság,
Ki tányérunkból jóllakott, s most belepiszkít,
Harsogja, hogy ,,ká'' ország, de hitványabb az állatnál,
Ki tányérjából jót eszik és belerondít.

Kormányfőnök van eladó, olcsó áron,
De van-e nép, mely elvállalná e világon,
Megrablóink vezére, s véle Kuncze serege,
Rázd le végre helytartóid Kárpátország.
Megrablóink vezére, s véle Kuncze serege,
Rázd le végre helytartóid Kárpátország.

Kossuth tér és Szabadság tér, hazánk szíve,
Emlékmű néz, s követség mely irigyelhet,
Negyvennyolc és ötvenhat, és most kettőezerhat,
Így írja a történelmét Magyarország.
Negyvennyolc és ötvenhat, és most kettőezerhat,
Így írja a történelmét Magyarország.

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/26827/waszlavik-laszlo/kossuth-ter-indulo-zeneszoveg.html

Rendszerváltás 20
Waszlavik Gazember László


Nagyszabású fesztivállal ünnepeltük a rendszerváltás huszadik évfordulóját. Fellép Nagy Feró és a Beatrice, a Lopunk, Müller Péter Sziámi, Bárdos Deák Ági, felcsendülnek URH, Kontroll Csoport és Sziámi számok, s kiállítást láthatunk feLugossy, Wahorn, Bukta, Bada és drMáriás képeiből. Utóbbi alkotó itt látható művének címe: Kádár János megnyitja Piet Mondrian kiállítását a Pécs 2010 EKF sorozat keretében. Olvassa itt a témában készült interjúnkat a Beatricéről, a Bizottságról, a szociodiverzitásról és a kétéltű bicikliről Waszlavik Gazember Lászlóval.

A38: Mi számodra a rendszerváltás?

Waszlavik Gazember László: A rendszerváltás számomra egy ízléstúllendülés volt nyugatra, ami most ingádzódik vissza középre. Példa: Állok a hajógyári szigeten a Kelet-európai Rock Fesztivál színpadán (ezt Feró honosította a Roskildei fesztivál mintájára, amelyen 87-ben vettünk részt, és ebből kommercializálódva generálódott a "Sziget" rendezvény). Úgymond az oroszok kivonulását ünnepeljük, de díszvendégként Demszky Frank Zappát hozza kék villogós fekete állami autókon. De hol vagyunk mi magyarok?- hogy a címben foglalt Kelet-európáról ne is beszéljek.

A38: Mely zenekarok voltak a leginkább veszélyeztetve a szókimondásért a múlt rendszerben? Milyen helyzetben volt például a Beatrice?

Waszlavik Gazember László: Politikai vagy társadalmi súlyú szókimondásról talán a "szentháromság"-hoz (Illés, Metro, Omega) tartozó Illéstől fogva lehet beszélni a hatvanas évek elejétől, ezt követi a hetvenes évek második felében a "Fekete Bárányok" triásza, majd az Új Hullám, a rendszerváltásig tartó éllel. Ez nem jelenti azt, hogy mindannyian veszélyeztetve is voltak. A kádári-acéli kultúrpolitika nem szívesen foglalkozott a rockzenével, helyettük fogadatlan prókátorként a jóval radikálisabb Erdős Péter vette fel a harcot az ellenzékkel. Eközben volt, akinek meg volt engedve az odamondogatás, és volt akinek nem. Az említett ellenzéki csoportokon időrendben haladva: mint Erdős Péter emlékirataiból kiderül, Bródy úgymond jóízű odamondogatásai számára szimpatikusak, miközben Szörényi Petőfi-megzenésítéseit nem adja ki, elgondolkodtató, amit Hobo a "Hobo Sapiens" c. könyvében felpanaszol, hogy azidőtájt csak tizenegy lemezét jelentette meg a Hanglemezgyár, de én teszem hozzá, hogy a másik két Fekete Báránytól (P. Mobil, Beatrice) egyet sem. Vajon minek köszönhető ez a feltűnő esélykülönbség? A legszomorúbb persze az Európa Kiadó esete. Az egyik legellenzékibbnek tűnő együttes lemezét maga Erdős Péter adja ki, amolyan nyugdíjas passzióként, a hanglemezgyári főszerkesztői posztról való menesztése után. Tetszési indexét a Beatrice és a CPG (az Erdős Péter k. anyád c. darab létrehozója) sereghajtja. A Tatai paktumot követően (Itt Acél miniszterhelyettese húzta meg a szakma előtt a vámkedvezmény, szakszervezet-alapítás, engedélyeztetésben való részvétel, stb. mézesmadzagját, amennyiben elhatárolódnak a Beatricétől és az Új Hullám jeleseitől, az ORI a Hanglemezgyártó és a KISZ jelenlétében) Erdősnek még mindig messzire nyúlik a keze. Bár a KISZ reálpolitikai okokból kényszerbarátságot kötne a Beatricével és a P.Mobillal, pontosabban szeretné visszaédesgetni az időközben a zenekarokhoz pártolt ifjúságot, Erdős kijelenti, hogy a Beatrice fasiszta zenekar, majd elszabotálja a paktum színfalai mögött kialkudott Beatrice-lemezkiadást. 82 után Feró féllegális, csak a Bikini-ben dolgozhat profiként, és a Beatrice lényegében csak öt év múlva legalizálódik. Ekkor énekli Feró, hogy 1987, a Beatrice újra él..

A38: Te mennyire járultál hozzá a rendszerváltáshoz zenei tevékenységeddel?

Waszlavik Gazember László: Nem tulajdonítok magamnak komoly érdemeket a rendszerváltásban. Legfeljebb közvetett hatással lehettem, amennyiben a magyar zenei hagyományhoz való visszatalálást és a magyar zene újra szervesítését forszíroztam rendezvények, kiadások szervezőjeként, katalizátorként, vagy szerzőként. Inkább szakmailag támogattam főképp a népi-nemzeti ellenzéket, amiből persze ki is lógok kutató-kereső vénámmal és stílusommal. A rendszerváltás irányába a nemzeti identitás alulsúlyozottsága hajtott, de célként számomra a teljes emberiség, sőt a teremtettek közötti szerves viszonyú rendszer jelenik meg, vagyis egy ökologikus és hasonlóképp szerves nemzeti-nemzetközi rendszerre való áttérést várok. Ugyanakkor nem tartom célszerűnek, hogy másokat egy ponton túl erőszakosan a mi rendszerünkre térítsünk, mert a természet sem így működik, hanem tartalékol. A biológiai sokféleség (biodiverzitás) szerves analógiája a társadalmi sokféleség ("szociodiverzitás") egyelőre szélesebb körben még fel nem ismert törvénye.

A38: Mennyire sajnálod, hogy elhagytad az A. E. Bizottságot, habár annak egyik alapítója voltál? Hogyan történt ez?

Waszlavik Gazember László: Különösképpen nem sajnálom, mert nem ilyenre vágytam, de szerintem úgy jó, ahogy lett. Ugyanis innen „fölfelé buktam”, a Bizottság karrierjét meg az ejtette fogságba, amit úgy is mondhatnék, hogy az SZDSZ nem tud országot vezetni. Teller Ede is leszögezte, hogy kreativitását a magyar nyelven való gondolkodásnak köszönheti. A Bizottság életműve nem hétköznapi kreativitást tárt fel, de ezt egy morális és emberi ősgyökösség tudta volna igazán felszorozni.

A38: Miért vettél részt az utóbbi években számos tömegrendezvényen, s melyek voltak a legemlékezetesebbek?

Waszlavik Gazember László: Remeteségemet ellensúlyozandó, időnként emberek közé vágyom, bár a tömegrendezvényeken való részvételt számomra tiltja az Ökológiai Kiskáté.
Szívesen csábultam el kollégáimmal (Nagy Feró, Suszter Lóri, Gidófalvy Attila és mások) együtt a kulturális magyar utat nyilvánvalóként kitűző Csurka-féle rendezvényekre. A művészi függetlenséget igen fontosnak és a politikát nehéz szakmának tartva nem mentem túl közel ez utóbbihoz, és így ma is jó a viszonyom a politikusokkal.
Sokat jártam ki a Kossuth-térre, alapvetően morális kötelességként. Sokszor éneklem azt a Kossuth-nótát, amely felsorolja az aradi tizenhármakat. Legtöbbjük idegenként állt az akasztófa alá. Vessük össze ezt az öszödi beszéddel. A Kossuth-tér és 2006 ősze számomra a nemzeti méltóságon esett csorba kiköszörülése, morális lázadás Öszöd szelleme ellen, forradalmi külsőségekkel. Rajtam volt a sor. Ki kellett állni.

A38: Mit csinál ma a Gazember, s mik a tervei, álmai, rémálmai?

Waszlavik Gazember László: Csendes természet közeli életet élek, sokat evezek, lovas tanyákon mulatok, hagyományőrzők közé járok. Próbálok az Öko-Kiskáté szerint élni, kétéltű kerékpárt fejlesztek, barátaimmal most csinálok róla egy videoklipet. Kalotaszegi sebes egyveleg lesz alatta- szintivel…

_______________________________

forrás és festmény reprodukciók:

http://www.a38.hu/?p=cikk&id=773

LAST_UPDATED2