Első Pesti Egyetemi Rádió van eszed.

Ezek a fiatalok. Az első magyar beat-film és fogadtatása.
Ignácz Ádám előadása

.
A felvétel 2007. novemberében készült. Az előadást a Politikatörténeti Intézet és az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet szervezte.

Ignác Ádám: Ezek a fiatalok
A magyar beat korszak 1964-68
TTT
Sanzon- és táncdalbizottság
Országos Rendező Iroda
Országos Szolgáltató Központ
Magyar Hanglemezgyártó Vállalat
Csak fiataloknak c. rádióműsor
Ifjúsági Magazin
Magyar Ifjúság
Ifjúsági Park
galerik
Tóth Zsuzsa feljegyzései
hippimozgalom
polbeat
sweat beat
katbeat
66 első táncdalfesztivál
67-68 Illés zenekar

http://eper.elte.hu/eper.phtml?cim=ezekafiatalok.html

*

Ezek a fiatalok (1967)

"Mostanában bármit teszünk, egyre több a vád.
Ki az, akit vádolnak? Ki az, akit vádolnak?
Téged is, ha életkorod nem sokkal a húsz év fölött jár.
Mondd csak, mivel vádolnak? Mondd csak, mivel vádolnak?

Vétek az, ha hajunk hosszú,
kedves táncunk nem a tangó.
Tánczenénk ha gyors, ha lassú,
számukra csak fület bántó zaj."

Zorán tesója, Dusán oltári jó dalszövegíró, s ezzel a Cini által előadott nótával gyakorlatilag a film mondanivalóját kapjuk meg. A hatvanas évek fiataljai az egész világon lázadtak, kis hazánkban ugyebár más eszközökkel, de a céljuk ugyanaz volt; szakítani a szülők gondolkodásmódjával, ruháival és főleg zenéjével. Saját muzsika kellett a lázadáshoz, ez volt a beat.

Ami, mint minden akkoriban, hozzánk jelentős késéssel érkezett meg, például '67-ben a Gombafejűek már rég nem is turnéztak. Koroknai Laci (Kosztolányi Balázs) sok-sok kortársával iskola után népszerű klubokban élvezi ezt, az idősebb generáció számára csörömpöléssel egyenértékű zenét. Régi jó barátja, Zsuzsa (Koncz Zsuzsa) ígéretes énekesi karrier előtt áll, a legmenőbb bandákkal énekel, úgy, mint Illés, Omega. Laci szülei (Kállai Ferenc és Berek Kati) azt akarják, hogy egyetemre menjen, Zsuzsa, úgy tűnik, már nem nagyon foglalkozik vele, és hát eleve kamasz szerencsétlen, szóval a világ az ellensége. Minden bújára gyógyír viszont a zene, melyet egy amatőr banda tagjaként mível.

A történet az csak amolyan váz, hogy a sok dal - ami miatt a film végülis létrejött - nehogy szétguruljon, legyen köztük valami összekötő kapocs. Amit meg az imént leírtam, az nem igaz, mert természetesen nem a dalok előadása volt a cél, hanem a kultúrális vezetés jónak látta, ha elkészül egy ilyen propagandafilm, és dől a lé, ugyanakkkor irányítani tudják a tiniket, mit szeressenek, satöbbi. (Mivel megtiltani azért nem lehetett ezeknek a bandáknak a szeretetét.) Szóval a legismertebb neveket összelapátolták egy filmbe, de úgy lett, ahogy az illetékes elvtársak szerették volna, és nem úgy, ahogy ténylegesen létezett a beatjelenség; a főszereplő és mindenki más azt akarja sugallni, vagyis bocs, a pofádba nyomni, hogy a beat meg a pop az egy kellemes időtöltés. Nyakkendős fiatalok, jól fésült kislányok és kisfiúk, Bambiszürcsölgetés közben ringatóznak a zenére, és meg sem fordul a fejükben, hogy urambocsá' hangosan tapsoljanak vagy kiabáljanak egy-egy jól sikerült nótára.

Nekem ez tehát leginkább egy jó kis zenés film, amin azért el tudnék aludni, a színészi játék az csak a helyenként megjelenő színészlegendák okán van jelen. Kállai mellett itt van még a későbbi Virág elvtárs, Őze Lajos. Aztán Bodrogi Gyula, Máriáss József, Koltai Róbert is feltűnik. A többi néma csend.

A szüleim generációja számára ez egyszerű nosztalgia, felidézhetik akkori kedves emlékeiket és annyi. Mindemellett a zene az fülemnek való, és csak elég belegondolnunk, hogy ma hány huszonéves fedezhető fel Omega-, Illés (jó már nem lépnek föl)- koncerteken. Hányan ismerik a Lénát, a Sárga Rózsát, a Sárikát, a Kárpáthyék Lányát és a többi remekművet. Jöhetnek a leghülyébb celebek meg csillagok és faktorok, ezeket a dalokat még 50 év múlva is szeretni fogja a nép, ha nem is játsszák őket agyon úgy, mint a Lédi Gagát. És ez a lényeg, mert maga a film az pocsék, de van benne valami báj és valamelyest korrajznak mondható. Megbuherált korrajznak.

Eljött a zenei témájú videjó ideje, így következzék egy szuperkoncertnyi legenda most:
http://transfesser.blog.hu/2011/03/20/ezek_a_fiatalok_1967