IRODALMUNK KÖLTŐI REMEKEI
ISKOLAI SEGÉDKÖNYV A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANÍTÁSÁHOZ
A NAGYMÉLTÓSÁGÚ VKM. ÁLTAL MEGTANULÁSRA ELŐÍRT, ILLETŐLEG AJÁNLOTT REMEKMŰVEK MAGYARÁZATOS GYŰJTEMÉNYE A KÖZÉP- ÉS POLGÁRI ISKOLÁK SZÁMÁRA
SZERKESZTETTE Dr. KŐMIVES KOLOS PREMONTREI TANÁR
SZOMBATHELY, 1929. A SZERZŐ KIADÁSA NYOMATOTT WELLISCH BÉLA KÖNYVNYOMDÁJÁBAN Szentgotthárd
TARTALOMMUTATÓ:[1] Előszó Bevezetés Balassa Bálint: Katona-ének Valedicit Patriae... Boldogtalan vagyok... Gróf Zrínyi Miklós: Szigeti Veszedelem I. É. 1-6. Egyházi énekek a XVII. századból: Boldogasszony Anyánk... Ah, hol vagy magyarok... Kurucdalok:* Most jöttem Erdélyből... Egy bujdosó szegény legény Csinom Palkó... Ne higyj, magyar... A Rákóczi nóta Faludi Ferenc: Forgandó szerencse* A feszülethez* Kazinczy Ferenc: A nagy titok Írói érdem* Lukai* Himfy* Nehéz és könnyű Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Szegény Zsuzsi a táborozáskor Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz Fohászkodás A jámborság és középszer A közelítő tél Osztályrészem Életphilosophia Napoleonra Kisfaludy Sándor: Kesergő Szerelem Kisfaludy Károly: Szülőföldem szép határa! Rákosi szántó a török alatt Mohács Kölcsey Ferenc: Hymnus Remény, Emlékezet Zrínyi dala Huszt Zrínyi második éneke* Katona József: A Bánk Bánból Tiborc panasza Vörösmarty Mihály: Zalán Futásából az első ének bevezető sorai Salamon Szép Ilonka A szegény asszony könyve Kis gyermek halálára* Szózat Az élő szobor Liszt Ferenchez* Fóti dal Merengőhöz Keserű pohár Emlékkönyvbe* A vén cigány A puszta sír Magyarország cimere* Etele Kölcsey Bajza József: Sóhajtás* Czuczor Gergely: Hunyadi Alföldi legény* Eötvös József báró: Búcsú Mohács Végrendelet Garay János: Kont Az obsitos Petőfi Sándor: Dalaim Honfi-dal A hazáról Ha az Isten... Véres napokról álmodom... Egy gondolat bánt engemet... Magyar vagyok Nemzeti dal A magyarok Istene A ledőlt szobor Élet vagy halál Csatadal A székelyek Csatában Befordultam a konyhára... A virágnak megtiltani nem lehet... Temetésre szól az ének... Ez a világ amilyen nagy... Alku Ereszkedik le a felhő... Reszket a bokor, mert... Hol a leány, ki lelkem röpülését... Szeptember végén Rózsabokor a domboldalon... Búcsú* Hazámban Távolból Füstbe ment terv A jó öreg korcsmáros Szülőföldemen Szüleim halálára Arany Jánoshoz Ha férfi vagy, légy férfi... Csokonai Megy a juhász szamáron... A magyar nemes Pató Pál úr Téli világ Falu végén kurta kocsma... A téli esték Anyám tyúkja Az Alföld A csárda romjai A Tisza A puszta télen János vitéz: János vitéz utja Tündérországba János vitéz Tündérországban Arany János: A rab gólya Fiamnak Letészem a lantot Ősszel A dalnok búja Itthon Enyhülés A vigasztaló Széchenyi emlékezete Rendületlenül Epilogus Rozgonyiné Both bajnok özvegye Szibinyáni Jank V. László Mátyás anyja Ágnes asszony Szondi két apródja A walesi bárdok Tetemrehívás A méh románca Családi kör Az ó torony A hamis tanú Szent László Rege a csodaszarvasról A fülemile Toldi Estéje I. É. 1-4. Toldi Szerelme I. É. 1-2. Buda Halála I. É. 1. és IX. É. A Nagyidai Cigányok I. É. 1-4. Tompa Mihály: Tornácomon Őszi tájnak... Pusztán A madár fiaihoz A gólyához Az én lakásom Uj Simeon Kedves nőmnek Ikarus Télen, nyáron... Vajda János: A virrasztók Hajótöröttek Luzitán dal A vaáli erdőben Őszi tájék Húsz év múlva Madách Imre: Péter apostol beszéde Az Ember Tragédiájából* Gyulai Pál: Hadnagy uram Pókainé Horatius olvasásakor Az Igazság és Hamisság Szeretnélek még egyszer látni... Éji látogatás Lévay József: Mikes Szüretünk* Tóth Kálmán: Előre Szász Károly: Hazámhoz A magyar zene Reviczky Gyula: Imakönyvem Vargha Gyula: A kassai harangok Aratás felé* Endrődi Sándor: A celli búcsú Ábrányi Emil: Magyar nyelv* Kozma Andor: Magyarok symphoniája A karthagói harangok Szabolcska Mihály: Ákácvirágzás idején A Grand Caféban Salzburgi csapszékben* Mért nem születtél te...* Ady Endre: Prológus* A föl-földobott kő* Párisban járt az Ősz* A halál lovai Sajó Sándor: Magyar ének 1919-ben Hit* Végvári: Eredj, ha tudsz!* Nagy magyar télben...* Papp-Váry Elemérné: Hitvallás* Sík Sándor: Hazátlan folyók* Karácsonyi álom* Mécs László: Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld* Szeles, esős őszi este* Magyar népdalok:* I. Amerre én járok... II. Amott kerekedik... III. Cserebogár, sárga cserebogár... IV: Káka tövén költ a ruca... V. Mi piroslik ott a síkon... VI. Nagyabonyban csak két torony látszik... VII. Édes anyám most küldött egy levelet... VIII. Nincs jobb élet a juhásznál... IX. Hortobágyi pusztán fuj a szél... X. Még azt mondják, az orromon... Népballadák:* Kádár Kata Kőmíves Kelemenné Kerekes Izsák Függelék. A) Prózai szemelvények: Kölcsey Ferenc Parainesiséből Széchenyi István Hitel c. munkájának ajánló sorai Kossuth Lajos 1848. júl. 11-iki beszédéből a bevezető és befejező sorok Deák Ferenc Felirati javaslatának bevezető része Gyulay Pál beszéde Arany János ravatalánál Beöthy Zsolt: A Magyar Irodalom Kis-Tükréből a bevezető sorok Prohászka Ottokár: Az új honfoglalókhoz B) Verstani áttekintés: 1. A ritmus 2. Az ütem 3. Nemzeti versformák 4. A rím 5. Klasszikus versformák 6. Nyugateurópai versformák A megtanulásra szánt anyag beosztása
Előszó.
Évek hosszú tapasztalata arról győzött meg, hogy a magyarnyelvi oktatás nyolcévi komoly munka dacára sem jut el a kívánt eredményhez. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy tanítványaink megfelelő szó- és kifejezéskészlet hiányában még a felsőbb osztályokban sem tudják jól és szépen kifejezni gondolataikat.
Ezt a hiányt akarja pótolni elsősorban "Irodalmunk költői remekei" c. antológiám, mely a nagyméltóságú V. K. M. 11506/924 V. sz. rendeletében felsorolt és könyv nélkül való megtanulásra előírt, illetőleg ajánlott remekműveket tartalmazza. Ez a gyűjtemény lehetővé teszi, hogy az alsóbb fokon tanultakat minden következő felsőbb osztályban ismételtethessük. Ily módon tanítványaink nagymennyiségű költői szólam és kifejezés állandó birtokában nemcsak megfelelő stíluskészségre tesznek szert, hanem erkölcsi és esztétikai érzéküket is fejlesztik azon felül, hogy fogékony lelkükben a hazafias érzelem eleven akarattá acélosodik. A költői eszmények újra és újra való átélésére, a költői remekművekből szétáradó esztétikai, erkölcsi és hazafias értékek megvalósítására soha nagyobb szükség nem volt, mint éppen korunknak anyagias felfogású világában. Ezek nélkül nem lesz magyar feltámadás.
Magyarázatokkal ellátott gyüjteményem mintegy 200 költeményt tartalmaz s a Függelékben felöleli a legszükségesebb prózai könyvnélkülieket is. Szándékosan mellőztem a megtanulásra kevéssé alkalmas költeményeket (pl. Vörösmarty: Szilágyi és Hajmási; Arany: Török Bálint, Pázmány lovag stb.), továbbá a Toldiból való szemelvényeket. Ez utóbbiakhoz ugyanis minden nehézség nélkül hozzájuthatnak tanítványaink. Viszont felvettem a gyüjteménybe olyan darabokat, melyek a hivatalos jegyzékben nem szerepelnek ugyan, de amelyeket eddigi tapasztalatom szerint nagy haszonnal értékesítettek tanítványaim (kurucköltemények, népdalok stb.). Különös gonddal őrködtem azon, hogy gyüjteményem szövegkritikai szempontból kifogástalan legyen, azért a szövegközlésben a legújabb kiadásokat vettem alapul. A Függelékhez egy kis verstani összefoglalást is csatoltam.
A miniszteri rendelet értelmében minden tanulónak feltétlenül tudnia kell Kölcsey Hymnusát, Vörösmarty Szózatát, Petőfi Nemzeti dalét és Berzsenyi Fohászkodását. Ezeken kívül minden középiskolát végzett ifjú még vagy harminc költeményt köteles könyv nélkül ismerni és pedig Petőfitől tizet, Vörösmartytól és Aranytól hatot-hatot, Tompától kettőt, a többit a hivatalos jegyzékben foglaltak közül szabadon lehet választani.
Abban a reményben, hogy e gyüjteményemmel kitűzött célomat sikerül elérnem s hogy a tanár és tanítvány munkájának megkönnyítéséhez jelentékenyen hozzájárulok, ajánlom munkámat igen tisztelt kartársaim és magyar diákjaink figyelmébe. "Nocturna versate manu, versate diurna!"
Kelt Szombathelyen, 1929. június havában.
Dr. Kőmives Kolos.
Bevezetés.
Üzenet a magyar diákoknak.
Kedves Tanulóifjúság! A körülöttünk idegesen zajló élet a ti idegrendszereteket is próbára teszi. Csonka hazánk siralmas gazdasági helyzete ezer akadályt gördít jó szülőiteknek útjába, a megélhetés sötét gondja rajtuk keresztül a ti lelketekre is ránehezedik. Csüggedés szállja meg az ifjúi lelket s nem egyszer szárnyát szegi lobogó munkakedveteknek. Ebből a bénító csüggedésből akarlak benneteket kiemelni s elvezetni arra a vadvirágos rétre, hol elfelejtitek, hogy az élet útjainak taposása közben por, piszok, sár tapadt rátok; meg akarom mutatni azt az örök forrást, amelynek üdítő vize ezer évig táplálta s fenntartotta a nemzeti szellemet s a nemzet csak akkor hanyatlott alá, amikor pocsolyából ivott. Elég volt a pocsolyaszagú életből, ad maiora nati sumus: nagyobb dolgokra születtünk! - Ez a vadvirágos rét, ez az üdítő örök forrás a költészet.
Meg vagyok győződve, hogy ti valamennyien lelkes munkásai akartok lenni magyar fajotoknak, azért magatokba kell szívnotok nagy íróink nemes lendületét, mély gondolatait és tiszta érzelmeit. Szeretnetek kell szépen zengő magyar nyelvünket, mert "nyelvében él a nemzet", visszaszerezni és megőrizni az ősi erkölcsöt, mert ez "minden ország támasza, talpköve", elsajátítani és megvalósítani a költők és tudósok nagy gondolatait és terveit, mert "elvész a nép, mely tudomány nélkül való".
Könyvet nyomok a kezetekbe, mely a most említett értékeket magában foglalja. Azt akarom, hogy amit egyszer megtanultatok, állandó szellemi tulajdonotokká váljék. Remekbekészült műveket találtok e könyvben s minél többször olvassátok őket, annál nagyobb gyönyörűséget leltek bennük. Nem terhet akarok róni vállaitokra, hanem megkönnyíteni és eredményessé tenni munkátokat. Ne ijesszen meg benneteket a költemények nagy száma se, azért gyűjtöttem össze ennyit, hogy lehessen válogatni belőlük.
A remekműveknek könyv nélkül való tudását nem kell külön hangsúlyoznom előttetek. Tantum scimus, quantum memoria tenemus, annyit tudunk, amennyire emlékezünk. Azonban jegyezzétek meg, hogy nem annyira a mennyiség a fontos, hanem a tanultaknak teljes átértése és megtartása. Kellő beosztással a mennyiséget is szépen növelhetitek s így a könyv nélkül való tanulás nem okoz fáradtságot vagy unottságot. Óráról-órára 12-16 sornak a megtanulása nem jelent megterhelést, mégis tetemes mennyiséget eredményez.
Első és legfontosabb követelmény, hogy a megtanulandó költeményt jól megértsétek. Gyönyörködni csak akkor tudtok egy költeményben, ha írójának minden gondolatát, minden szavát megértitek, ha ugyanazok az érzelmek születnek meg bennetek, melyek az írót hevítették költeményének megírásakor. A megértést illetőleg bízzátok magatokat tanárotok vezetésére, aki megismerteti veletek a költő egyéniségét, a körülményeket, melyek közt a költemény keletkezett. Ő majd megjelöli a főgondolatot, melyet a költemény előadásakor ki kell éreztetnetek s rámutat az alapeszmére, melynek kedvéért a költemény napvilágot látott. A megtanulásra szánt költeményt a tanár úr olvassa el először s így a helyes hangsúlyozással s a kellő szünetek megtartásával kezetekbe adja az értelmes előadás kulcsát. A költeményt tanuljátok meg pontosan, szóról-szóra s e tekintetben minden kis hibát ki kell küszöbölni. Értelmesen és maradandó eredménnyel akkor tanultok, ha a szöveg bevésése nem soronként történik, hanem úgy, hogy a költeményt nagyobb egységekre (rövidebb soroknál három-négy versszak) tagoljátok és így tanuljátok meg.
A költeményt azonban nem elég teljesen átérteni és jól tudni, hanem szépen kell előadni is. Az élőszónak a hatalma igen nagy. Az értelmes előadásnak első feltétele, hogy a hangokat, szótagokat és szavakat tisztán, világosan ejtsétek ki. Ne beszéljetek tájnyelvi kiejtéssel; ez az előadás szépségét rontaná. A magánhangzók kiejtését illetőleg tegyetek szigorú különbséget a nyilt e és a zárt ë között. Tehát: Kis lak áll a nagy Duna mëntében (nem: mentében, mert a huszár áll a mentében). Vagy: Anyám a tejet fëlëzi (fölözi), az almát felezi (két egyenlő részre osztja). A mássalhangzók kiejtésében legyetek figyelemmel a hasonulásra (nézte: nészte; szökdös: szögdös), az összeolvadásra (atyja: attya; mondja: mongya; fonja: fonnya; község: kösség). A raccsolásról (rácsolásról) is le lehet szokni, ha ez nem szervi hibából ered. A raccsolás abban áll, hogy egyesek az r hangot v vagy ch hangokkal cserélik fel (barátom, így ejtik: bavátom vagy bachátom). A helyes szótagolás elengedhetetlen feltétele a tiszta kiejtésnek. Értelmetlenné válik beszédetek, ha hadartok, egyes hangokat elnyeltek, vagy a szóvégeket elharapjátok. Ezek a hibák rendesen kényelemszeretetből vagy rossz szokásból erednek s akkor fordulnak elő, ha az illetők hangképzés vagy szókiejtés közben orrukon bocsátják ki a levegőt és nem szájukon. Olvasás, felelés közben kerüljétek a kiabáló, illetőleg a suttogó hangot. A középerősségű hang a természetes s a hanggal való bánnitudásnak is ez a titka.
Leghelyesebb, ha a költeményt a dobogóról adjátok elő. Ezzel bátor és ügyes fellépésre tesztek szert. Testtartástok ne legyen merev, se hanyag. Taglejtés (gesztus), arcjáték (mimika) alkalmazása csak az ebben kivételes tehetségeknek való. A vers ritmusának, szabályos lüktetésének az előadásban való túlságos kiéreztetése ellenkezik a természetességgel, aminthogy minden áron prózába való törése a vers természetével áll ellentétben. Előadásotok legyen értelmes, természetes és ne színészkedjetek. Aki jól megértette a költeményt, annak az arcán előadás közben önkéntelenül is visszatükröződnek a költeményben kifejezett érzelmek. Vigyázzatok a lélekzetvétel idejére is, mely mindig a szünetek alatt történik s akkor nem fordul elő az, hogy talán éppen a leghangsúlyosabb szót kell kettészakítanotok.
A prózának épúgy megvan a maga ritmusa, mint a versnek s épúgy megköveteli a szöveg pontos (alaki és tartalmi) ismeretét, mint a vers. Különösen ügyeljetek arra, hogy a szórendet meg ne bolygassátok, mert a szórend elhanyagolása megrontja a próza természetes ritmusát, de sokszor a mondatok helyes értelmén is csorbát üt.
Az értelmes és szép előadásra vonatkozó ezen útbaigazítások megtartása még nem tesz benneteket szavalóművésszé, de igenis nagy mértékben fegyelmezi akaratotokat. Már pedig minden komoly munka alapja a fegyelmezett akarat. Nagy tettek keresztülvitelére csak ez segít. Rátok pedig nagy tettek elvégzése vár: a csonka ország mostoha gyermekeiből az új Nagymagyarország édes fiaivá kell lennetek. A régi dicsőség romjain ím, felétek nyujtom vezérlő jobbomat, ragadjátok meg és Isten nevében induljunk együtt az új honfoglalásra! Üdv!
Balassa Bálint. 1551-1594.
Katona-ének.
Vitézek mi lehet E széles föld felett Szebb dolog a végeknél?[2] Holott[3] kikeletkor A sok szép madár szól, Kivel ember ugyan[4] él: Mező jó illatot, Az ég szép harmatot, Ád, ki kedves mindennél.[5]
Ellenség hírére, Vitézeknek szíve Gyakorta ott felbuzdúl; Sőt azon kívül is Csak jó kedvéből is, Vitéz próbára indúl; Holott sebesedik, Öl, fog, vitézkedik, Homlokán vér lecsordúl.
Véres zászlók alatt Lobogós kópiát[6] Vitézek ott viselik; Roppant sereg előtt, Távol a sík mezőt Széllyel[7] nyargalják, nézik. A párduc kápákkal,[8] Fényes sisakokkal, Forgókkal szép mindenik.
Jó szerecsen lovak Alattok ugrálnak, Hogyha trombita riadt: Köztök ki strázsát áll,[9] Ki lováról leszáll. Nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten-éjjel[10] Csata-viseléssel Mindenik lankadt, fáradt.
Az jó hírért, névért, A szép tisztességért Ők mindent hátrahagynak; Emberségről példát, Vitézségről formát Mindeneknek ők adnak, Midőn mint jó sólymok, Mezőn széllyel járnak, Vagdalkoznak, futtatnak.
Ellenséget látván, Örömmel kiáltván Ők kópiákat törnek; S ha súlyosan vagyon A dolog harcokon, Szólítatlan megtérnek; Sok vérben fertezvén, Arcul reá térvén Üzőt sokszor megvernek.[11]
A nagy széles mező S a szép liget-erdő Sétáló palotájok; Az utaknak lese[12] Kemény harcok helye, Tanuló oskolájok; Csatán való éhség, Szomjúság s nagy hévség, Fáradtság - mulatságok.
Az éles szablyákkal[13] Méltán örvendeznek, Mert fejeket ők szednek; Viadal helyeken Véresen, sebesen Halva sokan feküsznek: Sok vad madár gyomra Gyakran koporsója Vitézül holt testeknek.
Oh végbelieknek, Ifjú vitézeknek Dicséretes serege! Kiknek e világon Szerte szerént vagyon Mindeneknél jó neve: Mint sok fát gyümölccsel, Sok jó szerencsékkel Áldjon Isten mezőkbe'!
Balassa Bálint az első vérbeli dalköltőnk, akinek vallásos énekei, katona- és szerelmi dalai istenadta tehetségre mutatnak. Ez a költemény katonadalai közül való. Az általa alkotott Balassa-versszakokban írta.
Valedicit Patriae, Amicis, Iisque Omnibus, quae habuit Charissima.
Oh én édes hazám, te jó Magyarország! Ki kereszténségnek viseled paizsát; Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát, Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!
Egriek, vitézek, végeknek tűköri, Kiknek vitézségét minden föld beszéli, Régi vitézséghez dolgotokat veti:[14] Istennek ajánlva légyetek immár ti.
Ti is ráró[15]-szárnyon járó hamar[16] lovak! Az kiknek hátokon az jó vitéz ifjak Gyakorta kergetnek s hol penig szaladnak, - Adassék egészség már mindnyájatoknak.
Fényes sok szép szerszám, vitézlő nagy szépség, Katona találmány, új forma ékesség, Seregben tündöklő és fénylő frissesség, Én tőlem Istentül légyen már békesség!
Sok jó vitéz legény, kiket felemeltem, S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem, - Maradjon nálatok jó emlékezetem, Jusson eszetekbe jó tétemrül nevem!
Vitéz próba helye, kiterjedt sík mező! S fákkal, kősziklákkal bővös[17] hegy, völgy, erdő, Kit az sok csata[18] jár s jó szerencse-leső, - Legyen Isten hozzád sok vitézt legellő![19]
Igaz atyámfia s meghitt jó barátim! Kiknél nyilván vannak keserves bánatim, Ti jutván eszembe, hullnak sok könyveim, Már Isten hozzátok, jó vitéz rokonim!
Ti is angyal-képet mutató szép szűzek, És szemmel öldöklő örvendetes menyek,[20] Kik hol vesztettetek s hol élesztettetek;[21] Isten s jó szerelem maradjon veletek!
Sőt te is, oh én szerelmes ellenségem, Hozzám háládatlan, kegyetlen szerelmem, Ki érdemem - - - - - - - - - - -
Ti penig szerzettem átkozott sok versek, Búnál, kik egyebet nékem nem nyertetek. Tűzben mind fejenként égjetek, vesszetek, Mert haszontalanok, jót nem érdemletek.[22]
Balassa Bálint igen zaklatott életet élt, úgyhogy a bajok elől többször külföldre menekült. Akkor is így történt, amikor ezt a búcsúdalt írta.
http://mek.oszk.hu/09400/09407/09407.htm
|