Pláza cica
Írta: almodozoli
Ideje: 2006, július 18.
Magas sarkon meg-megállva, Hazugsággal körbe zárva. Légkondiban éldegélnek, E különös élőlények.
Szeme felett egy kis festék, Parfüm fedi egész testét. Feszes bőre jó simára, Hallgat majd a tű szavára.
Méretedet zengik ódák, Szilikonos hamis világ. Egy kis rúzs, és rózsa illat, Van még más is, miről írjak.
Nem keresem, miért tenném, Ha jobbik eszed elő venném. Divat, ízek, pletykarovat, Bmw kell nem a vonat.
Műköröm, és műszempilla, Arany ékszer, ezüst villa. Koktélt iszol, salit eszel, Otthon is csak teszel-veszel.
Ellenséged minden deka, Kedvenced a görög feta. Izomagyú szép barátod, Passzol hozzád, jó a párod.
Bezárom a soraimat, Szorítom a fogaimat. Tanulságot vond le te is, Kellenek az ilyenek is.
Szavamnak a tanulsága, Inget ne vegye magára. Kinek szorít, kényelmetlen, Nevessen, és ne feledjen.
Megjegyzés:
A szereplő, kitalált személy, ha valakire ráillik, az csak a véletlen műve.
22:51, Szerda (április 13.), DUNA Televízió
Vágyak városa magyar dokumentumfilm, 37 perc, 1998
rendező: Nagy László Gábor, Subert Mária operatőr: Nagy László Gábor
Pólus Center. Egy bevásárlóközpont Budapest külvárosában. Vadnyugati stílusú városka a panelrengetegben. Virtuális, színes világ a realitás szürkesége ellen. Hétvégenként százezrek töltik a szabadidejüket a pálmafák övezte jégpálya körüli vendéglőkben, a mesterséges fénnyel megvilágított "égbolt" alatt. Mindenütt játékgépek, különböző hangforrásból jövő "zenék" zaja, mégis sokan otthonosabban, meghittebben érzik magukat itt, mint odahaza.
Idő szerint | Hely szerint
Vetítik: DUNA II. AUTONÓMIA: Csütörtök (Április 14.) 19:50 DUNA TELEVÍZIÓ: Szerda (Április 13.) 22:51
___________________________________________________________________
feketevipera jan. 24.
A "modern ember" érdekes "betegségét" mutatja be a film. Ahelyett, hogy aki csak tehetné, kimenne a zöldbe, a családjával lenne meghitt környezetben, esetleg összeülne a baráti körrel egy sörre, sokan betódulnak egy óriási hodályba, mint a birkák (naná, hogy a vásárlás/nézelődés lehetősége sem megvetendő szempont, a modern ember egyik ismérve az, hogy "fogyasztó" típus, és még a marhaságokat is képes megvenni magának), és az egyik mesterséges világból (iskola, munkahely - hiszen gondoljunk bele, itt is rengeteg mesterséges dolog vesz körbe bennünket: számítógép, lámpából jövő fény, zajok stb.) a másikba mennek, ott remélve megnyugvást és kikapcsolódást. Olyan, mintha a mai emberek többsége azért választaná a zajokat, mert fél csendben maradni, embertársaira és önmagára figyelni, szembenézni a problémáival, az érzelmeivel, és inkább választja az állandó hangzavart, mint a csendet. Mindegy, hogy mi szól "háttérzajként", a lényeg az, hogy szóljon valami, és elterelje a figyelmet arról, ami a legfontosabb lenne. A bevásárlóközpontoknak több ok miatt is sikerük van: 1. a vásárlási szenvedély kiélése (többek között a tudatosan ösztönzött "vásárolj minél többet" elv hatására), 2. a természettől és a társaitól (sőt önmagától) elidegenedett ember itt valamilyen formában mégiscsak egyfajta közösségben érezheti magát, elmenekül egy hazug világba, ahol látszólag visszatér a lételemét jelentő társas életmódba. Az a legnagyobb baj, hogy az ilyen álmegoldások mellett az emberek képtelenek észrevenni a problémák valódi okait, és a fogyasztói társadalom sem kínál nekik normális alternatívákat. Ideje lenne, hogy felébredjünk ebből az álomból, és nemet mondjuk az efféle hazugságokra, mint a "fogyassz minél többet". Persze ez a nehezebb út, a csábítás sokszor erősebb.
BONDAGE
(Szabadság slam)
Refrén:
Talpra magyar, hí a Plaza! Itt az idő, zár a Cora! Reebok leszünk és szabadok, mint röpke intim-szappanok!
Verze:
Félve, de mondom és írom: nincsen e verkilbe' freedom ! Kéri, hogy élvezd, ordíts a test, az az extrém bondage. El-szóba-bringok a sírig, hajt e sivár ady-building Majd a halál szabadít lelket, elmét s a body-t.
Nézz csak e testalkatra: bőrpuha teszt-Alcatraz! Íme az emberi giccs: Hass, alkoss, aerobics! Jaj, baba, édes a rabság, hogyha muszáj a szabadság: --Most, szabadulj, oda, ni!?-- Nem vagyok én Hudini!
Mintha a kiflihez adnák, nézd, neki jár a Szabadság: tétova szárnyai nyílnak, rebben a hajnali hírlap, van, hogy a karfán lógnak, van, ki bescanneli blog-nak: pósta galamb helyett aggály szajkózó papagáj.
Félig áttetsző, sárga füstüveg ablak a mára: múltheti végtelen ívrét kelti a hírtelen hírét. Ó, hova tart ez a tenda ! Múltam, e matt remittenda angyalok polcán emlék, ennél már csak a nemlét...
Izzik ezer puha fémjel, félprofi tolvaj az éjjel. M7-esen csupa fénylény: Pesten kívüli élmény. Egymillió deka tonhal parkol egy vén kamionnal. Olvad a vers, mirelittem, nézd Apa, ennyire vittem...
Bús, korareggeli szófaj --feltör a mellből a sóhaj: --Sörre cseréltem a Vectrám, a hazám is büszke lehet rám! Plüss pizsamája nyakán bújik egy férfi elő, nézi, mit ír a Szabadság, őt meg a térfigyelő.
Refrén:
Talpra magyar, hí a Plaza! Későre jár, zár a Cora! Reebok leszünk és szabadok, mint kékalgás, dús badok!
http://snasszfalt.freeblog.hu/archives/2009/03/
|