Payday Loans

Keresés

A legújabb

A TÖMEGEK LÁZADÁSA PDF Nyomtatás E-mail
2011. április 12. kedd, 08:47

a tmegek lzadsa

José ORTEGA y Gasset

A TÖMEGEK LÁZADÁSA

TARTALOM

BUDAPEST 1938
KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA
A spanyol eredeti címe:
LA REBELION DE LAS MASAS
(1929)
Spanyolból fordította: PUSKÁS LAJOS

Tartalom

Előszó
I. Túltelítettség
II. A történelmi színvonal felemelkedése
III. Az idők teljessége
IV. Az élet növekedése
V. Egy statisztikai adat
VI. Kezdődik a tömegember analízise
VII. Nemes élet és közönséges élet avagy erő és gyengeség
VIII. Miért avatkozik a tömeg mindenbe és miért csak erőszakosan?
IX. Primitívség és technika
X. Primitívség és történelem
XI. A megelégedett ember korszaka
XII. A szaktudományi barbarizmus
XIII. A legnagyobb veszedelem az állam
XIV. Ki uralkodik a világon?
XV. Az igazi kérdéshez érünk

A könyv 1938-as kiadása olvasható a Google dokumentumok között!

A második világháborút megelőző években műveltebb körökben sűrűn emlegették a "tömegek lázadását" - Ortega könyve Európa-szerte, s nálunk is nagy sikert aratott gondolataival. Az 1930-ban írt, magyarul (Puskás Lajos fordításában) 1938-ban megjelent, majd a következő években ismételten kiadott társadalomfilozófiai esszé, melynek szerzőjére Németh László és Halász Gábor hívták fel a közönség figyelmét, a modern tömegtársadalom ijesztő kritikáját nyújtotta, s vészjelzéseivel a fasizmus és a kommunizmus kettős fenyegetését is jelezte. A "masas", a tömeg mint a modern civilizáció főszereplője és élősdije jelent meg ebben a képben. A művet, melyet antikommunizmusa miatt több mint fél évszázadon át nem adtak ki újra, hiánya legendássá tette - most új fordításban, Scholz László átültetésében jelentették meg.
Ortega szerint "Európa erkölcs nélkül maradt", mert a tömegember vette át az uralmat, amely "semmiféle erkölcsnek nem akarja alávetni magát". A fogyasztói társadalom első víziója ez, amelyben a "tömeg a kultúra, a civilizáció alkotta helyet foglalja el". A 20. századi Európa - vallja a spanyol filozófus radikálisan arisztokrata történelemszemlélettel - a régi, az értékekre építő liberális demokrácia helyett a tömegek hiperdemokráciája lett, benne jövőkép nélküli, a technika barbár imádatát, használatát célzó, ám a lényegi tudást, az alkotó értékeket nem ismerő társadalmak jelentek meg. Az éles bírálat, melyet az esszéíró szenvedélye hat át, fel kívánja rázni a kontinenst, és egy új történelmi imperativusszal a nemzetállamokon túltekintő, az értékes elitre építő közös Európát szorgalmaz. S bár szemléletében, érvrendszerében sok a történelmi vonás, a tömegtársadalmak mai amerikai típusú jellemzői, valamint az Európa eszme ismét időszerű olvasmánnyá tehetik ezt a nagy hatású művet.

legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li1614

*

José Ortega y Gasset: A tömegek lázadása

Ortega ezt írja az 1920-as évek végén A tömegek lázadásában: „Korunknak azonban az a jellemzője, hogy a közönséges lélek nemcsak tudatában van közönségességének, hanem van mersze, hogy jogot követeljen a közönségességnek, és mindenütt azt érvényesíti . Ahogy Észak-Amerikában mondják: nem illik különbözni. A tömeg eltipor mindent, ami különböző, kiemelkedő, egyedi, minőségi és kiválasztott. Aki nem olyan, mint mindenki más, aki nem úgy gondolkodik, mint mindenki más, az azt kockáztatja, hogy kiközösítik.” A kiadó most nemcsak hiánytalan fordításban adja közre a művet, hanem ki is egészíti két írással, amelyben maga a filozófus elemzi a művet a 30-as évek végén megélt európai válsághelyzetben.

http://moly.hu/konyvek/jose-ortega-y-gasset-a-tomegek-lazadasa

*

Ortega y Gasset, José (1883–1955)

José Ortega y Gasset munkássága érintkezett Unamunóéval. Nietzsche és az újkantianizmus marburgi iskolája (Cohen) gyakorolt rá hatást. Életfilozófiai ihletésű szakaszában vizsgálódása az élet mibenlétére irányult. Minden egyes individuum lényegi szempont. Az ember vonatkozásban él környezetével, ami érzékelésünk függvénye. A kultúra objektiválódott, szubjektumellenes lett, s eluralkodott az emberen. Munkásságának második szakasza az egzisztencializmus jegyében fogant. Heidegger Lét és idő c. műve volt rá a legnagyobb hatással. A szubjektum ne merüljön el a külvilágban. Az egyén figyelme saját bensőjére irányuljon. A keresztény ember számára az inkarnáció a legnagyobb misztérium. A kereszténység a magánynak mint a lélek szubsztanciájának felfedezője. Istennel a magányon keresztül lehet kapcsolatba kerülni. A modern szubjektivitás bölcsője a hellenizmusban gyökerezik. Az emberi létmód, az élet a végső vonatkoztatási pont. A metafizika legátfogóbb kategóriái a lét és a semmi. A semmi hiány. Elutasította az egzisztencialista bölcselőknél – így Heideggernél is – megfogalmazott halálhoz mért lét gondolatát. Az egzisztencializmus a saját halál gondolatát tette az egész filozófia alapzatává. Ortega szerint két dolog idegen az Én életétől: a születés és a halál. Életem korlátozott, véges, mégsincs se kezdete, se vége. „Az ember kezdettől fogva lényegileg választó (elector) állat.” Kényszerből vagyok szabad, szabad vagyok, akár akarom, akár nem. Az élet a jövőre irányul. A gond a jövővel való foglalkozás. A gond vállalása vagy az attól való megszabadulás az egyén előtt álló feladat. Az egzisztencia a megvalósított létet jelenti. Legismertebb műve, A tömegek lázadása (1929), a közvélemény rabjaként élő átlagember kritikáját tartalmazza. A társadalmi hatalmat a tömegember gyakorolja. Ezt a 20. században a tudós testesíti meg.

Sulinet Digitális Tudásbázis

*

A kérdéskör és megközelítésének égető magyar aktualitásáról:

A "Világpanoráma" április 11-i adása Bogár Lászlóval 23:21 perc

http://utolag.com/Vilagpanorama0411.htm

LAST_UPDATED2