1.

22:55, Hétfő (május 2.), Filmmúzeum  

Elveszett illúziók
magyar játékfilm, 103 perc, 1983

rendező: Gazdag Gyula
forgatókönyvíró: Spiró György, Györffy Miklós, Gazdag Gyula
operatőr: ifj. Jancsó Miklós
zene: Martha István
vágó: Sívó Júlia

szereplő(k):
Máté Gábor (Sárdi László)
Udvaros Dorottya (Csapó Kriszta)
Básti Juli (Köves Flóra)
Sinkó László (Finta Kálmán)
Bessenyei Ferenc (Dóri Albert)
Robert East (Lusztó István)
Béres Ilona (Deszkásné)
Boguslaw Linda (Dániel András)
Margitai Ági (Bársonyné)


Balzac klasszikus regénye a hatvanas évek végének Magyarországán éled újjá. A feltörekvő ifjú hőst most Sárdi Lászlónak hívják, aki elindul Budapestre, hogy meghódítsa a nagyvárost.
_______________________________

Bazsó Adrienn: Egy korrajz kór-rajza

1968 meg(nem)jelenése Gazdag Gyula Elveszett illúziók című filmjében
Az 1982-es film Balzac Elveszett illúziók című regényének második, Egy vidéki nagyság Párizsban című részéből készült. A regény 1821-ben játszódik. A film 1968-ban.
Adott egy tehetséges, naiv, vidéki fiú, aki ráadásul kiugrott teológus. Budapestre érkezik, hogy meghódítsa kis kék táskájában lapuló regényével és kötetnyi versével. Mi kell ehhez? Tehetség. De ez korántsem elég. Kapcsolatok is kellenek, no meg nem árt egy kis gerinctelenség, csipet megalkuvás, nagy adag önfeladás. És máris kész a Karrier, alá 1968 Magyarország.
Adott egy minitársadalom (az újságíróké).
Adott rengeteg különböző ember, akikről csak sejthetjük, kik is pontosan, és milyen szerepet töltenek be a Rendszer mechanizmusában. Ezt szeretném meg/kifejteni előadásomban.

http://konferencia.freeblog.hu/categories/68-as_konferencia/

2.

Honoré de Balzac
Elveszett illúziók

Ismertető

Az Elveszett illúziók Balzac talán legjobb, leghíresebb regénye. Főhőse típusa a 19. század egyik legfontosabb regényhősének, a világ meghódítására készülő, de a polgári társadalomban helyét csak önfeladás árán megtaláló fiatalembernek. A ragyogó szépségű, rendkívül tehetséges főhős, Lucien de Rubempré a vidéki életet a maga számára kevésnek, szűkösnek találja, költői ambíciói is vannak, ezért Párizsba megy, hogy karriert csináljon. A karrier persze nemcsak költői hírnevet, vagyont és tekintélyt jelent számára, hanem nagy szerelmet, egyénisége kiteljesítését is. Természetesen megbukik tervével, tapasztalatokban gazdagon, de minden illúziójától megfosztva búcsúzunk tőle a regény végén. Balzac a tévesztett karrier kapcsán hatalmas tablót rajzol a polgárkirályság Párizsáról, a tollukat eladó intellektuelekről, a minden hatalmat és minden szép nőt bitorló bankárokról és tőkepénzesekről, a nagy- és félvilág csillagairól, az élet minden területének kapitalizálódásáról. A történet másik szála, a vidéken nyomdászkodó David Séchard sorsa példázza, hogy nincs menekülés: nemcsak Párizsban ilyen az élet, a valaha patriarchális vidéken sem különb. A kiteljesedett realizmus egyik főműve ez a regény, ugyanakkor - feszített cselekményvezetése, gazdag alakrajzai miatt - népszerű, mindenkinek ajánlható olvasmány is.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői

http://mek.oszk.hu/04500/04511/#