Payday Loans

Keresés

A legújabb

Berzsenyi Dániel élete és művei PDF Nyomtatás E-mail
ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet

AZ IGAZI POÉZIS DICSÉRETE

Halljuk, miket mond a lekötött kalóz:
Tündér változatok műhelye a világ,
Mint a poézis bájalakja:
Ámde csak egy az igaz, nagy és jó,

Melynek mosolygó jelcime lett a szép,
Hogy mint a szerelem játszi gyönyör kezén
Folytassa titkon a teremtés
Műve örök folyamát gyönyörrel.

Ennek teremtő ihlete alkotá
Hellász rózsakorán a vidor életet,
Midőn mosolygó égieknek
Innepein lebegett az ének,

A szépet érző emberek ajkain,
Szívből szívbe gyönyört zengve s vidám erényt,
Midőn a nyájas áldozóknak
Nyájas örömbe' jelent meg a menny;

Oh, a poézis rózsaszin ujjai
Fonják azt az öröm gyenge virágiból:
Örömre intve csalta össze
A vadonok ridegült lakóit. -

Most a halandó, mint ama büszke lyány,
Villámfénybe vonult isten ölén enyész:
A szent poézis néma hattyú,
S hallgat örökre hideg vizekben.

Szűnj meg te is hát zárt fület és kebelt
A szép ifju világ bájira inteni:
Halottas ének zúg felette,
Mint mikor Afrika sámielje

A port az éggel összezavarva dúl,
Forró porvihara fojtja az életet. -
Oh, a halandó lyányka szíve
Emberi szép kebelén viruljon,

Mint a mosolygó Hellenisé, midőn
A félisteneket szülte szerelmiben,
Gyönyörre nyílt szív nyíladozza
A szeretet csuda két virágit:

A szent poézist és a dicső erényt,
Melyek hajdan öröm ünnepivé kenék
A nagy görög nép boldog éltét,
S létrehozák örök ideálit.

[1832 körül]


VERSEK



KESERGÉS
A FELKÖLT NEMESSÉGHEZ
HERCEG ESZTERHÁZY MIKLÓSHOZ,
EGY SZILAJ LEÁNYKÁHOZ
PHYLLIS
ESDEKLŐ SZERELEM
A CSERMELYHEZ
LOLLIHOZ
LILIHEZ
AZ EST
AZ ESTHAJNALHOZ
SZERELMES BÁNKÓDÁS
TÉTI TAKÁCS JÓZSEFHEZ
GRÓF FESTETICS GYÖRGYHEZ
OSZTÁLYRÉSZEM
HORÁC
AMATHUS
MAGÁNYOSSÁG
A BALATON
KESZTHELY
MAGYARORSZÁG
A TIZENNYOLCADIK SZÁZAD
NAGY LAJOS ÉS HUNYADI MÁTYÁS
A SZERELEM
AZ ELVÁLÁS REMÉNYE
FANNIM EMLÉKE
VIGASZTALÁS
MULANDÓSÁG
A HALÁL
A MELANCHOLIA
A REGGEL
A MÚZSÁHOZ
VIRÁG BENEDEKHEZ
KISHEZ
KISFALUDYHOZ SÁNDORHOZ
HORVÁTH ÁDÁMHOZ
GÖRÖG DEMETERHEZ,
HORATIUSHOZ
A SZERELEMHEZ
VENUSHOZ
NACÁMHOZ
AZ ÉN KEGYESEM
MELISSZÁHOZ
AZ ÖRÖMHEZ
NELLI
EGY HÍVTELENHEZ
EGY LEÁNYKÁHOZ
FŐ ÉS SZÍV
ESZTIHEZ
A TAVASZ
CENCIMHEZ
CHLOE
CHLOE
BÚCSÚZÁS
BARÁTOMHOZ
BÚCSÚZÁS KEMENES-ALJÁTÓL
AZ ULMAI ÜTKÖZET
A FELKÖLT NEMESSÉGHEZ
AZ IFJÚSÁG
LEVÉLTÖREDÉK BARÁTNÉMHOZ
A KÖZELÍTŐ TÉL
A MAGYAROKHOZ
FELSŐBÜKI NAGY PÁLHOZ, AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALATT
GRÓF SZÉCHENYI FERENCHEZ
GRÓF FESTETICS GYÖRGYHEZ
BACCHUSHOZ
FÉLTÉS
A MEGELÉGEDÉS
BARÁTIMHOZ
AZ ÉLET DELE
AZ ELSŐ SZERELEM
GLYCERE
FOHÁSZKODÁS
A REMETE
AZ ÉN MÚZSÁM
BARÁTIMHOZ
AJÁNLÁS
HOL VAGY TE, SZÉPHALOM...
BARÁTOM, A GONOSZ CAKÓ...
A SZONETTHEZ
KAZINCZY FERENCNÉHEZ,
A TUDOMÁNYOK
A JÁMBORSÁG ÉS KÖZÉPSZER
ORCZY ÁRNYÉKÁHOZ
A MÚZSÁHOZ
GRÓF FESTETICS LÁSZLÓHOZ
KAZINCZY FERENCHEZ
GRÓF TÖRÖK SOPHIEHEZ
A MAGYAROKHOZ
WESSELÉNYI HAMVAIHOZ
CYPRISHEZ
ÉLETFILOZÓFIA
A TÁNCOK
EMMIHEZ
A balatoni nympha GRÓF TELEKI LÁSZLÓHOZ midőn a Balatonra szállott
BÁRÓ PRÓNAY SÁNDORHOZ
A BONYHAI GROTTA
NAPOLEONHOZ
BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS KÉPE
A TEMETŐ
BARÁTNÉMHOZ
DUKAI TAKÁCS JUDITHOZ
A PESTI MAGYAR TÁRSASÁGHOZ
VITKOVICS MIHÁLYHOZ
DÖBRENTEI GÁBORHOZ
VANDAL BÖLCSESÉG
HELMECZI MIHÁLYHOZ
HIMNUSZ KESZTHELY ISTENEIHEZ
FELSÉGES KIRÁLYUNKNAK
FELIRÁS
BARÁTIMHOZ
A KÖLTŐ ÉS A SORS
FELSŐBÜKI NAGY BENEDEKHEZ
ELÉGIA
AZ IFJÚSÁGHOZ
A FÜREDI KÚTHOZ
A POÉTA
A GENIÁLIS NÉP
EGY PHILOLOGUSHOZ
A NÉMET ÉS MAGYAR IZLÉS
A SZONETT
A MAGYAR
SZILÁGYI 1458-BAN
WESSELÉNYI, A NÁDOR, MURÁNYNÁL
A VIG CHLOE
KÖLCSEY
ÚJ GÖRÖGORSZÁG
ANGLIA
HEKTOR BÚCSÚZÁSA
SCHILLER
PLATON
HERDER
GRÓF MAILÁTH JÁNOSHOZ
EMLÉKKÖNYVBE
EMLÉKKÖNYVBE
AZ IGAZI POÉZIS DICSÉRETE


berzsenyi

BERZSENYI DÁNIEL*


(1776 - 1836)



Franciaországban forradalom volt, Magyarországon forradalomról ábrándozókat végeztek ki. Polgári fejlődésre volt szükség, de alig-alig volt hozzá magyar polgárság. Helyettük a nemesség haladó szándékú és indulatú kisebbsége tapogatózott a jövendő felé, ez a nemesi kisebbség hordozta a felvilágosodást, majd a Martinovics-per utáni dermedtségben és lassú oldódásban nemesi körökben készülődött a magyar romantika. A nemesi többség azonban vagy begubózott, vagy haragos ellenállásban élt: ragaszkodott az előjogokhoz, a jobbágyok feletti uralomhoz, a rég elavult alkotmányhoz, amely egyébként már régóta nem volt valóság, hiszen az ország Bécs gyarmata volt. A nemesi reakció valójában gyűlölte Bécset, de onnét remélt és tudott támaszt találni a haladás ellen. A költészetben pedig Kisfaludy Sándor volt a divatos, az ünnepelt poéta, mert ő nem igényelt olvasóitól politizálást, és amennyiben mégis hitvallásra kellett kényszerülni, akkor a Himfy költőjéről azonnal kiderült, hogy a nemesi maradiság híve, sőt később szószólója. Aki nála haladóbb volt, gyanússá vált a hatalom és a nemesi többség szemében, mint a börtönviselt Kazinczy vagy az éhenkórász Csokonai. Pedig közben éledt és gazdagodott a magyar irodalom, népesedett az olvasók tábora, már szellemi közszükséglet volt az a zengő pátosz, az az emelt lelkű múltidézés, a tettekért való felelősségnek az a hatásos kimondása, az emberi nagyságnak az az ünneplése, amely a romantikában talál ez idő tájt Európa-szerte új kifejezésre. És egyszerre csak megszólal Berzsenyi Dániel olyan erőteljes dübörgéssel, olyan fenséggel, s hozzá olyan újmódi nyelven, amelyet első olvasásra nem is mindenki értett — hogy az egész irodalmi élet elámult, és ellentétes indulatokkal válaszolt reá. De akárhogy válaszolt, nem lehetett nem észrevenni, hogy valami rendkívüli van jelen.


Amikor Berzsenyi Dániel versei 1813-ban kötetben megjelentek, az 1776-ban született költő már harminchét éves. Szilaj, szertelen ifjúság volt mögötte. Az iskolai kötöttséget nem tudta elviselni, apjával összekülönbözik, hol katonának szökik, hol otthagyja a fegyelmével azonnal rémítővé váló katonaságot; irtózatos testi erejű, első szeretője elájul az ölelésétől; huszonnégy éves korában feleségül vesz egy tizennégy éves leányt, akit tervszerűen kulturálatlanságban tart, miközben o magánszorgalomból egyre nagyobb léptekkel halad előre a klasszikus és a modern műveltségben. Saját bevallása szerint a nők megítélésében keleti ízlése és gyakorlata van. Hanem amikor feleségével jelentékeny birtokhoz jut, egyszerre kiderül, hogy rendkívül okos és hozzáértő gazda, aki felvirágoztatja a gazdaságot, és miközben igen szerény falusi életet él, a Dunántúl gazdag középbirtokosai közé töri fel magát. És közben szakadatlanul olvas, és gyermekkorától fogva versel. Ugyanúgy elragadja Horatius antik formafegyelme és klasszikus szemléletessége, mint az akkoriban igen divatos osztrák Matthisson szentimentalizmus-a. Lelkesedik Virág Benedek hazai klasszicizáló módszeréért és Kazinczyért, akiben egyesül a hangsúlyozott érzelmesség és a felvilágosodás józanész-kultusza. Gőgösen büszke a nemességére, és szorongva látja ennek a nemességnek történelmi túlhaladottságát és erkölcsi hanyatlását. Egyszerre éli át a nemesi nemzedék haladó és visszahúzó érzelmeit, benne zajlik le, lelkében és töprengéseiben, a kor egész konfliktusrendszere. S mindezt ki tudja fejezni költészetében, amely oly pompás nyelvezetben tör ki belőle, amilyenhez hasonlatos mindaddig magyarul elképzelhetetlen volt. Kazinczy és még néhány irodalmi férfi már tudta, hogy Berzsenyi a végre megjelenő nagy költő — de csak a harminchét éves Berzsenyiről vehette tudomásul az irodalmi élet, hogy megszólalt az új hang. Mi ma úgy is mondhatjuk, hogy az előkészítő mozzanatok után megszólalt a romantika.


Ez a romantika egyelőre a klasszicizmus köntösében jelentkezett. Berzsenyi a korai szentimentális hangvétel után, amelyben még kereste magát, a saját hangvételét, eljutott azokhoz az antik ódaformákhoz, amelyeknek a deákosok voltak az úttörői Baróti Szabó Dávid óta; és amelynek addig az egyetlen igazi költője Virág Benedek. De milyen halovány, milyen erőtlen minden hazai klasszicizálás Berzsenyihez képest! És főleg milyen problémátlan! Berzsenyinél az ódák drámákat rejtenek. Itt vádlóként jelenik meg a dicsőséges múlt az elkorcsosult jelen szemében. Nemesi gőg ütközik össze a józan értelemmel. Itt minden érzelem szenvedéllyé fokozódik. De a csöndes bánatoknak is annyi árnyalatuk van, hogy az olvasó a saját lelki életét is gazdagabbnak érzi, mint azelőtt volt.


AZ ESTHAJNALHOZ


Emeld fel bíbor képedet,

Csendes Esthajnal!

Enyhítsd meg a természetet

Harmatillattal.


Hozd alá a fáradt szemnek

Kívánt álmait,

Fedezd bé a szerelemnek

Édes titkait.


Titkon nyílnak az életnek

Legszebb rózsái,

Mély titokban csörgedeznek

Legszebb órái.


Ah, nékem is van egy titkom

Szívembe rejtve!

Nem szabad azt kimondanom:

El van temetve.


Nem szabad kijelentenem,

Mely boldog vagyok;

S hogy ki az én egyetlenem,

Kiért hervadok.


Csak a néma hold mosolyog

Rám szemérmesen,

Mikor az örömcsepp ragyog

Forró szememen.






OSZTÁLYRÉSZEM


Partra szállottam. Levonom vitorlám.

A szelek mérgét nemesen kiálltam.

Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben

Izzada orcám.


Béke már részem: lekötöm hajómat,

Semmi tündérkép soha fel nem oldja.

Oh te, elzárt hely, te fogadd öledbe

A heves ifjút!


Bár nem oly gazdag mezeim határa,

Mint Tarentum vagy gyönyörű Larissa,

S nem ragyog szentelt ligetek homályin

Tíburi forrás:


Van kies szőlőm, van arany kalásszal

Biztató földem: szeretett Szabadság

Lakja hajlékom. Kegyes istenimtől

Kérjek-e többet?


Vessen a végzet, valamerre tetszik,

Csak nehéz szükség ne zavarja kedvem:

Mindenütt boldog megelégedéssel

Nézek az égre!


Csak te légy vélem, te szelíd Camoena!

Itt is áldást hint kezed életemre,

S a vadon tájék kiderült virány lesz

Gyenge dalodra.


Essem a Grönland örökös havára,

Essem a forró szerecsen homokra:

Ott meleg kebled fedez, ó Camoena,

Itt hüves ernyőd.



Berzsenyi olvastán el kell ámulni. Vagy védekezésül azt kellett mondani, hogy érthetetlen. Hiszen aki merőben újat mond merőben új kifejezési formákkal, az először is az érthetetlenség vádjával találkozik. Már az a Mondolat nevű gúnyirat, amely elsősorban Kazinczyt támadta, mellette Berzsenyi ellen intézi rohamát. De még Kazinczy köre sem értette egészen Berzsenyit. Túl erőteljes volt a finom szentimentálisoknak. Amikor a Mondolatra Kölcsey és Szemere válaszol, egy oldalvágással ok is kifogásolják Berzsenyi parlagiasnak ízlelt erőteljességét. Berzsenyi pedig nem sértődött meg a Mondolattól, hiszen azt ellenséges indulatok fogalmazták, attól azonban megsértődik, hogy Kazinczyék oldaláról sem talál teljes megértésre.


Pedig ez időben még fejlődik is költészete. A dübörgő ódák után következnek az episztolák. Ezekben a sima jambusokban írt költeményekben már döntött: legyőzte magában a visszahúzó nemesi múltat, és a felvilágosodás egyértelműen haladó eszmevilága mellett tesz hitet. Még maga ellen is. O, aki otthon műveletlenségben tartja feleségét, az egyik episztolájában a nők művelődését sürgeti. Egyébként is a polgári fejlődés látomásai bontakoznak ki ezekből a költői levelekből.


Költészetének fénykora összesen négy év. 1817-ben éri Kölcsey kemény kritikája. Ma már érthetetlen, hogy a nagy műveltségű, finom ízlésű és olyan emelkedett lelkű Kölcsey hogyan is lehetett olyan süket a végre jelenlevő nagy költészet hangjaihoz. De Kölcsey Csokonai-hoz is süket volt. Ő aki szellemében alighanem a kor leghaladóbb, irodalmi alakja, Berzsenyiben csak sokkal-sokkal később értette meg a valamennyiüknél nagyobb, sokkal eredetibb és mélyebb költőt. A fiatal Kölcsey üres expressziónak, értelmetlen szóhajigálásoknak ítélte, ami az eszmék emberfeletti vívódása és küzdelme volt. Bírálatában elmarasztalta a költőt. Az amúgy is egyszerre érzékeny és indulatos Berzsenyi nemcsak megsértődött, de el is keseredett. Az első indulatban írt goromba válaszát maga azonnal visszavonta, . de azután évekig fogalmazta elméletileg megalapozott válaszát a méltatlan támadásra. Elmélyült a költészet elméleteinek tanulmányozásában. Ennek eredménye a saját költészetét elvi alapon védő kitűnő költészettudományi tanulmány, a Poétai harmonisztika. Verset azonban ettől kezdve alig-alig írt, elvették a kedvét. Holott végső ódáinak hangja és mélysége tehetségének legjobb színvonalára vall. Nem a képességei hanyatlottak tehát, de a baráti oldalról ért támadás a költői lelkesedést törté össze a lelkében. Kazinczyval is elhidegült a régi barátsága, hiszen az ő köréből érkezett a méltatlan bírálat. És ha sokkal később ki is békültek, ez a barátság nem volt többé a régi. Egyéb irodalmi barátsága sem volt. Magában hordozta a magányosságot.


Igaz, Széchenyi fellépése őt is fellelkesítette. És a kitűnő irodalmi ízlésű Széchenyi fenntartás nélkül Berzsenyit tartotta a legnagyobb magyar költőnek. Széchenyinek a legszemélyesebb magánügye volt a lélekben lejátszódó konfliktus haladás és maradás között. Berzsenyi, a kitűnő gazda pedig azonnal megértette Széchenyi közgazdasági programját. A költő figyelme a gazdaság tudománya felé fordult, és a szakértő otthonosságával írt egy kitűnő tanulmányt a mezőgazdálkodás elmaradottságáról és fejlesztési lehetőségéről. Ezzel beírta nevét a hazai közgazdaság-tudomány történetébe is.


Amikor 1836-ban — tehát hatvanéves korában — meghalt, bár alig-alig írt az utóbbi időben verset, az irodalom, az akkor már diadalmas romantika úgy vette körül a sírját, amint az rangjánál fogva megillette. Kölcsey mondott fölötte önváddal teljes gyászbeszédet. Akkor már Kölcsey is tudta, milyen tragikus elvétés volt az az ifjúkori kritika. Az a kritika Berzsenyi életét keserítette meg, és tehetsége teljében törte ketté a költői utat, örök példát adva a kritikus felelősségére. Hanem azon, amit Berzsenyi megalkotott, mit sem változtatott vagy módosított a meg nem értés. Az ódák és az episztolák nagyszerű költészetünk kincsestárának legnagyobb kincsei közé tartoznak.


Hegedüs Géza

__________________________________________________

* (Amit nekünk, és sok-sok generációnak a költőről tanítottak,

s amit a Magyar Elektronikus Könyvtár is a mai napig felajánl...)

*

 

Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel összes művei

TARTALOM




 

Első osztály
Vers vagy költély


Előbeszéd
A' költér életrajza
Az öt könyv tartalma
Rövid magyarázat névről tárgyról..
Költelmek kelése évsorban
Irásnem szerinti sorzat 's nehány észrevétel

Az öt könyv költély tartalma

Első könyv

Ajánlás
A melancholia
Szerelemhez
Jámborság 's középszer
Gróf Török Sophiehez
Melisszához
Közelítő tél
Horátz
Osztályrészem
Egy hívtelenhez
Az én múzám
Chloe
A tavasz
Egy szilaj leánykához
Örömhez
Múzához
Linon
A szerelem
Barátomhoz
Magányosság
Az esthajnalhoz
A szonetthez
Amathusz
Bucsuzás
Csermelyhez
Egy leánykához

Másod könyv

Virág Benedekhez
A tudományok
A felkölt nemességhez
Herczeg Esterházy Miklóshoz
Orczy árnyokához
Megelégedés
Görög Demeterre
Féltés
Horátziushoz
A Magyarokhoz
Téti Takács Jósefhez
Az ulmai ütközet
A felkölt nemességhez
Felsőbüki Nagy Pálhoz
A Magyarokhoz
Kishez
Élet dele
Bucsuzás Kemenesaljától
Keszthely
Bakkhuszhoz
Barátimhoz
Gróf Festetics Lászlóhoz
Wesselényi hamvaihoz
Fohászkodás
A balatoni nympha. Gróf Teleki Lászlóhoz
Báró Prónay Sándorhoz

Harmad könyv

A múzához
Esdeklő szerelem
Lollihoz
Az est
A halál
Mulandóság
Vigasztalás
Lilihez
Reggel
Nelli
Fannim emléke
Phillisz
Az én kegyesem
Glüczére
Szerelmes bánkodás
A remete
Czenczimhez
Fő és szív
Esztihez
A tánczok
Emmihez
Életphilosophia
Levéltöredék barátnémhoz
Barátimhoz

Negyed könyv

A bonyhai grotta. Gróf Bethlen Ádámnéhoz
B. Wesselényi Miklós képe
A temető
A pesti magyar társasághoz
Döbrentei Gáborhoz
Dukai Takács Judithoz
Vitkovics Mihályhoz
Barátnémhoz
Vandal bölcseség
Helmeczi

Ötöd könyv

A költér
Fels. királyunknak Keszthelyre váratásakor
Szilágyi 1458ban
Hymnusz Keszthely isteneihez
Hektor bucsuzása, Schillerből
Napoleonra
A füredi kuthoz
Elégia gróf Festetics György hamvaira
Wesselényi, a nádor, Muránynál. Töredék
Felsőbüki Nagy Benedekhez
Vig Chloe
Zagyváló s tiszta kritika
Uj Görögország
Kellő közép
A poezis hajdanta
Anglia
Hadarász ifjoncznép
Költér üldete
Gróf Majláth Jánoshoz

Másod osztály
Folyóbeszéd


Szépirodalmi
A' pók
Kölcsey birálatára ellenbirálat
A' versformák
Kritikai levelek
Birálatok

Bölcseleti. Szépizléstan
Poétai harmonistika

Gazdasági
A' magyarországi mezei szorgalom némelly akadályai

Toldalék
Adatokkal irodalmi belső viszonyok felvilágitásához


I. Némelly kiszemelvény Kazinczy Ferencznek Berzsenyi Dánielhez irt leveleiből
Évkör: 1808-1829

II. Berzsenyinek egy levele Kazinczyhoz, 1814

III. Néhány levelezet Berzsenyi s Döbrentei között, előlegesen

Évkör. 1812-1836

 

A hálózatos verzió megnyitása 
Open the online version

https://mek.oszk.hu/07100/07125/#

Berzsenyi : Berzsenyi Dániel munkái I-II. (rossz állapotú) (Heckenast  Gusztáv, 1864) - antikvarium.hu

LAST_UPDATED2